Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-16 / 270. szám
1978. november 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Korszerű üzem lesz a jászfényszarui Kalapgyár Közvetlenül befejezés előtt áll a jászfényszarui Kalap-1 gyár rekonstrukciójának harmadik üteme. A mintegy 5 millió forintos rekonstrukció eredményeként a nagy- vállalat Jászfényszarura telepíti a teljes szőrmekonfekció gyártást, s bővül a rak-j tárkapacitás, valamint a dolgozók szociális ellátása is. Erről tájékoztatta tegnap délelőtt dr. Nagy László gyár- igazgató a Jászfényszarura látogató Andrikó Miklóst, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkárát. A rekonstrukció lehetővé tette azt is, hogy jövőre már Jászfényszarun végezhetik a szőrme „táblásítását”, amit eddig a nagyvállalat Buda-1 pesten bedolgozókkal oldott meg. Ezzel a fejlesztéssel nő a konfekció-tevékenység, s nagy szükség lesz arra a tizenhat ipari tanulóra, akiket a gyár jóelőre a szűcs szakma ismeretére képez ki. A jászfényszarui Kalapgyárban további fejlesztési tervek is foglalkoztatják a vezetőket. Létszámfejlesztés nélkül termékszerkezet változást tajtanak végre, s azt is tervezik, hogy export nö-( velő beruházással — építkezés nélkül — odatelepítik a hazai teljes nyúlbőr-feldol- gozást. A mintegy nyolcvan- millió forintos fejlesztéssel jelentősen nő majd a tőkés export, s javul a devizakitermelési mutató is. A Kalapgyár jászfénysza-1 rui telepe jól példázza, hogy az ipartelepítés során létrehozott üzemek tervszerű, gondos rekonstrukcióval és fejlesztéssel korszerű gyárakká válhatnak. Nemzetközi szeminárium Tegnap a Gellért szállóban folytatta munkáját az európai dolgozó nők helyzetével foglalkozó nemzetközi szeminárium. A részvevők — Európa csaknem valamennyi or J szága demokratikus nőszervezeteinek, több európai szakszervezet és nemzetközi szervezet képviselői — Du- schek Lajosné, a SZOT titkárának elnökletével plenáris ülést tartanak. A felszó-* lalásra jelentkezett küldöttek — Finnország, az NDK, Írország, Svájc, Lengyelország, Anglia, Olaszország, Románia nő-, illetve szak- szervezeti mozgalmainak képviselői arról szóltak: or-| szágaikban miként érvényesül a női egyenjogúság a munkában, a tanulásban, az anya- és gyermekvédelemben, az egészségvédelemben. Állást foglaltak a nemzetközi együttműködés, a béke, a leszerelés mellett. (MTI) A Bútorlap és Faárugyár jászalsósientgyörgyi létVa- üzeméből az idén közel negyvenezer háztartási és festőlétra kerül forgalomba. Kisebb mennyiségben többféle kötélkihúzós létra is szerepel termékeik között KÖRÜLTEKINTŐ TERVEZÉSSEL ideje régen lejárt Növénytermesztés Újszászon A mezőgazdasági nagyüzemek biztonságos és hatékony termeléséhez elengedhetetlenül szükséges, akárcsak az iparvállalatoknál, a tervezés. A terv elkészítésének módja nem sokban különbözik az ipari tervekétől. Ugyanígy számításra épül, mint azok, de a mezőgazdasági és ipari termelés között, főleg a megvalósulás lehetőségében már óriási különbségek vannak. A mezőgazdaság élő szervezetekkel termel, amelyek a környezet hatásaira termés- csökkenéssel vagy növekedéssel reagálnak. Az iparban a ráfordítások megkétszerezése általában a termelés duplázódásával jár együtt, míg a mezőgazdaságban hiába vesznek két traktort egy helyett, nem lesz 80 mázsa termés negyven helyett. Ilyen és ehhez hasonló okok teszik valamivel bonyolultabbá a tervszerű termelést a mezőgazdaságban. fl növénytermesztéssel... ... foglalkozók érzik legjobban a környezet káros hatásait, mivel még annyira sem tudják kiszűrni őket, mint az állattenyésztők. Már az ókorban is felfigyeltek arra, hogy ugyanabban az évjáratban is valamelyik növény jó termést hozott, ugyanakkor a másik rosszat. Éppen ezért úgy próbálták összeállítani a vetésszerkezetet, hogy a hozamok egymást kiegyenlítsék. A két fő ágazat között tervezhetőség szempontjából kedvezőbb helyzetben vannak az állattenyésztők. Az állatokat istállóban tartják, természetes tényezők közvetlenül nem befolyásolják a termelést. Kivétel persze a járvány, amelyet néha a legnagyobb óvintézkedések mellett sem lehet elkerülni. Más a helyzet a növénytermesztésnél, ebben az ágazatban a tervek csak a legszerencsésebb körülmények között valósíthatók meg tökéletes«!. Egyes szakemberek szerint a növénytermesztés hozamait hetven, mások szerint 90 százalékban lehet megjósolni előre. Az utóbbiak közé tartoznak az újszászi Szabadság Termelőszövetkezet szakemberei. Ök a tervek elkészítésénél két dologra fordítanak fokozott figyelmet. fl tervezés... ... több legyen, mint egyszerű jóslás — ehhez ismerni kell a terület adottságait. Üjszászon ezt úgy oldják meg, hogy az előző évek — általában három—öt esztendő — átlagát véve alapul határozzák meg táblánként a várható hozamot. Ehhez még hozzáadják a fajtaváltás, a jobb talajművelés és a tökéletesebb műtrágyázás termésnövelő hatását. Búza esetében például az utóbbi három év termésátlagát vették figyelembe, ami 50 mázsa volt. A három közül az egyik év termése az átlag fölött volt, éppen ezért az idei tervben csak 47 mázsa hektáronkénti szemet vártak. A tény 52 mázsa lett, ami mintegy 120 százalék. Ugyanakkor a tavaszi árpa tíz százalékkal kevesebbet adott ami azzal magyarázható, hogy nagyon megdőlt a növény, és sok volt a sarjú- hajtás. így az érés nem volt egyöntetű, és a veszteségek nagyok voltak. A cukorrépa cukortartalma megközelítőleg négy százalékkal volt nagyobb, mint az elmúlt négy évben. A kukorica lényegesen többet hoz a tervezettnél. Nyolcvan mázsára becsülik a várható termést, összességében a növénytermesztés valamivel több pénzt hozott a gazdaságnak a reméltnél. Főleg azért, mert nem termesztenek olyan kultúrát, amely terméscsökkenéssel vagy minőségi romlással reagál az idei hűvös tavaszra és csapadékos nyárra. A másik... ... amit figyelembe vesznek a Szabadság Tsz-ben, az a népgazdasági terv, ami a mezőgazdaság három—négy százalékos termelésnövekedésével számol. Mivel 1977- ben elemi csapás sújtotta a gazdaságot és ezért ’76-hoz képest fejlődés nem volt, a termelés 7—8 százalékos növekedését szerették volna elérni ebben az évben, ami, most már valószínűleg sikerülni is fog. Ez egyébként is érdekük, hiszen a tavalyi veszteséget ily módon sikerült pótolniuk. Az egész termelésfejlesztési tervet először lebontották főágazatokra, így az állattenyésztés 8—10, a növénytermesztés 5 százalékos növekedését irányozták elő. Ezt tovább egyszerűsítették a különböző ágazatokra történő bontással. Ez évben a legnagyobb fejlesztés a cukorrépa és a búza ágazatban történt Ha egy tervet 30 százalékkal túlteljesítenek, az a terv rossz. Ha csak 70 százalékban teljesítik, — s nem volt közben elemi csapás — szintén nem jó. Ezt tudják ebben az üzemben is. Annak ellenére, hogy az oly sokat szidott időjárás nem sújtotta a kultúrákat, sőt az árpa kivételével mindenből annyi, vagy több termett, mint amennyit vártak, a termelési érték csak egy-két százalékkal lesz több a tervezettnél, így elmondható, hogy az újszászi Szabadság Tsz-ben a növénytermesztés a terveknek megfelelően alakult. Hesz Viktor BParádsasvári Üveggyárban Az Üvegipari Művek Parád- sasvári Gyárában ebben az évben több mint százhúszmillió forint értékű minőségi üvegárut gyártanak. Termékeik zömét - főleg a csiszolt ólomkristályt és a háztartási díszárut - tőkés országokban értékesítik. A képen: A csiszoló részlegben 1. Amikor már elteltek az évek Járási párttitkároktól érdeklődtem : milyen követelményeket támasztanak a községi titkárok munkája iránt? „Tudjon mindenről, ami a településen történik, ismerje a község közérzetét, tudjon hatással lenni az események folyamatára... A helyi adottságokra adaptálja a központi, a megyei, a járási párthatározatokat. i.. Tisztában legyen azzal, hogy milyen feladatot, kivel, mikor lehet végrehajtani... A kádermunka mindennapos elfoglaltsága legyen ... Segítse a pártszervezetek vezetőségeit, titkárait feladataik teljesítésében. Ne csak ismertesse velük a tennivalókat, adjon módszert is a végrehajtáshoz ...” íme csupán néhány a válaszokból. Felsorolni is elég a (követelményeket. Mindezeknek eleget tenni ? Lehetséges napi nyolc órában? És vajon hogyan látják ők saját feladataikat, munkájukat? Mi ad örömet számukra a mindennapokon és milyen gondokkal küzdenek? Három községi titkárt — mindhárman a jászberényi járásban dolgoznak — kértem meg, válaszoljanak kérdéseimre. Szabadság és határidős munka — Vargáék? A párttitkár Varga István? Ott laknak majdnem az állomással szemben, abban a földes utcában ... — magyarázzák Jász- boldogházán a járókelők, akiktől útbaigazítást kérek. De a takaros családi ház, amikor rátalálok, zárt ajtókkal, ablakokkal tekint vissza rám. A szomszédasszony szól ki a kerítésen át: „Ne itthon keresse őket kedves, hanem az embert a pártirodán, az asszonyt meg az áfész-nél...” Szerényen, szépen berendezett iroda a tanács épületében a községi párttitkár szobája. A hatalmas tárgyaló- asztal tele papírokkal: kimutatások, jelentések... ■ — Milyen szabadság az, amikor dolgozik az ember? — kérdezem Varga Istvánt. — Ügy tudtam, most a rendes évi szabadságát tölti. — Egy hét szabadságot vettem ki, viszont határidős munkám van, el kell készítenem a káderképzési, továbbképzési tervet. De ma valahogy nem érzem jól magam, azt hiszem megint a gyomorfekélyem vacakol. Hiába, mire megöregszik az ember, elhasználódik. — Igaz, hogy nyugdíjba készül? — Ha minden jól megy, 1979. május 1-én nyugállományba vonulok. Eddig negyvenhárom évi munkaviszo- szonyom van. Most már elég hamar fáradok, és ha határidős munkám van, többet ide- geskedek az átlagnál. Inkább elmegyek, nem akarom, hogy ne feleljek meg a követelményeknek. Inkább a belenyugvást, a beletörődést, semmint a nyugalmas éveket váró öiömöt érzem ki a hangjából. Negyvenhárom év munkában, mi minden történik ez idő alatt az emberrel! — Mi volt a legnehezebb? — Nem a munka! Az ember megtanulta a Szülői háznál, ha élni akar, dolgozni kell. Mégis sok nehéz napot éltem át. A legnehezebb időszak életemben az volt, amikor párttitkár lettem. Tanulni, eleget tenni a feladatoknak. Ezen a településen valamikor többségében jómódú gazdák éltek, én meg nagyon szegény emberek gyereke vagyok. A múltat nem lehet kitörölni az emberek emlékezetéből. Sokan nem tudták megérteni, miért pont én lettem a titkár? Nem mondták ki nyíltan, de éreztették. Először a járáshoz, a megyéhez mentek, ott akarták megbeszélni, elintézni a dolgokat. De én a feletteseimtől mindig megkaptam a támogatást — És most? — Hát 1968-ig elég sok volt közöttünk a súrlódás. Most? Ügy érzem, jól tudunk együtt dolgozni a község, a téesz vezetőivel. — Két posztot lát el: ön a községi pártvezetőség és a téesz pártszervezetének titkára, ha jól tudom 1956. decembere, illetve 1964 óta. Nem nehéz eleget tenni ennek a kettős feladatkörnek? — De igen. Nincs függetlenített munkatársam, aki segítene ... Viszont, ha megválasztottak, ha bíznak bennem, csinálni kell. Változtatás a programon — Mi foglalkoztatja ma a boldogházi párttitkárt? Elgondolkozva tol arrébb a tárgyalóasztalon egy iratot: — A téeszben? Az, hogy a Központi Bizottság március 15-i határozatát hogyan tudnánk minél eredményesebben végrehajtani. Köztudott, hogy az a dokumentum a magyar mezőgazdaság elért eredményeit összegezte, és a feladatokat is megfogalmazta hosz- szabb távra. A határozat megjelenése után megtárgyaltuk azt a községi és a ié- esz pártvezetőséggel, az alapszervezeti titkárokkal, a párt- csoportbizalmikkal, majd taggyűlésen beszéltünk róla. Most készül az intézkedési tervük a határozat végrehajtására. Azt már látjuk, hogy módosítanunk kell cselekvési programunkat is. — Hol van kiigazítanivaló? — Elsősorban az állattenyésztés területén. A tojóállomány tartása gazdaságtalan volt a szövetkezetünkben. ‘ Nincs is rá szükség, mert a háztáji gazdaságokban van elegendő tojóbaromfi. Húscsirke előállítására térünk át. Már átalakítottuk a régi ío- jóházat, így januártól már kétszázezer húsbaromfit tudunk nevelni, ami viszont kifizetődő. A szarvasmarha-tenyésztésben végre kell hajtanunk a tehénállomány minőségi cseréjét, a szaporulat elhelyezésére pedig 600 férőhelyes szerfás istállót építünk a legelőn, ha minden jól megy, tavasszal hozzákezdünk a munkához. Azután mi is megkezdjük a napraforgó termesztését 200 hektáron. Mindezek végrehajtásában elsősorban a kommunistáknak kell elől járniuk, ezért a pártfeladatokat most ezek ismeretében adjuk az elvtársaknak. — És a községben? — Mi lehetne más, mint a fejlesztés. Tudja, kis község vagyunk, nincs sok pénzünk. A közelmúltban hívta össze pártvezetőségünk a gazdasági egységek vezetőit, alapszervezeti titkárait koordinációs megbeszélésre. Kértük, segítsék továbbra is társadalmi munkával a község fejlődését. A környezetvédelem ma nagyon fontos feladat itt Jászboldogházán. Meg kell oldani például, hogy a belvizet a szennyvíztől külön vezessük el. Tárgyaltunk már a radiátorgyárral, hogy a szennyvizük elvezetését így oldják meg. ígérték, megcsinálják. Aztán beszéltünk a Vöröskereszt vezetőségével: mérjék fel, milyen a településen az öregek helyzete. Körülbelül háromszázötven idős ember él itt Boldogházán. Az aktívák most házról házra járnak, beszélgetnek az öregekkel, megismerkednek körülményeikkel, mert csak ezek ismeretében tudunk majd arról tárgyalni, kinek hogyan, miben segíthetünk. — Hány órát dolgozik naponta? — Általában reggel fél ötkor kelek, elvégzem, ami otthon a ház körül adódik segítek a feleségemnek. Reggel hatkor már bent vagyok a té- eszben, mert csak akkor tudok az emberekkel találkozni, mielőtt kiindulnak a munkába, bár napközben is találkozom velük. És ha nincs valamelyik alapszervezetben taggyűlés vagy valamilyen ünnepség, este hatra szeretek otthon lenni. — Említette, hogy nyugdíjba készül. Van már utód? — Személy szerint még nincs meg, hogy ki lesz az, de utánpótlás van, és ennek én örülök a legjobban. A tekintély alapja — Véleménye szerint milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy községi párttitkárnak? — Szerintem nem lehet türelmetlen. Mindig legyen ideje arra, hogy meghallgassa az embereket. Idejében szóljon, ha valahol valami nem stimmel, még akkor is, ha ez nem népszerű dolog. Az emberek véleményére ne a kisvendéglőben legyen kíváncsi. És ne csak azért legyen tekintélye, mert ő a községi párttitkár, hanem mint ember is vívja ki az emberek megbecsülését. — önmagáról is beszélt most... — Én igyekeztem így élni, dolgozni. — Amíg beszélgettünk, azon gondolkodtam: mikor jutott ideje a családjára? — Az én feleségem nagyszerű asszony. Jó családi háttér nélkül azt hiszem már nem lehetnék párttitkár. Mondjak valamit? Mióta házasok vagyunk, egyszer voltunk tíz napot üdülni Harkányba. Sok a pótolnivalónk. Van egy Ladánk. Ha nyugdíjba megyek, majd azzal járunk kirándulni, a gyerekekhez. Ránk fér a pihenés. (Folytatjuk) Varga Viktória
