Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-10 / 265. szám
1978. november 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Leninvárosban üzembe helyezték a Tiszai Vegyi Kombinát hatodik termelő egyséqét, a polipropiléngyárat, amely évente negyvenezer tonna polipropilénpor gyártására képes. A képen: Mintavétel az oldószer-regenerálónál üz egész közösség dolga Tegnap az MSZMP KB agi- tációs és propaganda osztályának rendezésében tájértekezlet volt Szolnokon, melyen részt vettek Pest, Komárom, Fejér, Nógrád, Bács, Szolnok megye és Dunaújváros lapjának főszerkesztői, valamint a Magyar Rádió szolnoki stúdiójának vezetője, továbbá a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának, a Magyar Űjságírók Szövetségének vezető munkatársai. A tanácskozást Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg, Baráti kapcsolatot létesített a Szolnok megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat az NDK-beli magdeburgi Húskombináttal. A német nagyüzem vezetői tavaly látogattak Szolnokra, a húsipari vállalat szakemberei az elmúlt héten jártak az ezeröt- száz embert foglalkoztató kombinátban. A szolnoki szakemberek taAz idén szeptember 18-án helyezték üzembe a Szolnok megyei Patyolat Vállalat központi üzemében és Ság- vári körúti szalonjában a Normbau típusú vegytisztító géprendszert, kísérleti jelleggel. Az eltelt alig több mint másfél hónap tapasztalatai azt mutatják, hogy a folyamatos munkát biztosító és megkövetelő vegytisztító rendszer beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A központi üzem egyik raktárából átalakított helyiségben az új zakó-kabátgőzö- lő gép például az eddigi óránkénti 10—15 helyett 25— 30-at képes kivasalni óránként. A nadrágvasaló-prés pedig 30—35 nadrágba vasal élt, egy óra alatt. Ez utóbbi gépnek a magasabb termelékenységen kívül az is előnye, hogy egy ütemben préseli a nadrág mindkét szárának élét. A kitisztított, kivasalt ruhák közül automata választja ki a keresett kabátot, nadrágot, ezáltal a negyven üzletet kiszolgáló központi üzem munkája nagy mértékmajd Szálkái Tóth István, a Központi Bizottság alosztályvezetője tartott konzultációval egybekötött előadást az MSZMP KB 1978. október 12-i ülésén elfogadott határozatáról, melynek témái: az építő- és építőanyagipar helyzete, továbbfeljesztésének feladatai, valamint a lakásépítés és -gazdálkodás 1990- ig szóló tervének irányelvei. A részvevők megismerkedtek Szolnok városépítési kérdéseivel és megtekintették a megyeszékhely új, illetve épülő városrészeit is. pasztalatai szerint a gazdaságosság, az ellátási kötelezettség maradéktalan teljesítése a német vállalat legjellemzőbb tulajdonsága. A látogatás „kézzel fogható” eredménye egy recept: már megkezdték egy hidegen fogyasztható, kellemesen fűszeres ízű, hurkafajta próbagyártását. ben meggyorsul. Ugyanilyen gép keresi ki az ügyfél számára is a kitisztított ruhát ,a Ságvári körúti vegy tiszt it ó szalonban. • A munkaerő-megtakarítást, Új évet kezdtek A túrkevei Vegyesipari Szövetkezet teljesítette idei termelési tervét. A szövetkezet tagjai — többek között — felépítettek egy 20 lakásos épületet és nyolc családi házat Túrkevén, Mezőtúron pedig két 26 lakásos épület létesítésén munkálkodnak. A tervezett 52,7 millió forint értékű munkát november elején befejezték, egyben megkezdték az 1979-es évi munkákat. fl taharmánytermesztés tartalékai A szálas- és tömegtakar- mány-termesztés jelenleg nem elégíti ki az állattenyésztés igényeit; bár a silótakarmányok, szénák stb. minősége az utóbbi időben javult és a hozamok is nőttek a termesztés technológiai színvonala továbbra is jelentősen elmarad az egyéb növényi kultúrákétól — állapította meg a MÉM átfogó elemzése, Kedvező jel, hogy számos megyében javult a szénák és a kukorica-szilázsok minősege, táplálóanyag-tartalma. Főleg Tolna, Szolnok, Pest és Csongrád megyében értek el ezen a téren jó eredményeket a gazdaságok. jobb termelékenységet, a minőség javulását elősegítő tisztítórendszer két és fél millió forintba került, és december elsejétől kezdi meg a folyamatos munkát. A gépek zaja betölti a hatalmas csarnokot. A friss pa- pírillat összekeveredik a vegyszerek, ragasztók, festékek orrfacsaró szagával. Akik itt dolgoznak, már megszokták ezt a nehéz, zárt levegőt, a nyolc órán át tartó megfeszített munkát. A gép nem állhat, mert akkor „nem hozzák” a tervet. A gép nem állhat, mert szorít a norma és ha keresni akarnak, ki kell használni a munkaidőt. így hát szinte megállás nélkül zúgnak, csattognak, zörögnek az öreg gépek, a fénymásoló bevonok, a tekercsvágó gö- belek... feszül az izom, figyel a szem. Részlet a Szolnoki Papírgyár üzemi pártbizottságának 1978. évre szóló cselekvési programjából: „A Papíripari Vállalat gyáregységünktől 1978. évben 25 ezer 808 tonna papír termelését és 16 ezer 790 tonna feldolgozott papíripari termék előállítását várja. E termelési feladat értéke: 862,7 millió forint. Ez azt jelenti, hogy kötelezettségünk 1,5 százalékkal haladja meg az 1977. évi tervelőírást... úgy, hogy nem gazdálkodhatunk a tavaly rendelkezésre állt munkaerővel ... a fénymásoló- papírt előállító üzemben a termelési folyamat korszerűsítését szolgáló berendezések megszerzését úgy kell előkészíteni, hogy a berendezések 1979-ben üzembe állíthatók legyenek ... A termelő munka hatékonyabb kihasználása érdekében a munkanormák rendszeres karbantartásával biztosítani kell a termelési feladatok minél magasabb szinten való megoldását ... Fontos feladatunk az agitációs és propaganda- munkában .. o Az üzemi pártbizottság titkárának — Varga Sándorné- nak — szobájában a tárgyalóasztalra terítjük ki a különböző évekre szóló cselekvési programokat, azok mellékleteit, közöttük a propaganda- és agitációs terveket. Vargáné állításait bizonyítandó veszi elő a vaskos dossziékat, miközben magyaráz: — Amellett, hogy minden évben megvan a maga kiemelt agitációs feladata, vannak esztendőről esztendőié napirenden lévő témáink. Ilyen például az importanyagokkal való takarékosság. Köztudomású, hogy a hazai papírgyárak lényegében import cellulózból dolgoznak. Mi évente körülbelül 15 ezer tonnát — ebből mintegy 5 ezer tonna tőkés importot — használunk fel. Sokmillió forintról van szó. Nem mindegy tehát, hogyan sáfárkodunk ezekkel a drága alapanyagokkal. Akkor még nem beszéltem a papírgyártáshoz szükséges segédanyagokról festékekről, ragasztókról stb.), amelyek szintén importból származnak. A másik visz- szatérő témánk az évenként szükségszerűen végrehajtgn- dó létszámátcsoportosítások. A piac igénye a különböző termékekből évente változik és ehhez nekünk alkalmazkodnunk kell. — Mondana ere példát? — Jelenleg papírtörülközőt, porzsákot, fénymásoló- és írógéppapírt, különféle ta- sakokat, nyomott termékeket állítunk elő. Van olyan időszak, amikor a piac jóval több fénymásolópapírt igényel, mint amennyit egy-egy üzemrészben megfeszített munkával az ott dolgozók gyártani tudnak. Ugyanakkor egy másik üzemrészben meg gondot okoz, hogy ki tudják használni az emberek munkaidejét. Tehát onnét át kell irányítani a fénymásoló üzembe az embereket, máskor meg fordítva. Nem egyszerű elfogadtatni, hogy egyesek átmenetileg megváljanak a megszokot gépektől, munkatársaktól, hogy műszakot váltsanak. — Mi volt az idei esztendő kiemelt feladata? — Két különösen fontos tennivalónk volt. az agitáció is azok végrehajtását segítette. Az egyik a fénymásoló üzem teljes rekonstrukciója ... o Az idén szerződést kötött a gyár a nyugatnémet Kalle céggel a fénymásolópapírt gyártó üzem korszerűsítésére. A beruházás 55 millió forintba kerül, ez szinte teljes gépcserét jelent. De ha a beruházás megvalósul, a Szolnoki Papírgyár is belép az exportáló üzemek sorába. Már javában készülnek az új gépek fogadására. A szereléshez 1979 áprilisában kezdenek a német szakemberek, ezzel a munkával jui- nius 30-ig végezniük kell, mert a második félévben már megkezdődik a termelés a felújított üzemben. A szolnoki munkások a jövő év elején utaznak az NSZK-ba megtanulni, hogyan kell dolgozni az új berendezéseken. De a rekonstrukció nemcsak több és jobb minőségű terméket, hanem jobb munka- körülményeket is jelent. Varga Sándorné mondja: — Azt tartottuk a legfontosabb feladatnak, hogy az emberekkel megértessük: a rekonstrukciónak gyorsan kell végbe mennie, hogy minél előbb termelhessen az üzem, hogy meg kell tanulni dolgozni az új gépeken, hogy lesznek, akik más műszakba kerülnek, vagyis kiszakítjuk őket egy megszokot kollektívából. Azt mondtuk az alapszervezeteknek: agitációs munkájukat most ezek tudatában végezzék. Legyen erről szó párttaggyűlésen, pártnapon, vitaköri foglalkozáson. Használják fel erre az üzemi híradót, a faliújságot. Mészáros Mihály gépmester a VIII. számú pártalap- szervezet titkára. Ö és kollektívái munkahelye a fénymásolópapírt gyártó üzem'. Sülyi Ferenc ugyanott csoportvezető, Csinger János művezető. — Amikor elkészítettük az alapszervezet gazdaságpolitikai intézkedési tervét, megszabtuk abban, hogy a mi kommunista közösségünk hogyan segítheti a legjobban a rekonstrukció sikeres megoldását. Rendkívül rövidek a határidők, hiszen májusban már meg kell kezdeni az üzempróbákat. Ezért az év elején rendkívüli taggyűlést hívtunk össze. Nem szépítettük a dolgokat. Kiterítettük az üzemről készült alaprajzot és azon magyarázta el a vezetőnk, hogy melyik gép hova kerül, hova kell áthelyezni a vegyszerkonyhát, és így tovább — mondja Mészáros Mihály. o Sülyi Ferenc a vegyszerkonyha — vagy ahogy ők mondják, a boszorkánykonyha — „parancsnoka”. — Nem, én nem voltam ott a taggyűlésen, hiszen pár- tonkívüli vagyok. De velem is, meg a többiekkel is beszéltek Mészárosék, hogyan látom jónak, segítek-e, munkaidő után a konyha áttelepítésénél, mert ők vállalták, hogy a költözést menetközben a szabad időben, műszak után, vagy a szabad napon csinálják, hogy ne legyen kiesés a munkából. — Ha az ember értelmét látja, szívesen vállal pluszmunkát. Itt az üzemben mindenki megértette, hogy a gyár, a népgazdaság meg a mi személyes érdekünk találkozott ennél a rekonstrukciónál. Nem volt és nincs ma sem olyan nap, hogy ne beszélnénk róla taggyűlésen, politikai vitakörön, szabad pártnapon, vagy csak úgy cigarettaszünetben, vagy ne olvasnánk róla az üzemi híradóban: megszűnik a nehéz fizikai munka. Könnyebb lesz azután a helyzetünk, lecserélik ezeket az öreg 60—70 esztendős gépeket. Az új automata berendezések egyszerre három műveletet csinálnak. Szóval felcsigáztuk az emberek érdeklődését, mindenki segíteni akar. És azt is tudjuk, hogy már külföld is érdeklődik az új termék iránt. Tehát megkezdjük az exportot és ez sem mellékes szempont — így Csinger János. Soronkívüli taggyűlésen beszéltek először arról is, kik legyenek azok, akik az NSZK-ba utaznak tanulni. — Nagy gond nálunk, hogy nincs elég fiatal munkás. Főként olyan idős szaktársaink vannak, akik 3—4 év múlva nyugdíjba mennek. A taggyűlésen nagy vita volt, kik menjenek, kinek szavazzunk bizalmat. Végül négy olyan munkatárs mellett döntöttünk, aksk már elvégezték a mester-szakmunkásképzőt is, és biztosan átadják majd nekünk az idegenben szerzett tudást, szakmai tapasztalatot. Javaslatunkkal aztán az üzemi négyszög is egyetértett — magyarázza Mészáros Mihály. o — Mi volt az év másik nagy fontosságú agitációs feladata? — kérdezem az üzemi .pártbizottság titkárától. — Elfogadtatni az emberekkel, hogy egyre szélesebb körben kell alkalmazni a műszaki normákat — hangzik a válasz. A gyárban a munkások 52 százaléka dolgozik teljesítménybérben, közülük 32 százalék ma már műszaki normában, ami azt jelenti, hogy a követelményeket nem az ember, hanem a gépnek a teljesítőképességéhez szabják, amit kezel. És ez a legtöbb esetben normaszigorítást jelentett. o Egy öreg, selejtezésre megérett tekercs-gőbelvágón Mészáros Mihályné dolgozik. Balesetveszélyes, nehéz a munkája. Van, amikor óránként 500 kiló papírt mozgat meg. — Most mondja meg, igazságos volt, hogy emelték a normánkat? Az új gépen kevesebbet kell teljesíteniük a munkatársaknak, mint nekem, meg a váltótársaknak, ezen az értékben nullára leírt berendezésen — teszi szóvá eléggé felháborodva. — Az a helyzet — magyarázza Sülyi Ferenc —, hogy amig ki lehet hozni egy gépből valamit, addig nem szabad leselejtezni. És ezen az öreg masinán az asszonyok 150—160 százalékot teljesítettek. Ez sokkal gyorsabb, több telljesfíményre képes, mint a másik berendezés. — Újkorában így volt, de mi hajtottunk, mert azt akartuk, hogy legyen kereset... — Az is igaz, ha bajban voltunk, ha sürgős munkát kaptunk, azt mondtuk, hajtsatok rá asszonyok. Szóval háromszor volt már itt normaigazítás. — És először 32 százalékkal emelték a teljesítményt, legutóbb három és féllel. Én ezt nem tartom igazságosnak. Ahhoz át kellene alakítani a gépet, de azt nem csinálták meg. Azt mondták, hogy a párttagoknak kell elsősorban megérteni ezt a helyzetet. Volt erről szó, meg van is nap mint nap. De ezt csak tudomásul venni lehet, megmagyarázni nem. — Tudjuk, hogy a normák igazítása mindig vitákkal jár — mondja Vargáné. — És bár az emberek keresete nem csökkent, visszakapták azt a bért, ami a normarendezés előtt volt, elfogadtatni az intézkedéseket minden személyes agitáció ellenére sem sikerült mindenkivel. Azt hiszem ez még a mi agitációs munkánk gyengeségeit is mutatja. — Ahol az ember személyes érdeke találkozik az üzem érdekével, ott nem nehéz a gazdaságpolitikai agitáció. De ahol a gyár, az egész kollektíva* érdeke az egyes munkáséval ütközik, ott aztán „talpon kell lennie” annak, aki agitációra vállalkozik — mondja Mészáros Mihály. — Ezért nem lehet az csak egy kommunista feladata, hanem egy egész közösségé. Varga Viktória Útveszik a hasznos tapasztalatokat Hazánkban elsőként Normbau vegytisztító rendszer a Patyolatnál r ■ ■■ r r f I ■ | a ■ Szolnokon Óránként 30 zakót vasal az új gözölőgép Fotó: N. Zs.
