Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-10 / 265. szám

( J Téli felújítás Pintér Dezső átveszi a pro űrbe díjat Téli felújításra vo­nult be a KÖtlVIZ- IC szolnoki javító üzemébe az önjáró földnyesőgép, amely - társaival együtt - az idén Hatvan és Hort között dolgozott az M3-as autópálya építésén (K. I.) fl svájci külügyminiszter tegnapi programja A hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó Pierre Aubert svájci külügyminisz­ter és kísérete tegnap délelőtt megkoszorúzta a magyar hő­sök emlékművét a Hősök te­rén. A koszorúzáson jelen volt Nagy János külügyminiszter­helyettes, Bielek József, a fővárosi tanács Végrehajtó Bizottságának titkára, Farkas Mihály vezérőrnagy, a buda­pesti helyőrség parancsnoka, valamint a Külügyminiszté­rium több vezető beosztású munkatársa. Ott volt Zágor György, hazánk berni nagy­követe is. Ezután a Külügyminiszté­riumban megkezdődtek a ma­gyar—svájci hivatalos tár­gyalások. A magyar tárgyaló csoport vezetője Púja Fri­gyes külügyminiszter; tagjai: Nagy János, valamint Szőke György és Bányász Rezső, a Külügyminisztérium főosz­tályvezetői, s Zágor György. A svájci tárgyalócsoport ve­zetője Pierre Aubert; tagjai: Anton Hegner, az I. politikai főosztály vezetője, Jean Cu- endet, a politikai titkárság vezetője, August Geiser, a svájci Államszövetség bu­dapesti nagykövete, Peter Eugen Dietschi követ-taná­csos. Francois Nordmann, a svájci külügyminisztérium politikai főosztályának tit­kára. Uj pro urbe-díjasok Tanácsülés Szolnokon Tegnap ülést tartott Szol­nok Város Tanácsa. Kukii Béla tanácselnök megnyitó szavai után Zsemlye Ferenc tartott ünnepi beszédet. Mél­tatta a polgári demokrati­kus forradalom 60. évfordu­lóját, s az , azóta megtett utat. A pro urbe-díj átadása kö­vetkezett az ünnepi beszéd után. Szolnok fejlesztése, gazdagítása érdekében huza­mosabb időn át kifejtett te­vékenysége elismeréseként Pintér Dezső és Fodor János kapta a díjat. Pintér Dezső a szolnoki MÁV Járműjavító Üzemben volt kazánkovács, majd fő­művezető. Fontos tisztsége­ket töltött be később a Pénz­ügyigazgatóságon s a megyei tanácsnál. -Az ellenforrada­lom előtt Szolnok tanácsel­nöke is volt. A városi mun­kásőr-zászlóalj alapító tagja. A megyei tanács osztályve­zetőjeként ment nyugdíjba. Fodor István szintén nyug-* díjas. Már 1918-ban részt vett az ifjúsági mozgalom­ban, volt vöröskatona, az il­legális kommunista párt szervezője. A felszabadulás után tevékenyen részt vett a város közéletében. Évekig tagja volt a városi pártbizott-* Ságnak. Alapító tagja a vá­rosi munkásőr-zászlóaljnak, melyben fontos tisztséget vi­selt. Fodor Jánosnak — be­tegsége miatt — lakásán ad­ják át a díjat. A tanácsülés napirendjén több téma szerepelt, köztük az időközi tanácstagi válasz-1 tásokrói szóló jelentés, az ér­vényben levő tanácsrendele­tek felülvizsgálata, a pénz­ügyi osztály tevékenységé­nek mérlegelése. Lázár György baráti látogatásra Berlinbe érkezett Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Lázár György, a Minisztertanács elnöke - Willi Stoph- nak, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására - baráti látogatásra tegnap a Német Demokratikus Köztársaságba utazott. Útjára elkísérte Soltész István kohó- és gépipari miniszter, Rácz Pál külügyi állam­titkár, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke, Szalai Béla külkereskedelmi mi­nisztériumi államtitkár, Kovács Gyula, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Búcsúztatásukra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Miniszter-* tanács elnökhelyettese. Kese­rű Jánosné, könnyűipari mi­niszter, Varga József, a Mi­nisztertanács titkárságának vezetője. Jelen volt Dieter Zibelius, a Német Demokra­tikus Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A magyar miniszterelnököt és kíséretét Berlin schönfeldi repülőterén Willi Stoph és az NDK számos más párt- és állami vezetője fogadta. A fogadtatáson jelen volt Kádár József, a Magyar Népj köztársaság berlini nagykö­vete és a magyar nagykövet­ség számos vezető beosztású diplomatája is. Röviddel a magyar minisz­terelnök Berlinbe érkezése után Lázár György és házi­gazdája, Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke köz­vetlen, szívélyes, baráti esz-' mecserét folytatott egymás­sal. Ezt követően megkezdőd­tek Berlin-Niederschönhau- senben Lázár György magyar és Willi Stoph NDK kor­mányfő megbeszélései. A_ megbeszéléseken magyar" részről Soltész István kohó-' és gépipari minszter, Rácz Pál külügyi államtitkár, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a kormány tájékoztatási hi­vatalának elnöke, dr. Szalai Béla külkereskedelmi állam­titkár, Kovács Gyula, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­(Folytaíás a 2. oldalon.) A KERMI vizsgálat I. osztályúnak minősítette a túrkevei Ve­gyesipari Szövetkezet esőcsatornáit és füstcsöveit. A jól vizs­gázott termékből évente több mint 1500 tonnát: hoznak for­galomba H mezőgazdaság HBC-jénél kezdték Jól jövedelmező gazdálkodás a szolnoki Lenin Tsz-ben Külkereskedelmi munkabizottság alakul A RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ JÖVŐ HETI MŰSORA 4. oldal A szolnoki Lenin Terme­lőszövetkezet éveken ke­resztül nem tartozott azok közé, melyek az elsők kö­zött fejezték be az őszi munkákat. Az idén viszont nyugodtan nézhetnek a tél elé, ugyanis - az időjárás okozta kiesés ellenére - már alig-alig van valami tennivaló a határban. Annak ellenére, hogy az 1000 hektár búza elővetemé- nye későn betakarítható nö­vény volt, a mag már októ­ber vége előtt a földbe ke­rült. Ehhez természetesen az kellett, hogy a kukoricát és a cukorrépát azokon a táblá­kon kezdjék' el begyűjteni, ahová a jövő évi kenyérga­bona került. A talajműve­lést is megváltoztatták: szán­tás helyett tárcsával apróz­ták fel a földet, ám így is sikerült — rengeteg időt megtakarítva — megfelelő magágyat készítenünk. A • kukorica betakarítása ugyanaznap fejeződött be, amikor a búzavetés. A ter­mésre nem lehet panasz, hi­szen a hektáronkénti hozam meghaladja a 60 mázsát. A 20 százalékos jövedelem an­nak ellenére megvan, hogy a tavaszi belvíz miatt elég te­temes mennyiségű növényt le kellett silózni. Ám még en­nél is sokkal fontosabb, hogy hosszú idő óta először, a gaz­daságnak nem kellett kukori­cát vásárolnia. A megtakarí­tás legalább 1,5—2 millió fo­rint, arról nem is beszélve, hogy így az üzemben levő ál­latok a lehető legjobb minő­ségű takarmányt kapják. A jószágok élelmezésében egyébként az is változást je­lent, hogy a Lenin Tsz a ku- koricaszár egy részét is hasz­nosítja. A melasszal, répa­szelettel dúsított takarmány­ból ebben az évben 100 va­gonnyit készítenek. A cukorrépa felszedését no­vember első napjaiban fejez­ték be. A növény egy részét — pontosabban 150 vagonnal — addig, amíg a gyár at tudja -‘venni, a kövesút mel­lett tárolják. A termésátlag két év alatt csaknem meg­duplázódva elérte a 350 má­zsát és a cukortartalom is túlhaladta a 17 százalékot. Mindent egybevetve a répa jól jövedelmezett: minden forint 26 fillér hasznot ho­zott. Ám még ennél is jóval jelentősebb a bevétel a hib­ridkukoricából. Az idei, re­kordhozam nyomán a terme­lési érték mintegy fele jöve­delem. Nem volt rossz üzlet a paradicsomtermesztés sem, hiszen az ugyancsak 300 hek­táron vetett növény várható­an 640 vagon lét, és 200 má zsa magot hoz az üzemnek illetve az országnak. Az eredmények természe­tesen nem maguktól jöttek, hanem a gondos munkaszer­vezésnek, és nem utolsó sor­ban a gépesítésnek köszönhe­tők. Az idén a mezőgazdaság ABC-jénél kezdték a mun­kát: a talajművelést korsze­rűsítették, a búza, a kukori­ca, és a cukorrépa betakarí­tás gépesítését tökéletesítet­ték, s ez a hozamokon is meglátszott. Jövőre a vetés, a vegyszerezés, valamint a silózás berendezéseit moder­nizálják, felújításra szorul a szalma, és a szénabetakarítás géprendszere is. A tervek sze­rint 1979-ben ezeken a fel­adatokon is túljutnak, és így a jövedelmező gazdálkodás továbbfejlesztésének feltéte­leit ismét megteremtetik. Néhány évvel ezelőtt kezd­te szervezni a Magyar Keres­kedelmi Kamara regionális szervezeteit, a területi össze­kötő bizottságokat. A cél az volt, hogy a kamara tagvál­lalatai közelebb kerüljenek egymáshoz, -egyre több és jobb, az eladók és a vevők kapcsolatában nélkülözhetet­len információ jusson el hoz­zájuk. Tavaly a három me­gye — Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar és Szolnok — kamarai tag cégeit tömörítő Északalföldi összekötő Bi­zottság is megalakult. Mint a tegnap délelőtt Szolnokon tartott elnökségi ülésükön is elhangzott, egy év alatt si­került az új társadalmi szer­vezet fő feladatait meghatá­rozni, a működési kereteket kialakítani. Létrehozták a kishatár- rnenti kereskedelmi munkát, valamint a propaganda és információs feladatok meg­oldását segítő munkabizottsá­gokat. A szervezeti háttér ki­alakításán túl azonban más eredményekről is beszámol­hattak az elnökségi ülésen. A legfontosabb talán az, hogy az összekötő bizottság kép­viselőinek ukrajnai tárgyalá­sa után az árucsere újabb továbbfejlesztésének lehető­ségeivel ismertethették meg a három megye vállalatait. Azonban a néhány hónapja Debrecenben rendezett ma­gyar—román termékbemutató is a külkereskedelmi kapcso­latok bővítésének újabb le­hetőségeit mutatta meg a cégeknek. A tanácskozáson jelentet­ték be, hogy az Északalföldi Összekötő Bizottság harma­dik munkabizottsága,' a kül­kereskedelmi is hamarosan megalakul. Feladata az lesz, hogy a vállalatoknál felku­tassa a gazdaságosan expor­tálható termékeket, a hatá­rokon túli piacok igényével. Szolidaritás Chilével {KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSUNK A 2. OLDALON) Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! XXIX. évi., 265. szám, 1978. november 10., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom