Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-05 / 286. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. december 5. A Nigériának készülő Afrika-falKérképet Boldizsár Gáborné korrigálja Húszezer földgömb évente Nagy Lajos grafikus Budapest-prospektust készít Ahol a térképeket készítik Nemcsak most, a felgyorsult ütemű huszadik században, amikor milliók kelnek útra évről évre más országok és kontinensek felé, nemcsak most nélkülözhetetlen segítőtársa az embernek a térkép, hanem már ősidőktől fogva. Az első térkép II. Ramszesz idejéből, időszámításunk előtt 1300-ból való; a nubiai Bakhen hegyi aranybányák környékét ábrázolja, pontosan megjelölve a munkásszállások helyét is. Szintúgy ókori lelet Jeruzsálem térképe. S hogy már a régmúlt időkben készült térképek között is akadtak hitelesek, igazolja, hogy nemrégiben légifelvétel alapján készítettek térképet Jeruzsálemről. s az teljesen megegyezett ókori elődjével. A Magyar Földrajzi Intézet, amely Kogutowitz Manó földrajztudós vezetésével teremtette meg alapját a hazai térképkészítésnek. 1890- ben létesült. Ez az intézet volt őse és elődje a Kartográfiai Vállalatnak, mely 1954-<ben alakult. Fejlődésére jellemző, hogy száz emberrel kezdté a munkát, ma pedig több mint ezren dolgoznak a vállalat hétemeletes, Bosnyák téri székházában. Évente több mint kétezer féle autó-, turista-, államigazgatási és várostérképet, képes politikai és gazdasági világatlaszt készítenek, azonkívül különböző méretű földgömböket. A vállalat külföldi partnerei között ott találhatjuk az osztrák, svájci, német cégeken kívül az Unescót is, melynek külön megrendelésre a Meteorológiai világszervezettel közösen, klíma-térképsorozatot terveznek. Térképpel az ember először az iskolában találkozik. S nem mindegy, hogy milyen ez az első találkozás. Ezért a vállalat fontos feladatának tekinti az iskolai földrajzi és történelmi atlaszok és falitérképek hozzáértő, gondos megszerkesztését. Most éppen egy hosszú távú munkát készítenek elő, hiszen 1980-tól 1987-ig, az új tantervnek megfelelően, új atlaszokat és térképeket kell tervezni és készíteni. Az első folyamat a tervezés. A térképészektől a terv a kartográfusokhoz kerül, akik sokszorosításra alkalmassá teszik a térképeket, melyek a vállalat házinyomdájában kapnak végső formát. Térképpel és földgömbbel képzeletben bejárhatja az ember a világot. A vállalat azonban nemcsak ezek előállításával foglalkozik. A Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vállalat diszpécserközpontjának például — mely a megye 20 településének vízellátását biztosítja — negyven négyzetméteres makettet készített a Balaton- felvidékről. Ezzel központilag áttekinthetővé tette a területet, s apró kis lámpács- kák villanófényeivel segíti a tájékozódást. És egy érdekesség: újdonságként elkezdték gyártani — az üzletekben már kaphatók is — a vízhatlan térképeket, melyeket különösen a vízisportok kedvelői minden bizonnyal örömmel fogadnak majd. Ágh Tihamér onymus = Péter budai prépost? Tanulmány a névtelen jegyző személyének titkáról Két éven belül immár a második kiadásban jelentette meg a Magyar Helikon Anonymus Gesta Hungarorumát, Béla király jegyzőjének könyvét a magyarok cselekedeteiről. A Gestát hasonmás-kiadásban tartalmazó könyvben megtaláljuk Pais Dezső által művészien átültetve a latin eredetű hű fordítását és — amiről szólni akarunk — Győrffy Györgynek, az Akadémia Történet- tudományi Intézete tudományos főmunkatársának bevezető tanulmányát a Gestáról és a szerző személyéről. Tudósok és dilettánsok Az utolsó két évszázadban tudósok és dilettánsok sora próbált feleletet adni arra a kérdésre, hogy melyik okleveleinkben szereplő személy- lyel azonosítható a mű szerzője, aki magát a korában szokásos szerénységgel így nevezi meg: Mesternek mondott P, a néhai jó emlékű, dicsőséges Bélának, Magyar- ország királyának jegyzője. Sok más irányú feltevés után tudjuk, hogy négy Béla királyunk közül Anonymus III. Béla jegyzője lehetett. Ismeretanyaga jellegzetesen ebből a korból való, s a Gesta latin nyelvű szövegében előforduló magyar szórványok írásmódja is erre a korra utal, ha figyelembe vesz- szük, hogy éppen az előzőleg általános szó végi hangzó le- kopásának időhatárán, az 1200-as években íródott a mű. E kormeghatározás alátámasztását tekinti Győrffy Horváth ;János és Sólyom Károly legnagyobb érdemének. Ök majdnem egyidejűleg. 1966-ban kiadott munkájukban egyaránt Péter győri püspököt nevezték meg Ano- nymusként. Ez a Péter pedig 1205—1217 között foglalta el a győri püspöki széket. Az újabb vizsgálatok azonban csupán a kormeghatározást erősítették meg, a személyt kevésbé, főleg azért, mert számbavéve Anonymus magyarországi helyismeretét, nem tartották valószínűnek, Több mint 100 millió köbméter vízből pára A sekély vizű Fertő-tóból évente több mint 100 millió köbméter víz párolog el. Ez mintegy 40 centiméterrel csökkentené a vízállást, ha nem hullana csapadék a tóra és kiapadnának a vízfolyások. Mivel azonban a természetes utánpótlás is érezteti hatását, és szigorú nemzetközi szabályok korlátozzák a tó vizének megcsapolását, kiegyensúlyozottabbá vált vízháztartása. Nyári kánikulában elsősorban a nyílt vízterületeken erős a párolgás. A nádas részeken, ahol alacsony a vízállás, kisebb a veszteség. A Fertő-tó felületét fele részben nádas, fele részben pedig nyílt víz borítja. Ez a sajátosság egyúttal azt is jelenti, hogy a párolgás a hűvösebb évszakokban is nagyjából azonos mértékű. Ezekben az időszakokban ugyanis a nádas területek párolgása a naavobb, mert a gyarapodó, fejlődő növényzet többet „fogyaszt”. Az osztrák és a magyar vízügyi szervek mintegy 50 vízi és parti megfigyelő állomáson vizsgálják a tó víz- háztartásával összefüggő jelenségeket; a párolgást, a csapadékviszonyokat, a tóba befolyó vizek minőségét, a vízállás változásait. Ezeket az adatokat rendszeresen értékelik és kicserélik. Cs. I. hogy oly kevés földrajzi nevet ismert és nevezett volna meg Győr környékéről, ha ott huzamosabb időn át tartózkodik. Hasonló okok teszik valószínűtlenné, hogy Anonymus azonos lenne a szintén szóbajöttek közül Péter esztergomi préposttal, vagy Pousa diakovári püspökkel. Hamis oklevél Ha a térképre berajzoljuk azokat a helyeket, ahol a Gesta az országosan, mindenki által ismert nagyobb települések és fő folyók mellett helyi ismeretről tanúskodó helységeket, vízfolyásokat is megnevez, akkor a térképen három vidék tűnik elő, mint „Anonymus vélt feltalálási helyei”. Nagyon ismerősnek tűnik a szerző Budán a Csepel szigettel együtt, Borsodban és a Hegyalján, valamint Csongrád tágabb környékén. A Felső-Tisza vidékét — a jelek szerint — azért ismerte kiválóan, mert valószínűleg ott volt a szálláshelye annak a nemzetségnek, amelyből származott. Csongrád környéke Szermonostorral (Pusztaszerrel) viszont Ka- lán püspöknek, Anonymus kancelláriai főnökének öröklött uradalmához tartozott. Ha a nevezett három vidéket abból a szempontból nézzük, hogy hol volt királyi egyház, amelynek vezetését királyi jegyzők nyerhették el, megállapíthatjuk, hogy ilyen a két tiszai vidéken nem volt, csak Budán (Óbudán) volt királyi pré- postság társas káptalannal. Ide pedig ebben a korban sorozatosan királyi jegyzőket neveztek ki prépostnak. 1164-ben Barabás lett a prépost, aki korábban jegyző volt. 1178-ban Boleszló, akiről feljegyezték, hogy korábban királyi okleveleket állított ki, 1186-ban pedig Adorján, aki korábban királyi jegyzőként szerepelt, majd kancellár lett. Ezután tehát minden valószínűség szerint a szokásnak megfelelően Béla király egy másik jegyzője nyerte el a préposti címet — ugyanis Adorján erdélyi püsA fájós lábat meggyógyítja-e a Márton napján levágott lúd zsírja? Lehet. Valószínű persze, hogy ugyanazt teszi az év bármely napján elveszejtett liba zsírja is'. Mindenesetre az a legbiztosabb, ha elmegyünk az orvoshoz ... Igaz, az elmúlt századokban aligha lehetett könnyedén ilyen tanácsot adni; amikor tudós doktor messze földön ha egy-egy akadt. Fontos szerepet töltöttek be azokban az időkben a falvak névtelen gyógyítói, akik nemzedékek bölcsességének, megfigyeléseinek birtokában nagyon gyakran valóban meggyógyították egyes betegségeket. Tudós-, tudó-, tu- dákos, javas-, urusembernek vagy -asszonynak hívták őket, sokhelyütt látónak, nézőnek. Nem egy csontrakót például távoli vidékekről is felkerestek a betegek. A diagnózis felállítása általában rövid ideig tartott és a recept megírása sem vett el sok időt. Emésztési zavarra: ezerjófű; köhögésre, szárazbetegségre kakukkfű; jön a gyerek foga: ibolyagyökér, ínyerősítőnek, kólikára, hasmenés ellen: vadgesztenye pora; lázra, hűlésre, izzasztónak, köptetőnek: bodzavirág. Mert nem ismerték a gyógyító hatás mechanizmusát, a szereknek mágikus erőt tuladonítottak. Egyikmásik gyógyfűből például az volt az „igazi”, amelyik akasztófa alatt termett. Használták külsőleg, belsőleg, frissen, vagy szárítottam Vízben, borban főzték; pálinkában, ecetben, olajban, vizeletben (!) áztatták, vagy péppé vágták. Az egyszerű pök lett. Logikusnak tetszik, az időbeli egyezést is figyelembe véve, hogy Adorján utóda volt a névtelen jegyző! Amikor idáig jutott a logikai lánc, akkor azonban kiderült, hogy Anonymus kétszeresen is névtelen: Adorján 1186-i és Jakab 1211-i prépostsága között, egy negyedszázadon át egyetlen budai prépost nevéről sem maradt fönn feljegyzés ... De ha valóságos okirat nem is maradt a szóbanfor- gó budai prépost nevéről, egy hamisítvány megőrizte a nevét. A XIII. század második felében hamisítottak egy átíró levelet 1124-es évszámmal, hogy a garamszent- benedeki apátságnak I. Géza által ténylegesen adományozott birtokoknál és privilégiumoknál nagyobbat, illetve többet bizonyíthassanak. A hamisítványon Péter budai prépost mint a királyi oklevél megpecsételője szerepel. Ez a budai prépost volt Ja- kubovich Emil és az ő nyomán Pais Dezső Anonymus- jelöltje. , Nem véletlen egyezések A hamis oklevélre írt dátum idején a budai prépost- ság még kiépítetlen egyház volt, amely egy királyi nótáriusnak kellő javadalmat nem biztosított. Ugyanakkor az a megpecsételő formula, amelyben Péter prépost neve előjön, csak az 1200 körüli években, nem pedig 1124 körül használatos. Feltehető tehát, hogy a garamszentbe- nedeki hamisítók egy 1200 körüli királyi oklevélből másolták ki Péter budai prépost oklevélpecsételő nevét. Mivel pedig más Péter budai prépostot az Árpád-korból nem ismerünk, valószínű, hogy abból a huszonöt évből való, amelyből nem jegyezték fel a prépostok nevét. Ha hozávesszük, hogy a budai prépostságot akkor volt királyi jegyzők kapták meg, és P. mester Óbuda környékét ismeri legjobban, akkor az egybevágásokat alig lehet véletlennek tekinteni. Cs. B. népnek is szóló első magyar nyelvű „háziorvos”, Pápai Páriz Ferenc 1747-ben Kolozsvárott megjelentetett Pax Corporisa így ír: „Némelly Gyermeknek egv néhány esztendőkig Füle kijár és néha nagy fájdalommal is vagyon. E nyavalyában: Végy Szurok-Füvet, Fodor-mentát, Len-magot; aprón vagdalván rakjad ezeket gyenge ruha- zatskóba, mennyi a fülét bé- lepi...” A nyavalyák ellen korántsem csupán a gyógyfüveket használták. A sárgaságot például az arany-, vagy rézgyűrűről ivott vízzel gyógyították, a veszettség ellen kő- risbogárport kellett szedni, a kékkő a rosszsebre — nemibajra — volt jó, a kutyazsír a tüdőbajra, a füstölt farkashús a gyomorfekélyre, csikólép az ijedtség, az ör- dögganaj pedig a nyavalya- törés ellen. A Szent György nap előtt fogot kígyó csontja „tökéletesen” elmúlasztotta a gyermek torokfájását. Az orvosmeteorológiát nem századunkban találták fel. A Budán 1844-ben megjelent „Cisió a vagy az astronómja tudományoknak ...” című könyvecske érvágónaptárt is közread. Eszerint: „Aki eret akar vágatni, az égbéli jeleket kell megnézni, a Hold ha benne van, nem kell bántani ...” „Köztudott” az is, hogy a húsvétkor szedett harmattal másnap meglocsolt lány, ifiasszony termékeny lesz. Termékenyítő, tisztító, gyógyító erőt látott a népi hiedelem a szentivánnapi. június 31-i tűzugrásban is. D. G. Régi korok gyógyszerei ;
