Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-22 / 275. szám
1978. november 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hatékony újítás Rév Lajos látogatása Tegnap Szolnok megyébe látogatott Rév Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az OKISZ elnöke. Délelőtt a pártszékházban Andrikó Miklóssal, az MSZMP megyei bizottsága első titkárával időszerű szövetkezetpolitikai kérdésekről tárgyaltak. Az OKISZ elnöke részt vett a KISZÖV elnökségének ülésén, majd ellátogatott a szolnoki BÖRTEX-hez, valamint jászberényi ipari szövetkezetekbe. A Bábolna típusú szemes- termény-szárító új hőszigetelését dolgozták ki a mezőtúri Dózsa Termelőszövetkezetben. Az újítás mintegy 50 százalékos tüzelőanyagmegtakarítást eredményez és a szárító teljesíményét is növeli 25—30 százalékkal. Az új megoldás 20 ezer forint ráfordítást igényel. kijárat A Marx tér és az Élmunkás tér közötti szakaszon dolgoznak a fúrópajzsok A Moszkva téri állomás Budapesten naponta négy és fél millió ember utazik oda-vissza elővárosi vonaton, villamoson, autóbuszon, trolibuszon, fogaskerekűn, hajón és a főváros legújabb, legkorszerűbb tömegközlekedési eszközén — a metrón. A villamosok átlagosan óránként 14,2, a belvárosban 5—7, az autóbuszok óránként 17,4, a belvárosban 5,7 kilométeres sebességgel haladnák. Lent a föld alatt, a metró akadálytalanul robog. Végsebessége 70—80 kilométer. Az átlagos utazási gyorsaság óránként 30—40 kilométer. A csaknem 20 kilométeres metróvonal naponta csaknem 1 millió utast a mélybe szippant a felszíni közlekedésből. De nemcsak a metrószerelvények forgalmában nincs megállás — a metróépítok is menetrendszerűen haladnak, naponta méterről méterre kúsznak előre a fent- ről láthatlan alagutak. Meghatározott terv és ütem szerint épül a budapesti metróhálózat, az elővárosi vasútrendszer, az ehhez kapcsolódó autópályák, a kétmilliós metropolisz új városkapui. Ma Budapesten a közlekedés korszerűsítése az egyik legnagyobb és legidőszerűbb feladat. Magyarországon már a múlt század, végén megépült az első földalatti vasútvonal. A londoni után — .innen ered a metró elnevezése — a világon másodikként, az európai szárazföldön elsőként, Budapesten nyitották meg a földalatti vil- lamosvasutat, az ezredeves ünnepség idején: 1896-ban. A 3,75 kilométer hosszú vonal a belvárost kötötte ösz- sze a Városligettel. Megnyitásától hét évtized telt el, amíg Budapestén ismét földalatti vasutat, igazi metrót avattak. 1970-ben megnyílt az úgynevezett kelet—nyugati vonal első szakasza, 1972-ben a második, és ezzel létrejött a 11 kilométeres földalatti gyorsvasút a főváros Déli pályaud,- vara és „keleti vaskapuja” között, áthaladva a Duna alatt mindennél gyorsabb összeköttetést teremtve a legforgalmasabb városrészek között. Két éve, január 1-én adták át a budapestieknek a harmadik metróvonalat, a 3,7 kilométer hosszúságú észak—déli földalatti pályát. Építése folyamatos: jelenleg a pesti szürke altalajban dolgozó két fúrópajzs valahól a Váci út és az Élmunkás tér között halad, hogy néhány év múlva, várhatóan 1980 elején a Deák tér és az Élmunkás tér, valamint a Nagyvárad tér és a Határ út között ismét újabb üzemi szakasszal bővüljön az észak—déli metróvonal. Budapest távlati terveiben az ezred,fordulóig 77 kilométer hosszúmetróvonal épül. Ügy tervezik, hogy általában három-négyévenként adnak át egy-egy újabb metrószakaszt. Lesz olyan metróvonal, amely a főváros legrégebbi településéről. Óbudáról indul, áthalad a Duna alatt, állomása lesz a Margitszigeten, majd ismét folytatja útját a Duna alatt, bebújik a pesti városrész alá, itt keresztezi a legforgalmasabb kerületeket, átszeli a Népköztársaság útját, állomása lesz a Lövölde téren, a Rákóczi téren, majd elhagyva Pestet, ismét a Duna alá bújik, és valahol Dél- Budán megáll. Ez lesz a negyedik budapesti metróvonal, építésének előkészítését máris megkezdték. A metróvonalak építésével egyidőben Budapest korszerűsíti elővárosi vasútvonalainak hálózatát is. Ezekkel együtt 2000-ben már 120 kilométer hosszú felszíni és földalatti gyorsvasúti hálózat Budapest lakosságának 80 százalékát viszi majd — kényelmesen, biztonságosan. Békés Attila Űj feladatok előtt az AGROBER Kazareczki Kálmán vezérigazgató nyilatkozata A Mezőgazdasági Tervező és Beruházási Vállalati, közismert nevén az AGROBER, 1979. január 1-től összevont, nagy vállalatként kezdi meg munkáját. Az átszervezés indokairól, a vállalat megnövekedett feladatairól Kazareczki Kálmánnal, a vállalat vezérigazgatójával beszélgettünk. — Mi tette szükségessé az új szervezeti kereteket, mivel bővül az átalakított vállalat munkáját lehetőség, ahol a korszerű szervezésnek ebben a szakmában is helye és fontossága van. nék az irányítása, tehát exportfeladatra is dolgozik. A vállalat exporttevékenysége néhány szocialista országon kívül, elsősorban a fejlődő országokban bontakozott ki. Partnereink, Irán, Irak, Tunézia, Nigéria, Dél-Jemen, Szudán. Marokkó, Algéria. Ezekben az országokban már folyamatban levő programjaink vannak, de igen sok ajánlatunk van más államokból is. A munkák különbözőek. Néhány helyen komplett, nagy mezőgazdasági üzemeket hozunk létre, Iránban például egyik helyen egy ötezer hektáros, másik helyen egy tízezer hektáros üzem teljes vertikumának a kialakításán dolgozunk. Az egyiknél már megtörtént a részleges üzembe helyezés, a másiknak a tervezéséhez most kezdtünk hozzá. Tunéziában szintén elkészítettük egy ötezer hektáros üzem koncepciótervét. Az első gépszállításaink megindultak, Rába—Steiger nagy traktorokat szállítunk, és előkészítjük ugyanebben az üzemben egy két és fél milliós brojler csirkefarm építését. Az exporthoz természetesen a hátteret a mezőgazdasági és ipari partnereink adják. Együttműködéssel értük el, hogy néhány év óta már eredményesek a külföldi kapcsolataink, sikerrel tudunk versenyezni a konkurrensek- kel. — Az újjászervezett vállalat milyen formában bonyolítja le exportját, kapott-e önálló exportjogot? — A külkereskedelmi miniszter döntése alapján január 1-től a vállalatunk exportjogot kapott a mezőgazdasági rendszerékre, tehát a piacon a szakmai munkák mellett, most már mint kereskedők is közvetlenül szerepelünk, S miután a mező- gazdasági rendszerek komplex exportja olyan természetű munka, ahol a szak- embereinknék' ott kell lenni a partnernál, a talajvizsgálatoktól kezdve egészen az úgynevezett beüzemelésig, nyilvánvaló, hogy ez az óriás kiterjedésű és sok embert megmozgató munka kívánta, hogy ehhez csatolják a külkereskedelmi tevékenységet és ne fordítva. Így zökkenő- mentesebb, gyorsabb lehet a munkánk és eredményesebben tudunk versenyezni a világpiacon. Endrész Sándor — A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter döntése alapján, a Mezőgazda- sági Tervezési és Beruházási Vállalat, valamint az Élelmiszeripari Tervező Vállalat ezekben a napokban az átszervezés időszakát éli. Néhány szót talán a két vállalat egyesítésének indokairól. Ismeretes, hogy az élelmiszertermelés sikere érdekében az elmúlt években mind több intézkedés történt, a termelés egyes vertikumainak összehangolására. Ez az összehangolás eddig kevésbé volt meg a fejlesztések területén. Az intézkedés első indoka tehát az, hogy a fejlesztésben —• amely a jövőt dönti el a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban — megteremtsék az összhangot a tervezés és a kivitelezés között. Az átszervezésben rejlő másik lehetőség az export növelése terén keresendő. Az AGROBER és az ÉLTERV foglalkozott export-fővállal- - kozással, vagyis a komplex mezőgazdasági és élelmiszeripari létesítmények megvalósításával külországokban. Külföldön, akár csak nálunk a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés ösz- szetartozik. Ezért célszerű a piaci lehetőségek jobb kihasználása egy vállalat keretében. Van belső indoka is, és ezt emelném ki harmad- sorban. Az átszervezéssel a szakemberek, mérnökök, közgazdászok szellemi kapacitásának hatékonyabb kihasználására is mód, nyílik: a tervező és beruházó munkában, a folyamatok jobb megszervezése, összehangolása terén, a korszerű technika bevezetését illetően egyaránt. Gondolok itt számítástechnika, rajzgépek alkalmazására a műszaki tervezésben, a beruházások közgazdasági megalapozásában. Ha elmondom, ennek az egyesített tervező és beruházási vállalatnak — amely továbbra is az AGROBER nevet viseli — 4200 dolgozója van, és ebből körülbelül háromezer diplomás mérnök, agrármérnök, építész, gépész stb., akkor kifejeztem, hogy ez már olyan — Szolnokon a tisza- völgyi öntözésfejlesztési program kezdete óta. működik az AGROBER öntözéses gazdaságfejlesztési kihelyezett főosztálya. A mostani vállalati átszervezés mennyiben érinti Szolnok megyét? — Az átszervezés speciális helyzete Szolnok megyében alakult ki. Mint ismeretes, a vállalatnak a megye- székhelyen kihelyezett főosztálya működik, amely a központ része. Ezenkívül a Szolnok megyei kirendeltség is funkcionál, amely a megye beruházási igényeit szolgálta. Miután az V. ötéves tervben és várhatóan a VI. ötéves tervben is megnő a jelentősége termőtalajaink hatékonyabb kihasználásának, a talajvédelem, a melioráció, és az öntözésfejlesztés fokozottabb jelentőséget kap. A vállalati átszervezés lehetőségét felhasználva úgy gondoltuk. hogy a két szolnoki erő egyesítése e cél érdekében szintén hatékonyabb munkát eredményez. Az egyesítéstől azt várjuk, hogy az új részleg, amelyet egyébként öntözési és meliorációs tervező és beruházási irodának hívunk, Szolnok megye mezőgazdasági üzemeinek igényeit teljes mértékben kielégíti. Ezenkívül az öntözési és meliorációs fejlesztés tekintetében országos hatáskörrel is felruházzuk. A vállalaton belül — több kirendeltség tevékenységének a koordinálásával — ez az iroda fogja össze a jövőben az ilyen irányú munkákat. — A Tisza II. vízlépcsővel kapcsolatos tudományos munka során nagy értékű szellemi termékek halmozódtak fel. A vállalat hogyan kívánja ezeket hasznosítani? — Az öntözésfejlesztési és meliorációs fejlesztési irodának feladata lesz a vállalat külföldi munkáiban való részvétel, az öntözésfejlesztés és a meliorációs munkák tervezésének és kivitelezéséSegit a tsz Kétszáznegyven vagon táp a háztáji gazdaságoknak flbádszalók Felújítás után, beruházás előtt Többször írtunk már a Fővárosi Kézműipari Vállalat abádszalóki üzemének elavult állapotáról, az ott dolgozók rossz szociális és munkakörülményeiről. Nos, örömteli változásról adhatunk hírt: az idén felújították az üzem tetőszerkezetét, tatarozták az épület legelhanyagoltabb részeit. A munkatermekbe is új, korszerű Textima típusú gyorsvarrógépeket és úgynevezett frontfixáló berendezéseket szereltek be. A felújítással egyidejűleg megkezdődött egy új műhely- csarnok építése is. Az abádszalóki Lenin Termelőszövetkezet építőbrigádja dolgozik a mintegy 5 millió forintba kerülő létesítményen. A tervek szerint jövőre átadják az új munkacsarnokot, ezzel lehetővé válik, hogy 350— 400 munkás dolgozzon a kézműipari vállalat abádszalóki egységében. A jászberényi Kossuth Tsz az idén is eredményesen segítette az állattenyésztéssel foglalkozó háztáji gazdaságok munkáját: a Gabonafelvásárló és Malomipari Vállalattal kötött szerződésben háztáji táp előállítására vállalkozott. Megkezdték a részleges betelepítést a kenderesi November 7. Tsz új sertéstelepén. Az egész beruházás 1980-ra készül el és 35 millió forintba kerül. Idén már elkészült egy kétszer húsz férőhelyes fiaztató, a 200 férőhelyes kocaszállás, és készülőben van két kétszer 28 férőhelyes malacnevelő. Az Vállalását teljesítve a tsz 240 vagon állattápot készített az idén. A keresett takarmányt, a forgalmazó vállalat közvetítésével, közvetlenül a tsz keverő üzeméből szállítják a háztáji gazdaságokba. eddig felépült létesítmények összértéke hat és fél millió forint. November végére várják a következő tenyészkoca-szál- lítmányt és jövő év februárjában érik el a teljes feltöl- töttséget. Az elkészülés után évente 6 ezer sertés kerül a feldolgozókhoz és a fogyasztókhoz a gazdaságból. Sertéstelep Kenderesen
