Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-21 / 274. szám
Ara: 1 - Ft SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXIX. évf. 274. szám, 1978. november 21, kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 60 ÉVE ALAKULT A KMP Ünnepi ülést tartott a Központi Bizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója alkalmából vasárnap délelőtt ünnepi ülést tartott. A jubileumi megemlékezésen a Központi Bizottság tagjain kívül, részt vettek a Központi Ellenőrző Bizottság és a KISZ KB Intéző Bizottságának tagjai, az MSZMP KB osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkáképviseletében Csorvák János egyetemi hallgató, Fehér László, vájár, Lökkös Anna brigád vezető, Nagy Mihály gépészmérnök, Sági Gyula hengerész. A Himnusz elhangzása után rövid ünnepi műsor következett, amelyben közreműködött a KISZ Központi Művészegyüttesének egyetemi énekkara és Keres Emil színművész, majd Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára megnyitotta az ülést. Magyar párt- és kormányküldöttség utazott Moszkvába Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának ■ vezetésével tegnap magyar párt- és kormányküldöttség utazott Moszkvába a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésére. A küldöttség tagja Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, miniszterelnök, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter. A párt- és kormányküldöttség búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent: Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Németh Károly és Óvári Miklós; a Központi Bizottság titkárai, a Politikai Bizottság “tagjai, Borbély Sándor, Győri Imre, Havasi Ferenc és Korom Mihály, a Központi Bizottság titkárai, Benkei András belügyminiszter, Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter és Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, a Központi Bizottság tagjai, Berecz János, a KB osztályvezetője és Rácz Pál külügyminisztériumi államtitkár. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) I TARTALOMBÓL: r ■ rr Az új A Pap család Vasasszimfónia rai, a SZOT elnöke és titkárai, a Minisztertanács tagjai és a központi sajtó vezetői. Jelen voltak továbbá meghívott vendégek, a párt régi harcosainak képviseletében Boros István, Hunya István, Marosán György, Mező Imréné, Zgyerka János; a pártonkí- vüli harcostársak képviseletében Bognár József akadémikus, Illyés Gyula író, Nánási László, a SZÖVOSZ Felügyelő Bizottságának elnöke, Pátzay Pál szobrászművész és Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke; a fiatal kommunisták Németh Kárait megnyitója Megbonthatatlan egységben a néppel KÁDÁR JÁNOS BESZÉDE Tisztelt Központi Bizottság! Kedves Vendégeink! A Központi Bizottság mai ünnepi ülését azért hívtuk össze, hogy megemlékezzünk a magyar forradalmi munkásmozgalom történelmi jelentőségű eseményéről, a Kommunisták Magyarországi Pártja 60 évvel ezelőtti megalakulásáról. A magyar munkásosztály marxista-leninista forradalmi élcsapatának létrejötte fordulópontot jelentett a dolgozó nép, a háza ügyéért vívott harcban. A 60. évforduló mindenekelőtt a kommunisták ünnepe, még sem mondhatjuk, hogy kizárólag' az övék. Ünnepe ez a munkásosztálynak is, amelyet méltán tekintünk a párt szülőanyjának. S ünnepe a magyar népnek is, amely pártja vezetésével építi hazánkban a szocialista társadalmat, a párt és a munkásosztály, a párt és a nép élete, sorsa sok szállal kötődik össze. Ezért természetes, hogy miként az ország jelenét és jövőjét alakító közös gondolkodásban és cselekvésben a hétköznapokon, úgy az ünnepi percekben is együtt vannak a kommunisták, a pártonkívüli harcostársak, a különböző nemzedékek képviselői. Nagyszerű, felemelő érzés látni, hogy hpvá is jutottunk azon az úton, amelyen 60 évvel ezelőtt elődeink elindultak, a párt a kommunisták becsülettel teljesítették népünk, hazánk és az általános emberi haladás érdekében vállalt kötelezettségeiket. Fájdalmas, hogy azok közül, akik elkezdték, majd az üldöztetést is vállalva folytatták a munkásosztály, a nép, a haza felemelkedéséért a küzdelmet, legtöbben már nem ünnepelhetik ezt az évfordulót. Tisztelettel gondolunk rájuk. Meghatódva hajtjuk meg yörös lobogónkat és nemzeti színű zászlónkat a kommunista párt, a magyar munkásmozgalom, a nemzeti függetlenségért vívott harc mártírjainak emléke előtt. Hálával emlékezünk a fehér terror és a fasizmus elleni harc, az ellenállási mozgalom hőseire, a személyi kultusz, az ellenforradalom áldozatául esett elvtársainkra; mindazokra, akik életüket adták igaz ügyünkért. Az ő életük, helytállásuk és nevük örökre összeforrott a párt és a haza történetével. Kérem, hogy egyperces felállással adózzunk drága emléküknek. Kedves Elvtársak! Ünnepi ülésünkön tisztelettel köszöntőm a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjait, minden kedves vendégünket. Szeretettel köszöntöm a párt jelenlevő veteránjait, az illegális munka, a fasizmus elleni harc, a magyar nép szabadságáért, a munkásosztály hatalmáért, a szocialista Magyarországért folyó küzdelem kiemelkedő személyiségeit. Köszöntőm az ülésünkön részt vevő pártonkívüli harcostársainkat, barátainkat, akikkel osztoztunk a küzdelmes évek gondjaiban, akikkel együtt munkálkodunk szocialista hazánk felvirágoztatásáért. Köszöntőm a magyar ifjúság képviseletében ünnepi ülésünkön megjelent fiatal barátainkat. Köszöntőm a társadalmi és állami élet körünkben helyet foglaló képviselőit. Mindannyiunk nevében tiszteletei, nagy szeretettel köszöntőm Központi Bizottságunk első titkárát, ünnepi ülésünk előadóját, Kádár János elvtársat. Kedves Elvtársak! Bejelentem, hogy a jubileum alkalmából pártunkat több testvérpárt üdvözölte. Kérem felhatalmazásukat, hogy az eddigi és az ezután beérkező üdvözletekre a Központi Bizottság nevében illő módon köszönetét mondjunk. A Központi Bizottság ünnepi ülését megnyitom, felkérem Kádár János elvtársat ünnepi beszédének megtartására. Ezután nagy taps közben Kádár János, az MSZMP Közponi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. Tisztelt Központi Bizottság! Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Barátaim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának mai kibővített ülésén a magyar forradalmi munkás- mozgalom és népünk történetének kiemelkedő fontosságú eseményéről, a Kommunisták Magyarországi Pártjának 60 évvel ezelőtti megalakulásáról emlékezünk meg. Ebből az alkalomból szólnunk kell pártunk történelmi útjáról, a harc néhány fő tapasztalatáról, végül jelenlegi helyzetünkről, feladatainkról. A kommunista párt létrejöttének feltételei 1918 őszén a magyar munkásmozgalom, a magyar társadalom "és a nemzetközi helyzet fejlődésében történelmileg egyaránt érettek voltak, ezért a párt megalakítása a körülményekből logikusan következett, törvényszerű és a kor parancsa volt. A magyar munkásosztály harca a kizsákmányolás ellen, létével egyidős. Már az 1848—49-es polgári forradalom és szabadságharc időszakában voltak munkás- megmozd,ulások. A hatvanas évek végén megalakult az első szocialista munkásszervezet, az Általános Munkás- egylet, majd 1878-ban Frankel Leónak, a párizsi kom- mün egyik kiemelkedő vezetőjének, Marx közvetlen munkatársának kezdeményezésére létrejött az első magyarországi munkáspárt. A II. Internacionálé megalakulása után,. 1890-ben, a párt felvette a Magyarországi Szociáldemokrata Párt nevet. A múlt század végén, s századunk elején a szociáldemokrata párt jelentős mértékben hozzájárult a magyar munkásság osztállyá szervezéséhez és öntudatra ébresztéséhez. A XX. század eleji Magyarország súlyos társadalmi ellentmondásoktól volt terhes. A nagybirtokosok, a nagytőkések és a bankárok uralma a dolgozó tömegek kizsákmányoltsága és jogfosztottsága, az ország függő helyzete Ausztriától, a nemzetiségi kérdés megoldatlansága radikális változtatásokat követelt. A társadalmi feszültségeket a végsőkig kiélezte a Monarchia részvétele és veresége az I. Világháborúban. A háború végén, 1918-ljan hazánkban klasszikus forradalmi helyzet alakult ki, az uralkodó osztályok már nem voltak képesek a régi módon kormányozni, az elnyomott osztályok pedig már nem voltak hajlandók tovább a régi módon élni. A forradalmi helyzet létrejötte Magyarországon egybeesett a világszerte kibontakozó forradalmi fellendüléssé!. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom utat mutatott a kizsákmányolt osztályok, az elnyomott népek, a háború poklából szabadulni akaró emberek számára. Október példája különösen nagy hatással volt Magyar- országon, ahol a társadalmi ellentmondások — a forradalom előtti Oroszországéhoz hasonlóan — végsőkig kiéleződtek. 1918. október 31-én győzött az Őszirózsás Forradalom. Megdőlt a Habsburg monarchia csaknem négyévszázados uralma. Magyarország független, demokratikus állam lett. A nép ügyével rokonszenvező. kimagasló politikus. Károlyi Mihály lett a miniszterelnök, majd a Köztársaság elnöke. Az 1918-as októberi Polgári Demokratikus Forradalom Magyarországon kezdettől fogva népi forradalom volt, amelyet valójában ■ a munkás- és katona tömegek, az oroszországi példa - nyomán megalakult munkás- és katonatanácsok vittek győzelemre. A hatalomra jutott polgári kormány azonban nem tudta megoldani a felhalmozódott társadalmi problémákat, nem tudott és nem mert ellenállni , a győztes imperialista hatalmak diktátumának. Az ország, a nép további sorsa attól függött, van-e olyan társadalmi erő, amely képes a forradalmi vívmányok megvédésére és továbbvitelére. Volt ilyen erő. Hatvan évvel ezelőtt megtörtént a döntő lépés, létrejött az a tudatos, szervezett élcsapat, amely képes volt megfogalmazni és következetesen képviselni a munkás- osztály, a nép forradalmi céljait. 1918. november 24-én Budapesten a baloldali szociáldemokraták. á forradalmi szocialisták, az Oroszországból hazatért forradalmárok megalakították a Kommunisták Magyarországi Pártját, megválasztották a párt első Központi Bizottságát s annak elnökét. Kun Bélát. Azon a hatvan évvel ezelőtti napon ily módon létrejött a magyar munkásosztály marxista—leninista pártja, ami máig ható fordulópontot jelentett munkásosztályunk, népünk történetében. A kommunista párt rövid idő alatt megnyerte a munkások és a parasztok nagy tömegét. Maga mellé állította a nemzet sorsáért aggódó és a társadalmi haladásért cselekedni akaró értelmiségieket. A polgári kormány tehetetlensége, és az ország válságos helyzete sürgette, a tömegek forradalmasodása, a kommunista párt és a szociáldemokrata párt egyesülése pedig lehetővé tette, hogy 1919. március 21-én a nép nagy többségének akaratából az Oroszországban győztes Nagy Októberi Szocialista Forradalom után másodikként hazánkban is győzzön a szocialista forradalom. A Magyar Tanácsköztársaság 133 napos fennállása népünk történelmének kimagasló időszaka. Létrejötte azt jelentette, hogy hazánkban először került minden hatalom a dolgozó nép kezébe. A Tanácsköztársaság rövid fennállása alatt, rendkívül nagy nehézségek közepette is, bebizonyította a magyar munkásosztály államalkotó ereiét, elhivatottságát a társadalom megújítására, a nemzet vezetésére. Az első magyar proletárdiktatúrát — amelyet Európa- szerte rokonszenvvel fogadtak a munkástömegek, a népek —, külső erő, a nemzetközi imperializmus fegyveres beavatkozása verte le. Az intervenció fő szervezője az Antant, azon belül az európai hegemóniára törő francia imperializmus volt. Céljaihoz felhasználta a forradalomtól rettegő csehszlovák és román burzsoázia fegyveres erőit. A külső fegyveres erővel a magyar nép nyakába ültetett horthysta ellenforra- dalmi, rendszer, a fehérterror megsemmisítette a Tanács- köztársaság vívmányait és negyedszázadon át kíméletlenül elnyomta a népet, kegyetlenül üldözte a kommunistákat. és eltiport minden haladó törekvést. Az ellenforradalmi rendszer huszonötéves uralma, a legkegyetlenebb terror sem tudta azonban megsemmisíteni a Tanácsköztársaság emlékét. A proletárdiktatúrát akkor leverhették, az esz(Folytatás a 2. gidaion.)
