Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-24 / 277. szám
1978. november 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 PARTUNK HAT EVTIZEDE örténelmünk aranybetűs évfordulójára emlékezünk. A szocialista forradalmak hajnalán, a lenini eszme ihletésére, ma hatvan esztendeje, 1918. november 24-én alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja. Létrejötte korszakos jelentőségű népünk életében. Olyan erő született, amely magasra emelte a marxizmus —leninizmus zászlaját, s hatvan esztendőn keresztül vezette és vezeti munkásosztályunk. dolgozó népünk nehéz, küzdelmes harcát az igazságosabb társadalmi rendért, a szebb, boldogabb holnapért, a szocialista Magyar- ország megteremtéséért. Olyan párt alakult akkor, november végén, amelyre illettek Marxnak és Engels- nek „A Kommunista Párt kiáltványá”-ban, a tudományos szocializmus alapokmányában megfogalmazottak: „az osztálypártban kommunisták tömörülnek, akik a gyakorlatban minden ország munkáspártjának leghatározottabb. szüntelen továbbhaladásra ösztökélő részét alkotják: az elmélet terén a proletariátus többi tömegeivel szemben az az előnyük, hogy tisztában vannak a proletármozgalom feltételeivel, menetével és általános eredményeivel”. Pártunk 1918 őszén forradalmi helyzetben alakult meg. 1918. október 31-én győzött a polgári demokratikus forradalom, amely megdöntötte az Osztrák-Magyar Monarchiát és kivívta Magyarország állami önállóságát. S november közepén kikiáltották az akkori idők legdemokratikusabb köztársaságát. Az őszirózsás forradalom véget vetett a háborúnak, megteremtette a polgári szabadságjogokat, s ezzel lehetőség nyílt a szabadabb gazdasági-társadalmi fejlődésre. Azonban a polgári demokratikus program 1918 végén és 1919 elején már nem volt elégséges. Napirendre került a szocialista forradalom. Ahhoz azonban, hogy a munkásosztály kivívja a hatalmat, új, nem szociáldemokrata pártra volt szükség. Ma, hatvan év távlatából tisztelettel emlékezünk azokra, akik a forradalom ügyét továbbvivő erőt, a munkás- osztály forradalmi élcsapatát, a kommunista pártot létrehozták: a baloldali szociáldemokratákra, a forradalmi szocialistákra; és a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban részt vett és Szov- jet-Oroszországból hazatért magyar internacionalistákra. A. budapesti Városmajor utca 42-es számú házban ösz- szegyűlt három forradalmi csoportba tartozók, akik létrehozták a Kommunisták Magyarországi Pártját, a szocialista forradalom megvívásának szükségességét hirdették meg. A Vörös Újságban ezt írták: „Az egyetlen kiút a szocializmus. A szocializmus, amely nemcsak a termelés anarchiáját szüntetné meg, de azt a lelki anarchiát is, amelybe a kapitalizmus az emberiséget Süllyesztette. A termelés köztulajdonba vételével visszaadná elvesztett hitét, de elvesztett munkakedvét is az emberiségnek. Elérkezett tehát az ideje a szocializmus megvalósításának. És a proletariátus érzi az erőt, s az akaratot is magában ezért a megvalósításért síkraszállni”. Ritkán adódik a történelemben. hogy egy párt forradalmi célja ilyen rövid idő alatt valóra váljon, mint a KMP-é. Négy hónappal a kommunista párt megalakulása után a két munkáspárt — az MSZDP és a KMP — egyesülésével győzött a proletárforradalom, kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. A Tanácsköztársaság a munkásosztály, a dolgozó nép küzdelmének eredményeként, fegyveres felkelés nélkül jött létre, elsőként igazolva ezzel a gyakorlatban azt a marxi—lenini felfogást, hogy a polgárháború nem egyedüli útja a szocialista forradalmaknak. A KMP tevékenységét, a gazdaságszervezési, államépítési, szociális és kulturális erőfeszítéseket, a Tanács- köztársaság 133 napjának tetteit, eredményeit nehéz volna mind felsorolni. A Tanácsköztársaság a kommunista párt segítségével — melynek ebben az időben a fővároson kívül erős szervezetei voltak Debrecenben, Nagyváradon, Szegeden, Salgótarjánban, Sátoraljaújhelyen, Pápán stb. — köztulajdonba vette a 20 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket, kisajátította a 100 holdnál nagyobb földbirtokokat, és intézkedéseket tett az életviszonyok megjavítására, a nép kulturális színvonalának emelésére, s megteremtette a magyar Vörös Hadsereget. Nagy lendülettel kezdtek hozzá az új típusú szocialista állam létrehozásához. A Magyar munkásosztály tette — pártja vezetésével — egyben nagy jelentőségű internacionalista tett is volt. Segített terjeszteni a szocialista forradalom lángját az európai országokban, támogatást nyújtott az élethalál harcát vívó Szovjet-Oröszor- szágnak. Lenin szavaival szólva „a vakot is látóvá tette”, s bebizonyította, hogy a - proletariátus diktatúrájának megteremtése a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet törvényszerűsége. A fiatal Tanácsköztársaságnak úgy kellet léteznie, hogy szinte az első percektől fegyveresen is meg kel- . lett védelmeznie a magyar proletárdiktatúrát. Az imperialista hatalmak nem tűrték, hogy a Szovjet-Oroszor- szág mellett még egy munkásállam legyen, és felhasználva a román, a csehszlovák és a jugoszláv burzsoá kormányt, katonai intervencióba kezdtek. A Tanácsköztársaság igen nehéz helyzetbe került, a Vörös Hadsereget több mint háromszoros túlerő támadta. És ez a hadsereg, melyet sebtében mozgósítottak a proletárdiktatúra, az ország függetlensége védelmében, sikereket tudott elérni. Dicső hadjáratot vezetett északon, ahol a felszabadított területeken a cseh és a szlovák kommunisták kikiáltották a Szlovák Köztársaságot. Hogy miből táplálkozott a Vörös Hadsereg sikeres hadjárata? Abból, hogy a Tanácsköztársaság háborúja igazságos, forradalmi háború volt. Egyidejűleg harcolt a nemzeti önrendelkezésért és a proletárforradalom vívmányainak megvédéséért. ..A háború, amelyet ti viseltek, az egyetlen jogos, igazságos, igazán forradalmi háború, az elnyomottak háborúja az elnyomók ellen, a dolgozók háborúja a kizsákmányolok ellen, háború a szocializmus győzelméért. Az egész világon a munkásosztály minden becsületes tagja a ti pártotokon áll’ — üzente Lenin 1919. május 29-én. A túlerőben levő ellenség és a belső ellenforradalom azonban visszavonulásra kényszerítette a Vörös Hadsereget. Magyarországra igen nehéz idők következtek. A fehérterror, a 25 éves Hor- thy-rendszer. A magyar proletariátus szívéből azonban még a féktelen fehérterror sem tudta kitépni a felejthetetlen 133 napot. Jellemző, hogy a proletárdiktatúra' leverése utáni időszakban a párt illegális sejtjei rövid időn belül kiépültek, s 1920 tavaszán már megjelentek az országban az első kommunista propagandaanyagok, hírül adva: él, dolgozik a párt. A húszas évek közepén még legális fedőszervet, a gyorsan népszerűvé váló, s ezért hamar a hatóságoktól felmorzsolt MSZMP-t is szárnyra tudta bocsátani. A mély illegalitásban működő kommunista párt tevékenységének kiemelkedő aktusa volt az 1930 szeptemberi budapesti megmozdulás, ahol újra százezreket tudtak az utcára vinni a burzsoázia ellen. És a párt — vezetőinek sorozatos letartóztatása és kivégzése ellenére — hallatta hangját, a totális fasiszta diktatúra kiépítésének kísérleté, majd a fokozott háborús kizsákmányolás ellen, a fasiszta szövetséges blokkból való kilépés, a szovjetellenes háború haladéktalan befejezése érdekében, a független, szabad, demokratikus Magyarország megteremtése mellett, az antifasiszta egységfrontért. Amiért a kommunisták küzdöttek a fehérterror alatt, 1945. április 4-ével, hazánk felszabadításával következett be. A szovjet hadsereg elhozta a várva várt felszabadulást, népünk előtt megnyílt a felemelkedés, a szebb, boldogabb élet lehetsége. A kis létszámú illegális kommunista pártból néhány hónap alatt több tízezres számottevő politikai erőt képviselő, szervezetileg egységes marxista—leninista párt lett. Az MKP volt az egyetlen erő, amely a felszabadulás kezdetétől mutatni tudta a magyar népnek a háború okozta ösz- szeomlásból a kivezető utat, s meghirdette: lesz magyar újjászületés! A KMP 1945 májusi országos értekezlete határozatainak megfelelően küzdött a gazdasági stabilitásért, az infláció megszüntetéséért, a bányák, a bankok államosításáért. A kommunisták javasolták a 3 éves tervet, ők voltak, akik kidolgozták a szocialista átalakulás programját, megteremtették a jó forintot, leleplezték a reakciót. És élen haladt a párt a munkás egységfront, az egységes munkáspárt megteremtésében, az új állam- hatalom kiépítésében, a szocializmus alapjainak lerakásában, a proletárdiktatúra megszilárdításában. Az eredmények mellett azonban pártunk hibákat is elkövetett, melyekért drágán fizetett. A személyi kultuszból eredő elméleti és politikai hibákat az ellenség kihasználta, s 1956-ban ellenforradalom tört ki. A magyar munkásosztály és a magyar nép legjobbjai, a szocialista rendszer hívei a Szovjetunió testvéri, internacionalista segítségével leverték az ellenforradalmat, s országunk, népünk újra elindulhatott a felemelkedés útján. A forradalmi munkás-paraszt kormány rendkívül'nehéz körülmények között kezdte meg a tevékenységét. Az ellenforradalom hallatlan anyagi- és politikai károkat okozott. A Magyar Szocialista Munkáspárt azonban megmutatta a kivezető utat a nehézségekből. „A párt Összes egészséges erőire támaszkodva helyreállítjuk és új életre keltjük a párt szervezeteit” — adta hírül az Ideiglenes Központi Bizottság felhívásában. A magyar forradalmi munkásparaszt kormány és az MSZMP létrejötte és világos programja gyökeres fordulatot hozott. A párt újjáalakult tevékenységét olyan sikerek fémjelezték, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése, a szocialista társadalom alapjainak lerakása, az életszínvonal állandó emelése, a kulturális forradalom teljes kibontakoztatása, a gazdaság- irányítási rendszer reformja, a fejlett szocialista társadalom építésének kezdete. A felszabadulást követő évtizedekben tehát hazánk — pártja vezetésével — nagy utat tett meg. Népünk áldozatos munkájának eredményeképpen a háború előttihez képest öt és félszeresére nőtt a nemzeti jövedelem, több mint tizenkétszeresére az ipar termelése. A mezőgazdaság kisebb területen lényegesen kevesebb ember munkájával csaknem 80 százalékkal ad többet. Az ország állóeszköz-állománya majdnem négyszeresére emelkedett, s körülbelül 70 százalékát 1950 óta helyeztük üzembe. 1977-ben 3 hét alatt termeltünk annyi villamosenergiát, mint 1938-ban egész évben. A lakosság egy főre jutó fogyasztása több mint háromszorosára nőtt. Az országépítő munka eredményei nyomán gyökeresen megváltoztak a lakosság élet- körülményei. Sikeresen munkálkodunk a kulturális fel- emelkedés feladatainak megoldásán. Eddig elért eredményeinket húzta alá a Központi Bizottság 1978 áprilisi ülése, megállapítva: az élet minden fő területén, a politikai, a gazdasági, a kulturális életben eredményes munka folyik. Alapjában sikeresen oldjuk meg gazdasági életünkben az intenzív fejlődésre való áttérés és a számunkra nehezebbé vált nemzetközi gazdasági körülményekhez történő alkalmazkodás nagy erőpróbát jelentő és összetett feladatát. 1979-ben és a következő években a gazdasági építőmunka sikeres folytatásának kulcskérdése, hogy fejlődésünk minőségi tényezőit, elsősorban a gazdasági egyensúlyt javítsuk. Minden más feladatot ennek kell alárendelni. Jó munkával teremtettük meg országunk nemzetközi megbecsülésének, tekintélyének alapjait is. Népünk és munkásosztályunk a fejlett szocialista társadalom építésében tanúsított magatartásával, igazi szocialista haza- fiságával, eredményeivel járul hozzá a proletár internacionalizmus eszméjének és gyakorlatának gazdagodásához, erősíti szövetségét, barátságát és együttműködését a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamaival, a szocialista közösség országaival. Ezzel járul hozzá a haladás erőinek világméretű előretöréséhez, szolgálja a béke és a társadalmi haladás ügyét. Pártunk hat évtizedes fennállása során következetes és legyőzhetetlen erőnek bizonyult, olyan forradalmi erőnek, amely üldöztetéssel, káros befolyásokkal, hibákkal és tévedésekkel megbirkózva, szervezeti formáit a konkrét helyzetnek megfelelően változtatva, egy pillanatig sem szüntette be a nemzet felemelkedéséért, a szocialista társadalom megteremtéséért vívott küzdelmet. S hogy ez így lehetett, annak is köszönhető: pártunk a nép szolgálatában lett a nép vezetője. A párt 60 éves történte során mindig küzdött a tömegek megnyeréséért, úgy hatott a dolgozók eszére és szívére, hogy tanult is a tömegektől. zért van pártunknak tekintélye, ezért építi napjainkban a magyar nép tettekkel szocialista hazáját. Ezért van az, hogy pártunk tagsága, népünk a KMP megalakulásának 60. évfordulóját az ügyhöz méltóan köszönti, s e történelmi napok emlékét megőrzi, az 1919-ben kezdett ügy büszke örökösének és folytatójának érzi magát. Pártunk születésnapján büszkén tekinthetünk vissza a megtett útra, s meghajtjuk a kegyelet zászlaját az előző kommunista nemzedékek előtt, akik a maguk idejében igen sokat tettek a kommunista eszmék győzelmes elterjesztéséért. Kádár János elvtársnak, a párt megalakulásának 50. évfordulóján mondott szavait idézzük: „Érdemes volt küzdeni! Magasan leng a zászló, amelyet ők bontottak ki”. Fodor László az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának helyettes vezetője Munkásgyűlés 1919 március. Tiltakozás a kommunisták üldözése ellen A leventefoglalkozás kötelező volt minden fiú számára, ennek keretében már 16-17 éves korban felkészítették háborús szolgálatra az ifjúságot A Sportcsarnokban tartotta első budapesti nagygyűlését a Magyar Kommunista Párt 1945. február 25-én
