Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-14 / 294. szám
1978. december 14. , SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Új mű épül a Tiszán „Mással nem helyettesíthető“ 3. Miért esett a választás éppen Csongrádra? Egy ilyen nagy jelentőségű beruházást minden vidék szívesen venne, hiszen gazdasági pezsdü- lést, számtalan előnyt hoz magával már maga az építkezés is. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági számítások és a műszaki lehetőségek voltak perdöntők. A már megépített vízlépcsők helyéhez kellett illeszteni, és a tározó megvalósításának optimális helyét kellett figyelembe venni. A hivatalos indoklás azonban pontosabb ennél: „A beruházási javaslat műszaki és gazdasági megfontolások alapján •a vízlépcső építését a 254.4 folyamkilométer szelvényben irányozza elő. A vízlépcső építéséhez igénybe veendő terület nagyobbrészt árvizek által veszélyeztetett és részben a nyári gáttal védett ártér, kis részben jelenleg is védett terület.” További részletezést is megérdemel azonban a téma: „A megtermelt vízkészlet csak a Tisza csatornázásába illeszkedő csongrádi vízlépcsővel osztható el. Többszörös haszon E szempontok bizonyítják, hogy a csongrádi vízlépcső más művel műszakilag és gazdaságilag egyenértékűen nem helyettesíthető. A csongrádi vízlépcső 81.50 m. orsz. szintű duzzasztásnál már lehetővé teszi a kiskörei vízlépcső duzzasztási szintjének 70 centiméteres emelését — további 100 millió köbméter víz tározását biztosítva — újabb beruházási költség nélkül.” Lássuk a továbbiakban, hogy miként bír majd az ország ezzel a nagy beruházással, s milyen hasznot remél tőle! Ha figyelembe vesszük, hogy még elég friss a minisztertanácsi határozat a nagy- beruházás építésének előkészületeire, akkor is tudjuk, hogy már maga az előkészítés hosszabb ideje folyik, s így az első „szellemi kapavágástól” számítva, legalább tíz esztendő kell egy ilyen monumentális mű elkészítéséhez. Most 1978-at írunk és a beruházási adatlapon 1986. június 30. szerepel a befejezés dátumaként, majd 1990. a teljes befejezés éve. A kivitelezés költségeit közel három és fél milliárd forintban kalkulálják. Ebből a népgazdaság nyer egy vízlépcsőt a Tisza Csongrád—Kisköre közötti szakaszának komplex hasznosítására, növeli a térség árvízvédelmi biztonságát, újabb vízparti üdülési lehetőségeket nyer, újabb 150 kilométeren teremt minden évszakban használható víziutat, s 45 millió köbméter ipari vízszolgáltatást és 115 millió köbméter mezőgazdasági vízfelhasználást biztosít évente. Külön haszon, mintegy ráadás, hogy a vízlépcső üzemi hídját olymódon építik meg, hogy azt közúti hídként is hasznosíthatni lehessen. A vízlépcső két ütemben valósul meg. A már jóváhagyott első ütem tartalmazza magát a vízlépcsőt, olyan kivitelben, hogy a távlati duzzasztási szintre eleve alkalmas legyen, továbbá a duzzasztási szintnek megfelelő védelmi intézkedéseket, az úgynevezett bögevédelmet. A második ütem az alpári tározó kialakítását, a csongrád—bökényi csatorna kiépítését és ezen keresztül a nagytőke—székkutatsi öntözőrendszer vízellátását foglalja magában. Egy táblázatról pontosan leolvasható a nagy munka részleteinek ütemezése. Eszerint a felvonulás előkészületei már tartanak, és a tényleges felvonulás a vízlépcső építéséhez januárban kezdődik. A duzzasztómű és a hajózsilip építéséhez, közvetlen megvalósításához 1980 legelején fognak. A hullámtéri duzzasztómű építésének kezdete 1984. első negyedévében lesz időszerű, a hullámtéri és a mederbe épülő művek építésének prognosztizált kivitelezése 1980 második negyedévében indul. A töltéserősítések ésszerű kezdete 1981 második fele, a szivattyútelepek kivitelezésének megkezdése pedig 1983 elejére esik. A mű teljes befejezése 1990- re várható. Még tizenegy év A hatalmas vízi komplexum tervezésével a Vízügyi Tervező Vállalatot bízták meg mint generáltervezőt. Az építés széles körű mozgósítást követel. A mélyépítési munkákat a vízépítő tröszt végzi, a magasépítést a DÉLÉP, de közreműködnek a környező vízügyi igazgatóságok is, továbbá az ország több szakipari vállalata. Vízisport és üdülés A csongrádi vízlépcső és a hozzátartozó csatornák és tározó a természetátalakításnak is nagy műve lesz, mert nemcsak a folyó vízkészletét stabilizálja országunkban, hanem mint látvány is fölemelő lesz. S bár a megvalósulástól időben még messze vagyunk, azért máris megmozgatja a fantáziát, a termelő és településfejlesztő képzeletet éppúgy, mint a környezetvédelmi szándékokat vagy a vízisport és az üdülés szervezőit. Minthogy azonban mégis a gazdasági megfontolások voltak az elhatározás eredeti ihletői, talán nem árt fölhívni a figyelmet hogy ennek a nagy állami beruházásnak a várható hasznára a kisebb gazdasági egységeknek is készülniük kell. Az Országos Vízügyi Hivatal első elnökhelyettese a közelmúltban egy interjúban figyelmeztetett egy, 'a mező- gazdasági üzemekre háruló tennivalóra, a különféle belvízelvezető csatornák megépítésének fontosságára: a MÉM most a melirációs munkálatokhoz adható állami támogatásokat is ide, a Tisza- mellékre koncentrálja, ilymó- don tehát a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok saját erőfeszítéseiből és a dotációkból megteremthető az az összhang, amely nélkülözhetetlen a csongrádi vízlépcső majdani eredményességéhez, a nagyberuházás tervezett előnyeinek érvényesüléséhez. A készülő nagyberuházás nem ad kiszámítható hasznot, senki meg nem mondhatja, mennyivel leszünk gazdagabbak, ha elkészül, s mikor adja vissza a hatalmas befektetéseket. A nélkülözhetetlen dolgok anyagi értéke nem kalkulálható. S egy ilyen nagy mű születésének lesz ismételten helyszíne a Tisza a következő években. VÉGE Sz. Simon István Huszonnégy- ezerrel több lakás Az 1978. évi országos építőipari termelés megközelíti a 160 milliárd forintot, és növekedése meghaladja a tervezettet — állapította meg Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter az Építőipari Tuományos Egyesület tegnap megtartott év végi vezetőségi ülésén. A nagyberuházások közül 1978-ban tizenkettőt ad át az építőipar az előző évről áthúzódókkal együtt — mondotta a továbbiakban a miniszter. Az V. ötéves tervre előirányzott lakásépítés 64 százalékra teljesül ez év végéig. Ez azt is jelenti, hogy az összes lakásépítés 24 ezerrel haladja meg a tervezettet. Az 1979. évi feladatokról szólva elmondotta, hogy jövőre 163,5 milliárd forintnyi hazai építési-szerelési tevékenységet kell elvégezni a termelékenység és a takarékosság további növelésével. Hangsúlyozta, hogy az eredményes munka fontos tényezője az anyagfelhasználás csökkentése, a termelésben lekötött álló és forgóeszközök jobb kihasználása, az építési munkák koncentrációja és a termelés szervezettsége kell, hogy legyen. A termelési szerkezetben első helyen a nagyberuházások, a lakásépítés, valamint a szociális és egészségügyi beruházás áll. Az Egyesüli Izzó normállámpogyártó üzemében készülnek a korszerű fényforrások, melyek védőbúra nélkül használhatók szabadban és víz alatt is. Az üzem december 9-én teljesítette 1978-as export tervét Villámgyorsan forog a golyósprés Herceg Sándorné és Takács Istvánná kezében a túrkevei Armafilt üzemben. A betétes tömítő alátétből műszakonként tízezer kerül ki egy-egy munkásnő keze alól Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Tegnap délelőtt 9 órai kezdettel Rákóczifalván, a Rákóczi Tsz-ben tartotta ülését az országgyűlési képviselők Szolnok megyei csoportja. Rész vett az ülésen And- rikó Miklós, a megyei párt- bizottság első titkára, és munkájukról, megbízatásuk alapján végzett tevékenységükről váltott szót a megye országgyűlési képviselőivel. Ugyancsak a tegnapi üléSzolnok megye gyepterületeinek fiz százalékát öntözik, 39 százalékát műtrágyázzák, és egy hektárra átlagosan 53 kilogramm műtrágyahatóanyagot használnak fel. Ennek köszönhető, hogy az átlagtermés alig haladja meg a 22 mázsát. Alacsony ráfordítás, kevés hozam. Így jellemezhető a megye gyepgazdálkodása. Pedig érdemes lenne nagyobb figyelmet szentelni a takarmánytermesztés ezen ágazatára, mivel a legelők nagy része feltétlenül gyepterületeken van, vagyis azokon a helyeken, ahol más növénykultúra nem termeszthető gazdaságosan. — Miért nem lehet ezt a területet megfelelő műveléssel nagyobb hozamúvá tenni és jól hasznosítani? Pozitív hatása gazdaságilag és állat- egészségügyileg is számottevő lehetne. Árunövényeknek szabadíthat fel termőterületeket, nem a szántóföldön kell megtermelni a takarmányt. A legeltetett tehenek vemhesülési százaléka lényegesen jobb. mint az istállóban tartottaké. Az ellések lényegesen könnyebbek, sőt nemegyszer emberi segítség nélkül is lezajlanak. Talán éppen ezek miatt határozták el a kisújszállási Nagykun Termelőszövetkezetben, hogy legelőterületüket intenzívvé teszik. 1973-ban készítették el a gyepfelújítási terveket, és 1974-ben 225 hektáron végre is hajtották. Ezt tovább növelték 1977-ben további százharminc hektárral, és így alakult ki a jelenlegi intenzív gyepterület. Az etész legelőt öntözik, műtrágyázzák. egy hektárra több mint kétszáz kilogramm hatóanyagot juttatnak ki sen dr. Jenővári László, a megyei bíróság elnöke tartott ismertetőt az új büntető-törvénykönyvről, majd dr. Bereczki László téesz- elnök gazdaságuk munkájáról számolt be a testületnek, kiemelve szövetkezetükben a társadalmi tulajdon védelmének helyzetét. A képviselőcsoport soros programja a téesz szajoli növényházában tett látogatással ért véget. évente. Az egész területet korszerű legeltetési eljárással hasznosítják. A megfelelő gondozás a hozamokon is látszik. Több mint 71 mázsa szénaértéket „takarítottak be” valamilyen módon. Ez a terület biztosítja a kétszáz húshasznú tehén és szaporulata, valamint a tejelő állomány növedé- keinek alaptakarmányát. Ez körülbelül hatszáz szarvas- marhát jelent, amelyek májustól novemberig a legelőn •vannak. A gyep megfelelő hasznosítására legeltetési rendet, ütemtervet dolgoztak ki. A lelegelt területet öntözik, műtrágyázzák, ezt évente kétszer-háromszor is megismétlik, és ez biztosítja a fű megfelelő sarjadzását és gyors növekedését. Természetesen a legeltetés mellett más irányú hasznosítás is van, hiszen ez a terület biztosítja a nyáron legeltetett állomány téli takarmányát, és szénát biztosít a tejelő állománynak, összesen 150 vagon szénát és 30 vagon szenázst készítettek a legeltetés mellett. Most már esedékessé vált a régebben telepített gyep felújítása. Ezt azonban csak ütemezve lehet megoldani, mivel ha egyszerre végeznék az egész területen, akkor takarmányellátási zavarok keletkeznének. Éppen ezért 40—-50 hektáros részletekben kívánják elvégezni a felújítást. H. V. 20 hektárnál nagyobb területen lövőre kötelező a talajvizsgálat 1979. január 1-től a 20 hektárnál nagyobb területtel rendelkező földhasználók kötelesek talajvizsgálatokat végeztetni. Az ezzel kapcsolatos előkészületekről tájékoztatta az újságírókat tegnap Kovács Imre, a MÉM növényvédelmi és agrokémiai központjának igazgatója. Elmondotta: a növénytermelési költségek több mint 40 százalékát teszi ki a műtrágyázás, a költségek csökkentése tehát fontos feladat. Annál inkább, mert miközben az elmúlt 15 évben 150 százalékkal nőtt a mezőgazdaság bruttó termelése, az ipari eredetű anyagok értéke már 4 és félszeresére növekedett. Vagyis: az ipari eredetű anyagok felhasználása nagyobb ütemben nőtt, mint a termelés. Ez a következő időszakban is így lesz — a mezőgazdasági termelés ugyanis olyan magas színvonalon áll, hogy a hozamok emelése csak erőteljes kémiai és gépészeti beavatkozással lehetséges — s ezért a gazdaságoknak közvetlen érdeke, hogy a szükségletnek megfelelő mennyiségű és értékű műtrágyát használjanak fel. A növényvédelmi központok felkészültek a kötelező program lebonyolítására. A talajból vett mintákat az ország 12 kémiai központjában vegyelemzésnek vetik alá és a talaj összetételére jelemző adatokat közlik a gazdaságokkal. A kiskert-tulajdonosok számára lehetővé teszik területük szakmai felülvizsgálását. A talajmintákat két helyre küldhetik be; a fővárosban a Ménesi út 45. szám alatt vesznek át talajmintákat elemzésre, vidéken pedig a ceglédi Termelőszövetkezeti Kémiai Központot jelölték ki a kiskertek talajának „minősítésére”. (A központ címe: Cegléd, Borz utca 6.) Mongol békedelegáció járt a megyében Tegnap délelőtt Szolnokra érkezett L. Huusaan, a mongol békebizottság felelős titkára és H. Don-Dog, Mongólia központi megyéje, zsargalenti járásának békemozgalmi titkára. A vendégeket a Hazafias Népfront megyei elnöke, dr. Bene Zoltán fogadta és tájékoztatta a megye békemozgalmi helyzetéről. A szolnoki látogatás után a delegáció Mezőtúrra utazott és a Magyar—Mongol Barátság Tsz munkájával ismerkedett. Kisújszálláson tudják Jó takarmány a gyep Több előnye is van
