Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-16 / 270. szám

1978. november 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Korszerű üzem lesz a jászfényszarui Kalapgyár Közvetlenül befejezés előtt áll a jászfényszarui Kalap-1 gyár rekonstrukciójának har­madik üteme. A mintegy 5 millió forintos rekonstruk­ció eredményeként a nagy- vállalat Jászfényszarura te­lepíti a teljes szőrmekonfek­ció gyártást, s bővül a rak-j tárkapacitás, valamint a dol­gozók szociális ellátása is. Er­ről tájékoztatta tegnap dél­előtt dr. Nagy László gyár- igazgató a Jászfényszarura látogató Andrikó Miklóst, az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottságának első titkárát. A rekonstrukció lehetővé tette azt is, hogy jövőre már Jászfényszarun végezhetik a szőrme „táblásítását”, amit eddig a nagyvállalat Buda-1 pesten bedolgozókkal oldott meg. Ezzel a fejlesztéssel nő a konfekció-tevékenység, s nagy szükség lesz arra a ti­zenhat ipari tanulóra, akiket a gyár jóelőre a szűcs szak­ma ismeretére képez ki. A jászfényszarui Kalap­gyárban további fejlesztési tervek is foglalkoztatják a vezetőket. Létszámfejlesztés nélkül termékszerkezet vál­tozást tajtanak végre, s azt is tervezik, hogy export nö-( velő beruházással — építke­zés nélkül — odatelepítik a hazai teljes nyúlbőr-feldol- gozást. A mintegy nyolcvan- millió forintos fejlesztéssel jelentősen nő majd a tőkés export, s javul a devizaki­termelési mutató is. A Kalapgyár jászfénysza-1 rui telepe jól példázza, hogy az ipartelepítés során létre­hozott üzemek tervszerű, gondos rekonstrukcióval és fejlesztéssel korszerű gyárak­ká válhatnak. Nemzetközi szeminárium Tegnap a Gellért szállóban folytatta munkáját az euró­pai dolgozó nők helyzetével foglalkozó nemzetközi szemi­nárium. A részvevők — Eu­rópa csaknem valamennyi or J szága demokratikus nőszer­vezeteinek, több európai szakszervezet és nemzetközi szervezet képviselői — Du- schek Lajosné, a SZOT tit­kárának elnökletével plená­ris ülést tartanak. A felszó-* lalásra jelentkezett küldöt­tek — Finnország, az NDK, Írország, Svájc, Lengyelor­szág, Anglia, Olaszország, Románia nő-, illetve szak- szervezeti mozgalmainak képviselői arról szóltak: or-| szágaikban miként érvénye­sül a női egyenjogúság a munkában, a tanulásban, az anya- és gyermekvédelem­ben, az egészségvédelemben. Állást foglaltak a nemzetkö­zi együttműködés, a béke, a leszerelés mellett. (MTI) A Bútorlap és Faárugyár jászalsósientgyörgyi létVa- üzeméből az idén közel negyvenezer háztartási és festőlétra kerül forgalomba. Kisebb mennyiségben több­féle kötélkihúzós létra is szerepel termékeik között KÖRÜLTEKINTŐ TERVEZÉSSEL ideje régen lejárt Növénytermesztés Újszászon A mezőgazdasági nagyüze­mek biztonságos és hatékony termeléséhez elengedhetetle­nül szükséges, akárcsak az iparvállalatoknál, a tervezés. A terv elkészítésének módja nem sokban különbözik az ipari tervekétől. Ugyanígy számításra épül, mint azok, de a mezőgazdasági és ipari termelés között, főleg a meg­valósulás lehetőségében már óriási különbségek vannak. A mezőgazdaság élő szer­vezetekkel termel, amelyek a környezet hatásaira termés- csökkenéssel vagy növeke­déssel reagálnak. Az iparban a ráfordítások megkétszere­zése általában a termelés duplázódásával jár együtt, míg a mezőgazdaságban hiá­ba vesznek két traktort egy helyett, nem lesz 80 mázsa termés negyven helyett. Ilyen és ehhez hasonló okok teszik valamivel bonyo­lultabbá a tervszerű terme­lést a mezőgazdaságban. fl növénytermesztéssel... ... foglalkozók érzik leg­jobban a környezet káros ha­tásait, mivel még annyira sem tudják kiszűrni őket, mint az állattenyésztők. Már az ókorban is felfigyeltek ar­ra, hogy ugyanabban az év­járatban is valamelyik nö­vény jó termést hozott, ugyanakkor a másik rosszat. Éppen ezért úgy próbálták összeállítani a vetésszerkeze­tet, hogy a hozamok egymást kiegyenlítsék. A két fő ágazat között ter­vezhetőség szempontjából kedvezőbb helyzetben vannak az állattenyésztők. Az álla­tokat istállóban tartják, ter­mészetes tényezők közvetle­nül nem befolyásolják a ter­melést. Kivétel persze a jár­vány, amelyet néha a legna­gyobb óvintézkedések mellett sem lehet elkerülni. Más a helyzet a növénytermesztés­nél, ebben az ágazatban a tervek csak a legszerencsé­sebb körülmények között va­lósíthatók meg tökéletes«!. Egyes szakemberek szerint a növénytermesztés hozamait hetven, mások szerint 90 szá­zalékban lehet megjósolni előre. Az utóbbiak közé tar­toznak az újszászi Szabadság Termelőszövetkezet szakem­berei. Ök a tervek elkészíté­sénél két dologra fordítanak fokozott figyelmet. fl tervezés... ... több legyen, mint egy­szerű jóslás — ehhez ismer­ni kell a terület adottságait. Üjszászon ezt úgy oldják meg, hogy az előző évek — általá­ban három—öt esztendő — átlagát véve alapul határoz­zák meg táblánként a várha­tó hozamot. Ehhez még hoz­záadják a fajtaváltás, a jobb talajművelés és a tökélete­sebb műtrágyázás termésnö­velő hatását. Búza esetében például az utóbbi három év termésátlagát vették figye­lembe, ami 50 mázsa volt. A három közül az egyik év ter­mése az átlag fölött volt, ép­pen ezért az idei tervben csak 47 mázsa hektáronkénti sze­met vártak. A tény 52 mázsa lett, ami mintegy 120 száza­lék. Ugyanakkor a tavaszi ár­pa tíz százalékkal kevesebbet adott ami azzal magyarázha­tó, hogy nagyon megdőlt a növény, és sok volt a sarjú- hajtás. így az érés nem volt egyöntetű, és a veszteségek nagyok voltak. A cukorrépa cukortartalma megközelítőleg négy száza­lékkal volt nagyobb, mint az elmúlt négy évben. A kukorica lényegesen töb­bet hoz a tervezettnél. Nyolc­van mázsára becsülik a vár­ható termést, összességében a növénytermesztés valami­vel több pénzt hozott a gaz­daságnak a reméltnél. Főleg azért, mert nem termeszte­nek olyan kultúrát, amely terméscsökkenéssel vagy mi­nőségi romlással reagál az idei hűvös tavaszra és csa­padékos nyárra. A másik... ... amit figyelembe vesz­nek a Szabadság Tsz-ben, az a népgazdasági terv, ami a mezőgazdaság három—négy százalékos termelésnöveke­désével számol. Mivel 1977- ben elemi csapás sújtotta a gazdaságot és ezért ’76-hoz képest fejlődés nem volt, a termelés 7—8 százalékos nö­vekedését szerették volna el­érni ebben az évben, ami, most már valószínűleg sike­rülni is fog. Ez egyébként is érdekük, hiszen a tavalyi veszteséget ily módon sike­rült pótolniuk. Az egész termelésfejlesztési tervet először lebontották fő­ágazatokra, így az állatte­nyésztés 8—10, a növényter­mesztés 5 százalékos növeke­dését irányozták elő. Ezt to­vább egyszerűsítették a kü­lönböző ágazatokra történő bontással. Ez évben a legna­gyobb fejlesztés a cukorrépa és a búza ágazatban történt Ha egy tervet 30 százalék­kal túlteljesítenek, az a terv rossz. Ha csak 70 százalék­ban teljesítik, — s nem volt közben elemi csapás — szin­tén nem jó. Ezt tudják ebben az üzemben is. Annak elle­nére, hogy az oly sokat szi­dott időjárás nem sújtotta a kultúrákat, sőt az árpa kivé­telével mindenből annyi, vagy több termett, mint amennyit vártak, a termelési érték csak egy-két százalék­kal lesz több a tervezettnél, így elmondható, hogy az új­szászi Szabadság Tsz-ben a növénytermesztés a tervek­nek megfelelően alakult. Hesz Viktor BParádsasvári Üveggyárban Az Üvegipari Művek Parád- sasvári Gyárában ebben az évben több mint százhúsz­millió forint értékű minősé­gi üvegárut gyártanak. Ter­mékeik zömét - főleg a csiszolt ólomkristályt és a háztartási díszárut - tőkés országokban értékesítik. A képen: A csiszoló részleg­ben 1. Amikor már elteltek az évek Járási párttitkároktól ér­deklődtem : milyen követel­ményeket támasztanak a köz­ségi titkárok munkája iránt? „Tudjon mindenről, ami a te­lepülésen történik, ismerje a község közérzetét, tudjon ha­tással lenni az események folyamatára... A helyi adottságokra adaptálja a központi, a megyei, a járási párthatározatokat. i.. Tisztá­ban legyen azzal, hogy mi­lyen feladatot, kivel, mikor lehet végrehajtani... A ká­dermunka mindennapos el­foglaltsága legyen ... Segítse a pártszervezetek vezetősége­it, titkárait feladataik teljesí­tésében. Ne csak ismertesse velük a tennivalókat, adjon módszert is a végrehajtás­hoz ...” íme csupán néhány a válaszokból. Felsorolni is elég a (követelményeket. Mindezeknek eleget tenni ? Lehetséges napi nyolc órá­ban? És vajon hogyan látják ők saját feladataikat, munkáju­kat? Mi ad örömet számukra a mindennapokon és milyen gondokkal küzdenek? Három községi titkárt — mindhár­man a jászberényi járásban dolgoznak — kértem meg, válaszoljanak kérdéseimre. Szabadság és határidős munka — Vargáék? A párttitkár Varga István? Ott laknak majdnem az állomással szem­ben, abban a földes utcá­ban ... — magyarázzák Jász- boldogházán a járókelők, akiktől útbaigazítást kérek. De a takaros családi ház, amikor rátalálok, zárt ajtók­kal, ablakokkal tekint vissza rám. A szomszédasszony szól ki a kerítésen át: „Ne itthon keresse őket kedves, hanem az embert a pártirodán, az asszonyt meg az áfész-nél...” Szerényen, szépen berende­zett iroda a tanács épületé­ben a községi párttitkár szo­bája. A hatalmas tárgyaló- asztal tele papírokkal: kimu­tatások, jelentések... ■ — Milyen szabadság az, amikor dolgozik az ember? — kérdezem Varga Istvánt. — Ügy tudtam, most a ren­des évi szabadságát tölti. — Egy hét szabadságot vet­tem ki, viszont határidős munkám van, el kell készíte­nem a káderképzési, tovább­képzési tervet. De ma vala­hogy nem érzem jól magam, azt hiszem megint a gyomor­fekélyem vacakol. Hiába, mi­re megöregszik az ember, el­használódik. — Igaz, hogy nyugdíjba ké­szül? — Ha minden jól megy, 1979. május 1-én nyugállo­mányba vonulok. Eddig negy­venhárom évi munkaviszo- szonyom van. Most már elég hamar fáradok, és ha határ­idős munkám van, többet ide- geskedek az átlagnál. Inkább elmegyek, nem akarom, hogy ne feleljek meg a követelmé­nyeknek. Inkább a belenyugvást, a beletörődést, semmint a nyu­galmas éveket váró öiömöt érzem ki a hangjából. Negy­venhárom év munkában, mi minden történik ez idő alatt az emberrel! — Mi volt a legnehezebb? — Nem a munka! Az em­ber megtanulta a Szülői ház­nál, ha élni akar, dolgozni kell. Mégis sok nehéz napot éltem át. A legnehezebb idő­szak életemben az volt, ami­kor párttitkár lettem. Tanul­ni, eleget tenni a feladatok­nak. Ezen a településen va­lamikor többségében jómódú gazdák éltek, én meg nagyon szegény emberek gyereke va­gyok. A múltat nem lehet ki­törölni az emberek emléke­zetéből. Sokan nem tudták megérteni, miért pont én let­tem a titkár? Nem mondták ki nyíltan, de éreztették. Elő­ször a járáshoz, a megyéhez mentek, ott akarták megbe­szélni, elintézni a dolgokat. De én a feletteseimtől min­dig megkaptam a támogatást — És most? — Hát 1968-ig elég sok volt közöttünk a súrlódás. Most? Ügy érzem, jól tudunk együtt dolgozni a község, a téesz ve­zetőivel. — Két posztot lát el: ön a községi pártvezetőség és a téesz pártszervezetének titká­ra, ha jól tudom 1956. decem­bere, illetve 1964 óta. Nem nehéz eleget tenni ennek a kettős feladatkörnek? — De igen. Nincs függet­lenített munkatársam, aki se­gítene ... Viszont, ha meg­választottak, ha bíznak ben­nem, csinálni kell. Változtatás a programon — Mi foglalkoztatja ma a boldogházi párttitkárt? Elgondolkozva tol arrébb a tárgyalóasztalon egy iratot: — A téeszben? Az, hogy a Központi Bizottság március 15-i határozatát hogyan tud­nánk minél eredményesebben végrehajtani. Köztudott, hogy az a dokumentum a magyar mezőgazdaság elért eredmé­nyeit összegezte, és a felada­tokat is megfogalmazta hosz- szabb távra. A határozat megjelenése után megtár­gyaltuk azt a községi és a ié- esz pártvezetőséggel, az alap­szervezeti titkárokkal, a párt- csoportbizalmikkal, majd taggyűlésen beszéltünk róla. Most készül az intézkedési tervük a határozat végrehaj­tására. Azt már látjuk, hogy módosítanunk kell cselekvési programunkat is. — Hol van kiigazítanivaló? — Elsősorban az állatte­nyésztés területén. A tojóál­lomány tartása gazdaságtalan volt a szövetkezetünkben. ‘ Nincs is rá szükség, mert a háztáji gazdaságokban van elegendő tojóbaromfi. Hús­csirke előállítására térünk át. Már átalakítottuk a régi ío- jóházat, így januártól már kétszázezer húsbaromfit tu­dunk nevelni, ami viszont ki­fizetődő. A szarvasmarha-te­nyésztésben végre kell hajta­nunk a tehénállomány minő­ségi cseréjét, a szaporulat el­helyezésére pedig 600 férő­helyes szerfás istállót építünk a legelőn, ha minden jól megy, tavasszal hozzákez­dünk a munkához. Azután mi is megkezdjük a napraforgó termesztését 200 hektáron. Mindezek végrehajtásában elsősorban a kommunisták­nak kell elől járniuk, ezért a pártfeladatokat most ezek is­meretében adjuk az elvtár­saknak. — És a községben? — Mi lehetne más, mint a fejlesztés. Tudja, kis község vagyunk, nincs sok pénzünk. A közelmúltban hívta össze pártvezetőségünk a gazdasági egységek vezetőit, alapszer­vezeti titkárait koordinációs megbeszélésre. Kértük, se­gítsék továbbra is társadalmi munkával a község fejlődé­sét. A környezetvédelem ma nagyon fontos feladat itt Jászboldogházán. Meg kell oldani például, hogy a belvi­zet a szennyvíztől külön ve­zessük el. Tárgyaltunk már a radiátorgyárral, hogy a szennyvizük elvezetését így oldják meg. ígérték, megcsi­nálják. Aztán beszéltünk a Vöröskereszt vezetőségével: mérjék fel, milyen a telepü­lésen az öregek helyzete. Kö­rülbelül háromszázötven idős ember él itt Boldogházán. Az aktívák most házról házra járnak, beszélgetnek az öre­gekkel, megismerkednek kö­rülményeikkel, mert csak ezek ismeretében tudunk majd arról tárgyalni, kinek hogyan, miben segíthetünk. — Hány órát dolgozik na­ponta? — Általában reggel fél öt­kor kelek, elvégzem, ami ott­hon a ház körül adódik se­gítek a feleségemnek. Reggel hatkor már bent vagyok a té- eszben, mert csak akkor tu­dok az emberekkel találkoz­ni, mielőtt kiindulnak a munkába, bár napközben is találkozom velük. És ha nincs valamelyik alapszervezetben taggyűlés vagy valamilyen ünnepség, este hatra szeretek otthon lenni. — Említette, hogy nyugdíj­ba készül. Van már utód? — Személy szerint még nincs meg, hogy ki lesz az, de utánpótlás van, és ennek én örülök a legjobban. A tekintély alapja — Véleménye szerint mi­lyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy községi párttitkárnak? — Szerintem nem lehet tü­relmetlen. Mindig legyen ide­je arra, hogy meghallgassa az embereket. Idejében szól­jon, ha valahol valami nem stimmel, még akkor is, ha ez nem népszerű dolog. Az em­berek véleményére ne a kis­vendéglőben legyen kíváncsi. És ne csak azért legyen te­kintélye, mert ő a községi párttitkár, hanem mint em­ber is vívja ki az emberek megbecsülését. — önmagáról is beszélt most... — Én igyekeztem így élni, dolgozni. — Amíg beszélgettünk, azon gondolkodtam: mikor jutott ideje a családjára? — Az én feleségem nagy­szerű asszony. Jó családi hát­tér nélkül azt hiszem már nem lehetnék párttitkár. Mondjak valamit? Mióta há­zasok vagyunk, egyszer vol­tunk tíz napot üdülni Har­kányba. Sok a pótolnivalónk. Van egy Ladánk. Ha nyug­díjba megyek, majd azzal já­runk kirándulni, a gyerekek­hez. Ránk fér a pihenés. (Folytatjuk) Varga Viktória

Next

/
Oldalképek
Tartalom