Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-20 / 299. szám
SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! Ha megszűnik a gyár A hatvanas évek közepéhez képest 1971—1972-ig növekedett a vállalatok száma nemcsak az iparban — itt nyolcvannal volt több, mint 1968-ban — hanem az építőiparban, a kereskedelemben is. Ettől kezdve azonban ellentétes irányú mozgást figyelhetünk meg. Csökken az önállóan gazdálkodók tábora, ám nem azért, mert fölszámolták és fölszámolják az alacsony hatékonysággal dolgozó telephelyeket, hanem mert a nagyvállalatok sorra beolvasztották a kisebbeket, ezen a módon szert téve többletkapacitásra, munkaerőre. Tavaly december végén a vállalatok és szövetkezetek száma — a népgazdaság valamennyi területét fölölelően — 4510 volt. öt év alatt, 1973 és 1977 között 1690 gazdálkodó egység szűnt meg. ám alig félszáz úgy, hogy fölszámolták. A többi működött tovább, beolvasztva, összevonva, új cégér alatt, gyakorta azonban változatlanul alacsony hatékonysággal. A XI. kongresszus félreérthetetlenül azt az álláspontot alakította ki, hogy bár nagy körültekintéssel és tapintattal, de a gazdaságtalanul működő telephelyeket föl kell számolni, s az ott dolgozókat a népgazdaság más, hatékonyabban működő területeire kell átirányítani. Kétségtelen, megmásítanánk a való helyzetet, ha hallgatnánk árról, a kongresszusi határozat óta valamelyest javult az ilyesfajta szelekció. A Nehézipari, valamint a Kohó- és Gépipari Minisztériümnak például alaposan megfontolt terve van a gazdaságtalan telephelyek fölszámolására — a teljés megszüntetést értve ezen — de ezeknek a programoknak a végrehajtása rendkívül lassú. A termelővállalatok ugyanis igyekeznek mentesít- tetni magúkat a nehéz, ugyanakkor társadalmilag hasznos kötelességtől, s bizony, nem szabályt erősítő kivétel, hogy próbálkozásaikhoz különféle társadalmi szervék adják a tekintélyüket, amint arra rámutatott az MSZMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i ülése. Távol áll tőlünk annak szándéka, kizárólag a gazdaságtalanul működő telephelyek nagyvonalú kezelésével magyarázzuk, hogy míg a különféle vállalati támogatások a hatvanas években esztendőnként átlagosan 4,9 százalékkal növekedtek, a mostani évtizedben ez 17 százalékra ugrott fel! Azt azonban bátran állítjuk, a támogatások ilyen bővülése annak a szemléletnek a következménye, amelynek alkalmazói a gazdaságtalanul működő, megszüntetésre érett telephelyeknek is mindig találnak valamilyen mentőövet, ahogy a nem verseny- képes terméknek, a laza fegyelemnek, a szervezetlenségnek is akad szerintük magyarázata, mentsége, mi több, objektív oka, másokat terhelő felelőssége. Szó sincs arról, hogy valamiféle kampányt kellene, illene indítani azoknak a termelőhelyeknek a fölszámolására, ahol — amint azt mondani szokták — egy forintot két forintot kitevő ráfordítással keresnek meg. Az azonban bizonyos, a bármi áron életben tartott telephelyek árát — össztársadalmi terhét — egyre kevésbé tudjuk megfizetni, viselni. S azért, mert így az elillanó forintokra — százmilliókra — égetően szükségünk van másutt. L. G. Húsprogram — Tisza II. — Fásítás II KlSZ-védnökség mérlege Az idén is szentesen kapcsolódtak tevékenységükkel a Szolnok megyei ifjúkommünisták a KISZ országosan meghirdetett akcióihoz. Ezek közül kiemelkedő a környezetvédelemben, a húsprogramban, valamint a Tisza II. vízlépcső és a hozzá kapcsolódó beruházások építésében folytatott munkájuk. A köirnyezetvédelmi és fásítási program keretében a megye területén egymilMó facsemetét ültettek el. Az /ültetés mellett az üdülőparkokban és lakóterületeken már meglévő négyszázezer fát gondozták és ápolták, hozzájárulva ezzel a szebb, kulturáltabb környezet kialakításához. Az ültetésre és gondozásra fordított munkaórák száma közel jár a harmincezerhez. A környezetvédelmi feladatokhoz kapcsolódva a megyében is megkezdődött a „KISZ—Radar” akció. Vállalati, üzemi KISZ- bizottságokon belül olyan akciócsoportokat hoztak létre, amelyeknek feladata a természetet, az emberi környezetet károsító hatások fölfedezése, jelzése és — leA szolnoki Felszabadulás Halászati Termelőszövetkezet összesen 4 ezer hektár — ebből 3 ezer 800 hektár természetes — vízfelületen gazdálkodik, így a Tisza 152 kilométeres szakaszán, és több, halastóvá alakított holtágon. Tavaly mintegy 42 vagon halat szállított a szövetkezet az üzletekbe. Idén az időjárás a haltenyésztőknek sem kedvezett. A hal nagyon érzékeny a légnyomás változására, ilyenkor nem táplálkozik. Az idei szeszélyes időjárás miatt ez gyakran előfordult, és ez okozta, hogy az eredetileg 1 kilósra szánt pontyok csak 80— 90 dekára híztak. Ez is közrejátszott abban, hogy az idei teljesíthetőség szerint — megszüntetése. A Tisza II. vízlépcső megteremtésének munkálatai, szinte az első ásónyomoktól kezdve, 1968 óta KlSZ-véd- nökséggel indultak. Az 1978- as, tizedik évfordulót az előző éviekhez hasonló munkával ünnepelték. Míg az elmúlt időszakban az építési feladatok álltak előtérben, jelenleg a vízfelhasználáson és a hasznosításon a sor. Megrendezték a fiatal ömtö- zőmunkások szakmai, politikai versenyét, amely jól szolgálta a majdani kezélők és karbantartók tudásának, szakmai ismeretének gyarapítását. A megyei KISZ-bi- zottság által létrehozott operatív testület már az üdülőmény várhatóan csak 39 vagon halhús lesz. Sikeres a haltenyésztés a gazdaság mesterséges tavain. Igaz, hogy ez a vízfelület csak 200 hektár, de eredményessége figyelemre méltó. Majdnem 17 mázsát halásztak le hektáronként, és ez 6 mázsával több, mint az országos átlag. Az idén kezdték el az élő béka befogását. A kecskebékát korábban védettnek minősítették, és a gazdaság most kapott először engedélyt, hogy néhány helyen összegyűjthesse ezt az állatot. Negyven mázsát sikerült befogni, ami igen jó bevételt hozott, mivel a MAVAD 60 forintot fizet a béka kilójáért. körzet kialakításának terveiben segít. A húsprogram feletti védnökséget a KISZ VIII. kongresszusa vállalta. Ezt szem előtt tartva hirdette meg a kunhegyesi Középtiszai Állami Gazdaság üzemi KISZ- szervezete, felhívását, hogy a fiatalok patronálják az épülő, ezer anyakocát befogadó és mintegy 150 millió forint értékű, korszerű, szakosított sertéstelep mielőbbi felépítését és üzemibe állítását. A küldöttgyűlésen elhangzott felhívást elfogadta a gazdaság valamennyi ifjú dolgozója, a szocialista brigádok minden tagja. Az 1978-as építési szakaszban tudásuk legjavát nyújtva becsülettel helytálltak, ismerve a leendő létesítmény nép- gazdasági hasznát, jelentőségét. E programhoz szorosan tartozik piég az ifjú húsipari szakmunkások szakmai, politikai vetélkedőjének sikeres szolnoki versenye is. L. J. Tanácskoztak a néphadsereg vezetői Tegnap a Honvédelmi Minisztériumban tanácskoztak a Magyar Néphadsereg vezetői. Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter adott áttekintést az elmúlt esztendőben végrehajtott feladatok eredményeiről, tapasztalatairól, és ösz- szefoglalta azokat az alapvető teendőket, amelyeket 1979- ben kell ellátniok a néphadsereg parancsnokainak és katonáinak. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Jelen volt az értekezleten Rácz Sándor, a Központi Bizottság osztály- vezetője. Ott volt J. A Naumenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egvesített fegyveres erői fő- parancsnokának magyarországi képviselője. Ponty, busa, törpeharcsa Negyven vagon ha/ évente Munkásingekkel kezdte, most gyűrt blúzoknál tart, jövőre pedig már nyugati kooperációra is vállalkozik a Fékon kisújszállási gyára. Az üzem december 23-tól egy hétre elnéptelenedik: külön miniszteri engedéllyel egyszerre megy szabadságra az 525 dolgozó Alaposan kihasználták az idén a szárítóüzem kapacitását a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezetben: 400 vagonnyi fűből, borsószalmából, lucernából és silókukoricából takarmánylisztet és pelletet készítettek. Az utóbbiból 320 vagonnal Olaszországba és Svájcba is exportáltak. - Munkában a forró- levegős szárító, gyorsan telnek a zsákok a szárított takarmánnyal Országos agitációs és propaganda tanácskozás A pártpropaganda, az agitáció és a tájékoztatás soron lévő feladatairól tartottak országos tanácskozást tegnap az MSZMP KB székházéban, A fővárosi és megyei pártbizottságok ideológiai titkárai több pártbizottság titkára, az oktatást igazgatóságok vezetői, a tömegszervezetek illetékes titkárai és osztályvezetői, a rádió, a televízió, az országos napi- és hetilapok, a megyei és a kulturális sajtó főszerkesztői, a sajtó gazdaságpolitikával foglalkozó vezető munkatársai a Központi Bizottság 1978. december 6-i határozatából eredő tennivalókat vitatták meg. A tanácskozáson Győri Imre, a KB titkára a gazdaság- politikai propaganda, agitáció és tájékoztatás időszerű teendőiről tartott vitaindító előadást. Az eszmecsere során felszólalt Havasi Ferenc, a KB titkára. A tanácskozás Óvári Miklós zárszavával fejeződött be. Napirenden a sport és a munkaerőgazdálkodás ülést tartott a Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Tegnap délelőtt ülést tartott a Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, melynek napirendjén két jelentés szerepelt. Szabó József, a Testnevelési és Sporthivátal elnöke számolt be sportirányító tevékenységükről, melyhez Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese a megyei tanács oktatási-, sport-, ifjúsági, egészségügyi és szociálpolitikai bizottság elnöke fűzött kiegészítő jelentést. Ezután Szolnok megye munkaerőfelhasználásának helyzetéről, a pályaválasztás és pályairányítás tapasztalatairól hallgattak meg beszámolót a végrehajtó bizottság tagjai. A két jelentést a végrehajtó bizottság kiegészítésekkel elfogadta. * * * Tegnap tartott ülést a szolnoki és a jászberényi városi tanács testületé is. Szolnokon a tanács hatáskörébe tartozó szabálysértési tevékenységet vitatták meg és a város művészeti életéről szóló tájékoztatót hallgatták meg a tanácstagok, és mondták el véleményüket. Jászberényben a kórházrendelőintézet munkáját, a város és a járás egészségügyi ellátásának helyzetét értékelte a testület. Termelőerővé válik a tudomány fl GBBONBMBG igazgatói tanácsának ülése Tégnap tartotta évzáró ülését a GABONAMAG Alapanyagszaporító Gazdasági Társaság igazgatói tanácsa a rákóczifalvi Rákóczi Tsz szajoli kerületében. A tanácskozáson megvitatták és elfogadták a GABONAMAG szervezeti és működési szabályzatát, amely többek között a következőket tartalmazza: a társaság közreműködik a tudományos kutatás színvonalának tervszerű emelésében, és megteremti a növénynemesítési eredmények gyakorlati alkalmazhatóságának, széleskörű elterjesztésének feltételeit. Az alapszabályzat leszögezi, hogy a GABONAMAG feladata a vetőmag-előállítási és -feldolgozási technológiák kidolgozása, szaktanácsadás, a termesztéssel foglalkozó szakemberek oktatása és továbbképzése. A társaság tagjai a GABONAMAG feladatainak megvalósítása érdekében közösen elhatározott beruházásokat illetve rekonstrukciókat hajtanak végre. Így többek között elfogadták a társaság 1979-es költségvetését, amely mintegy 8 millió forint,
