Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-21 / 300. szám

/ I *,„» SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜUETEK! Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka Napirenden az 1979. évi költségvetés és a BTK-ról szóló törvényjavaslat Tegnap délelőtt a Parla­mentben megkezdődött az or­szággyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd ja­vaslatára az országgyűlés né­ma felállással adózott a leg­utóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Orbán László emlékének, akinek érdemeit jegyző­könyvben is megörökítette. — Az 1979. évi népgazda­sági terv fő célja a népgaz­daság egyensúlyának javítá­sa. Ez a további fejlődés alapfeltétele. Ebből vezethet­jük le a gazdasági növeke­dés ütemét, a fejlődés irá­nyait és az elosztási arányo­kat — mondotta Faluvégi Lajos. — A gazdasági egyen­súly fokozatos elérésének út­jára csakis úgy léphetünk, ha mérséklődik a növekedés üteme, mindamellett erőtel­jesebben kibontakoznak az, intenzív gazdasági fejlődés jegyei; ha a hatékonyság és a növekedési ütem új, köl­csönös egymásra hatása ala­kul ki. A termelésnek és a nem­zeti jövedelemnek az 1978. évinél mérsékeltebb, 3—4 százalékos — ezen belül az ipari termelésnek mintegy 4, a mezőgazdaságinak 3—3,5, az építési-szerelési teljesít­ménynek pedig egy százalé­kos — növekedésével számo­lunk. A gazdasági egyensúly akkor javulhat, ha a mérsé­keltebb növekedés mellett a gazdaságos kivitel erősen bővül, egyszersmind a beho­zatal növekedési üteme csök­ken, vagyis kevesebb külső forrást veszünk igénybe. A belföldi felhasználásnak erőnkön felüli fokozását nem folytathatjuk. Ezért a jövő évben a fogyasztás csak ke­véssel növekedhet, s a fel­halmozásnak csökkennie kell. A lakosság fogyasztása 2,5—3 százalékkal bővülhet, az életszínvonal emelésében tehát a folyamatosság — ha szerényen is, és nem minden réteg számára, de — megvalósítható. A nominális jövedelem számításaink sze­rint az ideinéL kevésbé, a fo­gyasztói árszínvonal viszont az ideivel majdnem azonos mértékben emelkedik. Az egy lakosra jutó nomináljö- vedelem átlagosan 7 száza­lékkal, a fogyasztói árszínvo­nal 4,7—4,9 százalékkal lesz magasabb. A fogyasztói ár­színvonal emelkedésében — mint a korábbi években — hatósági áremeléseknek és piaci tényezőknek egyaránt szerepe lesz. Az egy főre jutó reáljövedelem végül is mintegy két százalékkal nő. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának javaslatait is figyelembe véve január 1- től havi 400 forinttal emel­jük az 1954 előtti, 300 fo­rinttal az 1954—59 között, va­lamint 100 forinttal az 1960— 1971 között megállapított — A képviselők ezt követően jóváhagyták az Elnöki Ta­nácsnak a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű ren­deletéiről szóló jelentését, majd elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Magyar Népköztársaság 1979. évi állami költségveté­séről szóló törvényjavaslat; 2. A Büntető Törvény-' könyvről szóló törvényjavas­lat; 3. Interpellációk. Ezután a napirendnek megfelelően Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter expozéját mondja 1700 forint alatti — saját jo­gú nyugdíjakat. Kiegészít­jük az özvegyi ellátást is. 100 forinttal emeljük a nyug­díj alsó határát, a mezőgaz­dasági termelőszövetkezeti járadékot és a szociális ellá­tást. Havi 500 forintra egé­szítjük ki a házastársi pót­lékot. Ezek az intézkedések 1 300 000 nyugdíjas jövedel­mét növelik, együttesen egy- milliárd nyolcszázmillió fo­rinttal. Ezen kívül ebben az évben is emeljük a szokásos arányban, de legalább 70 fo­rinttal mindenkinek a nyug­díját, az előbb már említet­tekét is. Ez átlagosan 4,8 szá­zalékos emelést és további egymilliárd 700 millió forin­tot jelent. A végső felhasználás má­sik tág köre, a felhalmozás az elmúlt években nagyon gyorsan bővült, jócskán túl­lépve az V. ötéves terv első három évére számítottat. A növekedést átmenetileg meg kell állítani. Beruházásra ilyenformán összesen 204— 206 millió forintot fordítha­tunk. Amellett, hogy módosítot­tuk a vállalati tevékenysé­get befolyásoló gazdasági szabályozó eszközöket, a köz­vetlen állami döntéseket is szigorítottuk. Ezeknek a vál­toztatásoknak általános cél­ja, hogy a vásárlóerő szabá­lyozásával a felhalmozás és a fogyasztás tervszerűen ala­kuljon ;. az erőforrások való­ságos költségeit a vállalatok jobban érzékeljék, mint ed­dig; a nem gazdaságos tevé­kenységet határozottabban szorítsuk vissza. E változá­sok módosítják a vállalati gazdálkodás pénzügyi felté­teleit: a vállalatoknak több adót kell fizetniük; az 1978. évi adózott nyereségből az eddigi 15 százalék helyett 25 százalékot kell a kötelező Bognár József, a törvény- javaslat bizottsági előadója elmondta: valamennyi, a korábbi bizottsági üléseken felszólaló képviselő hangsú­lyozta, hogy az új gazdaság- politikai koncepció megérté-1 sével és helyes alkalmazásá­val a különböző gazdasági és Tanácskozik ai országgyűlés tartalékalapba tenni. A bé­rek és a keresetek növelésé­nek szabályai szintén szigo­rodnak. Egyfelől el kívánjuk érni, hogy az átlagos bérnö­velés ne haladja meg a tervezettet, másfelől, hogy a növekedés jobban igazodjon a vállalatok eredményeihez. Szűkebb körben termelői árintézkedéseket is hozunk, folytatva a nemzetközi árvi­szonyokhoz való fokozatos alkalmazkodást. Bizonyos fé­meknek, vegyipari alapanya­goknak, félkésztermékeknek és építési célú anyagoknak az ára emelkedni fog avégett-, hogy a termelői érdekeltsé­get erősítsük, és a felhasz­nálókat reálisan tájékoztas­suk a költségekről. A költségvetés kiadásaiból — majdnem teljes egészében beruházásra — 74 milliárdot fordítunk. Különösen szá­mottevőek az energiaipari beruházások, s jelentősek a kohászati és a vegyipari be­ruházások. A jövő esztendő­ben 90 000 lakást kívánunk megépíteni állami és magán­erőből. A költségvetés ki­adásaiból 40 százalékot, 164,5 milliárd forintot az úgyneve­zett társadalmi közkiadások­ra, azaz a költségvetési in­tézmények fenntartására és bővítésére, s a társadalom- biztosítás kiadásaira fordí­tunk. A tanácsok 1979. évi összesített költségvetése ke­reken 52 milliárd forint, fej­lesztési alapjaik előirányzata 33 milliárd forint. Ezek 6— 6 százalékkal haladják meg az 1978. évit. nem gazdasági ágazatok alap­vető feladatai megoldhatók. A koncepció megértésének és helyes értelmezésének szük­ségességére rámutatva a biJ zottsági tagok kiemelték, hogy a tartalékok feltárása (Folytatás a 3. oldalon.) A pénzügyminiszter expozéja A törvényjavaslat vitája Felújítás, beruházás a kunhegyes! húsüzemben Szociális épület készül — 30 féle húskészítmény Felkészültek az év végi ün­nepekre a Középtiszavidéki Áfész kunhegyesi húsüze­mében: befejezték az öt hé­tig tartó felújítási munkála­tokat. Tatarozták az épülete­ket, felújították a füstölőket és a főzőket, ezért öt hétig csak tőkehús került ki az üzemből. A napokban újból megkezdték a keresett kör­mök füstölését, készül a gyu­lai főzőkolbász, a turistasza­lámi, a különféle hurka, a disznósajt, a sonka, a szalon­na. Az áfész üzemében har­mincféle húskészítmény, töl­telékáru készül, köztük új­donságként a dunai szalámi és a sümegi fokhagymás sze­let. Az idén 14 ezer 200 sertést dolgoztak fel, amelyek több­ségét a kisárutermelők adták. A helyi szakcsoport jó szer­vezését dicséri, hogy folya­matosan, várakozás nélkül veszik át a tenyésztőktől az állatokat. A tervek szerint jövőre 15 ezer sertést vágnak le, illetve dolgoznak fel a kisüzemben. Javulnak a dolgozók élet- és munkakörülményei is: né­hány hónap múlva átadják a korszerű ebédlőt, a melegítő- konyhát, az öltözőket, két -hűtött és egy készáruraktá- rat. A létesítmény a Közép­tiszavidéki Áfész saját beru­házásában készül. Január 1-tül felemelik az alacsony nyugdíjakat 1979. január 1-től — a rend­szeres évi nyugdíjkiegészíté­sen túl — felemelik az ala­csony összegű nyugdíjakat, a nyugdíjak és járadékok alsó határát — erről hozott hatá­rozatot a Minisztertanács, a SZOT pedig kidolgozta az emelés végrehajtásának rész­letes szabályait. Az intézke­dés több mint 1 millió 3Ö0 ezer nyugdíjast érint, szá­mukra az emelés összesen 1,8 milliárd forint többletbevé­telt jelent. Különböző mértékű emelés azoknak jár, akiknek a nyug­díját 1959. január 1-e előtt állapították meg, az 1959. ja­nuár 1. és 1970 december 31. között megállapított nyugdí­jak közül pedig azokat eme­lik, amelyeknek a havi össze­ge nem éri el az 1800 forin­tot. A munkás-alkalmazotti (ipa­ri szövetkezeti-), 1954. októ­ber 1-e előtti jogszabályok alapján megállapított saját­jogú öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdí­jakat havi 400 forinttal, áz évenkénti rendszeres emelés­sel együtt legalább havi 470 forinttal emelik, tekintet nél­kül a nyugdíjösszeg nagysá­gára. Azok pedig, akiknek a a nyugdíját az 1954. október 1-e és 1958. december 31-e közötti jogszabályok szerint állapították meg — ugyan­csak a jelenlegi összegtől füg­getlenül — havi 300 forint­tal, az évenkénti rendszeres emeléssel együtt legalább ha­vi 370 forinttal többet kap­nak. Az 1959. január 1. és 1970. december 31. között megállapított nyugdíjak kö­zül azokat emelik, amelyek nem érik el az 1800 forintot. Ezek a nyugdíjasok havonta 100 forinttal kapnak többet, de a felemelt összeg nem le­het magasabb 1800 forintnál. Ehhez jár még a havi 70 fo­rint rendszeres emelési ösz- szeg. Az a nyugdíjas tehát, akinek a járandósága jelen­leg a havi 1700 forintot nem haladja meg, összesen havi 170 forint emelést kap. A megállapítás időpontjá­tól függetlenül havi 100 fo­rinttal — a havi 70 forint rendszeres emeléssel együtt havi 170 forinttal — emel­kednek a nyugdíjak legki­sebb összegei. Ennek megfe­lelően a minimális nyugdíjak a következők: öregségi nyug­díj: havi 1310 forint; rok­kantsági nyugdíj a III. rok­kantsági csoportban havi 1310, a II. csoportban 1340, az I. rokkantsági csoportban pedig havi 1370 forint. A baleseti rokkantsági nyugdíj a III. rokkantsági csoportban havi 1350, a II. csoportban 1400, áz első csoportban pe­dig havi 1450 forint. összegre való tekintet nél­kül havi 100 forinttal, illetve a rendszeres emeléssel együtt 170 forinttal emelkednek az 1959. január 1-e előtt megál­lapított özvegyi, szülői nyug­díjak és árva ellátások, to­vábbá az e jogszabályok alap­ján megállapított öregségi, rokkantsági és baleseti-rok­kantsági nyugdíjban része­sült nyugdíjas 1958. decem­ber 31-ét követő elhalálozása esetén járó özvegyi, szülői nyugdíjak és árvaellátások. Havi 80 forinttal, legfel­jebb azonban 1800 forintra emelkednek az 1959. január 1-től érvényben volt jogsza­bályok alapján az 1971. előtt megállapított, 1800 forintnál kisebb özvegyi, szülői nyug­díjak és. árvaellátások. Az így felemelt összeghez itt is (Folytatás a 3. oldalon.) Szabó Sándor sonkaszalámit készít elő füstölésre (K. I.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom