Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-20 / 299. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. december 20. Kommentárunk Kambodzsa igazi képviselői A legújabb hírek arról számolnak be, hogy tovább erősödik a kambodzsai haza­fiak ellenállása a népellenes Pol Pót — leng Sary rend­szer ellen. A küzdelem — jelentik a hírügynökségek — különösen a fővárostól, Phnom Penh-től észak-ke­letre lévő Kompong Oham tartományban heves. A katonai sikerekkel pár­huzamosan — és ez a dolgok természetes log illája — világ­szerte növekszik az''érdeklő­dés a Kambodzsai Nemzeti Egységfront tevékenysége, céljai és jellege iránt. Mint ismeretes, a KNEF-ben kam- bodzsa sókat szenvedett né­pének ellenállási mozgalma öltött szervezeti formát. A szervezetnek már meg­van a,maga saját hivatalos hírügynöksége, az SPK. amely közzétette a KNEF elnökének és alelnökének életrajzát. Heng Samrin, az elnök 1934-ben született Prey Veng tartomány egyik fal- vában szegényparaszti szü­lők gyermekeként 1959-ben csatlakozott a forradalmi mozgalomhoz, század-, zász­lóalj-parancsnok lett, majd — 1976-ban a négyes számú hadosztály politikai biztosa, aztán a keleti katonai öve­zet vezérkari főnök-helyet­tese és pártbizottságának tagja. Öt, a nép fiát nem hagy­hatta hidegen a kambodzsai nép csalódása: 1978 máju­sában a Pol Pót — leng Sary klikk ellen felkelt csoportok egyikének élére állt, azóta küzd a valóban népi, való­ban független Kambodzsa megteremtéséért. Heng Samrin és az általa vezetett KNEF jelentőségé­nek elismerését a közelmúlt­ban több fontos esemény is jelezte. Az egyik a Vietnami Szocialista Köztársaság veze­tésének az a nyilatkozata volt, amely szerint „ha a KNEF segítséget kéme har­cához Vietnamtól, Hanoiban komolyan fontolóra vennék a kérést”. A másik ilyen esemény színhelye Moszkva volt. Itt az afroázsiai szolidaritási bi­zottság a szovjet nép nevé­ben nyilatkozatban köszön­tötte a Kambodzsai Nemzeti Egységfront megalakulását, amelyről hangoztatja, hogy az „a kambodzsai nép tény­leges képviselője és érdekei­nek kifejezője”. A fogalmazás figyelemre­méltó. Mind a kambodzsai nép szenvedésének, mind a vietnami—kambodzsai konf­liktusnak éppen az az oka, hogy Kambodzsa élén nem a kambodzsai nép, hanem a pekingi vezetés érdekeinek kifejezésre juttatói állnak. Leonyid Brezsny ev kitüntetése Lenin-renddel és - har­madízben - a Szovjetunió Arany Csillag Érdemérem­mel tüntette ki a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsá­nak Elnöksége Leonyid Brezsnyevet, az SZKP fő­titkárát, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnö­két, a Szovjetunió marsall- jót, születésnapja alkal­mából. Leonyid Brezsnyev a Szov­jetunió kétszeres hőse. s így már kétízben megkapta az Arany Csillag Érdemérmet. A Legfelsőbb Tanács El­nökségének megbízásából a kitüntetést Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára ad­ta át. Szuszlov méltatta Brezs­nyev munkásságát, amely a szocialista haza önfeláldozó szolgálatának példája. Az SZKP KB titkára rá­mutatott, hogy Brezsnyev személyében a világ népei a Szovjetunió békeszerető le­nini külpolitikájának meg­személyesítőjét és vezetőjét látják. Ez a politika a Szov­jetunió számára nagy nem­zetközi tekintélyt biztosít, kivívta a föld minden, hala­dó, becsületes emberének el­ismerését. Szuszlov beszéde végén a kommunisták, a szovjet em­berek nevében szívből jövő üdvözletét tolmácsolta Leo­nyid Brezsnyevnek születés­napja, valamint a magas ki­tüntetés alkalmából. Ezután a jelenlevők nagy tapsa kö­zepette átnyújtotta Leonyid Brezsnyevnek a Lenin-ren- det és a harmadik Arany­csillag érmet. Válaszbeszédében Leonyid Bresznyev meghatott szavak­kal mond.ott köszönetét a magas kitüntetésért, majd egyebek közt kijelentette: — Nemrég az egyik kül­földi elvtárssal folytatott be­szélgetés alkalmával őszin­tén elmondottam, hogy két olyan dolog van, amely min­dig a legközelebb állt és áll most is szívemhez, amelyre mindig a legnagyobb gondot fordítottam és fordítok most is. A két dolog a nép ke­nyere és a haza biztonsága. — Életem során olyan, idők tanúja is voltam, amikor az országot romlás pusztította, amikor embermilliók hihe­tetlen mértékben kénysze­rültek elszenvedni az éhsé­get és a hideget. Dicső had­seregünkkel együtt átjutot­tam a Nagy Honvédő Hábo­rú tüzén is, saját szemem­mel láttam a halált s a pok­lot. a tüzet és a rombolást, amelyet az agresszor hozott békés szocialista földünkre. — Mindezen túljutva, meg­fogadtam. minden tőlem tel­hetőt megteszek azért, hogy ez soha ne ismétlődhessék meg, hogy pártunk lenini po­litikája, a népjólét állandó növelésének, az ország béké­je és biztonsága biztosításá­nak, boldog kommunista jö­vőnk felépítésének politiká­ja teljes diadalt arasson. II Gromiko—Vance találkozó előkészületei Napirenden a SÜLT — Az új SALT-egyezmény szerepel Cyrus Vance ame­rikai és Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter csü­törtökön Genfben nyíló tár­gyalásainak napirendjén — jelentette ki kedden egy ame­rikai külügyi szóvivő. Japán segély Tegnap este közös nyilat­kozatot adtak ki Nguyen Duy Trinhnek, a Vietnami Szo­cialista Köztársaság kormá­nya elnökhelyettesének és külügyminiszterének Japán­ban tett hivatalos látogatá­sáról. Mint a nyilatkozat megállapítja, Nguyen Duy Trinh és japán partnere, Szonoda Szunao tárgyalása­it baráti és őszinte légkör hatotta át. A szóvivő, Tom Reston ugyanakkor hozzátette: bizo­nyos sajtóértesülésekkel el­lentétben az új hadászati fegyverzetkorlátozási egyez­mény még nincs teljesen ké­szen, s „lényeges kérdések” várnak megoldásra a két külügyminiszter tárgyalásain. Vietnamnak A japán fővárosban beje­lentették, hogy a kétoldalú gazdasági tárgyalások ered­ményeként a szigetország az 1979-es költségvetési évben 10 milliárd jen áruhitelt, va­lamint 4 milliárd jen térítés- mentes segélyt nyújt Viet­namnak. Idén Japán hason­ló nagyságrendű segítségben részesítette az indokínai szo­cialista országot'. MOSZKVA A Pravda terjedelmes cikk­ben kommentálja az Egye­sült Államok és a Kínai Népköztársaság közötti dip­lomáciai kapcsolatok felvéte­lét. ,,Ez az őszintén szólva meglehetősen elkésett ame­rikai lépés a pekingi vezető­ség magatartásában, orientá­ciójában bekövetkezett vál­tozás eredményeképpen szü­letett meg” — írja a lap, hangsúlyozva, Peking új ori­entációja a nyílt szembenál­lás a szocializmus világával, a szövetkezés a nyugat leg- reakciósabb köreivel. NEW YORK Az ENSZ közgyűlésének 33. ülésszakán a testület ple­náris ülése számos határoza­tot hozott. A Biztonsági Ta­nács javaslata alapján a közgyűlés egyhangúlag meg­szavazta a Karib-tengeri Dominicai Közösség felvéte­lét a világszervezet tagálla-' mai közé. Ezzel az ENSZ- tagállamok száma 151-re emelkedett. BELGRAD A JKSZ Központi Bizottsá­ga kedden Belgrádban ülést tartott. Vladimir Bakancs, az elnökség tagja beszámoló­jában az idei jugoszláv nép- gazdasági terv végrehajtását elemezve megállapította, hogy a „bonyolult körülmé- mények” ellenére a társa­dalmi össztermék a tavalyi­hoz képest várhatóan 6, az ipari termelés 8, a reálbér 5, a külkereskedelmi kivitel 8, a behozatal 3,5 százalékkal fog növekedni. MEXIKÓVÁROS Mint közölték, Mexikóvá­rosban december 5. és 15. kö­zött megtartották a hagyo­mányos fegyverek exportjá­nak korlátozásáról folytatott szovjet—amerikai tárgyalá­sok újabb fordulóját. PÄRIZS Áramkiesés bénította meg kedden reggel Franciaorszá­got. Egyes jelentések szerint az áramszünet az ország egész területére, más jelen­tések szerint kétharmadára terjedt ki. Az áramszünetet valószínűleg az okozta, hogy a nagy hideg mitt Francia- ország-szerte megnőtt a fo­gyasztás, túlterhelés lépett fel, ami az egész áramszol­gáltató rendszer csődjét idéz­te elő. Dlekszej Koszigin fogadta az osztrák külügyminisztert A Szovjetunió és Ausztria kétoldalú kapcsolatainak idő­szerű kérdéseit, valamint né­hány kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémát tekintett át Alek- szej Koszigin és dr. Wjlíibald Pahr keddi moszkvai talál­kozóján. A szovjet kormány­fő a Kremlben fogadta az Osztrák Köztársaság szovjet­unióbeli hivatalos látogatá­son tartózkodó külügyminisz­terét. Alekszej Koszigin és Wil­libald Pahr keddi tárgyalá­sán mindkét fél megelége déssel állapította meg, hog fejlődik a Szovjetunió é Ausztria közötti sokoldali kölcsönösen előnyös együtt működés. A felek hangsú lyozták: kölcsönösen törek szenek a baráti szovjet­osztrák kapcsolatoknak a ké nép, az európai béke é? biz tonság megszilárdítása érdé kében történő további erősí tésére és bővítésére. A megbeszélést tárgyszerű baráti légkör jellemezte. Indira Gandhi! őrizetbe veltéh Kalkuttában az Indira Gandhi volt miniszterelnök támogatá­sára rendezeti demonstráció résztvevőire brutálisan rátámadt a rendőrség (Telefotó - KS) Az indiai parlament alsó­háza tegnap Morardzsi De- szai miniszterelnök indítvá­nyára megfosztotta képvise­lői mandátumától Indira Gandhi volt miniszterelnököt, és elrendelte az ellenzék ve­zető politikusának letartóz­tatását. A döntés értelmében Gandhi asszonyt a parlament jelenleg folyó, téli ülésszaká­nak befejeztéig tartják bör­tönben. A dzsanata párt által támogatott indítvány mellett 279 képviselő szavazott, az el­lenszavazatok száma 138 volt, míg 37 képviselő tartózkodott a szavazástól. A döntést azzal indokolták, hogy az alsóház egyik bi­zottsága bűnösnek találta Gandhi asszonyt „a kormány néhány tisztviselőjének zak­latásában”. Konkréten a Dzsanata párt azzal vádolta Gandhi asszonyt — aki csak nemrégiben szerezte ismét vissza képviselői megbízatá­sát —, hogy az oly sokat vi­tatott rendkívüli állapot ide­jén a fia törvénybe ütköző cselekedeteinek bizonyításá­ra adatokat gyűjtő kormány- tisztviselőket megakadályoz­ta feladatuk teljesítésében. Mint emlékezetes, a dzsanata párt hatalomrajutása után mindent elkövetett, hogy az ország korábbi miniszterel­nökének bűnösségét bizonyít­sa — elsősorban a rendkívüli állapot idején elkövetett túl­kapásokkal és gazdasági visz- szaélésekkel kapcsolatban. A korábbi kísérletek mind ku­darcot vallottak, oly annyira, hogy Gandhi asszony, mi­után tisztázta magát a vád­pontok alól, ismét bejutott a parlamentbe. Legfrissebb hírügynökségi jelentések szerint a parla­ment határozatának eleget téve, kedden délután őrizetbe vették Indira Gandhit. A volt kormányfőt a főváros Tihar nevű börtönébe szállították, ahol a parlamenti időszak be­fejeztéig — a hét végéig ma­rad.- MAGYAROK Kölcsönös előnyök A 337 ezer négyzetkilométer területű Finnország (területe nagyobb, mint Nagy-Britanniáé, a Német Szövet­ségi Köztársaságé vagy Olaszorszá­gé!) 57 százaléka erdő, 9 százaléka vízfelület, 26 százaléka egyéb, s mindössze 8 százaléka művelhető terület. A 61 éve független állam gazdasági élete az elmúlt évtizedekben alapos változáson ment át: agrárországból modern ipari állam lett. A múlt évben nemzeti jövedelmének csupán 11 százaléka származott a mező- és erdő- gazdaságból, 39 százaléka már az iparból és az építőiparból adódott. A mezőgazda­ságot a szolgáltatás is megelőzi a maga 16 százalékával. A munkaerő 38 százaléka d.olgozik az iparban, s csak 13 százaléka keresi kenyerét a mező- és erdőgazdaság­ban. holott 1960-ban még a paraszti réteg aránya 31 százalék volt! Az országnak ugyan megvannak a ma­ga gazdasági gondjai (a parasztok és erdő­munkások elöregedése, a keleti, északke­leti és északi területeken jelentkező mun­kanélküliség, az egyes földrajzi tájak egyenlőtlen fejlettségi szintje, a tőke ki­áramlása stb.), Finnország gazdasága még­is egyenletesen fejlődött az elmúlt évek­ben. (Az egy főre jutó termelési érték 1975-ben haladta meg először az évi öt­ezer dollárt.) Gazdasági szerkezetéből kö­vetkezik, hogy fontos érdeke fűződik a külkereskedelemhez. Partnerei közül első helyen a Szovjetunió áll (kb. 20 százalék), azután Svédország, az NSZK és Nagy- Britannia következik. A finnek ezzel a négy országgal bonyolítják le külkereske­delmüknek több mint felét! A finn—ma­gyar külkereskedelmi forgalom ennél ter­mészetesen jóval szerényebb, mégha az utóbbi három évben növekedett is. A ma­gyar mérleg passzív, de mint Keijo Kor- honen megjegyezte, ez nem lehet tartós állapot: minél hamarabb fel kell deríteni azokat a magyar árukat, amelyek „betör­hetnek” a finn piacokra. A kapcsolatok útjában semmi nem állhat, sőt a két or­szág szabadkereskedelmi megállapodást kötött. Vékony Lajos, kereskedelmi kirendelt­ségünk vezetője megerősíti, hogy a finn— magyar keresked,elmi kapcsolatok az 1975- ben kötött megállapodás óta példásak. Nem kevésbé fontos a tíz évre szóló kooperációs és ipari együttműködési megállapodás sem, amelynek vegyesbizottsága e hónapban ülésezik. A két ország vállalatai között 15 kooperációt, s nyolc 3—5 éves időtartamra szóló keretmegállapodást tartanak számon. (Főleg a papír-, a cellulóz- és a vegyipar területén.) A finn—magyar állami vegyes­bizottságnak hét munkabizottsága mű­ködik. Mit adunk el Finnországnak? Főleg alapanyagokat és félkésztermékeket, de ör­vendetes, hogy a gépipari termékek ará­nya is eléri a 20 százalékot. (Ezek aránya a Nyugat felé irányuló magyar exportban csak 12 százalék.) Jelentős mennyiségben szállítunk textil- és vegyipari termékeket. Nagy keletje van a magyar kerékpárnak Finnországban! Tavaly 2500-at vettek, az idén 5000 darab kerül a finn áruházakba, de akár tízezret is el lehetne adni évente. Szállítunk golyóscsapágyat, s már hét finn városban működik magyar erőmű. Jó híre van az Izzó villanykörtéinek és autólám­páinak. Ebben az évben elkezdődik egy „helytakarékos” mosógép exportálása, amelyből a megkötött szerződés értelmé­ben három év alatt tízezer darabot szállí­tanak majd. Ami az élelmiszereket illeti, a magyar almának Finnország egyik leg­jobb piaca. (Személyesen győződtem meg róla, hogy a helsinki piacon a nem is túl „bizalomgerjesztő” fajta kétszer olyan drá­ga, mint a legszebb banán, s háromszor magasabb az ára a nagyszemű szőlőénél.) Egy nemrégen megjelent', Finnországról szóló könyv tájékoztatásával ellentétben, a finnek kedvelik a boritalt. Jelenleg há­romféle magyar bor kapható, az „Egri bi­kavér”, a „Pusztarosé” (könnyű vörös) és a „Magyar fehér” (egy testes, édes bor). Tavaly 18 ezer hektolitert ittak meg ezek­ből a finnek, az idén 22 ezer hektó áll rendelkezésükre. A méznek is van keletje, s kisebb tételben a paprikának is. Hama­rosan kapható lesz a téliszalámi, amit ko­rábban állategészségügyi rendelkezések mi­att nem vihettünk be. A finn piac drá­gább a nyugat-európai árszintnél. Export­áraink kedvezőek, nemcsak hogy elérik, de a legtöbb esetben meg is haladják a nyu­gat-európai árszintet, az árucikkek döntő többsége gazdaságosan szállítható északi barátainkhoz. S mit hoznak ők? Rengeteg fajta papírt, fát, cellulózt, filtert, vegyipari alapanya­gokat, gépi berendezéseket, többek között papír-, faipari- és erdészeti gépeket, egyes darutípusokat, hegesztő berendezéseket. A magyar exportot 32 vállalat bonyolítja le, az árulistán több mint kétszáz cikk szere­pel. A Finnországból származó importunk 170 féle termékből áll. Ebben az évben a finnek exportja még meghaladja kivite­lünket. A két ország közötti árucsere-for­galom ez év végéig megközelíti a százmil­lió dollárt. A gazdasági kapcsolatok jellemzéséhez talán az is hozzátartozik, amit Keijo Kor- honen mond.ott. „Évente 30 ezer finn tu­rista látogat Magyarországra, s ez az önök szempontjából felér egy jó exporttal”. Való igaz, szívesen vesszük ezt az érdeklődést. (Folytatjuk.) Bakó Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom