Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-18 / 272. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. november 18. Kádár János hazaérkezett Párizsból (Folytatás az 1. oldalról.) lem: megbeszéléseink, véle­ményem szerint, alkalmasak arra, hogy kapcsolatainknak lendületet adjanak. Ügy gon­doljuk — s francia részről hasonló szándékkal találkoz­tunk —, hogy a kölcsönös szándék kinyilvánítása és az egyes fő területeken a konk­rét teendők kijelölése való­ban lendületet adhat — s bí­zom abban, hogy ad is — a magyar—francia kapcsolatok­nak. Ehhez természetesen az szükséges, hogy a mostani találkozást követően, a hét­köznapokon is mindkét fél intenzív és következetes erő­feszítéseket tegyen. AZ ANTENNE IL (A Fran­cia Televízió második csator­nája) riportere azt kérdezte, hogyan értékeli találkozását Georges Marchais-val, s mi a véleménye az „eurokom- munizmusról”? VÁLASZ: Csütörtökön ta­lálkoztam Marchais elvtárs­sal, a Francia Kommunista Párt főtitkárával és Mitter­rand úrral, a Francia Szocia­lista Párt első titkárával is. — Ami e két találkozó ki­fejezetten pártközi vonatko­zásait illeti: a Francia Kom­munista Párttal tartósan jó és normális a kapcsolatunk, összeköt bennünket a kölcsö­nös szolidaritás elve. A Fran­cia Szocialista Párttal és sze­mély szerint Mitterrand első titkár úrral is már több éve normális kapcsolatunk van, ami beleilleszkedik a Magyar Szocialista Munkáspárt kap­csolatainak rendszerébe. — Az „eurokommunizmus” meglehetősen tisztázatlan és vitatott fogalom, amelyet a nyugat-európai kommunista pártokban sem egyformán magyaráznak. Vannak olyan feltételezések, hogy valami­féle „eurokommunizmus” ki­bontakozása megnehezíti majd a szocialista országok kommunista pártjainak éle­tét. Szerintem ebben több a fantáziálás, mint a realitás. — Egy másik feltételezés és nyugtalanság, amiről ugyan ritkán esik szó, de tudjuk, hogy létezik: mi lesz akkor, ha az úgynevezett eurokommunizmus meggyö­keresedik, Nyugat-Európa kommunista pártjai tovább erősödnek, kopogtatnak az ajtón, s részt kérnek a hata­lomból? Ezzel azonban mi nem foglalkozunk, ott foglal­kozzanak vele, ahol idősze­rűsége van. — A kommunista pártok ma teljesen önállóan dolgoz­nak. Minden más feltételezés alaptalan. Minden párt ma­ga jelöli ki stratégiai céljait és határozza meg a taktiká­ját. — A Magyar Szocialista Munkáspárt — elveinek meg­felelően — azt a gyakorla­tot követi, hogy minden nyugat-európai kommunista párttal normális, rendezett kapcsolatokat tart fenn, és erre törekszik a jövőben is. — Közös feladatunk az együttműködés az emberiség legfőbb és alapvetőbb kérdé­sében: az enyhülés folytatá­sában, a béke megőrzésében, a társadalmi haladás, a né­pek barátságának előmozdí­tása területén és sok egyéb téren is. A TÉMOIGN AGE CHRE­TIEN című lap tudósítója azt kérdezte, hogy milyen az egy­házak és az állam kapcsolata Magyarországon. VÁLASZ: Talán kevéssé ismert, hogy Magyarországon történelmileg a katolikus egyház erős és befolyásos volt; a lakosság mintegy 65 százalékát fogta át. De igen erős protestáns, — kálvinista és lutheránus — egyházak is működtek. — A második világháború után mi is eljutottunk ahhoz a nagy történelmi feladathoz, amelyet a francia forradalom már 1789-ben megoldott: az állam és az egyház szétvá­lasztásához. Ez nem ment zökkenők nélkül, de megtör­tént. Magyarországon az ál­lam és az egyházak viszonya rendezett. A katolikus egyház vonatkozásában a Vatikánnal 14 éven át folytattunk tár­gyalásokat és a múlt eszten­dőben VI. Pál pápánál tett látogatásom alkalmával — hogy úgy mondjam — a Va­tikán is áldását adta a kato­likus egyház és a magyar ál­lam rendezett viszonyára. Az úgynevezett szabadegy­házakkal is rendeztük az ál­lam viszonyát, amit egy vi­lágszerte ismert baptista pré­dikátor tavalyi magyarorszá­gi látogatása is mutat. — Mi az alapja az állam és az egyházak rendezett vi­szonyának? Egyfelől az ál­lam tiszteletben tartja az egyházak autonómiáját, a hitélet kérdéseibe nem avat­kozik be. Másfelől egyetértés született abban, hogy az egy­házak készek támogatni a maguk eszközeivel a nép szo­cialista építési programját. — Mi az állam és az egy­házak viszonyának rendezett­ségét nagy vívmánynak tart­juk. Ma a hívő ember békes­ségben, nyugodt lelkiismeret­tel élhet, mert mind az ál­lam. "mind az egyház azt ajánlja, hogy támogassa a szocialista építés munkáját. Ha lelkiismerete úgy kívánja, éljen hitéletet. A LE MONDE tudósítója a bécsi tárgyalások és a fran­Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának tagja Valéry Giscard d’Es- taing-nek, a Francia Köztár­saság elnökének a meghívá­sára 1978. november 15-e és 17-e között hivatalos látoga­tást tett Franciaországban. A látogatás során Kádár János megbeszéléseket foly­tatott Valéry Giscard d’Es- taing-nel az időszerű nem­zetközi kérdésekről, valamint a Magyar Népköztársaság és Franciaország együttműködé­sének fejlesztéséről. Kádár János eszmecserét folytatott Raymond Barre- ral, a Francia Köztársaság miniszterelnökével is. Egyidejűleg megbeszélések voltak Púja Frigyes külügy­miniszter és Louis de Gui- ringaud külügyminiszter, va­lamint Bíró József külkeres­kedelmi miniszter és Jean Francois Deniau külkereske­delmi miniszter között. A tárgyalások szívélyes légkörben, Magyarország és Franciaország barátságának megfelelően, a kölcsönös megbecsülés szellemében folytak. I. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának tagja ■ és a Francia Köztársaság elnöke teljes mér­tékben egyetértett azokban az alapvető célokban, ame­lyeket a Magyar Népköztár­saság és Franciaország nem­zetközi tevékenységében ma­ga elé tűzött : a béke és a biztonság megteremtése a vi­lágban. s ennek érdekében az ENSZ alapokmányában foglalt elveken alapuló ál­lamközi kapcsolatok fejlesz­tése az egymás iránti tiszte­let, a kölcsönös megértés és bizalom légkörében. Magyarország és Francia- ország nagyra értékeli azo­kat az eredményeket, ame­lyek az enyhülési folyamat és az államok együttműködé­sének fejlődése révén Euró­pában születtek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, az Elnöki Tanács tag­ja és a Francia Köztársaság elnöke emlékeztetett arra, hogy mindkét ország hozzá­járult e folyamat kedvező alakulásához. Kádár János és Giscard d’Estaing megerősítette, hogy országaink ragaszkodnak az enyhüléshez, mert abban lát­ják a tartós béke biztosítá­sát Európában . és az egész világon, úgyszintén vala­mennyi ország jogának sza­vatolását a függetlenséghez és a fejlődéshez. Ennek szellemében a két fél síkraszáll az államok cia állásponttal kapcsolatban tett fel kiegészítő kérdést. VÁLASZ: A folyamatban lévő leszerelési tárgyalások közül megemlítettük a genfi és a bécsi tárgyalásokat. No­ha Franciaország nem vesz részt a bécsi tárgyalásokon, kifejezésre juttattuk, hogy minden érdemi tárgyalásnak figyelmet kell szentelni és kí­vánatos azok sikere. Én egyébként az elnök úrnál — mivel erre alkalmam volt — üdvözöltem a hivatalos fran­cia álláspontban az utóbbi időben bekövetkezett bizo­nyos mértékű változást, a kö­zeledést és az érdeklődést olyan leszerelési tárgyalások iránt is, amelyekkel szemben korábban Franciaország tar­tózkodást tanúsított. Kádár János tegnap dél­ben ebédet adott Valéry Giscard, d’Estaing tiszteleté­re a Marigny-palotában. Az ebéden részt vett Raymond Barre miniszterelnök, Alain Poher, a szenátus elnöke, a kormány több tagja és a francia politikai, gazdasági és kulturális élet számos ve­zető személyisége, valamint Kádár János kíséretének egyenlőségen alapuló közvet­len párbeszéde mellett, szu­verenitásuk és vállalt nem­zetközi kötelezettségeik tisz- teletbentartásával, attól füg­getlenül, hogy milyen a po­litikai, gazdasági és társa­dalmi berendezkedésük, tag­jai-e valamilyen szövetségi rendszernek vagy sem. Ma­gyarország és Franciaország az enyhüléssel összeegyeztet­hetetlennek tartja és elveti az erőszak alkalmazását, az erőszakkal való fenyegetés, a megfélemlítés és a belügyek- be történő beavatkozás min­den formáját. Az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke mélyreható eszmecserét foly­tatott a nemzetközi helyzet­ről. Nagy figyelmet szenteltek az európai helyzetnek. Alá­húzták, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet jelentősen hozzá­járult a résztvevő államok kapcsolatainak fejlesztését segítő légkör megteremtésé­hez. Egyetértőén kiemelték, hogy a helsinki értekezlet ál­tal elindított folyamatot el keli mélyíteni, egyrészt azok­nak az elveknek a szigorú tiszteletbentartásával, ame­lyekben a harmincöt ország képviselői önként megegyez­tek, másrészt a záróokmány valamennyi ajánlásának kö­vetkezetes valóraváltásával. A Magyar Népköztársaság és Franciaország, elsősorban megfelelő konzultációk révén, együttműködik annak érde­kében, hogy a madridi ta­lálkozó sikeres legyen és hozzájáruljon az enyhülési folyamat elmélyítéséhez. A feleket mély aggodalom­mal tölti el a fegyverek fel- halmozódása a világban. Ál­lást foglaltak a hatékony nemzetközi ellenőrzéssel megvalósuló tényleges, álta­lános és teljes leszerelés mellett, beleértve mind a nukleáris, mind a hagyomá­nyos fegyverzetet, figyelem- bevéve minden ország egyen­lő jogát saját biztonságára. Azt kívánják, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok között újabb megállapo­dás jöjjön létre a hadászati támadófegyverek korlátozá­sáról, amely előrehaladást jelentene a leszerelés útján. A felek méltatták az ENSZ- közgyűlés rendkívüli lesze­relési ülésszakának eredmé­nyeit és eszmecserét folytat­tak az európai leszerelési értekezlet összehívására tett francia javaslatról, valamint a leszerelési világértekez­letről. A felek megvitatták a kö­zel-keleti helyzetet. Ennek a rendezésnek az 1967-ben Iz­rael által megszállt területek tagjai. Az ebéden Kádár Já­nos és Giscard d’Estaing pa- hárköszöntőt mondott. Tegnap délután 16 óra 30 perckor Párizs Orly repülő­teréről hazaindult Kádár János és kísérete. Az MSZMP KB első tit­kárát, az Elnöki Tanács tag­ját és feleségét Raymond Barre francia miniszterelnök és felesége kísérte ki az Orly repülőtérre. A díszpavilon­ban búcsúztatására egybe­gyűlt a párizsi magyar koló­nia számos tagja, jelen volt Veress Péter, a Magyar Nép- köztársaság párizsi nagykö­vete. Kádár János, Raymond Barre miniszterelnök kísére­tében ellépett a köztársasági gárda díszegysége előtt. Fel­hangzott a magyar Himnusz majd a Marseillaise. A fran­cia miniszterelnök és felesé­ge egészen a különgép lép­csőjéig kísérte az MSZMP KB első titkárát és feleségét, majd, a különgép a felszálló- pályára gördült és pontosan 16 óra 30 perckor a levegőbe emelkedett. Kádár Jánossal együtt in­dultak vissza Budapestre kíséretének tagjai, Púja Fri­gyes külügyminiszter, Bíró József külkereskedelmi mi­niszter, Katona István az MSZMP KB osztályvezetője. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, az Elnöki Tanács tagja felesége és kísérete társasá­gában tegnap hazaérkezett Franciaországból. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, Németh Károly, a Központi Bizott­ság titkára, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Benkei András belügyminisz­ter, Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának ve­zetője, Rácz Pál külügyi ál­lamtitkár, Szalai Béla kül­kereskedelmi államtitkár, Urbán Lajos közlekedés- és postaügyi államtitkár fogad­ta. Jelen volt Francois- Xavier Thiollier. a Francia Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője. MOSZKVA Tegnap Moszkvában, a Kremlben megtartották a szovjet és az etiópiai kül­döttség tárgyalásait. Szovjet részről a megbeszéléseken részt vett Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnöksé­gének elnöke, Alekszej Ko­szigin, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, mi­niszterelnök, Andrej Gromi- ko, az SZKP KB Politikai Bizottság tagja, külügymi­niszter, Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a Központi Bizottság titkára. Az etiópiai küldöttséget Mengisztu Hailé Mariam, a szocialista Etiópia ideiglenes katonai kormányzó tanácsá­nak elnöke, állam- és kor­mányfő vezette, és helyet foglalt benne a kormányzó tanács több tagja is. HAVANNA Jegyzőkönyv aláírásával Havannában végétért a KGST országok árhivatalai vezetőinek XI. konferenciája. A konferencia munkájában részt vettek a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának tagországai, közöttük teljes jogú tagként először a Viet­nami Szocialista Köztársaság képviselői. Hazánk küldöttsé­gét a tanácskozáson dr. Csi- kós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhi­vatal elnöke vezette. HANOI Újabb incidensre került sor Vietnam északi határ­térségében. A VNA hírügy­nökség közlése szerint no­vember 16-án 60 polgári ru­hába öltözött kínai ügynök, valamint kövekkel és botok­kal felszerelt huligánok be­hatoltak a VSZK területére a Guang Ninih tartomány­hoz tartozó Xay Nguon tér­ségében. A provokátorok megtámadták a szolgálatukat teljesítő vietnami határőrö­ket. RÓMA A Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki Um­berto Albini professzort, a genovai egyetem tanárát Ady Endre műveinek kiemelkedő olasz fordításáért és a ma­gyar irodalom olaszországi népszerűsítéséért. A kitünte­tést csütörtök este a római magyar nagykövet nyújtotta át bensőséges ünnepség kere­tében. ÜJ-DELHI A Moszkvában nemrégiben aláírt szovjet—vietnami bé­ke-, barátsági és együttmű­ködési szerződés általános érdeklődést keltett India hi­vatalos köreiben és közvéle­ményében. Indiai megfigye­lők rámutatnak: a dokumen­tum politikai jelentőségénél fogva messze túlmutat a szovjet—vietnami kapcsola­tok keretein. Az Indian Express megál­lapítja: a szovjet—vietnami megállapodás a béke, a biz­tonság és a haladás erőinek javára billentette a mérleget az ázsiai kontinensen. BAGDAD Szíria és Irak politikai uniójának kihirdetése lesz az egyik célja Hasszán Al-Bakr iraki elnök és. Szaddam Husszein alelnök rövidesen esedékes damaszkuszi láto­gatásának — írja az A1 Dzsumhurija című bagdadi lapban Szaad Kasszim Ham- mudi iraki tájékoztatási mi­niszter. ATHÉN Szerdán este török rend­őrök hatoltak be görög terü­letre és elhurcoltak három görög földművest az Évrosz határfolyó egyik szigetéről — jelentették be Athénben. A görög kormány utasította an­karai nagykövetét: adjon át tiltakozó jegyzéket a török kormánynak, mivel a három embert még mindig fogva tartják török területeken. Magyar—francia nyilatkozat kiürítésén, a palesztin nép törvényes jogainak elismeré­sén és annak elismeré­sén kell alapulnia, hogy a térség minden államának — így Izraelnek is — joga van a békés létezéshez biztonsá­gos, elismert és szavatolt ha­tárokon belül. — A felek egyetértettek abban, hogy változtatásokat kell eszközölni a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban. Olyan gazdasági rend kiala­kítását tartják szükségesnek, amely valamennyi ország ér­dekein és egyenlőségén alap­szik, elősegíti az államok gazdasági kapcsolatainak ki­egyensúlyozott és kölcsönös fejlesztését, s amelyen belül a fejlődő országok megold­hatják problémáikat és igaz­ságosabb részt kaphatnak a nemzetközi gazdasági tevé­kenység eredményeiből. Az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkárát az Elnöki Tanács tagját és a Francia Köztársaság elnökét az az eltökéltség vezérli, hogy a Magyar Népköztársaság és Franciaország kapcsolatainak fejlődése minden területen meggyorsuljon. Aláhúzták a magyar—fran­cia politikai párbeszéd elmé­lyítésének fontosságát. Meg­állapodtak abban, hogy min­den szinten — beleértve a legmagasabb szintet is — folytatják az eszmecserét a két országot kölcsönösen ér­deklő valamennyi témában. Kádár János és Giscard d’Estaing hangsúlyozta, hogy a két ország gazdasági együtt­működése a magyar—francia kapcsolatok fejlődésének egyik lényeges tényezője. El­határozták, hogy ennek újabb ösztönzést adnak, mélyreha­tóan megvizsgálták az elért eredményeket az együttmű­ködés erősítésének és újabb területekre történő kiterjesz­tésének módozatait. Elégedetten állapították meg, hogy a kereskedelmi forgalom értéke öt év alatt kétszeresére nőtt. Ez azonban még mindig elmarad orszá­gaik gazdasági teljesítőképes­ségének szintjétől. Megerősí­tették azt a szándékukat, hogy a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítsák a to­vábbi haladás és a jobb egyensúly érdekében. A két fél aláhúzta az ipari kooperációk fejlesztésének nagy jelentőségét. Örömmel nyugtázták az elért eredmé­nyeket, különösen a számí­tástechnika, a vegyipar és a gépipar területén. Elhatároz­ták az együttműködés elmé­lyítését ezekben az iparágak­ban és kiterjesztését más iparágakra is. A két külkereskedelmi mi­niszter megállapodást írt alá Magyarország és Franciaor­szág gazdasági, ipari és mű­szaki együttműködésének fej­lesztéséről. A felek továbbra is támo­gatják a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztését, bátorítani fogják az üzletem­berek, a kereskedelmi és ipa­ri vállalatok, intézmények és szervezetek közvetlen kap­csolatait, közös fellépésüket harmadik piacon. E célból kí­vánatosnak tartják a gazda­sági, ipari és műszaki együtt­működési vegyes bizottság tevékenységének fokozását. Megállapították, hogy a kulturális, tudományos, mű­szaki együttműködés és csere az elfogadott programoknak megfelelően fejlődik. Nagy fontosságot tulajdonítanak egymás kultúrája és tudomá­nyos eredményei kölcsönös ismertetésének. ösztönzik a magyar nyelv franciaországi és a francia nyelv magyarországi oktatá­sát. Meggyorsítják a polgári, családjogi és bűnügyi jogse­gélyegyezmény kidolgozását. Áz MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke megerősítette, hogy súlyt he­lyez a magyar és a francia nép közötti megbecsülés és baráti érzelmek erősítésére, a kölcsönös megismerés és az állampolgárok kapcsolatainak bővítésére. Ennek érdekében szükségesnek tartják a turiz­mus fejlesztését és annak megvizsgálását, hogy milyen intézkedésekkel lehet ezt elő­segíteni. Az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és a Francia Köztársaság elnöke kijelentette, hogy elégedett tárgyalásaik eredményével. Annak a meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy talál­kozásuk hozzájárul Magyar- ország és Franciaország ba­rátságának és együttműködé­sének ügyéhez, az enyhülés előrehaladásához. Kádár János megerősítette Valéry Giscard d’Estaing ma­gyarországi látogatásra szóló meghívását. A Francia Köz­társaság elnöke megerősítet­te, hogy a meghívást öröm­mel elfogadja és szándékában áll annak a közeljövőben ele­get tenni. Párizs, 1978. november 17. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja Valéry Giscard d’Estaing, a Francia Köztársaság elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom