Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-28 / 304. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. december 28. PMVDI A SALT—2-RÖL Remélni kell a sikert! Közeledtek az álláspontok az alapvető kérdésekben — A hadászati támadó fegyverzetek korlátozásáról megkötendő új szovjet—ame­rikai megállapodás előkészí­tésének befejezése napiren­den marad. Az ezt célzó mun­kát folytatják — állapítja meg Jevgenyij Grigorjev a Pravda kommentárjában. A hírmagyarázó emlékeztet rá, hogy éppen a SALT—2 meg­állapodással kapcsolatos kér­désekre fordította a legna­gyobb figyelmet Andrej Gro- miko és Cyrus Vance múlt heti genfi találkozóján. Egy éven belül ez volt a hatodik szovjet—amerikai külügymi­niszteri megbeszélés, ami ön­magában is tükrözi a munka intenzitását. A felek Genfben ezúttal haladást értek el. Megállapo­dásra jutottak, vagy sikerült közelíteni egymáshoz az ál­láspontokat az olyan alap­vető kérdések többségében, amelyekben korábban véle­ménykülönbség volt. Mind­két fél kifejezte eltökéltségét, hogy megegyezésre jussanak a hátralévő kérdésekben. Fel­tételezik, hogy erre elegen­dőnek bizonyulnak a Moszk­va és Washington közötti ha­gyományos diplomáciai csa­tornák. Cyrus Vance hazaérkezése alkalmából adott nyilatkoza­tában ismételten megerősítet­te a genfi tárgyalások pozitív eredményét és azt, hogy re­ális lehetőség van a SALT 2 nagy és felelősségteljes ügyé­nek végigviteléhez”. Annál különösebben hang­zanak az óceán túlsó partjá­ról egyes lapkommentárok. A New York Times például azt bizonygatja, hogy Genfben a Szovjetunió „nem mutatott óhajt a SALT-tárgyalások be­fejezésére”. A Washington Post pedig olyan találgatáso­kat terjeszt, amelyek szerint a Szovjetunió valamiféle tak­tikai meggondolásokból, úgy­mond a ,,SALT-megállapodás lefékezésére” törekedne. Az ilyen információkat, ponto­sabban dezinformációkát vagy a tájékozatlanság vagy a szovjet álláspont lényegé­nek szándékos elferdítése szülte, mindenesetre távolról sem a befejezetlen SALT—2 tárgyalásokkal való kellő számotvetés. Remélni kell, hogy a SALT—2 megállapodás eléré­sét célzó munkát siker koro­názza, természetesen a felek egyenlő biztonsága elveinek szigorú megtartása alapján, egymás érdekei és az egyete­mes béke érdekei kölcsönös figyelembevételével. A SALT—2 megállapodást vár­ják a népek, amelyek bizo­nyosak abban, hogy az hatal­mas hozzájárulás lesz az eny­hüléshez és a fegyverkezési hajsza megfékezésére — mu­tat rá a Pravda. A spanyol alkotmány szentesítése Tegnap délben a spanyol Cortes épületében a parla­ment két házának együttes ünnepi ülésén I. János Ká­roly király aláírásával szen­tesítette az új spanyol al­kotmányt, amelyet 15 hóna­pi munka után a parlament két háza október 31-én fo­gadott el és a szavazók óri­ási többsége jóváhagyott a december 6-i népszavazáson. Az okmányt a király An­tonio Hernandez Gilnek. a Cortes elnökének az alkot­mányt méltató beszéde után, a képviselők és szená­torok tapsa közepette írta alá. Az aláírás után a ki­rály rövid beszédet mon­dott, amelyben a többi kö­zött kijelentette, örömmel tölti el, hogy a spanyolok élén állhatott az új alkot­mány létrejöttekor és ezt az alkotmányt amely a nép szuverenitásának az elvén alapul, tiszteletben fogja tartani és szolgálni fogja. Az új alkotmány a hiva­talos lapban való közzété­tele után december 29-én, pénteken lép életbe. Rendkívüli állapot Törökországban Kedd, ,— középeurópai idő szerint — reggel 5.00 óra óta rendkívüli állapot van érvényben Istanbulban és Törökország tizenkét további városában, köztük Karaman- marasban. A török kormány annak következtében volt kénytelen rendkívüli álla­pot mellett dönteni, hogy a múlt hét vége óta az ország több városában szüntelenül tartanak a zavargások és az összetűzések, amelyeket ép­pen a szélsőjobboldali és maoista szervezetek Kara- manmarasban történt provo­kációs megmozdulásai váltot­tak ki. Az intézkedés időtartama két hónap. Véres összecsapások színhelye Törökország több nagyvárosa, annak ellenére, hogy a kormány 13 tartományban rendkívüli állapotot hirdetett. Képünkön: a hadsereg alakulatai Isztam­bul fontosabb középületeit védelmezik (Telefoto — KS) Megbízható statisztikák szerint 1978-ban a politi­kai erőszak hullámai Törökországban csaptak a legma­gasabbra. Szembenálló diákcsoportok, szélsőséges ele­mek, Türkes ezredes hírhedt fasiszta martalócai, a „szürke farkasok” sok fegyveres incidenst provokáltak és tömérdek merénylet terheli lelkiismeretüket, Az el­lenzék — Demirel igazságpártjával az élen — már hú- zamosabb ideje követelte a rendkívüli állapot beve­zetését. A múlt hét végén Karamanmarasban szinte pol­gárháborús méreteket öltött a vallási köntösben jelent­kező belső ellentét: bizonyos mértékig az iránihoz ha­sonló, konzervatív erők összecsapásokat robbantottak ki, amelyek mintegy száz halálos áldozatot követeltek. Ecevit kormányfő hosszan tanácskozott a kormánnyal, végül is a minisztertanács úgy döntött: 13 háborgó vi­lajetben — vagyis tartományban — előreláthatóan két hónapos időtartamra bevezetik a rendkívüli állapotot. A törökországi események érthető aggodalmat kel­tettek mind a NATO berkeiben, mind az Egyesült Ál­lamok kormányköreiben. Washington nem olyan rég rendezte kapcsolatát Ankarával, s a korábbi fegyver­szállítási embargó feloldásától a NATO déli szárnyának megerősödését remélte. Az USA amúgyis kedvezőtlen helyzetbe került az iráni események kapcsán, amelyek a politikai fejleményeken túlmenően most már súlyo­san veszélyeztetik az amerikai olajimportot éppúgy, mint az Egyesült Államok jónéhány szövetségesének energiaellátását. Megfigyelők szerint a vallási köntösben jelentkező politikai elégedetlenség vitathatatlanul a jobboldali el­lenzék műve. Bülent Ecevit kormányfő állapította meg: „Az ország egységének megtörését célzó erőszak foko­zódása az államot éppúgy fenyegeti, mint a kormányt.” Demirel, a legjelentősebb ellenzéki párt, az igazságpárt vezére nyíltan kijelentette: a kormányban nem bízik, annál inkább a hadseregben. Félő, ha a nyugtalanság Törökország más vidékei­re is átterjed a hadseregnek egyre fontosabb szerep jut. Márpedig kétségtelen, hogy a NATO egyik legnagyobb létszámú fegyveres erejének élén sok olyan tábornok és főtiszt áll, akinek nincs ínyére az Ecevit által képvi­selt irányvonal, amelyet a nyugatnémet szociáldemok­ratákéhoz hasonló belpolitika és a szomszédos Szovjet­unióval a kölcsönösen kedvező együttműködésre való törekvés jellemez. A politikai erőszakhullám éppen ezért veszélyes jelenség Törökországban. Olyan erőpróba, amely Anka­ra közeli és távolabbi orientációjára, s nem utolsó sor­ban Ecevit kabinetjének a sorsára is kihathat. Gyapay Dénes Szovjet politikusok és tudósok kitüntetése Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke magas kitüntetéseket adott át teg­nap a Kremlben szovjet tu­dósoknak, politikai vezetők­nek. Az SZKP KB főtitkára méltatta Nyikolaj Cicin aka­démikus, növénynemesítő tudományos munkája jelen­tőségét és a Lenin-rendet, valamint másodszor a Sarló és kalapács aranyérmet nyújtotta át a világszerte ismert tudósnak. Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, a Grúz Kommunista Párt KB első '■titkára a Lenin-rend,et kap­ta meg. — Energikus és bá­tor ember, aki a grúz párt- szervezet élén tekintélyt ví­vott ki magának a Grúz SZSZK-ban és országosan is, —■ mutatott rá Leonyid Brezsnyev, átnyújtva a ki­tüntetést Eduard Sevard- nadzenak. Lenin-renddel tüntették ki Nyikolaj Gluskovot. aki so­kat és eredményesen dolgo­zott a színesfémkohászatban, évek óta pedig a Szovjet­unió Állami Árbizottsága élén áll. Az Októberi Forradalom Érdemrendet adta át Leo­nyid Brezsnyev, Mihail Gor- bacsovnak, aki az ország egyik fő gabonatermő vidé­ke, a sztavropoli határterü­let pártbizottságát vezette. — S remélem, hogy az SZKP KB titkári tisztségé­ben a rá jellemző kezdemé­nyező- és áldozatkészséget mutatja Gorbacsov elvtárs — fordult a kitüntetetthez az SZKP KB főtitkára. Aram Abramjannak az egészségügy, az orvostudo­mány fejlesztésében szer­zett érdemeiért az Októberi Forradalom Érdemrendet nyújtotta át Leonyid Brezs­nyev. Anatolij Karpov sakkvi­lágbajnoknak a Munka Vö­rös Zászló Érdemrendjét ad­ta át az SZKP KB főtitkára, aki jó egészséget, további si­kereket kívánt munkájuk­ban az új év küszöbén a ki­tüntetetteknek. Egy hetes fogság után Indira Gandhi szabad Indira Gandhi kedden egy­hetes fogság után elhagyta börtönét, miután Nilam Szandzsiva Reddi köztársasá­gi elnök rendeletére befejez­te munkáját áz indiai parla­ment téli ülésszaka. Az alsó­ház egy héttel ezelőtti dönté­se úgy szólt, hogy a képvise­lői mandátumtól megfosztott ellenzéki politikust a téli ülésszak befejezéséig tartják fogva. A börtönből kilépő Indira Gandhit híveinek tömege fo­gadta. Az elmúlt héten or­szágszerte hatalmas meg­mozdulások voltak és a ha­tóságok több tízezer személyt vettek őrizetbe. Gandhi asz- szony a várakozó újságírók­nak nem nyilatkozott. Indira Gandhi tegnap párt­jának, az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt parlamenti csoportjának ülésén mondott beszédében felszólította tá­mogatóit : fokozzák kampá­nyukat Morardzsi Deszai kor­mánya ellen. Hangsúlyozta azt is, hogy folytatja harcát képviselői mandátumának visszaszerzé­séért. Újságíróknak adott nyi­latkozatában Indira Gandhi jelezte: kész együttműködni a Deszai által félévvel ezelőtt lemondott Csaran Szingh volt belügyminiszterrel, ha a po­litikus elfogadja az indiai nemzeti kongresszus prog­ramját. GENF Tegnap Genfben találkozót tartott a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozá­sával kapcsolatos szovjet— amerikai tárgyalásokon részt vevő szovjet, illetve ameri­kai delegáció vezetője. MOSZKVA Szergej Szokolov, a Szov­jetunió marsallja, a honvé­delmi miniszter első helyet­tese december végén hivata­los látogatást tesz Kubában. A szovjet vendéget Fidel Castro Ruz, a Kubai KP KB másodtitkára, az Államta­nács első elnökhelyettese, miniszterelnök-helyettes, a forradalmi fegyveres erők minisztere hívta meg. KABUL Befejezte hivatalos baráti látogatását a Nguyen Duy Trinh vietnami miniszterel­nök-helyettes, külügyminisz­ter vezette vietnami küldött­ség az Afganisztáni Demok­Meghalt Huari Bumedien Ugari Bumedien algé­riai elnök tegnap, hosz- szantartó betegség után meghalt — jelentették be az algériai fővárosban. Az algíri Musztafa kór­házban ápolt államfő állapotában kedden este súlyos visszaesés követ­kezett be és az elnök a hajnali órákban elhunyt. Bumedien 1965 óta állt az algériai politikai élet Huari Bumedien 1925-ben született a kelet-algériai Guel- mában, hétgyermekes szegényparaszti család fiaként. Cons- tantine-i (Algéria) arab tanulmányait a Kairói Al-Azharban folytatta, ahonnan a Franciaország elleni függetlenségi harc kirobbanásakor, 1954-ben visszatért Algériába. 1957-ben ez­redesi rangban az oráni katonai körzet parancsnoka, majd 1960-ban a nemzeti felszabadító hadsereg vezérkari főnöke lett. Az 1962-re kivívott függetlenség nyomán hatalomra ke­rült Ben Bella-kormányban honvédelmi miniszterré nevezték ki, majd a Minisztertanács elnökhelyettesévé és a Nemzeti Felszabadítási Front vezetőségi tagjává választották. 1965- ben, vérontás nélkül Bumedien átveszi a hatalmat Ben Bellától. ^ Az utóbbi évtizedben Algéria a fejlődő világ egyik leg­fejlettebb országa lett. Bumedien nevéhez fűződik az Algériai Nemzeti Charta, majd az alkotmány kidolgozása. Nemzetközi színtéren igen jelentős szerepet töltött be a fejlődő világ imperializmusellenes harcában, a „harmadik világ” szószólójaként nagy tekintélyre tett szert az el nem kötelezettek mozgalmában. Az algériai külpolitika alapvető elemévé tette az afrikai felszabadító mozgalmak tevékeny tá­mogatását. Tegnap délben összeült az Algériai Népi Nemzetgyűlés. Egy perces felállással és csenddel adóztak a képvise­lők az elhunyt Huari Bume­dien elnök emlékének. Rabah Bitat, a Népi Nem­zetgyűlés elnöke kihirdette, hogy Bumedien halálával „végérvényesen megürese­dett” az államfői poszt. Az alkotmány előírásainak meg­felelően Rabah Bitat-t ne­vezték ki az ország ideigle­nes államfőjévé. Bumedien temetése decem­ber 29-én lesz. Az országban negyven napos gyászt ren­deltek el. Világszerte nagy részvéttel fogadták az algériai elnök ha­lálának hírét. Az Arab Liga egyhetes gyásszal emlékezik meg Bumedienről. Egymás után érkeznek Algériába a részvéttáviratok is. Huari Bumedien-nek, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökének elhúnyta alkalmából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­ke, és Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke távirat­ban fejezte ki részvételét az elnök családjának, az algé­riai népnek, az Algériai De­mokratikus és Népi Köztár­saság Forradalmi Tanácsá­nak és Minisztertanácsának. A Bumedien elnök halálát gyászoló algériai népnek és vezetőinek részvéttáviratot küldött Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Kurt Waldheim, Erich Honecker, Henryk Jabionski, Gustáv Husák, Joszip Broz Tito, II. Erzsébet, I. János Károly, Valéry Giscard d’Estaing, Alessandro Pertini, Helmut Schmidt, Habib Burgiba, An­var Szadat, Jasszer Arafat. Egyiptom—Izrael Újabb tárgyalások várhatók Az izraeli kormány keddi rendkívüli ülése után Mena- hem Begin miniszterelnök újfent megerősítette, hogy a maguk részéről nem hajlan­dóak elfogadni azokat a mó­dosításokat, amelyeket Egyip­tom szeretne végrehajtani a békeszerződéstervezet novem­berben elkészült változatán. Hajlandó Izrael — jelen­tette ki Begin — azon az alapon folytatni a béketár­gyalásokat, hogy felülvizsgál­ják a ciszjordániai és gazai rendezés menetének egyes kérdéseit valamint a szerző­déstervezet 4. — a sinai visz- szavonulást kísérő biztosíté­kokra vonatkozó — cikkelyét. Anvar Szadat egyiptomi el­nök szerint „jó esélyei van­nak” egy újabb egyiptomi— amerikai béketárgyalássoro— zatnak. Szadat tegnap a kor­mányzó nemzeti demokrata párt parlamenti bizottságá­nak ülése után nyilatkozott újságíróknak. Közölte, hogy országa még nem kapott meghívást újabb tárgyalások­ra, de hozzátette: a kérdés „két napon-belül tisztázódik”. Tel Avivban Dajan izraeli külügyminiszter ugyanerről a kérdésről szólva azt mondot­ta: nincs még megegyezés ar­ról, hogy fölújítsák-e a bé­ketárgyalásokat. ratikus Köztársaságban. A vietnami küldöttség a látoga­tás során megbeszéléseket folytatott afgán hivatalos személyiségekkel a kétolda­lú kapcsolatok bővítésével, a térség helyzetével öszefüggő kérdésekről, valamint kölcsö­nös érdeklődésre számottar- tó több nemzetközi problé­máról. BONN Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár tegnap eluta­zott kéthetes Karib-tengeri útjára. Csütörtökön és pén­teken Jamaicában a tőkés és a fejlődő országok értekezle­tén vesz részt. MADRID Az El Periodico című mad­ridi napilap értesülése sze­rint Adolfo Suarez miniszter- elnök jövő szerdán, január 3- án jelenti be döntését, misze­rint nem kéri* beiktatását a jelenlegi parlamenttől, ha­nem a parlament feloszlatá­sát és új általános választá­sok kiírását javasolja a ki­rálynak. TOKIÓ Fukuda Takeo volt japán miniszterelnök pekingi láto­gatásra szóló meghívást ka­pott — jelentették be tegnap a kormányon lévő liberális demokrata párthoz közel álló tokiói forrásokból. Fukuda a meghívást elfogadta, de a lá­togatás pontos dátumát nem közölte.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom