Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-17 / 297. szám

1 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. december 17. HÉTFŐ: Szaddam Husszein iraki alelnök Moszkvában. - Beje­lentik, hogy december 21-én ismét találkozik a szovjet és az amerikai külügyminiszter. KEDD: Bizalmi szavazás Portugáliában: a szocialisták tartóz­kodása megmenti a jobboldali kormányt. - Mengisztu Varsóban. - Zambiában újraválasztják Kaunda elnököt. SZERDA: Folytatódnak az iráni tüntetések, válságos helyzet az olajiparban. - II. János Pál pápa fogadja Mladenov bolgár külügyminisztert. - Gazdasági kérdésekben lesza­vazzák a brit kormányt CSÜTÖRTÖK: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnök­sége ratifikálja a Vietnammal kötött szerződést. - A VSZK külügyminisztere Tokióban. - 73 testvérpárt ideo- lógi kérésekkel foglalkozó tanácskozása a bolgár fővá­rosban. PÉNTEK: Az NDK népi kamarájának tanácskozása. - Izrael visszautasítja az egyiptomi módosítási javaslatokat, bi­zonytalanság a különbékeszerződés körül. SZOMBAT: A Pravda cikke a Politikai Tanácskozó Testület üléséről, az imperialista kihívásra adott válasz szüksé­gességéről. - Washington és Peking teljesjogú diplo­máciai kapcsolatokat létesit. Másfélmilliós tömegtünte­téssel — Teheránban viszony­lag békésen, de a vidéki vá­rosokban 42 halálos áldozat­tal — zajlott le az asura, a síiták gyászünnepe. (Az egy­házalapítás során mártírha­lált halt Husszein imám meggyilkolásától számított negyvenedik nap mindig ke­mény próba a rendfenntartó közegeknek: a fanatizált tö- "megek mezítláb, ruhájukat megszaggatva, gyakran ön­magukat korbácsolva teszik meg hosszú zarándok utai- kat.) A ma még megválaszolat­lan kérdés, hogy vajon ez volt-e a tetőzés, vagy csu­pán újabb összetűzések elő­szeleként jelentkezett. Az iráni udvar, amely változat­lanul bízik fegyveres testü­letének hűségében, abban re­ménykedik, hogy a tömeg- mozgalom megfárad s kiüt­köznek belső ellentétei. Eze­ket elő is kívánja mozdítani: miközben a síita főpap, a Franciaországban élő Kho­meini hajthatatlannak tűnik, a sah tárgyal a Nemzeti Front főtitkárával, megbeszéléseik tárgya nyilván egy koalíciós kormányzat lehetősége volt. A képet teljessé teheti, hogy megjelentek az első tüntető csoportok az uralkodó mel­lett, igaz mozgósításuk ma­gán viselte a szervezettség erőszakolt jegyeit. Ugyanak­kor az utcai harcok, a gaz­dasági hadszíntérre tévődtek át, s a világ második legna­gyobb olajexportőrjének ter­melése egy ötödére esett visz- sza. Ha ez a folyamat folyta­tódik, valószínűleg még sú­lyosabb válságot idézhet fel, mint a teheráni és isztahámi összecsapások. Az iráni helyzet lázas te­vékenységet vált ki Washing­tonban is — a CIA, a Köz­ponti Hírszerző Ügynökség állítólag már négyezer hely­színre küldött emberrel pró­bál megfelelő előrejelzéseket adni, miután korábbi helyzet- értékelései csődöt mondtak. Az elhangzott figyelmezteté­sek azonban változatlanul ér­vényben vannak: az iráni események új, különösen ve­szélyes fordulatot vennének, ha bárminő külső beavatko­zás történne. Hetek óta folyik az eszme­csere Havannában Fidel Castro s több kubai emig­ráns szervezet vezetői kö­zött: a megbeszélések ered­ményeit immár jegyzőkönyv­ben is rögzítették. A legér­dekesebb mozzanatok, hogy Kuba — kivéve a Batista rendszer súlyos, népellenes cselekedetekért felelősségre vont kiszolgálóit — hajlandó szabadon engedni a jogerő­sen elítélt politikai foglyokat, s amennyiben azok távozni akarnak, szabad utat enged számukra az Egyesült Álla­mokba. Felvetődtek a csa­ládegyesítés, a kölcsönös lá­togatások kérdései, Kuba hajlandó ösztöndíjakat bizto­sítani az emigránsok gyer­mekeinek a havannai felső- oktatási intézményekben, s lehetne folytatni a sort. Gyakorlatilag ez annyit je­lent, hogy a főként Floridá­ban élő kubai emigráció na­gyobbik és józanabbik része látja az óhaza társadalmi rendszerének szilárdságát és előnyeit, megbékülésre tö­rekszik. Moszkvában a Legfelsőbb Tanács Elnöksége ratifikálta a Vietnammal kötött barát­sági szerződést, s az ünnepé­lyes aktus ismét jó alkalom xolt a szolidaritás kifejezésé­re. A VSZK külügyminiszte­re elsőízben tett látogatást Tokióban, ahol a kétoldalú kapcsolatok mellett a délke­let-ázsiai helyzetet is átte­kintették. Üjabb, befolyásos amerikai társadalmi küldött­ség járt Hanoiban. A vietnami diplomácia megélénkülése természetes következménye annak, hogy a VSZK, mint Délkelet-Ázsia tekintélyes, szocialista álla­ma testvéri kapcsolatokat épít ki a szocialista orszá­gokkal, szorosra zárja egy­ségét az antiimperialista erőkkel, s a kölcsönös elő­nyök alapján békés egymás mellett élésre törekszik vala­mennyi állammal. Ennek je­gyében zajlott Pham Van Dong látogatás sorozata az ASEAN tagországaiban, s több más diplomáciai akció. Mindez ugyanakkor meg­gátolja azt a pekingi próbál­kozást is, hogy valamiféle Vietnam-ellenes „bekerítő arcvonalat” hozzanak létre, nem titok, hogy a kínai ve­zetők Délkelet-Ázsiában és Tokióban tett útjainak hátte­rében volt ilyen számítás. A Vietnami Szocialista Köztár­saság konstruktív politikája és diplomáciai kezdeménye­zése azonban ezeket a szá­mításokat is áthúzzák. A délkelet-ázsiai diplomá­ciai körkép lényeges mozza­nata a Kambodzsai Nemzeti Egységfront megalakulása is. A térségben minden reális szemlélőnek tudomásul kell vennie, hogy megfelelő ellen­súly jelentkezett a népelle­nes Phnom Penh-i rezsim­mel szemben, s a harc Kam­bodzsán belül folyik azért: merre vezessen a sokat pró­bált ország útja a jövőben. Réti Ervin Nguyen Duy Trinh vietnami miniszterelnök-helyettes és kül­ügyminiszter Tokióban tárgyalásokat folytatott japán vezetők­kel, köztük a képen látható Ohira miniszterelnökkel (Telefotó - KS) WASHINGTON Pénteken este — pár nap­pal azután, hogy azt állította, addig marad a Közel-Kele­ten, míg tető alá nem hozza az egyiptomi—izraeli béke­szerződést — üres kézzel tért vissza Washingtonba Cyrus Vance amerikai külügymi­niszter. Megérkezése után Vance Carter elnökhöz sie­tett, hogy — saját szavai sze­rint — megvitassa vele „azt a csalódást keltő nyilatkoza­tot, amelyben az izraeli kor­mány visszautasította az egyiptomi javaslatokat”. PRÁGA A Szakszervezeti Világszö­vetség prágai központja fel­hívást adott ki a chilei és nicaraguai rendszer _bojkot- tálására. Latin-Amerika dol­gozóinak a kontinensükön még hatalmon levő, reakciós és fasiszta erők ellen vívott harcát támogatja a világ munkásságának és minden haladó erejének egyre széle­sedő szolidaritási mozgalma. Nagyszabású akciókat szer­veztek már Chile, Nicaragua, Uruguay, Paraguay és más országok népének támogatá­sára, s ezekből a nemzetközi munkásosztály méltóképpen kivette részét. SAO PAULO Tizenkét tagú kábítószer- csempészbandát tartóztatott le és 17 kiló kokaint foglalt le pénteken a brazil rendőr­ség. Az összesen mintegy 3 millió dollár összértékű ká­bítószerből a banda egyik tagjának vallomása szerint 10 kilogrammot Jim Jones, a népek temploma elnevezésű öngyilkos szekta főnöke ren- * delt meg. A rendőrség há­romhónapi nyomozás után kerítette kézre a csempésze­ket. NEW YORK Az Egyesült Nemzetek Szerr vezetének közgyűlése határo­zattervezetet fogadott el a nemzetközi biztonság megszi­lárdításáról szóló ENSZ-dek- laráció megvalósításával kap­csolatban. A tervezet síkra- száll amellett, hogy az eny­hülés folyamatát terjesszék ki az egész világra és moz­dítsák elő a nemzetközi prob­lémák igazságos és hosszú távra szóló megállapodásának lehetőségét. USA—KÍNA Január elsejétől felveszik a diplomáciai kapcsolatot Megemlékezések Lengyelországban Lengyelország szerte meg­emlékeztek a Lengyel Kom­munista Párt megalakulásá­nak 60, és a munkásmozga­lom egyesülésének — a Len­gyel Egyesült Munkáspárt születésének — 30. évfordu­lójáról, A legfelső pártveze­tés részvételével tartottak ünnepi estet Varsóban. Meg­koszorúzták a munkásmozga­lom hőseinek sírjait, nagy­gyűléseken és szabad párt­napokon méltatták az évfor­dulók történelmi jelentősé­gét. amnesztia Nicaraguában Anastasio Somoza Nicara­guai elnök pénteken este aláírta azt az amnesztiaren- deletet, amely — a diktátor szerint —• tizenegy évre visszamenőleg minden politi­kai foglyot érint. Somoza azonban csak mintegy két­száz politikai okokból be­börtönzött személyről beszél, az emberi jogok nicaraguai bizottságának vezetője vi­szont — mint jelentettük — közölte, hogy az utóbbi hó­napokban körülbelül két­ezer embert tartóztattak le a közép-amerikai országban. A rendelet mindenesetre megnyitotta az utat a dik­tátor és a mérsékelt ellen­zék tárgyalásai előtt. Nyugalom van Teheránban Az elmúlt hetek véres ese­ményei után szombaton vi­szonylagos nyugalom ural­kodott az iráni fővárosban. Az üzletek, a bankok, a kü­lönböző hivatalok többsége ismét nyitva volt. Teheráni diplomáciai körök szerint az ország kőolajtermelése las­san emelkedőben van. Szom­baton 1,6 millió barrelra rú­gott, de ez még mindig messze elmarad a szokásos hat millió barrelles napi termeléstől. Olaszország lapok nélkül Az olaszok szombaton hiá­ba mentek újságért, a rik­kancsok csak hetilapokkal szolgálhattak. Az újságírók és a nyomdászok pénteki sztrájkja miatt szerte az országban egyetlen napilap sem jelent meg. Az általános sztrájk kere­tében szombaton a rádió és a tv hírszerkesztőségei is szüneteltették a munkát. Híreket az olasz adók egy­általán nem sugároztak, csak a Vatikáni rádió számolt be szokásos hírperiód.usaiban az eseményekről. Az újságírók és a nyomdá­szok magasabb bérért és egyéb szociális juttatásokért léptek sztrájkba. A szakszer­vezetek nem lelkesedtek kü­lönösebben harcukért. Szak- szervezeti körökben úgy ta­lálják, hogy az újságírók Olaszországban a legjobban megfizetett alkalmazotti ka­tegóriák közé tartoznak. Ezért nem tartják indokolt­nak, hogy az ő követelései­ket elégítsék ki akkor, ami­kor az országban 1,7 millió munkanélküli vár munkára, köztük több mint 1,2 millió 14—19 éves ember. Az Egyesült Államok janu­ár elsejétől felveszi a teljes­jogú diplomáciai kapcsolatot Kínával és megszakítja dip­lomáciai, majd katonai kap­csolatait Tajvannal — jelen­tette be pénteken este James Carter amerikai elnök. Car­ter országos rádió- és tv-be- szédében adta hírül a döntést azzal, hogy célja a realitások elismerése és a béke szolgá­lata. A hivatalos amerikai tá­jékoztatás szerint a kínai ve­zetés szorgalmazta a meg­egyezést és a jelek szerint Peking annak fejében elfo­gadta a korábban támasztott amerikai feltételeket: Tajvan fenntarthatja sokrétű nem- hivatalos kapcsolatait Was­hingtonnal, Kína nem alkal­maz erőszakot a sziget elfog­lalására. Washington megszakítja diplomáciai kapcsolatait Taj­vannal és felmondja a „nem­zeti” Kínával 1954-ben kö­tött védelmi egyezményt. Ki­vonják Tajvanról a maradék amerikai csapatokat, de a szigetország — „korlátozott mértékben” továbbra is kap majd az Egyesült Államoktól védelmi fegyvereket. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a japán sajtó már júniusban, Zbigniew Brze- zinskinek, Carter elnök nem­A legutóbbi fejlemények is megmutótták, hogy a közel-keleti kérdés átfogó rendezéséhez valameny- nyi érdekelt fél bevonására szükség van - jelentette ki pénteken Kurt Wald­heim. Az ENSZ főtitkára Heltai Andrásnak, az MTI és Szabó L. Istvánnak, a Népszabadság tudósítójá­nak adott nyilatkozatában sikraszállt a genfi konfe­rencia összehívásáért, el­ítélte az úgynevezett vá­lasztásokat Namíbiában és köszönetót fejezte ki Magyarország értékes hoz­zájárulásáért az ENSZ munkájához. Kuirt Waldheim arra a kérdésre,, hogyan értékeli a kelet—nyugati viszony, az enyhülési politika alakulá­sát, kijelentette: bár sikerek visszaesésekkel váltakoztak, az elmúlt hónapokban „je­lentős haladás” volt tapasz­talható. „Véleményem szerint világosan látható mindkét oldal, mindenekelőtt a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok óha­ja, hogy behatóbbá tegyék kapcsolataikat és a tárgya­lásokon megoldják a függő­ben maradt kérdéseket. így például számottevő haladás tanúi lehetünk a SALT- egyezmény kérdésében s úgy tűnik, a jövő évben megszü­lethet a második hadászati fegyverzetkorlátozási egyez­mény. Ez minden bizonnyal elősegíti majd a jobb poli­tikai légkört, az enyhülés ügyét, mondotta. „Mindig is hangsúlyoztam: a közel-keleti problémák megoldásának kulcsa a Pa­lesztinái kérdés és csak át­fogó rendezés hozhat tartós zetbiztonsági főtanácsadójá­nak pekingi látogatása után azt jelentette: január elsejé­vel normalizálják az ameri­kai—kínai kapcsolatokat. A Fehér Ház pénteked azt is közölte az amerikai sajtó­val, hogy változatlanul nem adnak el fegyvereket Kíná­nak. Hua Kuo-feng kínai párt­elnök és miniszterelnök szombaton délelőtt rendkí­vüli sajtóértekezleten jelen­tette be, hogy megállapodás jött létre Peking és Washing­ton között a diplomáciai kap­csolatok felvételében. A kí­nai és a nemzetközi sajtó képviselői előtt Hua Kuo- feng felolvasta a közös köz­leményt, amely szerint 1979. január elsejével jön létre a hivatalos diplomáciai viszony Kína és az Egyesült Államok között és a jövő év márciu­sában kerül sor a nagyköve­tek cseréjére. A közös köz­leményből kiderül, hogy a kínai—amerikai rendezés tartalmában követi a kínai— japán rendezés formuláját, azaz lehetővé teszi az Egye­sült Államok számára, hogy a Pekinggel való diplomáciai kapcsolatok felvétele után is kulturális, kereskedelmi és egyéb, „nem hivatalos” kap­csolatokat tartson fenn Taj­vannal. békét a térségben” — vála­szolt az amerikai ihletésű izraeli—egyiptomi különmeg- állapodással kapcsolatos kér­désekre az ENSZ főtitkára. „A legutóbbi fejlemények is megmutatták, hogy a közel- keleti kérdés átfogó rende­zéséhez valamennyi érdekelt fél bevonására szükség van, köztük á genfi békekonfe­rencia mindkét társelnökére: az Egyesült Államokra és a Szovjetunióra” — mondotta. Arra a kérdésre, mit tart az ENSZ fő eredményeinek 1978-ban s mit vár az új esz­tendőtől, Kurt Waldheim a többi között a leszereléssel kapcsolatos rendkívüli köz­gyűlés jelentőségét méltatta. „Derűlátó vagyok, ha elő­retekintek 1979-re, mert bí­zom benne, hogy az enyhü­lés politikája mind a fegy- verzetkorlátozásban, mind más területeken tovább szé­lesedik”. — hangoztatta Kurt Waldheim. „Személyes meg­győződésem, hogy a két nagyhatalom, amely kölcsö­nösen rendelkezik az egymás elpusztítására alkalmas fegy­verekkel, tudatában van fe­lelősségének és annak, hogy egy esetleges háborúnak nem lehet győztese ...” Az egyesült nemzetek fő­titkára befejezésül kijelen­tette : „Magyarország min­dig is jelentősen hozzájárult a világszervezet tevékenysé­géhez, építő, segítőkész ma­gatartást tanúsít a közgyű­lés vitáiban. Szeretném fel­használni ezt az alkalmat arra, hogy őszinte köszöne- temet fejezzem ki a magyar kormánynak, a magyar nép­nek az ENSZ munkájának támogatásáért” — mondot­ta Kurt Waldheim. Jelentős haladás a kelet-nyugati viszonyban Kurt Waldheim nyilatkozata Ismét hallattak magukról a vörös brigádok! A torinói börtönnél szolgálatot teljesítő két rendőrt kaszabolták le géppisztolyokkal. A járőrkocsin több mint negyven qolyó ütötte lyukat számláltak meg (Telefotó - KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom