Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-29 / 281. szám
1978. november 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 izekre szedik a nehézgépeket a Vízügyi Igazgatóság szolnoki javító üzemében. A karbantartást úgy igyekeznek megszervezni, hogy a javítások zöme a téli hónapokra essék. A képünkön látható T-100 M lánctalpas traktor és a lakókocsi is egész nyáron dolgozhat majd a Nagykunsági Főcsatorna építésén, mert most alaposan „karbantartják” A korszerű szervezési munka meghozta gyümölcsét Jó befektetésnek bizonyult az a 700 millió forint, amelyet az állami iparban a múlt évben a korszerű szervezési munkára költöttek. E fejlesztések nyomán a termelékenység növekedése és a különböző megtakarítások évente mintegy másfél milliárd forint értékű haszonhoz segíti a vállalatokat. Előbbre léptek tehát a szervezés fejlesztésében, de még mindig messze elmaradnak a lehetőségektől. A rendelkezésre álló tartalékokat mufatja, hogy az iparban a munkaidőnek 20—25 százaléka veszendőbe megy. Erőforrásaink intenzívebb hasznosítására és a szervező munka összehangolt fejlesztésére hozott minisztertanácsi határozat alapján alakult meg az idén a Szervezési Tárcaközi Bizottság, amely tegnap a Munkaügyi Minisztériumban tartott ülésén tárgyalta meg 1978—1980. évi munkatervét. flz első hazai ciklotron Debrecenben működik majd Mind a magfizikai alapkutatásnak, mind pedig a különböző célú alapkutatásoknak új távlatokat nyit hazánkban áz a szovjet gyártmányú, U—103 típusú ciklotron, amely a 80-as évek közepén lép életbe a Magyar Tudományos Akodémia debreceni atommagkutató intézetében (ATOMKI). Hazánkban ez lesz az első ilyen berendezés. Lehetővé teszi majd számos, Magyarországon jelenleg még nem előállítható radioaktív izotóp készítését. „Szentheverdel” napja Az emberi magatartás hat környezetünkre, kimutathatóan a kisebb-nagyobb közösségekre, elsősorban. a családra, a jó és a rossz a mellettük cseperedő gyermekekben elraktározódik ... — Miért hívják erkölcsös embernek? _______ V ass Károly jót kacag a kérdésen. Azután lassan lesimul arcáról a nevetés, és cigarettára gyújt. Igyekszem követni a tekintetét. Nem sikerül. Száguldanak gondolatai azon az úton. melyet csak ő tud megtenni a gyermekkoráig. Leveri a cigarettahamut, és rám néz. „Erkölcs, erkölcs” — ismételgeti. — Apám nem volt nagy termetű ember. Tőle -örököltem én mindazt, amit erkölcsnek hívnak. Kisebb koromban nem tudom mit szedtem össze tőle. de amire emlékszem, az elég lett nekem ahhoz, hogy életem végéig megmaradjon bennem. „Nem szentheíverdel napján szjü-l lettünk” — mondta apám. amikor a miklósi harang megkondult a vasárnapi mise tiszteletére, mi pedig valahol répát szedtünk valamelyik jobb módú paraszt földjén, s a deres répalevéltől elgémberedett kezünket úgy dugtuk melengetni a hónunk alá, mint kései csirke a fejét a szárnya alá. — Az Allatifehérje Ta- karmányokat Előállító Vállalatnál dolgozik. A kutyagyárban. — Jól keresek, nem vitás. De még a rokonok is teszik rám a megjegyzéseket, elég sűrűn. Amikor nem kapnak valamilyen tápot, bosszankodnak: na, azt mi állítjuk elő. Hozzájárulunk, hogy a karácsonyi hízó minél szebb legyen. És itt is emberek dolgoznak, ilyen is, olyan is, mint más üzemekben. Más üzemek dolgozói mégis fintorognak a munkás járatokon a kutyagyári megállónál, megjegyzéseket tesznek: vettem egy kismotort, már azon járok. Pedig elég jó csatlakozásom volt. Szárítógépen dolgozom, ahol csak kapcsológombok vannak. A kész anyaghoz csak akkor nyúlhatok, ha megmosom a kezem, mert az már annyira steril. De az előítéletek miatt nem sokan jönnek ide dolgozni. Mégis elég jó kollektívánk van. — Mitől jó? — Kialakult egy sajátos üzemi fegyelem. Azok a dolgozók. akik becsületesén helytállnak, nagyon is helyeslik. Ha valaki iszik, nem jár rendesen műszakba, egykét hónapra vagy hónapokra is két-három forintot levesznek az órabéréből, és azt megkapja más. aki rászolgál, de ezt a rászolgálást ne értse félre! Mert az semmi egyéb, mint hogy a munkáját rendesen végzi el. Még így is kerül baj a fegyelemmel. Vannak, akik munkaidő alatt kilógnak inni, és visszajönnek részegen. Pedig az üzemvezető még azt is megteszi, hogy lefőzet ötven adag kávét és kiviszik a munkahelyekre. No, nem ingyen. Nagyon sok múlik a dolgozón higiéniai szempontból is, fertőtlenítésekre mindenféle szerek korlátlanul felhasználhatók. De van, aki arra lusta, hogy lemenien a raktárba egy ballon sósavért. Csak akkor vételez, ha oda, haza kell neki a ballon. Persze, olyan is sok van, aki nem restelli megfogni a taligát, és eltakarítani a kocsiról leesett jószágot. Megette a fene, ha már műszakkezdéskor azon sóhajtozik az ember, ó, mikor lesz még két óra, vagy este tíz vagy reggel hat. Dehát ilyen is van. — Vitatkozott már? — Ogy összevitatkoztam már a közvetlen főnökömmel, hogy a telepvezetőig jutott az ügy. Közben kisült, alig fél órával előtte javasolt nekem 800 forint jutalmat. Pont aznap kaptam meg, kérdezte is: „Na, Vass elvtárs, mennyi jutalmat kapott?” Mondom, ezer forintot. Azt mondja, „érdekes, én nyolcat javasoltam.” ' Igen ám. de közben négyünknek szétdobták, amit igazolatlan hiányzás miatt nem kapott meg valaki. Hát így megy ez nálunk. Termelésin az üzemvezető bizony megmondja magyarán, hogy ki miért kap, ki miért nem. Nincs olyan nap, hogy ne nézné végig a munkahelyeket a villásoktól a leeresz- tőig. Sőt, ha úgy adódik, hogy valaki egy-két órával hamarabb lelép, képes beugrani helyette. Nem tesz kivételt a sógorával sem. azt mondja neki. majd akkor reklamáljon, ha úgy elvégzi a munkáját, mint más. Akkor meghallgatja, de addig nem. — Nem gondolt még munkahely változtatásra? — Nem! Pedig szakmám is van, kazánfűtő vagyok. De itt megbecsülnek. Mindent meg lehet szokni. Ha mindig a .mások véleményét vennénk figyelembe, ajaj, mi lenne? Azért a pénzért, amit itt keresek, ugyanazt az árut kapom, mint más. Családom van, vejem, unokáim. De még egyik sem mondta, hogy „ejnye, hát nem tud máshol dolgozni?” A legfiatalabb unokám is azt mondja, ha munkába megyek: „dodozni, tata, gyár”. És én valóban dolgozni megyek, mert mi tényleg nem szentheverdel napján születtünk. — És a szórakozás? — Nem tudom ki mit tart szórakozásnak. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy hangversenyre járunk vagy színházba. Van Farmoson egy kis kertem. Nem, nem gürizni járunk oda. hanem kikapcsolódni, napozni, levegőzni. szórakozni, de még sosem vettem észre, hogy ne úgy sütne rám a nap, ne úgy kapna a szél a hajamba, ne úgy énekelne a pacsirta nekem is. mint bárki másnak. Vass Károly tényleg nem szentheverdel napján született. Mi mégis egy ilyen napon beszélgettünk amikor nyugodtan elheverhetett — kényszerűségből. Mivel eltört három ujja. Iluh István Négyezer hektár gazdát cserélt Nem nehéz belátni, hogy az egyharmad megyére, két város és tizenhárom község határára kiterjedő Középtiszai Állami Gazdaságban nagyon bonyolult a gazdálkodás. Különösen, ha azt is hozzátesszük, hogy a 21 ezer hektár nem egy összefüggő tömbből, hanem egymástól tíz, túlságosan is elkülönülő tagból áll, és az üzem legnagyobb átmérője meghaladja a 60 kilométert. Mérhetetlen sok energiát takaríthatna meg a gazdaság, jóval egyszerűbbé válhatna a munka- és az üzemszervezés, olcsóbbá: a termelés, ha a területet legalább három taggá lehetne sűríteni, ám ehhez nyolc-tíz település mezőgazdasági üzemeinek földjeit kellene átszabni. Az érdekek ütköznek, a tárgyalások valódi eredményt eddig nem hoztak, holott az előbb említett adatok alapján még a laikusnak se lehetnének kétségei a földcsere hasznáról. Megérte a csere A megvalósítás korántsem lehetetlen, hiszen a most következő példában csaknem négyezer hektár cserélt gazdát. A hat termelőszövetkezet és egy állami gazdaság, valamint számtalan intézmény és szervezet segítségével lebonyolított akció több mint másfél évig tartott, ám egy esztendő tapasztalatait összegezve elmondható, hogy a csere megérte a fáradtságot, és nagyon hasznosnak bizonyult. A Törökszentmiklósi Állami Gazdaság területe korábban tizenhárom tagból állt, most öt egységet kell irányítaniuk. Az egymástól legtávolabbra eső két pont 45 kilométerről kevesebb mint 20 kilométerre szűkült, s így az 1977-es megállapodás előnyei azonnal szem- betűnőek. Csökkentek a szállítási távolságok, a központi géppark berendezései jóval hamarabb célba érnek. Lehetővé vált a gépek csoportos üzemeltetése, az átszervezési és a holt idősokkal kevesebb. Nagyobb hiba esetén a szerviz-szolgálat gyorsabban beavatkozhat, egyszóval minden tevékenység hatékonyabb, könnyebb lett. Ugyanez vonatkozik a munka- és üzemszervezésre is, hiszen a távolságok csökkentésével megszűntek a perifériális területek. Apróságnak tűnhet, ám az állami gazdaság életében nagyon döntő, hogy a szántó 38 százalékán termelt hibridkukorica-vetőmag — amely az üzem nyereséges gazdálkodásának egyik legfontosabb tényezője, — kisebb felületen érintkezik más gazdaságok növényeivel, s így az izoláció, az elkülönítés sokkal egyszerűbb. Az üzem földjeit egyébként szinte kizárólag természetes határok — út, vasút, csatorna — választják el mások földjeitől. Énnek az az előnye, hogy nem kell1 sorompókra várni, főútvonalat kerülgetni, közlekedésre alkalmas — kombájnok, lánctalpas traktorok esetén ez nem csekélység — hidakat, átjárókat keresgélni. Egyáltalán nem elvetendő szempont az sem, .hogy a dolgozók is hamarabb eljuthatnak a murfka- helyükre és onnan haza is rövidebb az út. Az üzémi konyha is kiterjesztette szolgáltatásait minden területre, s a határban levők nem agyonzötykölt, dermedt ételt kapnak. Forintban is mérhető Az előbbiek alátámasztására nézzünk néhány számot. Az állami gazdaság 1978. január 1-e és október 31-e között 170 ezer tonnakilométerrel kevesebbet használt fel, mint 1977 ugyanazon időszakában, annak ellenére, hogy az elszállított termény az idén 22 ezer 670 tonnával több volt. A két évet összehasonlítva a központi általános költség 1 millió 14 ezer forinttal csökkent, úgyhogy a földcsere pénzben kifejezhető hasznából egy esztendő elteltével is látszik valami. A felsorolt előnyök nagy része természetesen mindegyik gazdaságot érinti, ezért náluk külön-külön nem említjük meg őket, csupán az eltérésekre koncentrálunk. Mielőtt azonban erre rátérnénk. nézzük meg: mit adott a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság a többieknek cserébe. Földet kapott tőlük a törökszentmiklósi Béke és Tiszatáj, valamint a fegy- verneki Vörös Csillag, a rá- kóczifalvi Rákóczi és az or- ményesi Üj Élet termelőszövetkezet. Gyümölcsös és állóeszköz — épület, felszerelt berendezés, stb. — jutott a fegyverneki Vörös Csillag és a rákóczifalvi Rákóczi, öntözőtelep és gyümölcs a törökszentmiklósi Tiszatáj Tsz-nek. A Béke Termelő- szövetkezet csak az állami gazdaságnak adott át földet, ám hogy ezt megtehesse szükség volt az előbbi, s a még hátralevő „manipulációkra” ugyanis ß két üzemnek korábban csak egymásba ékelődő, s nem elcserélhető közös határrészei voltak. A Béke Tsz örömmel mondott le a Nagykunsági Főcsatornával leválasztott területről, ugyanis az szinte egy külön üzemegységet képezett, számtalan szervezési problémát okozva, s a szállítási költségek is legalább másfélszeresére nőttek volna. (A feltételes mód, azért érvényes, mert mire a főcsatorna említett szakaszát átadták, a csere befejeződött.) A tsz másik előnye abból származott, hogy a víz innenső partján maradva nemcsak a gépek mozgatásának nehézségeitől szabadultak meg, hanem tovább folytathatták a nagyüzemi táblásítást, tömbösi- tést. A csere előtt 36 tömb volt a gazdaságban, most 32 van. A tömbök átlagosan 60 hektárral növekedtek, és így a nagy teljesítményű gépek kihasználása még köiiy- nyebbé vált. A Tiszatáj Termelőszövetkezetnek a kengyeli Dózsa és a törökszentmiklósi Béke, valamint Tiszatenyő határában az állami gazdaság és ugyancsak a Béke Tsz közé volt beékelődött területe, amelyet vasúti átjárókon, betonúton, vagy csak nagy kerülővel tudott megközelíteni. Mindkét földet átadta a Békének, s ezzel a már többször említett ne- hézségektől megszabadult. Kevésbé volt érdeke elcserélni a 4-es főúit mentén levő, a tiszapüspöki határhoz tartozó tábláját, Hiszen ez szervesen csatlakozott az üzemhez, ám ha megtartják ezt a 195 hektárt, és nem adják át a Béke Tsz-nek, akkor ez utóbbi nem tud cserélni az állami gazdasággal, s így az egész akció meghiúsul. Mindenki jól járt Hasonló helyzetben volt a rákóczifalvi Rákóczi Tsz is, hiszen a Szajol mellett levő 175 hektár nem okozott különösebb gondot az üzemnek, de ez a gazdaság se gördített akadályt a csere elé, s átadta a táblát a Béke Tsz-nek. Az állami gazdaságtól kapott, elöregedett gyümölcsös nagy részét ugyan ki kellett vágni, ám mintegy 60 hektáron ott maradtak a fák, és így onnan a szolnokiak változatlanul kapják az almát, valamint az egyéb portékákat. A le nem bontott épületekbe nyaranként, őszönként beköltözhet a betakarítást segítő KISZ-tábor. úgy hogy végeredményben ez az üzem se járt rosszul. A fegyverneki Aranykalász Tsz a Törökszentmiklósi Állami Gazdaságnak adott földet, s így a 4-es főút és a Nagykunsági Főcsatorna innenső oldalára került. A határ leszűkült, a táblásítás újabb lehetőséget kapott, a szövetkezet csak nyert a cserén. A fegyverneki Vörös Csillag Tsz ugyanezen előnyöket élvezi azután, hogy földet adott az állami gazdaságnak. az Aranykalász és az örménye- si Űj Élet termelőszövetkezetnek. A gyümölcsös, amely hozzá került, tovább bővítette az amúgy is nagy hagyományokkal rendelkező termelést, s a szervezés is könnyebbé vált, tudniillik megszűnt a rivalizálás az időszaki munkásokért. Az örményesi Űj Élet Termelő- szövetkezet mindössze TI0 hektárt adott át az állami gazdaságnak és a Béke Tsz- nek, viszont azzal, hogy a Nagykunsági Főcsatorna feléje eső oldalára került a földje, esetenként 14 kilométer kerülőtől szabadul meg. Ez azt eredményezte, hogy eddig, csak üzemanyagból Í4 ezer forintot takarított meg, és önköltségi áron számolva, a gépek jobb kihasználása is , mintegy 50 ezer forintot hagyott meg a szövetkezet kasszájában. Braun Ágoston A Törökszentmiklósi Állami Gazdaság kuncsorbai kerületét nem érintette a földcsere, így ez a terület nem szerepel egyik térképen sem
