Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-06 / 263. szám

HÍVEN OKTÓBERHEZ Ara: 1,— Ft SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! a haladó emberiség leg­nagyobb ünnepének, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom hatvan- egyedik évfordulójának elő­estéjén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Magyar Népköztársa­ság kormánya nevében kö­szöntőm Önöket, hazánk la­kosságát, minden magyar ál­lampolgárt. Az 1917 óta eltelt évtize­dekben mind teljesebben ki­bontakozott a szocialista for­radalom embert, társadalmat, világot formáló, a népek sor­sát új történelmi útra vezér­lő ereje, hatása. Tisztelettel adózunk azoknak, akik e tör­ténelmi tettet véghezvitték; azoknak, akik Október esz­méjét diadalra juttatták; azoknak, akik Október ügyét folytatva és védelmezve meg­mentették a második világ­háború viharában az emberi civilizációt, és népeket, nem­zeteket segítettek hozzá, hogy elinduljanak a szabadság, a társadalmi felemelkedés út­ján. Az ünnep alkalmából tiszta szívből, valamennyiünk nevében köszöntőm a Szov­jetunió Kommunista Pártját, a Nagy Október örököseit, ügyének méltó folytatóit, a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének népeit. Kívánok minden szovjet em­bernek további sok sikert a kommunista társadalom épí­tésében. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom példájára és hatására új tartalommal telí­tődött a világforradalmi fo­lyamat. A marxista—leninis­ta pártok megjelenése, a szo­cialista világrendszer kiala­kulása, a gyarmatbirodalmak felbomlása, az imperializ­mus, a tőke hatalmának visz- szaszorítása — mind mind el­választhatatlan Október győ­zelmétől. Az ünnepen méltán emlé­kezünk jogos, büszkeséggel azokra a magyar internacio­nalistákra, akik Szovjet- Oroszországban a polgárhá­ború frontjain küzdöttek hí­ven nemcsak a szovjetek ha­talmának védelméért, hanem a magyar munkások és pa­rasztok felszabadításáért is. Idehaza a társadalmi haladá­sért vívott harcnak a 60 esz­tendeje megalakult Kommu­nisták Magyarországi Pártja állt az élére és változtatta a forradalmi helyzetet szocialis­ta forradalommá 1919 tava­szán. Népünk legjobb hagyo­mányainak folytatói dicső­séget szereztek a magyar ha­zának. 1945 tavaszán a győztes Ok­tóber fiai, a szovjet katonák hozták el népünk számára a szabadságot. Ezzel lehető­ség nyílt rá, hogy másodszor is, immár végérvényesen a munkásosztály kivívja hatal­mát Magyarországon. Né­pünk egy emberöltőnél rövi- debb idő alatt két keze mun­kájával, képességeinek sza­bad kibontásával mélyreható társadalmi, gazdasági, kul­turális átalakulást vitt vég­be, új, igazságos életet te­remtett hazánkban. Küzdel­mes és áldozatokat is kívánó munkánk eredményeként ki­alakultak, megerősödtek a szocialista társadalmi viszo­nyok városon és falun egy­aránt. A magyar nép ember­hez méltóan él, dolgozik, al­kot. Ma, amikor gazdasági épí- tőmúnkánk külső feltételei a korábbinál kedvezőtleneb­bek, hazai feladataink pedig bonyolultabbak, különösen fontos, hogy erőinket jól hasznosítsuk, adottságaink­kal, lehetőségeinkkel megfe­lelően éljünk, ötödik ötéves népgazdasági tervünk eddi­gi teljesítése azt bizonyítja, hogy egységes akarással úrrá leszünk gondjainkon, nehéz­ségeinken, tennivalóinkat rendben elvégezzük. Közös erőfeszítéssel megőrizzük né­pünk elért életszínvonalát, s a jövőben is gazdálkodásunk, termelésünk eredményeivel összhangban javítjuk rend­szeresen tovább. Most annak van itt az ideje, hogy ha­zánkhoz, rendszerünkhöz va­ló hűségünk, országunk bol­dogulásáért érzett felelőssé­günk a jobb, eredményesebb- munkában, gazdálkodásban fejeződjék ki. Ez további nemzeti felemelkedésünk leg­főbb záloga. Erőinket növeli, hogy ma­gunk mellett tudhatjuk a Szovjetuniót, a szocialista kö­zösség testvéri országait. Kapcsolataink szilárd ala­pokra épülnek: elveink, cél­jaink, érdekeink azonosságá­ra. Történelmünk során elő­ször a szocialista közösség országaival kialakított kap­csolatainkban jut érvényre a kölcsönös előnyök figye­lembevétele, az egyenjogúság, az egymás segítése. Ez fokoz­za magabiztosságunkat a mindennapi munkában, a jö­vő építésében, legfőbb bel­politikai törekvésünk meg­valósításában. 'A fejlett szo­cialista társadalom megte­remtésében. Meggyőződésünk, hogy amikor a magyar— szovjet barátság erősítésén, fejlesztésén, a szocialista kö­zösség összeforrottságának elmélyítésén munkálkodunk, népünk, nemzetünk alapvető érdekeit szolgáljuk. Október eszméi élnek és hatnak. A harc tovább fo­lyik a szocializmus és a ka­pitalizmus, a béke hívei és ellenségei, a társadalmi ha­ladás és a reakció erői kö­zött. De más pozíciókból, mint a történelmi Október idején, mert a szocializmus testet öltött, életerejét szün­telenül növeli a Szovjetunió­ban, a szocialista világrend- szer országaiban. Október eszméje és szü­löttének, a Szovjetuniónak, a' szocialista világrendszer­nek a léte, szocialista közös­ségünk összeforrottsága. a kommunista és munkáspár­tok, a nemzeti felszabadító mozgalmak együttesen olyan hatalmas erőt jelentenek a változó világban, amely ké­pes rá, hogy a haladás, á béke ügyét képviselje és elő­revigye. Pártunk, népünk ezért tartja nemzeti és in­ternacionalista kötelességé­nek a szocializmusért, a ha­ladásért küzdő erők egysé­gének szilárdítását. A béke az emberiség dön­tő többségének legfőbb vá­gya. Október katonái az em­beriség e döntő többségének akaratát fejezték ki, amikor magasra emelték a béke zászlaját, amelyhez a Szov­jetunió mindenkor hű má­radt. A szocialista országok közösségével, mindenkivel, akinek drága a béke ügye, együtt küzd a háború veszé­lyének elhárításáért, a fegy­verkezési verseny lefékezésé­ért, a leszerelésért, az eny­hülési folyamat fenntartá­sáért. szélesítéséért. A béke­politikának, a békeharcnak különös jelentősége van ma, amikor a nemzetközi enyhü­lés az imperializmus szélső­séges erőinek fokozódó akti­vitása miatt lelassult. Meg­győződéssel valljuk, hogy en­nek ellenére nincs más út a jövőbe, mint a különböző társadalmi rendszerű álla­mok békés egymás mellett élése. A szovjet nép, a szocialis­ta országok népei történelmi sikereiket október eszméit követve, a marxizmus—leni- nizmus elméletének alkotó alkalmazásával érték el. S minél több nép, ország al­kalmazza sajátos viszonyaira és gazdagítja tapasztalatai­val Marx. Engels, Lenin alapvető tanításait, Október jelentősége annál egyértel­műbb, annál nagyobb. M épünk saját ünnepeként is megemlékezik a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évforduló­járól. Ezzel nemcsak a vi­lágtörténelmi eseményre em­lékezik. hanem hitet tesz a Nagy Október eszméi, a szo­cializmus és a béke ügye mellett. Kifejezi azt a szi­lárd elhatározását, hogy fel­építi hazánkban a fejlett szo­cialista társadalmat, s ezzel hozzájárul az egyetemes em­beri cél megvalósításához — programnyilatkozatunk sza­vaival élve — egy olyan új világ megteremtéséhez, amelyben a népek békében, jólétben élnek, és az embe­riség végérvényesen a sza­badság korszakába lép. Győri Imrének, az MSZMP Központi Bizottsága titkárának ünnepi köszöntője elhangzott tegnap este a rádióban és a televízióban. V. LENCSIN: AURORA Koszorúzási ünnepség Budapesten és Szolnokon Kim Ze Szűk, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Saddik Saddikni, a Szíriái Arab Köztársaság nagyköve­te, Frantisek Benko "ezredes, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság katonai és lég­ügyi attaséja, Alekszandar De- csev vezérőrnagy, a Bolgár Népköztársaság katonai és légügyi attaséja és Zo Ze Hjong alezredes, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság katonai és légügyi at­taséja helyezte el. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa nevében Sar­lós István főtitkár, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Kállai Gyula elnök és Szent- istványi Gyuláné titkár, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa nevében Gáspár Sán­dor főtitkár, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja és Földvári Aladár elnök, a fegyveres erők részéről Czi- nege Lajos valamint Benkei András belügyminiszter és Papp Árpád vezérőrnagy, a munkásőrség országos pa­rancsnoka helyezett el koszo­rút. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet, déli had­seregcsoport koszorúját Fedot Krivda vezérezredes, a déli hadseregcsoport parancsnoka, Fjodor Iscsenko altábornagy és Vlagyimir Verjövkin-Ro- halszkij altábornagy helyez­te el. A Magyar Partizán Szövet­ség részéről Úszta Gyula fő­titkár és Gyáros László, a szövetség országos bizottsá­gának tagja; a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség nevében Maróthy László első titkár, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Szűcs Istvánná, a Magyar Üttörők Szövetségének főtitkára; g Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság részéről Apró Antal el­nök, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja és Rapai Gyula alelnök. A koszorúzási ünnepségen részt vettek: Benke Valéria, (Folytatás a 2. oldalon.) A képen Kádár János és Németh Károly koszorúi A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Hazafias Népfront Orszáqos Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 61. évfordulója alkalmából vasárnap koszorúzási ünnepséget rendezett a szovjet hősök Szabadság téri emlék­művénél. Az emlékművel szemben a néphadsereg díszzászdóalja sorakozott fel csapatzászló­val. Kürtszó jelezte" az ün­nepség kezdetét, majd a dísz­zászlóalj parancsnoka jelen­tést tett Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének, aki ezután Czinege Lajos hadse­regtábornok, honvédelmi mi­niszter kíséretében ellépett a katonák sorfala előtt. A szovjet és a magyar Himnusz elhangzása után a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága ne­vében Kádár János, a Köz­ponti Bizottság első titkára és Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai helyeztek ko­szorút az emlékmű talapza­tára. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának koszorú­ját Losonczi Pál elnök, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, a kor­mány koszorúját Lázár György, a Minisztertanács el­nöke és Aczél György, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai helyezték el. A Szovjetunió magyaror­szági nagykövetsége nevében Vlagyimir Pavlov nagykövet, Feliksz Bogdanov követtaná­csos és Dmitrij Oszadcsij ve­zérőrnagy, katonai és lég­ügyi attasé koszorúzott. A bu­dapesti diplomáciai testület koszorúját Vladimir Videnov, a Bolgár Népköztársaság, Győri Imre ünnepi köszöntője XXIX. évf. 263. szám, 1978. november 6., hétfő A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom