Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-24 / 277. szám

XXIX. évi. 277. sióm, 1978. november 24., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA B TBRTBLOMBÓL: Tiszta szívvel... Párttagságuk kelte: 1978 Pártunk hat évtizede Forradalmi párt született Kommunisták Magyarországi Pártjának 1918. november 24-i megalakulása hosszú történelmi folyamat eredménye volt. Egé­szen addig az időpontig a magyar munkásosztály egyetlen pártban, a Ma­gyar Szociáldemokrata Pártban szervező­dött. Ez a párt a korabeli nyugat-európai, főleg német szociáldemokrácia színvonalán állva, 1890-es megalakulásától kezdve so­kat tett a proletáriátus neveléséért. Tevé­kenységének, a párttal szorosan összefo­nódott szakszervezeti mozgalom harcainak eredményeképpen munkásosztályunk jelen­tős részében mélyen elterjedtek a szocia­lizmus eszméi, az osztályharc fogalma, a marxizmus egyes kategóriáinak ismerete; az internacionalizmus érzelme, a proleta­riátus történelmi szerepéről szóló tanítás. Azonban 1914-ben, a világháború kitörése­kor a II. Internacionáléba szerveződött egyéb pártokkal együtt bebizonyosodott a magyar szociáldemokrácia tehetetlensége és alkalmatlansága is. A proletárforradal­mak, az imperializmus kora másfajta, új­típusú munkáspártot igényelt. Olyat, amely nem egyszerűen a szocializmus elméleti híve, hanem felismeri a munkásság előtt álló forradalom lehetőségét is, amely a szo­cializmust nem a távoli jövőbe helyezi, hanem forradalmi helyzetbe kész csele­kedni is a proletariátus hatalmának kiví­vásáért. Az 1917-es oroszországi forradalmak, a Nagy Október példája nyomán, a hazai békevágyó és forradalmasodó közhangulat és az őszirózsás forradalom eredményeként a magyarországi munkásosztály legjobbjai is elérkezettnek látták az időt a szociálde- mokratizmussal való szakításra, a kom­munista párt megalakítására. „Nem a párt volt nekünk a cél, de az osztály felsza­badulása ... Ha lehetséges lett volna négy hónap előtt az egységes szociáldemokrata párton belül való egységes forradalmi cse­lekedet ... mi régi harcosai a régi szo­ciáldemokrata pártnak, nem szakadtunk volna el, hanem szívest örömest dolgoz­tunk volna együtt” — írta Kun Béla már a Tanácsköztársaság idején. Ám az SZDP-n belül nem volt lehetséges forradalmi cse­lekedet. Ezt a körülményt a párt baloldala már régebben megsejtette vagy felismerte. Kikből állt a régi baloldali szociáldemok­rata ellenzék? Főleg a szakszervezetekben tevékenykedő következetes osztályharco­sokból: Hirosik János, László Jenő, Rudas László, Szántó Béla, Vágó Béla és mások tartoztak ide. Sőt, a szociáldemokrata re­formizmus ellen léptek fel egyes szociál­demokrata vezetők is: Landler Jenő, Czó- bel Ernő, Hajdú Gyula, Hamburger Jenő, Pogány József, Varga Jenő, Nyisztor György. A világháború vége felé pedig, 1918 sztrájkharcaiban a függetlenített párt- tisztviselők és értelmiségiek mellett a munkásosztály soraiból is kiemelkedtek forradalmi szellemű, ellenzéki bizalmiak: Chlepko Ede, Fjedler Rezső, Hikádé Ala­dár, Mikulik József, Szaton Rezső és tár­saik. De nemcsak magában a pártban nőtt az elégedetlenség. A Szabó Ervin köréhez tar­tozó független szocialisták és főleg a Ga- lilei-körben felnevelődött új, fiatal értel­miségiek is az oroszországi, a lenini meg­oldás hívei lettek: Mosolygó Antal, Végh Dezső, illetve Duczynska Ilona, Haász Ár­pád, Hevesi Gyula, Kelen József, Kelen Jolán, Komjáth Aladár, Korvin Ottó, Len­gyel József, Lékai János, Révay József, Sallai Imre és a többiek. Ezek a baloldali szociáldemokrata és forradalmi szocialista irányzatok azonban önmaguktól nem jutottak el önálló párt megalakításának a gondolatáig. Ehhez külső impulzusra, az oroszországi tapasz­talatok ismeretére és alkalmazására volt szükség. Ezt az impulzust hozták haza az oroszországi magyar kommunista hadi­foglyok. Az OK(b)P külföldi szekcióinak sorában 1918. március 24-én alakult meg Kun Béla vezetésével a magyar szekció, az első ma­gyar kommunista szervezet. A szervezete nek kettős célja volt: egyrészt az inter­nacionalisták oldalán harcolni Szovjet- Oroszország megvédéséért, másrészt agi- tációs tanfolyamokon felnevelni az eljö­vendő magyar proletárforradalom vezető gárdáját. Ez a magyar szekció hívta egybe a magyarországi kommunista hadifoglyok konferenciáját 1918. november 4-én Moszk­vában. Az értekezlet kimondta a nemzet­közi kommunista mozgalom szerves részét képező KMP megalakulását és tagjai köte­lességévé tette, hogy a legrövidebb időn belül hagyják el Oroszországot és erejüket állítsák a nemzetközi forradalom szolgá­latába Magyarországon. A felhívás nyomán 1918 novemberében a KMP-nek mintegy két-háromszáz tagja tért haza, köztük Kun Béla, Cserny Jó­zsef, Jancsik Ferenc, Karikás Frigyes, Münnich Ferenc, Pór Ernő, Rabinovics Jó­zsef, Vántus Károly; de ezrével tértek haza a magukat kommunistának tekintő, formálisan nem párttag hadifoglyok is. hazatértek kapcsolatot teremtet­tek az itthoni forradalmi irányza­tokkal és miután a sorozatos meg­beszéléseken megismerkedtek a hazai helyzettel és meggyőződtek az MSZDP vezetőinek elutasító álláspont­járól, meggyőzték hazai elvtársaikat egy új párt megalakításának halaszthatatlan szükségéről. Az 1918. november 24-én Ke­len József, Városmajor utca 42. szám alatti lakásában lezajlott értekezleten a csopor­tok kimondották a Kommunisták Magyar- országi Pártjának megalakulását. Egyben megválasztották a párt központi bizottsá­gát és elhatározták a Vörös Üjság kiadá­sát. A Vörös Üjság 1918. december 7-i megjelenésével véglegesen lezárult a KMP megalakulásának folyamata. D. M. Vetülékcsévéket orsóz Szabó Kálmánné és Szilágyi Erzsébet a (úrkevei Háziipari Szövet­kezet előkészítő üzemében. A huszonöt féle terméket - népművészeti térítőkét, blúzokat, zoknyákall és konyhagarnitúrákat - gyártó ipari szövetkezet december 1-re teljesiti idei 16 milliós árbevételi tervét, amelyből mintegy 600 ezer forintot tesz ki a tőkés exportra szállított* száda blúzok értéke (T. F.) Véget ért a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülése Nyilatkozatot fogadtak el 1978. november 22—23-án Moszkvában ülést tartott a varsói barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés tagálla­mainak politikai tanácskozó testületé. A politikai tanácskozó tes­tület ülésén áttekintették az európai helyzet alakulásával összefüggő időszerű kérdése­ket és véleményt cseréltek az általános nemzetközi helyzet néhány kérdéséről. A tárgya­lások középpontjában az eny­hülési folyamat fejlődéséért, a leszerelésért vívott harc további lépései álltak. A tanácskozás résztvevői a Varsói Szerződés tagállamai­nak egyhangúlag elfogadott nyilatkozatában ismertették helyzetértékeléseiket, követ­keztetéseiket és javaslatai­kat. Megállapodtak abban, hogy a Szovjetunió, mint a tanácskozás házigazdája, a nyilatkozatot az ENSZ hiva­talos dokumentumaként fog­ja terjeszteni és annak tar­talmát az európai biztonsági és együttműködési értekez­leten részt vett valamennyi állam kormányának tudomá­sára hozza. A tanácskozás résztvevői, híven a kommunista és mun­káspártjaik kongresszusán el­fogadott elvi irányvonalhoz, a politikai tanácskozó testü­let ülésén ismét megerősítet­ték szilárd elhatározásukat, hogy folytatják következetes küzdelmüket az általános bé­kéért, a népek szabadságá­ért és függetlenségéért, a fegyverkezési verseny meg­szüntetéséért és a leszerelé­sért, az enyhülésért, a né­pek közötti bizalom és ba­rátság erősítéséért. Megállapodás született ar­ról, hogy meghatározott idő múlva a külügyminiszterek ■bizottságának ülésén a hely­zet alakulásának figyelem­be vételével áttekintik a nyilatkozatban foglalt fel­adatok teljesítésével kap­csolatos további teendőket. A politikai tanácskozó tes­tület meghallgatta Viktor Kulikovnak, a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres érői főparancsno­kának, a Szovjetunió mar- salljának jelentését az egye­sített parancsnokság gyakor­lati tevékenységéről. A politikai tanácskozó tes­tület ülése a testvéri barát­ság és az elvtársi együttmű­ködés légkörében végezte munkáját. (MTI) TVM a világpiacon Egy vizsgálat elemzéssel, összehasonlítással A Tiszamenti Vegyiművek legfontosabb terméke a kén­sav. Nemcsak azért, mert ennek egy részét mások gyártásá­hoz felhasználja a vállalat, különös szerep jut ennek a gyárt­mánynak, hisz a hazai felhasználás 90 százalékát! itt, a vegyi­művekben állítják elő. Az idén 588 ezer tonnát kellene produkálnia a TVM négy kénsavgyárának. Ebből 100 ezer tonnát év végéig, ami ha minden úgy megy, mint a karikacsapás, akkor sem megy. Nem, mert a berende­zéseknek, a tárolóknak a gyártó üzemeknek meghatá­rozott teljesítő képességük van, ezek aligha tudják „meg­haladni” önmagukat. Vissza­ütött hát az akadozó kénellá- tás: Mindez persze kihat a mű­trágyagyártásra is. Igaz, hogy ennek javát, az 1978-ra ter­vezett 620 ezer tonnából 545 ezer tonnát már októberig le­gyártottak. Az elképzelthez képest többletre — noha vol­na rá igény — valószínűleg a kevesebb kénsav miatt nem futja. Így is dicséret illeti azonban a műtrágyagyártó­kat, hiszen kockázatot, s plusz munkát vállaltak ak­kor, amikor elhatározták, hogy a nagyjavítást csak no­vemberben tartják meg. Ez­zel megszülethetett a megál­lapodás a TVM és a MÁV között. Így a műtrágya nagy részét előszállítással, tavasz- szal és nyáron elvitték a me­zőgazdasági üzemekhez — a raktárak üresek maradtak, ezeket kellett az őszi csúcs idején feltölteni. A Tiszamenti Vegyművek­ben üzembe helyeztek két habkolonnát. Ezek a berende­zések elősegítik a szuperfosz­fát termelésénél keletkező fluor kiválasztását, s ebből a kriolit előállítását. A krio- lit — az alumíniumgyártás egyik terméke — kapós a külföldi piacokon, eddig mintegy egymillió dollárnyit értékesítettek külföldön. Hasonlóképp kelendő cikk a TVM festéke is- a tőkés or­szágokban — az idén 3 millió dollár értékű festéket adnak el. Látható tehát, hogy beé­rett a licenc vásárlás és a különböző műszaki fejleszté­sek gyümölcse. Néhány éve ugyanis az angol ICI cégtől vette meg a vállalat az úgy­nevezett krómsárgák gyártá­si eljárását. Ugyanakkor a Nehézvégyipari Kutató Inté­zettel és saját szakembereivel más festékek új készítési módját is kikísérleteztette a TVM. így ma a világpiacon már minőségükkel és áraik­kal megállják a helyüket, a Vegyiművek festékei. Nem így van ez a mosópo­roknál. A tőkés országokban nagyon nehezen megy a mo­sószerek értékesítése, annyi­ra alálicitálnak a TVM ára­inak a versenytársak. A hazai piac nyújthat némi vigaszt a gyártóknak, hiszen a mosó­szerek iránt nő a kereslet. Két éve a Nehézipari Mi­nisztérium előírt egy vizsgá­latot, s összehasonlító jelen­tést kért róla. Minden való­színűség szerint enélkül is elkészült .volna az elemzés a Tiszamenti Vegyiművekben, amelyben megállapítják, hogy a hozzájuk hasonló terméke­ket gyártó és a jelenleg leg­korszerűbb technikai, szerve­zési feltételek / között — ez nem azonos a világszínvonal­lal, annál magasabb — tevé­kenykedő üzemekhez képest hol állnak, hol tartanak. A TVM-ben ezek alapján dol­gozták ki a piáci stratégiát, s az összehasonlítások révén születtek meg a hatékonysá­got növelő intézkedések, in­dultak beruházások. így készült el az említett habkolonna, s a kidolgozott stratégiának megfelelően áll­nak át ,a „csak folyékony” kén fogadására. A gazdasá­gosságot szolgálja az a sváj­ci berendezés, amely mint­egy 100 ember munkáját ta­karítja meg azzal, hogy au­tomatikusan csomagolja a maxi dobozos mosóporokat. Ugyanígy a stratégiához tar­tozik a vállalat új beruházá­sa, a nátrium-tripolit fosz­fát üzem, amelynek építésé­ről már szóltunk la­punkban is. Kádár János, a magyar küldöttség vezetője az elfogadott dokumentumot írja alá (Telefotó - KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom