Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-10 / 265. szám

1978. november 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Leninvárosban üzembe helyezték a Tiszai Vegyi Kombinát hatodik termelő egyséqét, a polipropiléngyárat, amely évente negyvenezer tonna polipropilénpor gyártására képes. A képen: Mintavétel az oldószer-regenerálónál üz egész közösség dolga Tegnap az MSZMP KB agi- tációs és propaganda osztá­lyának rendezésében tájérte­kezlet volt Szolnokon, me­lyen részt vettek Pest, Ko­márom, Fejér, Nógrád, Bács, Szolnok megye és Dunaúj­város lapjának főszerkesztői, valamint a Magyar Rádió szolnoki stúdiójának vezető­je, továbbá a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának, a Magyar Űjságírók Szövetsé­gének vezető munkatársai. A tanácskozást Majoros Károly, a megyei pártbizott­ság titkára nyitotta meg, Baráti kapcsolatot létesített a Szolnok megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat az NDK-beli magdeburgi Hús­kombináttal. A német nagy­üzem vezetői tavaly látogat­tak Szolnokra, a húsipari vállalat szakemberei az el­múlt héten jártak az ezeröt- száz embert foglalkoztató kombinátban. A szolnoki szakemberek ta­Az idén szeptember 18-án helyezték üzembe a Szolnok megyei Patyolat Vállalat központi üzemében és Ság- vári körúti szalonjában a Normbau típusú vegytisztító géprendszert, kísérleti jelleg­gel. Az eltelt alig több mint másfél hónap tapasztalatai azt mutatják, hogy a folya­matos munkát biztosító és megkövetelő vegytisztító rendszer beváltotta a hozzá­fűzött reményeket. A központi üzem egyik raktárából átalakított helyi­ségben az új zakó-kabátgőzö- lő gép például az eddigi óránkénti 10—15 helyett 25— 30-at képes kivasalni órán­ként. A nadrágvasaló-prés pedig 30—35 nadrágba vasal élt, egy óra alatt. Ez utóbbi gépnek a magasabb termelé­kenységen kívül az is elő­nye, hogy egy ütemben pré­seli a nadrág mindkét szárá­nak élét. A kitisztított, kivasalt ru­hák közül automata választja ki a keresett kabátot, nadrá­got, ezáltal a negyven üz­letet kiszolgáló központi üzem munkája nagy mérték­majd Szálkái Tóth István, a Központi Bizottság alosztály­vezetője tartott konzultáció­val egybekötött előadást az MSZMP KB 1978. október 12-i ülésén elfogadott határo­zatáról, melynek témái: az építő- és építőanyagipar helyzete, továbbfeljesztésének feladatai, valamint a lakás­építés és -gazdálkodás 1990- ig szóló tervének irányelvei. A részvevők megismerked­tek Szolnok városépítési kér­déseivel és megtekintették a megyeszékhely új, illetve épülő városrészeit is. pasztalatai szerint a gazdasá­gosság, az ellátási kötelezett­ség maradéktalan teljesítése a német vállalat legjellem­zőbb tulajdonsága. A látogatás „kézzel fogha­tó” eredménye egy recept: már megkezdték egy hidegen fogyasztható, kellemesen fű­szeres ízű, hurkafajta próba­gyártását. ben meggyorsul. Ugyanilyen gép keresi ki az ügyfél szá­mára is a kitisztított ruhát ,a Ságvári körúti vegy tiszt it ó szalonban. • A munkaerő-megtakarítást, Új évet kezdtek A túrkevei Vegyesipari Szövetkezet teljesítette idei termelési tervét. A szövetke­zet tagjai — többek között — felépítettek egy 20 lakásos épületet és nyolc családi há­zat Túrkevén, Mezőtúron pe­dig két 26 lakásos épület lé­tesítésén munkálkodnak. A tervezett 52,7 millió fo­rint értékű munkát novem­ber elején befejezték, egyben megkezdték az 1979-es évi munkákat. fl taharmánytermesztés tartalékai A szálas- és tömegtakar- mány-termesztés jelenleg nem elégíti ki az állatte­nyésztés igényeit; bár a siló­takarmányok, szénák stb. minősége az utóbbi időben javult és a hozamok is nőt­tek a termesztés technológiai színvonala továbbra is jelen­tősen elmarad az egyéb nö­vényi kultúrákétól — állapí­totta meg a MÉM átfogó elemzése, Kedvező jel, hogy számos megyében javult a szénák és a kukorica-szilázsok minőse­ge, táplálóanyag-tartalma. Főleg Tolna, Szolnok, Pest és Csongrád megyében értek el ezen a téren jó eredménye­ket a gazdaságok. jobb termelékenységet, a mi­nőség javulását elősegítő tisz­títórendszer két és fél millió forintba került, és december elsejétől kezdi meg a folya­matos munkát. A gépek zaja betölti a ha­talmas csarnokot. A friss pa- pírillat összekeveredik a vegyszerek, ragasztók, festé­kek orrfacsaró szagával. Akik itt dolgoznak, már megszok­ták ezt a nehéz, zárt leve­gőt, a nyolc órán át tartó megfeszített munkát. A gép nem állhat, mert akkor „nem hozzák” a tervet. A gép nem állhat, mert szorít a norma és ha keresni akarnak, ki kell használni a munkaidőt. így hát szinte megállás nélkül zúgnak, csattognak, zörögnek az öreg gépek, a fénymásoló bevonok, a tekercsvágó gö- belek... feszül az izom, fi­gyel a szem. Részlet a Szolnoki Papír­gyár üzemi pártbizottságá­nak 1978. évre szóló cselek­vési programjából: „A Papír­ipari Vállalat gyáregysé­günktől 1978. évben 25 ezer 808 tonna papír termelését és 16 ezer 790 tonna feldol­gozott papíripari termék elő­állítását várja. E termelési feladat értéke: 862,7 millió forint. Ez azt jelenti, hogy kötelezettségünk 1,5 száza­lékkal haladja meg az 1977. évi tervelőírást... úgy, hogy nem gazdálkodhatunk a ta­valy rendelkezésre állt mun­kaerővel ... a fénymásoló- papírt előállító üzemben a termelési folyamat korszerű­sítését szolgáló berendezések megszerzését úgy kell előké­szíteni, hogy a berendezések 1979-ben üzembe állíthatók legyenek ... A termelő mun­ka hatékonyabb kihasználá­sa érdekében a munkanor­mák rendszeres karbantartá­sával biztosítani kell a ter­melési feladatok minél ma­gasabb szinten való megol­dását ... Fontos feladatunk az agitációs és propaganda- munkában .. o Az üzemi pártbizottság tit­kárának — Varga Sándorné- nak — szobájában a tárgya­lóasztalra terítjük ki a kü­lönböző évekre szóló cselek­vési programokat, azok mel­lékleteit, közöttük a propa­ganda- és agitációs terveket. Vargáné állításait bizonyí­tandó veszi elő a vaskos dossziékat, miközben magya­ráz: — Amellett, hogy minden évben megvan a maga ki­emelt agitációs feladata, van­nak esztendőről esztendőié napirenden lévő témáink. Ilyen például az importanya­gokkal való takarékosság. Köztudomású, hogy a hazai papírgyárak lényegében im­port cellulózból dolgoznak. Mi évente körülbelül 15 ezer tonnát — ebből mintegy 5 ezer tonna tőkés importot — használunk fel. Sokmillió fo­rintról van szó. Nem mindegy tehát, hogyan sáfárkodunk ezekkel a drága alapanya­gokkal. Akkor még nem be­széltem a papírgyártáshoz szükséges segédanyagokról festékekről, ragasztókról stb.), amelyek szintén importból származnak. A másik visz- szatérő témánk az évenként szükségszerűen végrehajtgn- dó létszámátcsoportosítások. A piac igénye a különböző termékekből évente változik és ehhez nekünk alkalmaz­kodnunk kell. — Mondana ere példát? — Jelenleg papírtörülkö­zőt, porzsákot, fénymásoló- és írógéppapírt, különféle ta- sakokat, nyomott termékeket állítunk elő. Van olyan idő­szak, amikor a piac jóval több fénymásolópapírt igé­nyel, mint amennyit egy-egy üzemrészben megfeszített munkával az ott dolgozók gyártani tudnak. Ugyanak­kor egy másik üzemrészben meg gondot okoz, hogy ki tudják használni az emberek munkaidejét. Tehát onnét át kell irányítani a fénymáso­ló üzembe az embereket, máskor meg fordítva. Nem egyszerű elfogadtatni, hogy egyesek átmenetileg megvál­janak a megszokot gépektől, munkatársaktól, hogy műsza­kot váltsanak. — Mi volt az idei eszten­dő kiemelt feladata? — Két különösen fontos tennivalónk volt. az agitá­ció is azok végrehajtását se­gítette. Az egyik a fénymá­soló üzem teljes rekonstruk­ciója ... o Az idén szerződést kötött a gyár a nyugatnémet Kalle céggel a fénymásolópapírt gyártó üzem korszerűsítésé­re. A beruházás 55 millió fo­rintba kerül, ez szinte teljes gépcserét jelent. De ha a be­ruházás megvalósul, a Szol­noki Papírgyár is belép az exportáló üzemek sorába. Már javában készülnek az új gépek fogadására. A sze­reléshez 1979 áprilisában kezdenek a német szakem­berek, ezzel a munkával jui- nius 30-ig végezniük kell, mert a második félévben már megkezdődik a termelés a felújított üzemben. A szol­noki munkások a jövő év elején utaznak az NSZK-ba megtanulni, hogyan kell dol­gozni az új berendezéseken. De a rekonstrukció nemcsak több és jobb minőségű ter­méket, hanem jobb munka- körülményeket is jelent. Varga Sándorné mondja: — Azt tartottuk a legfonto­sabb feladatnak, hogy az em­berekkel megértessük: a re­konstrukciónak gyorsan kell végbe mennie, hogy minél előbb termelhessen az üzem, hogy meg kell tanulni dol­gozni az új gépeken, hogy lesznek, akik más műszakba kerülnek, vagyis kiszakítjuk őket egy megszokot kollektí­vából. Azt mondtuk az alap­szervezeteknek: agitációs munkájukat most ezek tu­datában végezzék. Legyen erről szó párttaggyűlésen, pártnapon, vitaköri foglalko­záson. Használják fel erre az üzemi híradót, a faliújságot. Mészáros Mihály gépmes­ter a VIII. számú pártalap- szervezet titkára. Ö és kol­lektívái munkahelye a fény­másolópapírt gyártó üzem'. Sülyi Ferenc ugyanott cso­portvezető, Csinger János művezető. — Amikor elkészítettük az alapszervezet gazdaságpoliti­kai intézkedési tervét, meg­szabtuk abban, hogy a mi kommunista közösségünk ho­gyan segítheti a legjobban a rekonstrukció sikeres meg­oldását. Rendkívül rövidek a határidők, hiszen májusban már meg kell kezdeni az üzempróbákat. Ezért az év elején rendkívüli taggyűlést hívtunk össze. Nem szépítet­tük a dolgokat. Kiterítettük az üzemről készült alapraj­zot és azon magyarázta el a vezetőnk, hogy melyik gép hova kerül, hova kell áthe­lyezni a vegyszerkonyhát, és így tovább — mondja Mészá­ros Mihály. o Sülyi Ferenc a vegyszer­konyha — vagy ahogy ők mondják, a boszorkánykony­ha — „parancsnoka”. — Nem, én nem voltam ott a taggyűlésen, hiszen pár- tonkívüli vagyok. De velem is, meg a többiekkel is be­széltek Mészárosék, hogyan látom jónak, segítek-e, mun­kaidő után a konyha áttele­pítésénél, mert ők vállalták, hogy a költözést menetköz­ben a szabad időben, mű­szak után, vagy a szabad napon csinálják, hogy ne le­gyen kiesés a munkából. — Ha az ember értelmét látja, szívesen vállal plusz­munkát. Itt az üzemben min­denki megértette, hogy a gyár, a népgazdaság meg a mi személyes érdekünk ta­lálkozott ennél a rekonst­rukciónál. Nem volt és nincs ma sem olyan nap, hogy ne beszélnénk róla taggyűlésen, politikai vitakörön, szabad pártnapon, vagy csak úgy cigarettaszünetben, vagy ne olvasnánk róla az üzemi hír­adóban: megszűnik a nehéz fizikai munka. Könnyebb lesz azután a helyzetünk, lecse­rélik ezeket az öreg 60—70 esztendős gépeket. Az új au­tomata berendezések egyszer­re három műveletet csinál­nak. Szóval felcsigáztuk az emberek érdeklődését, min­denki segíteni akar. És azt is tudjuk, hogy már külföld is érdeklődik az új termék iránt. Tehát megkezdjük az exportot és ez sem mellékes szempont — így Csinger Já­nos. Soronkívüli taggyűlésen beszéltek először arról is, kik legyenek azok, akik az NSZK-ba utaznak tanulni. — Nagy gond nálunk, hogy nincs elég fiatal munkás. Fő­ként olyan idős szaktársaink vannak, akik 3—4 év múlva nyugdíjba mennek. A tag­gyűlésen nagy vita volt, kik menjenek, kinek szavazzunk bizalmat. Végül négy olyan munkatárs mellett döntöt­tünk, aksk már elvégezték a mester-szakmunkásképzőt is, és biztosan átadják majd ne­künk az idegenben szerzett tudást, szakmai tapasztala­tot. Javaslatunkkal aztán az üzemi négyszög is egyetér­tett — magyarázza Mészáros Mihály. o — Mi volt az év másik nagy fontosságú agitációs feladata? — kérdezem az üzemi .pártbizottság titkárá­tól. — Elfogadtatni az embe­rekkel, hogy egyre szélesebb körben kell alkalmazni a műszaki normákat — hang­zik a válasz. A gyárban a munkások 52 százaléka dolgozik teljesít­ménybérben, közülük 32 szá­zalék ma már műszaki nor­mában, ami azt jelenti, hogy a követelményeket nem az ember, hanem a gépnek a teljesítőképességéhez szabják, amit kezel. És ez a legtöbb esetben normaszigorítást je­lentett. o Egy öreg, selejtezésre meg­érett tekercs-gőbelvágón Mé­száros Mihályné dolgozik. Balesetveszélyes, nehéz a munkája. Van, amikor órán­ként 500 kiló papírt mozgat meg. — Most mondja meg, igaz­ságos volt, hogy emelték a normánkat? Az új gépen ke­vesebbet kell teljesíteniük a munkatársaknak, mint ne­kem, meg a váltótársaknak, ezen az értékben nullára le­írt berendezésen — teszi szó­vá eléggé felháborodva. — Az a helyzet — magya­rázza Sülyi Ferenc —, hogy amig ki lehet hozni egy gép­ből valamit, addig nem sza­bad leselejtezni. És ezen az öreg masinán az asszonyok 150—160 százalékot teljesítet­tek. Ez sokkal gyorsabb, több telljesfíményre képes, mint a másik berendezés. — Újkorában így volt, de mi hajtottunk, mert azt akar­tuk, hogy legyen kereset... — Az is igaz, ha bajban voltunk, ha sürgős munkát kaptunk, azt mondtuk, hajt­satok rá asszonyok. Szóval háromszor volt már itt nor­maigazítás. — És először 32 százalék­kal emelték a teljesítményt, legutóbb három és féllel. Én ezt nem tartom igazságosnak. Ahhoz át kellene alakítani a gépet, de azt nem csinálták meg. Azt mondták, hogy a párttagoknak kell elsősorban megérteni ezt a helyzetet. Volt erről szó, meg van is nap mint nap. De ezt csak tudomásul venni lehet, meg­magyarázni nem. — Tudjuk, hogy a normák igazítása mindig vitákkal jár — mondja Vargáné. — És bár az emberek keresete nem csökkent, visszakapták azt a bért, ami a normarendezés előtt volt, elfogadtatni az intézkedéseket minden sze­mélyes agitáció ellenére sem sikerült mindenkivel. Azt hi­szem ez még a mi agitációs munkánk gyengeségeit is mutatja. — Ahol az ember szemé­lyes érdeke találkozik az üzem érdekével, ott nem ne­héz a gazdaságpolitikai agi­táció. De ahol a gyár, az egész kollektíva* érdeke az egyes munkáséval ütközik, ott aztán „talpon kell len­nie” annak, aki agitációra vállalkozik — mondja Mé­száros Mihály. — Ezért nem lehet az csak egy kommu­nista feladata, hanem egy egész közösségé. Varga Viktória Útveszik a hasznos tapasztalatokat Hazánkban elsőként Normbau vegytisztító rendszer a Patyolatnál r ■ ■■ r r f I ■ | a ■ Szolnokon Óránként 30 zakót vasal az új gözölőgép Fotó: N. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom