Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-23 / 302. szám

Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXIX. évf. 302. szóm, 1978. december 23.. szómból A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A népgazdaság 1979. évi terve ■HM A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisz­tertanács értékelte a népgazdaság 1978. évi fejlődését, meg­tárgyalta és jóváhagyta az 1979. évi népgazdasági tervet n népgazdaság idei fejlődése Háromszáz kiló kamillateát csomagol műszakonként az a svájci gép, amelynek próbaüzeme most kezdődött meg a Compack Vállalat tiszaroffi csomagolóüzemében. A gépen készülnek a kedvelt Aranykanna-sorozat filteres teaféléi is Folytatódtak Gromiko és Vance tárgyalásai A kormány megállapítot­ta, hogy a népgazdaság a vártnál nehezebb feltételek ellenére 1978-ban is dinami­kusan fejlődött. Gyarapod­tak a népgazdaság termelő- eszközei, emelkedett a lakos­ság életszínvonala, bővült a kommunális, kulturális, egészségügyi és szociális lé­tesítmények hálózata. Fej­lődtek a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok ; mind a szo­cialista, mind a nem szocia­lista országokkal bővült a külkereskedelmi forgalom. A gazdasági munkával szem­ben támasztott hatékonysági és minőségi követelmények teljesítésében azonban elma­radás van, és ez a fő oká, hogy a tervezettnél kedvezőt­lenebb a népgazdaság egyen­súlyi helyzete. A társadalmi termék — a tervezettnek megfelelően — várhatóan 5 százalékkal, a nemzeti jövedelem lassabban, 4—4,5 százalékkal nő. A nö­vekedés teljes egészében az élőmunka termelékenységé­nek emelkedéséből szárma­zik. Az eszközök kihasználá­sa azonban romlott, az anya­gi ráfordítások a termelést meghaladóan emelkednek. A belföldi végső felhaszná­lás a tervezettnél, sőt, a nem­zeti jövedelemnél is nagyobb mértékben nő. Meghatározó ebben a felhalmozás, amely a tervezett csökkenés helyett gyors ütemben emelkedik. Mind a beruházások, mind a készletnövekedés jelentősen meghaladja a tervezettet. A lakosság fogyasztása a ter­vezett ütemben nő. A belföl­di felhasználás terven felüli növekedésének számottevő szerepe van abban, hogy a be­hozatali többlet nagyobb, mint amit a terv előirány­zott. Az ipari termelés a terve­zett mértékben, 5,5—6 száza­lékkal emelkedik. Nem ki­elégítő azonban az ipari ter­melés hatékonyságának ja­vulása. A korábbi évekkel ellentétben, az iparban létre­hozott nemzeti jövedelem a termelésnél lassabban nő. Eltérnek a tervezettől az ér­tékesítés arányai: a belföldi értékesítés a tervezettnél lé­nyegesen gyorsabban, a ru­bel elszámolású kiviteí a ter­vezett mértékben, míg a nem rubel elszámolású kivitel az előirányzottnál jóval lassab­ban emelkedik. Az építési-szerelési telje­sítmény a tervezett ütemben emelkedik, 4,5—5 százalék­kal múlja felül az 1977. évit. Az építési kereslet ez évben is meghaladta a kínálatot. A mezőgazdasági termékek termelésének mennyisége va­lamelyest elmarad a terve­zettől. A főbb növények ter­méseredményei általában kedvezőek. A búza átlagter­mése a tervezett 40 q/ha he­lyett 42,8 q/ha volt. A terve­zettnél valamelyest nagyobb a kukorica átlagtermése is, a termés mennyisége azonban — a kisebb vetésterület mi­att — kevesebb a számított­nál. A zöldségfélék, a gyü­mölcsök és a szőlő termény­mennyisége az érési idő el­húzódása és a kora őszi hi­deg időjárás következtében kisebb a tavalyinál. A vágó­állatok és az állati termékek termelése tervszerűen fejlő­dik, az év végi állatállomány várhatóan valamelyest ma­gasabb lesz az elmúlt évi­nél. Nem kielégítő a takar­mányfelhasználás gazdasá­gossága. A közlekedés az áruszállí­tási és utazási igényeknek — egyes csúcsidőszakoktól el­tekintve — időben eleget tett. A szállítási kapacitások ez évben tovább fejlődtek. A személygépkocsi-állomány közel 110 ezerrel nő. A fő­város közlekedési gondjait enyhítette a Margit-híd fel­újítása és a Mártírok útjá­nak korszerűsítése. A lakosság pénzbevételei várhatóan 9 százalékkal emelkednek, kis mértékben meghaladják a számítottat. Ezen belül a bérek növeke­dése nagyobb a tervezettnél. Befejeződött a műszakpótlék rendezése. Áprilisban a terü­leti ügyészségek és a bírósá­gok dolgozóinak bére. októ­berben az egészségügy te­rületén dolgozó orvosok, egyes szakdolgozók és ügy­viteli alkalmazottak fizetése emelkedett. A mezőgazdasá­gi termékek értékesítéséből származó lakossági jövedel­mek és pénzbeni juttatások a tervezettnek megfelelően nőnek. A fogyasztói árszín­vonal emelkedése 4,6 száza­lék. Az egy főre jutó reáljöve­delem a tervezettnél némi­leg gyorsabban. 3.2—3,5 szá­zalékkal emelkedik. A mun­kások és alkalmazottak reál­bére az előirányzóit 2,8—3 százalék helyett 3.2—3.5 szá­zalékkal. a termelőszövetke­zeti dolgozók reálkeresete a számítottnál valamelyest gyorsabban nő. A kiskereskedelmi forga­lom a tervezett ütemben, ösz- szehasonlító áron 4—4,5 szá­zalékkal emelkedik. Az áru­ellátás összességében kielé­gítő. Az iparcikkekből az el­látás színvonala az előző évi­hez hasonló volt. Az időjárás kedvezőtlenül befolyásolta viszont a zöldség- és gyü­mölcsfélék kínálatát. Ez évben várhatóan a ter­vezettnél több, összesen 93 ezer új lakás készül el. Az állami erőből épülő lakások száma a tervnek megfelelően 32 ezer lesz. A fővárosban nem sikerül maradéktalanul teljesíteni a tanácsi lakás- építési feladatot. A terve­zettnél több lesz a gyógyin­tézeti ágy, a bölcsődei hely. Az előirányzottnál több ál­talános iskolai osztályterem és óvodai hely épül. A szak­munkásképző intézetekben viszont a tervezettnél kisebb lesz az osztálytermek száma, a tanműhelyi és diákotthoni ellátás fejlesztése gyorsabb az előirányzottnál. A szocialista szektor beru­házásainak csökkentésére tett intézkedések nem bizo­nyultak elegendőnek az elő­irányzat betartásához. A be­ruházásokra fordított összeg 8—9 százalékkal, a mennyi­ségi teljesítmény 4 százalék­kal haladja meg az 1977. évit. Az állami beruházásokra a tervezettet megközelítő ösz- szeget fordítanak. A nagybe­ruházások kivitelezésének ütemessége javult, de az elő­készítési, szervezési hiányos­ságok továbbra is akadályoz­zák a terv szerinti megvaló­sítást. Az 1978. évi befejezés­re előirányzott tíz nagyberu­házásból nyolc teljesen befe­jeződik. Az 1979. évi befeje­zésre tervezett nagy beruhá­zások közül már ez évben megkezdte termelését a Ti­szai Vegyi Kombinát polipro­piléngyára, valamint a Bor­sodi Vegyi Kombinát PVC gyára. A vállalati beruházá­sok nagysága az átlagosnál nagyobb mértékben nő és — az előző évihez hasonlóan — meghaladja a tervezettet. A készletfelhalmozás lénye­gesen nagyobb a tervezettnél. Ennek következtében a kész­1979-ben a minőségi és ha­tékonysági tényezők foko­zottabb előtérbe állításával biztosítani kell a népgazda­ság egyensúlyi helyzetének javítását. •A termelés és a nemzeti jö­vedelem növekedésének út­ja: a gazdaságosan előállított minden piacon versenyképes termékek termelésének dina­mikus növelése, a ráfordítá­sok csökkentése, a gazdaság­talan termelés visszaszorítá­sa, a termelés és a kivitel szerkezetének gyorsabb ■ át­alakítása, a hatékonyság, a minőség, a munkatermelé­kenység javítása. A lakosság fogyasztása a tervelőirányzatok szerint az előző évinél lasúbb ütemben, A terv szerint az ipari termelésűén erőteljes szerke­zeti változást kell elérni. A vállalatok, szövetkezetek a keresletnek megfelelően nö­veljék a belföldi értékesítést, az államközi kötelezettségek­kel összhangban fokozzák a szocialista kivitelt és bővít­sék a nem rubel elszárfíólású gazdaságos kivitelt. Meg kell javítani a belföldi kooperá­ciós kapcsolatokat. Növelni szükséges a gazdaságosan előállítható féltermékek, al­katrészek. részegységek és késztermékek gyártását. Ezt a műszaki fejlesztés meg­gyorsításával, a technológia és a gyártmányok korszerű­sítésével, a termékek minő­ségének javításával, a keres­kedelmi tevékenység fejlesz­tésével kell elérni. Az erre képes vállalatok termelésü­ket jelentősen bővíthetik. A gazdaságtalan, a nem, vagy csak nehezen értékesíthető termékek termelését az eddi­gieknél határozottabb intéz­kedésekkel kell visszaszorí­tani. Ezt a hazai kereslet megfelelő kielégítése mellett kell végrehajtani. A terv előírja, hogy a ter­melő és a kereskedelmi vál­lalatok jobb együttműködé­sével folyamatosabbá kell tenni az anyagok, a közbenső és a késztermékek forgalmát, letek állománya a termelés­nél is gyorsabban nő. A külkereskedelmi forga­lom a tervezettől eltérően alakul. A rubel elszámolású áruforgalomban a kivitel el­éri, a behozatal pedig meg­közelíti a tervezettet. A nem rubel elszámolású áruforga­lomban a kivitel a tervezett­nél lassabban, a behozatal pedig gyorsabban nő. Ennek tudható be, hogy a külkeres­kedelmi mérleg hiánya a tervezettnél nagyobb lesz. de 1979-ben is tovább emel­kedik. A beruházások az 1978. évi szinten maradnak, a készlet- felhalmozás az ésszerű gazdálkodás követelményei­nek megfelelően az előző évi­nél kisebb mértékű lesz. A belföldi felhasználásban csökken a felhalmozás, nö­vekszik a fogyasztás aránya. Az 1979. évi gazdasági fel­adatok összhangban vannak az ötéves terv átfogó gazda­ságpolitikai céljaival, azok elérését szolgálják. Ennek megfelelően módosul a gaz­dasági szabályozás néhány fontos eleme és egyéb, a terv egyes kiemelt céljait meg­alapozó, gazdaságirányítási intézkedéseket hoznak. elő kell segíteni a termelés és értékesítés folyamatossá­gát, meg kell szüntetni a készletek ésszerűtlen, indo­kolatlan felhalmozását, hasz­nosítani kell a felesleges készleteket. Az ipar állóeszköz-állomá­nya az 1979. évben is körül­belül 7 százalékkal — a ter­melés tervezett növekedésé­nél gyorsabban — bővül. Az iparban a termelés növelését teljes egészében a termelé­kenység emelésével kell meg­alapozni. Építőipar A beruházások mérsékelt növekedése miatt 1979-ben az építési-szerelési teljesítmény csak kismértékben haladja meg az 1978. évit. A folya­matban lévő, elsősorban az 1979—80. években befejezen­dő nagyberuházásokat kivi­telező szervezeteknél ugyan­akkor számottevően nő az építési feladat. Az építőipari kapacitásokat ezekre a beru­házásokra és a paksi atom­erőmű építésére kell összpon­tosítani. A terv számol azzal, hogy a hatékonyság ezen be­lül a munka termelékenysé­ge az építőiparban szintén javul, ezért az 1979. évi épí­tési feladatok a jelenleginél (Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap Genfbón folytatód­tak Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter megbeszélé­sei a hadászati támadófegy­verzet korlátozásáról meg­kötendő újabb szovjet—ame­rikai megállapodásról. A két küldöttség két és egynegyed óráig tartó délelőtti ülésén továbbra is a SALT témakör­Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke tegnap az Eötvös Lóránd Tudományegyetemre látoga­tott. A kormány elnökét az egyetem központi épületében az intézmény vezetői fogad­ták, majd Borsi Gyula rek­tor adott tájékoztatót a fel­sőoktatásban, szellemi és tu­dományos életünkben kie­melkedő szerepet játszó in­tézmény életéről, Bencze László, az egyetem pártbi­zottságának titkára pedig az ELTE pártéletéről számolt be. Lázár György egyebek kö­zött az oktatás eredményes­ségéről érdeklődött, s az el­hangzottak alapján örömmel nyugtázta: az egyetemi mun­ka hatásfokának növelése, illetve az oktatás-nevelés féltételeinek javítása mellett az intézmény tanárai min­den törekvésükkel a hallga­tók szakmai és világnézeti nevelésének egységét igye­keznek megteremteni. Lázár György ezután — a vendég­látók társaságában — az egyetem természettudomá­nyi karán először a szervet­' Tegnap országos parancs­noki értekezletet tartottak a Belügyminisztériumban. Az értekezleten részt vett Ko­rom Mihály, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Bor- bándi János, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osz­rel összefüggő, eddig megol­datlan kérdések szerepeltek. Lehetséges, hogy a külügy­miniszteri tárgyalások szom­baton is folytatódnak, A két küldöittségvezető a tanácskozások menetét konst­ruktívnak minősítette, de éreztették, hogy még sók munka van hátra az egyez­mény végleges kidolgozásáig. tanszéket kereste fel. A látogatás az ELTE fizi­kus-elméleti, alacsony hő­mérsékleti, atomfizikai tanszékein folytatódott. Ezek munkájáról Kischner István tanszékcsoport-vezető tartott tájékoztatót. A házigazdák elmondták, hogy az egye­tem e tanszékei állandó, szoros munkakapcsolatban állnak az ipari üzemekkel, kutatásaikkal segítik terme­lésüket. A Minisztertanács elnöke délután az egyebem aulájá­ban megtartott kibővített ak­tívaülésen gazdaságpoliti­kánk időszerű kérdéseiről tartott tájékoztatót, s elis­meréssel szólt látogatásának tapasztalatairól, valamint az intézménynek a párt okta­táspolitikája megvalósításá­ban elért eredményeiről is. Lázár György végezetül az ELTE Károlyi Mihály ut­cai Eötvös klubjában talál­kozott az egyetemi ' KISZ- mozgalom vezetőivel, akik közvetlen beszélgetés kereté­ben adtak számot a vendé­geknek az egyetemi ifjúság, s ezen bélül mintegy 4500 KISZ-tag életéről, gondjai­ról, törekvéseiről. tályvezetője. Benkei András belügyminiszter értékelte az 1978-ban végzett munkát, vázolta a Belügyminisztéri­umra 1979-ben váró felada­tokat. Az értekezleten fel­szólalt Korom Mihály, aki elismerését fejezte ki az eredményes munkáért, s a Központi Bizottság üdvözle­tét tolmácsolta. II jövő évi terv fii céljai és előirányzatai Az 1979. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai: A nemzeti jövedelem növekedése 3—4 százalék Az ipari termelés növekedése 4 százalék Az országos építési-szerelési teljesítmény növekedése 1 szá­zalék A mezőgazdasági termékek termelésének növekedése 3—3,5 százalék A szocialista szektor beruházásai összesen 204—206 milliárd forint Az egy lakosra jutó átlagos nomináljövedelem növekedése 7 százalék Az egy keresőre jutó nominálbér növekedése országos át­lagban 6 százalék A fogyasztói árszínvonal növekedése 4,7—4,9 százalék Az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése 2 százalék Egy munkás és alkalmazott keresőre jutó reálbér növekedése 1 százalék Az egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset növe­kedése 1—1,5 százalék Az összes lakásépítés 90 ezer, ebből állami lakás 31 ezer A lakosság fogyasztásának növekedése 2,5—3 százalék Ipar Lázár György látogatása az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen len- és analitikai -kémiai Országos parancsnoki értekezlet a Belügyminisztériumban

Next

/
Oldalképek
Tartalom