Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-28 / 280. szám
VJ A Budapesti Műszaki Egyetem közlekedésmérnöki karán a kutató munka egyik fontos témája a tömegközlekedés fejlesztése. A közlekedés automatikai osztályon a vasúti jelző és biztosító berendezések Uzemközbeni önműködő vizsgálatára műszercsaládot fejlesztettek ki Tárgyilagos bírálat Érdekes módszert honosított meg Bábolnán a mező- gazdasági kombinát vezér- igazgatója. A nyári gyakor- latos egyetemistákat megkéri, jegyezzék föl, mi nem tetszik nekik a mezőgazda- sági nagyüzemben. Hogy miért? .Nagyon örülünk, ha dicsérnek minket, de tanulni a feltárt hiányosságokból, hibákból lehet —így a vezérigazgató. Az állásfoglalás nagyon rokonszenves, 'bárcsak mindenhol alkalmaznák ezt a módszert. Csakhogy ez elég nehezen valósítható meg. Mert a dicsérettel nincs különösebb gond. Ha Valaki jól végzi a munkáját, el is várja, hogy elismerésben részesüljön. Viszont senki sem lelkesedik azért, ha a fejére olvassák, hogy szorgalmasabban is dolgozhatna. Ráadásul igen sokan ösz- szetévesztik a bírálatot a személyeskedéssel. Részben úgy, hogy amikor bírálni akarnak valakit, akkor nem tényleges hibáját, rossz szokásait bírálják, hanem sommásan elítélik az egész embert, hogy például nem alkalmas a vezetésre, képtelen áttekinteni életünk összefüggéseit és így tovább. Pedig köztudott, hogy általában nincsenek csak kitűnő, vagy csak rossz adottságokkal bíró emberek. Ezért a bírálat akkor célravezető, ha elismerve az illető jó tulajdonságait, rámutat azokra a hibákra, amelyeket az illetőnek kell kiküszöbölnie, ha jobb vezető, vagy jobb munkás kíván lenni. Mindennek persze megvan a visszája is. Sok esetben a teljesen indokolt és jogos bírálatot is afféle kukacoskodásnak, szőrözésnek vesszük — és ezért nem is fogadjuk komolyan. Ezzel pedig a bírálónak is, magunknak is ártunk. A bírálónak azért, mert az effajta magatartással leszoktatjuk a bírálatról, magunknak pedig azért, mert továbbra sem fogunk megszabadulni rossz szokásainktól. Különösen a , személyre szóló, tényleges bírálatot mellőzzük többnyire. Mert ha jelentéseket bírálunk, abból olyan nagy baj nem lehet, azért nem haragszik meg senki különösebben. De mit lehet tudni, milyen következményekkel járhat, ha mondjuk, X-et vagy Y-t kritizáljuk. Hátha „visszalő”, vagy ha nem ő, akkor egy támogatója. De nem csupán a személyes, hanem sokszor a hivatalos bírálattal is baj van. Gondoljunk csak a minősítésekre. Sokszor előfordul, hogy kényelemszeretetből olyan jellemzés kerül a hivatalos, az emberek életútját is befolyásoló dokumentumba, ami egészen eltér a valóságtól. Szinte automatikusan íródnak az olyan megjegyzések, hogy szorgalmas, széles látókörű — holott, ha komolyan ven- nők mindezt, kiderülne, hogy az illető nem is olyan nagyon szorgalmas, a látóköre sem annyira tág... Pedig mindenki tisztában van azzal, hogy a félig igaz minősítések később problémákat okozhatnak. Mert hogyan figyelmeztessük a „szorgalmas” embert, hogy nem ártana, ha már tenne végre valamit? Még azt válaszolhatja: kérem, én pontosan úgy dolgozom, mint eddig. A kényelemszeretet, a másokkal való összeütközés kivédése, az „én is élek, más is hadd éljen” elvének következetes alkalmazása id.eig-óráig lehet jó taktika, biztosíthatja a nyugalmas életet. Hosszú távon azonban közönyösséghez vezet, és ez már aligha használ valakinek. Tévedés ne essék, nem fejjel a falnak rohanó, nem az asztalt csapkodó emberekre van szükség — mert kinek használ az értelmetlen, átgondolatlan dühből fakadó kritika? Arra azonban szükség van, hogy bátrabban alkalmazzuk mindennapjainkban a tárgyilagos bírálatot — magunk és mások hasznára egyaránt. Hiszen további fejlődésünk egyik leglényegesebb záloga, hogy mind az egyén, mind a társada- ,Lo(m vonatkozásiban lássuk: mit lehetne még jobban tenni. K. L. Hazaérkezett Moszkvából a magyar pártós kormányküldöttség Szombaton a késő esti órákban hazaérkezett Moszkvából a magyar párt- és kormányküldöttség, amely részt vett a Varsói Szerződés tagállamai Poltikai Tanácskozó Testületének ülésén. A küldöttség vezetője Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára volt, tagjai pedig Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter. Mint arról már hírt adtunk, a küldöttség a látogatás utolsó napján felkereste a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségét, ahol találkozott a magyar kolónia képviselőivel. Delegációnkat péntek délután Moszkva Kijevi pályaudvarán magasrangú párt- és állami vezetők búcsúztatták. Műszakonként 16-20 ezer tégla kerül le erről az automatizált gépsorról a kunszentmártoni téglagyárban, ahol három műszakban gyártják a B—30 falazóblokkot a családiház-épí- tóknek Ülésezik a magyar-román együttműködési vegyes kormánybizottság A magyar—román gazdasági együttműködési vegyeskormánybizottság 14. ülésszakára tegnap Budapesre érkezett a román küldöttség. A delegációt Ilié Verdet, a miniszterelnök első helyettese, a Román Állami Tervbizottság elnöke, a vegyes kormánybizottság társelnöke vezeti. A kormánybizottság a parlamentben plenáris üléssel megkezdte munkáját. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a bizottság társelnöke üdvözlő beszédében rámutatott arra, hogy ez az ülésszak is újabb lehetőségek feltárásával segítheti a kétoldalú együttműködés fejlesztését. Ilié Verdet válaszában elmondotta, hogy az ülésre előkészített témák konkrét és hasznos véleménycserére nyújtanak lehetőséget. Ezután rátértek az ülésszak napirendjében előirányzott témák -megvitatására. Ennek megfelelően áttekintik a gazdasági együttműködésnek az előző ülésszak óta elért eredményeit. Ez is összhang kérdése Takarmánygazdálkodás Jászjákóhalmán A sikeres állattenyésztést a szántóföldön kell megalapozni. A gazdaságban termelt takarmány mennyisége, minősége és előállítási ára nagymértékben meghatározza az állattartás jövedelmezőségét is. Éppen ezért a két ágazat elválaszthatatlan, és együtt egy teljes egészet kell alkotniuk. Az egység megteremtéséért a mezőgazdasági üzem vezetői a felelősek. Figyelembe kell venni egyrészt az állatok számát és élelmiszerszükségletét. másrészt pedig fontos, hogy az így kapott mennyiséget minél kisebb területen termeljék meg. Örökös a vita. a növény- termesztő és az állattenyésztő között, hogy azért nincs megfelelő színvonalú állattenyésztés, mert a növénytermesztés nem szállít jó minőségű takarmányt. Ennek elkerülésére a jász- jákóhalmi Béke Termelőszövetkezetben a betakarítás, takarmánykészítés és raktározás az állattenyésztés feladata. A vetésszerkezet ösz- szeállításánál a növénytermesztő mellett ott van az állattenyésztő, és a takarmányszükségleteknek megfelelően közösen határozzák meg a vetésterületet. A talajmunkákat, műtrágyázást és vetést a növénytermesztési ágazat végzi, a többi teendő pedig az állattenyésztők feladata. Ennek irányítására külön takarmánygazdálkodási agronó- must jelöltek ki. A gazdaságban elég nagy területen termesztenek cukorrépát, és a mellékterméket fel is használják az állatok etetésére. Régebben a vetésterület 60—70 százalékáról takarították be a répafejet, de ezt az új gépek miatt már nem lehet ilyen arányban elvégezni, mivel más a konstrukció, és a fejezőgép a levél összezúzá- sával végzi el ezt a munkát. Így például az idén csak 30—40 százalékát sikerült összegyűjteni ennek az értékes mellékterméknek. A szervezés ilyen megoldása nagyon jó. Ez látszik a takarmánytermesztés eredményein is. A lucerna és a gyep szénahozamai megközelítik a megyei átlag háromszorosát. Egyedül — a tömegtakarmányok közül — a silókukorica termesztése hagy kívánni valót' maga után a 153 mázsás hektáronkénti termésével. Az 500 szarvasmarha és 400 juh takarmányát 800 hektáron termesztik meg. Így egy szarvasmarha ellátásához 1,5 hektár szükséges. Van ennél lényegesebb jobb is, például Jászalsószentgyör- gyön, ahol egy szarvasmarhát 0,4 hektár terület tart el, de Jászjákóhalmán még így is lényegesen jobb, a mutató, mint a megyei átlag. Mégis kevés a tehenen- kénti tej hozam, évenként 2700 liter, azonban jó az önköltség. Egy liter tej előállítása 5 forint 40 fillérbe kerül, ugyanakkor az értékesítési ár literenként 5,70 forint. Az alacsony önköltség azt bizonyítja, hogy érdemes a takarmánytermesztésre kellőképpen odafigyelni. H. V. Nemcsak „termelik“ a fát Feldolgozó üzemet is épít a Jászberény! Kossuth tsz Újabb milliók a közművelődés fejlesztésére A jászberényi Kossuth Tsz hosszútávú erdőtelepítési tervében fontos feladatként határozta meg a termelésen kívüli vagy gyenge termőképességük miatt a növénytermesztésből kivont területek hasznosítását. A várost övező, zöldterület növelésével egyébként a gazdaság eredményesen járulhat hozzá a városiasodással járó levegőszennyeződés, az ártalmas zaj, az időjárás kedvezőtlen hatásainak megszüntetéséhez vagy csökkentéséhez is. Nem kisebb jelentőségű a termelőszövetkezeteknek az a törekvése sem, hogy segítsék a népgazdaság egyik fontos célkitűzésének megvalósítását: az erdőtelepítéssel értékes alapanyagot szolgáltatni a hazai fafeldolgozó iparnak. A telepítési program az előző ötéves terv elején kezdődött, s az akció során a termelőszövetkezet évente 50 hektár területet telepített be nemesnyárral. Az évente ismétlődő faültetés eredménye, hogy a gazdaság erdőterülete a kétszeresére növekedett, az idén elérte a 800 hektárt. A korábban telepített erdőben már évekkel ezelőtt elkezdődött a fakitermelés. — Évente 1500 köbméter fát vágnak ki, az értékes cellulóz alapanyagot a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban dolgozzák fel. Az erdőtelepítés tovább folytatódik és a VI. ötéves terv időszakában újabb jelentős fejlesztésre kerül sor. A termelőszövetkezet a telepített erdő közelében egy fa- feldolgozó üzem létesítésével teszi gazdaságosabbá a kitermelt fa feldolgozását. Anyagilag is ösztönzi a közművelődés korszerű formáinak alkalmazását az Országos Közművelődési Tanács Elnöksége: e célra legutóbb a közművelődési alapból több mint 5 millió forint kiutalását engedélyezte. Támogatta a „nyitott ház” vagy más néven „előtér kísérletet”, amelyek célja: a művelődési házak előterében rendezett kiállításokkal, programokkal felkelteni az érdeklődést a házbeli művelődési lehetőségek iránt, minél több látogatót vonzani. Csepelen, a Rideg Sándor művelődési házban eredményes volt ez a kezdeményezés. A zalaszentgróti, a salgótarjáni, a magyarnándori, a kazincbarcikai, a jászberényi, a jászszentlászlói, a hajósi művelődési házban hasonló módszerek alkalmazását tervezik. L. Brezsnyev beszéde az SZKP KB ülésén Magyar — szíriai kapcsolatok (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! XXIX. évf. 280. szám, 1978. november 26., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA
