Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-22 / 275. szám

1978. november 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hatékony újítás Rév Lajos látogatása Tegnap Szolnok megyébe látogatott Rév Lajos, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, az OKISZ elnö­ke. Délelőtt a pártszékház­ban Andrikó Miklóssal, az MSZMP megyei bizottsága első titkárával időszerű szö­vetkezetpolitikai kérdésekről tárgyaltak. Az OKISZ elnöke részt vett a KISZÖV elnökségé­nek ülésén, majd ellátogatott a szolnoki BÖRTEX-hez, va­lamint jászberényi ipari szö­vetkezetekbe. A Bábolna típusú szemes- termény-szárító új hőszigete­lését dolgozták ki a mező­túri Dózsa Termelőszövetke­zetben. Az újítás mintegy 50 százalékos tüzelőanyag­megtakarítást eredményez és a szárító teljesíményét is nö­veli 25—30 százalékkal. Az új megoldás 20 ezer forint ráfordítást igényel. kijárat A Marx tér és az Élmunkás tér közötti szakaszon dolgoznak a fúrópajzsok A Moszkva téri állomás Budapesten naponta négy és fél millió ember utazik oda-vissza elővárosi vonaton, villamoson, autóbuszon, tro­libuszon, fogaskerekűn, ha­jón és a főváros legújabb, legkorszerűbb tömegközle­kedési eszközén — a metrón. A villamosok átlagosan óránként 14,2, a belváros­ban 5—7, az autóbuszok óránként 17,4, a belváros­ban 5,7 kilométeres sebes­séggel haladnák. Lent a föld alatt, a metró akadály­talanul robog. Végsebessége 70—80 kilométer. Az átlagos utazási gyorsaság óránként 30—40 kilométer. A csaknem 20 kilométeres metróvonal naponta csaknem 1 millió utast a mélybe szippant a felszíni közlekedésből. De nemcsak a metrósze­relvények forgalmában nincs megállás — a metróépítok is menetrendszerűen halad­nak, naponta méterről mé­terre kúsznak előre a fent- ről láthatlan alagutak. Meg­határozott terv és ütem sze­rint épül a budapesti met­róhálózat, az elővárosi vas­útrendszer, az ehhez kapcso­lódó autópályák, a kétmilliós metropolisz új városkapui. Ma Budapesten a közlekedés korszerűsítése az egyik leg­nagyobb és legidőszerűbb feladat. Magyarországon már a múlt század, végén megépült az első földalatti vasútvo­nal. A londoni után — .in­nen ered a metró elnevezé­se — a világon második­ként, az európai szárazföl­dön elsőként, Budapesten nyi­tották meg a földalatti vil- lamosvasutat, az ezredeves ünnepség idején: 1896-ban. A 3,75 kilométer hosszú vo­nal a belvárost kötötte ösz- sze a Városligettel. Megnyitásától hét évtized telt el, amíg Budapestén is­mét földalatti vasutat, igazi metrót avattak. 1970-ben megnyílt az úgynevezett ke­let—nyugati vonal első sza­kasza, 1972-ben a második, és ezzel létrejött a 11 kilo­méteres földalatti gyorsvas­út a főváros Déli pályaud,- vara és „keleti vaskapuja” között, áthaladva a Duna alatt mindennél gyorsabb összeköttetést teremtve a legforgalmasabb városrészek között. Két éve, január 1-én ad­ták át a budapestieknek a harmadik metróvonalat, a 3,7 kilométer hosszúságú észak—déli földalatti pályát. Építése folyamatos: jelenleg a pesti szürke altalajban dol­gozó két fúrópajzs valahól a Váci út és az Élmunkás tér között halad, hogy néhány év múlva, várhatóan 1980 elején a Deák tér és az Él­munkás tér, valamint a Nagyvárad tér és a Határ út között ismét újabb üze­mi szakasszal bővüljön az észak—déli metróvonal. Budapest távlati terveiben az ezred,fordulóig 77 kilomé­ter hosszúmetróvonal épül. Ügy tervezik, hogy általában három-négyévenként adnak át egy-egy újabb metrósza­kaszt. Lesz olyan metróvo­nal, amely a főváros legré­gebbi településéről. Óbudá­ról indul, áthalad a Duna alatt, állomása lesz a Mar­gitszigeten, majd ismét foly­tatja útját a Duna alatt, be­bújik a pesti városrész alá, itt keresztezi a legforgalma­sabb kerületeket, átszeli a Népköztársaság útját, állo­mása lesz a Lövölde téren, a Rákóczi téren, majd el­hagyva Pestet, ismét a Duna alá bújik, és valahol Dél- Budán megáll. Ez lesz a ne­gyedik budapesti metróvo­nal, építésének előkészítését máris megkezdték. A metróvonalak építésé­vel egyidőben Budapest kor­szerűsíti elővárosi vasútvo­nalainak hálózatát is. Ezek­kel együtt 2000-ben már 120 kilométer hosszú felszíni és földalatti gyorsvasúti háló­zat Budapest lakosságának 80 százalékát viszi majd — kényelmesen, biztonságosan. Békés Attila Űj feladatok előtt az AGROBER Kazareczki Kálmán vezérigazgató nyilatkozata A Mezőgazdasági Tervező és Beruházási Vállalati, köz­ismert nevén az AGROBER, 1979. január 1-től összevont, nagy vállalatként kezdi meg munkáját. Az átszervezés indokairól, a vállalat megnövekedett feladatairól Kazareczki Kálmánnal, a vállalat vezérigazgatójával beszélgettünk. — Mi tette szükségessé az új szervezeti kereteket, mivel bővül az átalakított vállalat munkáját lehetőség, ahol a korszerű szervezésnek ebben a szak­mában is helye és fontossá­ga van. nék az irányítása, tehát ex­portfeladatra is dolgozik. A vállalat exporttevékenysége néhány szocialista országon kívül, elsősorban a fejlődő országokban bontakozott ki. Partnereink, Irán, Irak, Tu­nézia, Nigéria, Dél-Jemen, Szudán. Marokkó, Algéria. Ezekben az országokban már folyamatban levő program­jaink vannak, de igen sok ajánlatunk van más álla­mokból is. A munkák különbözőek. Néhány helyen komplett, nagy mezőgazdasági üzeme­ket hozunk létre, Iránban például egyik helyen egy öt­ezer hektáros, másik helyen egy tízezer hektáros üzem teljes vertikumának a ki­alakításán dolgozunk. Az egyiknél már megtörtént a részleges üzembe helyezés, a másiknak a tervezéséhez most kezdtünk hozzá. Tuné­ziában szintén elkészítettük egy ötezer hektáros üzem koncepciótervét. Az első gép­szállításaink megindultak, Rába—Steiger nagy trakto­rokat szállítunk, és előké­szítjük ugyanebben az üzem­ben egy két és fél milliós brojler csirkefarm építését. Az exporthoz természetesen a hátteret a mezőgazdasági és ipari partnereink adják. Együttműködéssel értük el, hogy néhány év óta már eredményesek a külföldi kap­csolataink, sikerrel tudunk versenyezni a konkurrensek- kel. — Az újjászervezett vál­lalat milyen formában bo­nyolítja le exportját, ka­pott-e önálló exportjogot? — A külkereskedelmi mi­niszter döntése alapján ja­nuár 1-től a vállalatunk ex­portjogot kapott a mezőgaz­dasági rendszerékre, tehát a piacon a szakmai munkák mellett, most már mint ke­reskedők is közvetlenül sze­repelünk, S miután a mező- gazdasági rendszerek komp­lex exportja olyan termé­szetű munka, ahol a szak- embereinknék' ott kell lenni a partnernál, a talajvizsgá­latoktól kezdve egészen az úgynevezett beüzemelésig, nyilvánvaló, hogy ez az óriás kiterjedésű és sok embert megmozgató munka kívánta, hogy ehhez csatolják a kül­kereskedelmi tevékenységet és ne fordítva. Így zökkenő- mentesebb, gyorsabb lehet a munkánk és eredményeseb­ben tudunk versenyezni a világpiacon. Endrész Sándor — A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter dön­tése alapján, a Mezőgazda- sági Tervezési és Beruházási Vállalat, valamint az Élel­miszeripari Tervező Vállalat ezekben a napokban az át­szervezés időszakát éli. Né­hány szót talán a két válla­lat egyesítésének indokairól. Ismeretes, hogy az élelmi­szertermelés sikere érdeké­ben az elmúlt években mind több intézkedés történt, a termelés egyes vertikumai­nak összehangolására. Ez az összehangolás eddig kevésbé volt meg a fejlesztések terü­letén. Az intézkedés első in­doka tehát az, hogy a fej­lesztésben —• amely a jövőt dönti el a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban — megteremtsék az összhangot a tervezés és a kivitelezés között. Az átszervezésben rejlő másik lehetőség az export növelése terén keresendő. Az AGROBER és az ÉLTERV foglalkozott export-fővállal- - kozással, vagyis a komplex mezőgazdasági és élelmiszer­ipari létesítmények megvaló­sításával külországokban. Külföldön, akár csak ná­lunk a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés ösz- szetartozik. Ezért célszerű a piaci lehetőségek jobb ki­használása egy vállalat ke­retében. Van belső indoka is, és ezt emelném ki harmad- sorban. Az átszervezéssel a szakemberek, mérnökök, köz­gazdászok szellemi kapacitá­sának hatékonyabb kihasz­nálására is mód, nyílik: a tervező és beruházó munká­ban, a folyamatok jobb meg­szervezése, összehangolása terén, a korszerű technika bevezetését illetően egyaránt. Gondolok itt számítástechni­ka, rajzgépek alkalmazására a műszaki tervezésben, a be­ruházások közgazdasági meg­alapozásában. Ha elmondom, ennek az egyesített tervező és beruházási vállalatnak — amely továbbra is az AG­ROBER nevet viseli — 4200 dolgozója van, és ebből kö­rülbelül háromezer diplomás mérnök, agrármérnök, épí­tész, gépész stb., akkor kife­jeztem, hogy ez már olyan — Szolnokon a tisza- völgyi öntözésfejlesztési program kezdete óta. mű­ködik az AGROBER öntö­zéses gazdaságfejlesztési ki­helyezett főosztálya. A mostani vállalati átszerve­zés mennyiben érinti Szol­nok megyét? — Az átszervezés speciá­lis helyzete Szolnok megyé­ben alakult ki. Mint ismere­tes, a vállalatnak a megye- székhelyen kihelyezett fő­osztálya működik, amely a központ része. Ezenkívül a Szolnok megyei kirendeltség is funkcionál, amely a me­gye beruházási igényeit szolgálta. Miután az V. öt­éves tervben és várhatóan a VI. ötéves tervben is megnő a jelentősége termőtalajaink hatékonyabb kihasználásá­nak, a talajvédelem, a melio­ráció, és az öntözésfejlesztés fokozottabb jelentőséget kap. A vállalati átszervezés lehe­tőségét felhasználva úgy gon­doltuk. hogy a két szolnoki erő egyesítése e cél érdeké­ben szintén hatékonyabb munkát eredményez. Az egyesítéstől azt várjuk, hogy az új részleg, amelyet egyéb­ként öntözési és meliorációs tervező és beruházási irodá­nak hívunk, Szolnok megye mezőgazdasági üzemeinek igényeit teljes mértékben ki­elégíti. Ezenkívül az öntözé­si és meliorációs fejlesztés tekintetében országos hatás­körrel is felruházzuk. A vál­lalaton belül — több kiren­deltség tevékenységének a koordinálásával — ez az iroda fogja össze a jövő­ben az ilyen irányú munká­kat. — A Tisza II. vízlépcső­vel kapcsolatos tudomá­nyos munka során nagy értékű szellemi termékek halmozódtak fel. A válla­lat hogyan kívánja ezeket hasznosítani? — Az öntözésfejlesztési és meliorációs fejlesztési irodá­nak feladata lesz a vállalat külföldi munkáiban való részvétel, az öntözésfejlesz­tés és a meliorációs munkák tervezésének és kivitelezésé­Segit a tsz Kétszáznegyven vagon táp a háztáji gazdaságoknak flbádszalók Felújítás után, beruházás előtt Többször írtunk már a Fővárosi Kézműipari Válla­lat abádszalóki üzemének el­avult állapotáról, az ott dol­gozók rossz szociális és mun­kakörülményeiről. Nos, örömteli változásról adhatunk hírt: az idén fel­újították az üzem tetőszer­kezetét, tatarozták az épület legelhanyagoltabb részeit. A munkatermekbe is új, kor­szerű Textima típusú gyors­varrógépeket és úgynevezett frontfixáló berendezéseket szereltek be. A felújítással egyidejűleg megkezdődött egy új műhely- csarnok építése is. Az abád­szalóki Lenin Termelőszövet­kezet építőbrigádja dolgozik a mintegy 5 millió forintba kerülő létesítményen. A ter­vek szerint jövőre átadják az új munkacsarnokot, ezzel lehetővé válik, hogy 350— 400 munkás dolgozzon a kéz­műipari vállalat abádszalóki egységében. A jászberényi Kossuth Tsz az idén is eredményesen se­gítette az állattenyésztéssel foglalkozó háztáji gazdasá­gok munkáját: a Gabonafel­vásárló és Malomipari Vál­lalattal kötött szerződésben háztáji táp előállítására vál­lalkozott. Megkezdték a részleges be­telepítést a kenderesi No­vember 7. Tsz új sertéstele­pén. Az egész beruházás 1980-ra készül el és 35 millió forintba kerül. Idén már el­készült egy kétszer húsz fé­rőhelyes fiaztató, a 200 fé­rőhelyes kocaszállás, és ké­szülőben van két kétszer 28 férőhelyes malacnevelő. Az Vállalását teljesítve a tsz 240 vagon állattápot készí­tett az idén. A keresett ta­karmányt, a forgalmazó vál­lalat közvetítésével, közvet­lenül a tsz keverő üzeméből szállítják a háztáji gazdasá­gokba. eddig felépült létesítmények összértéke hat és fél millió forint. November végére várják a következő tenyészkoca-szál- lítmányt és jövő év február­jában érik el a teljes feltöl- töttséget. Az elkészülés után évente 6 ezer sertés kerül a feldolgozókhoz és a fogyasz­tókhoz a gazdaságból. Sertéstelep Kenderesen

Next

/
Oldalképek
Tartalom