Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-15 / 269. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. november 15. 4­AZ EMBER VÉDELMÉBEN Korszerűsítik a munkavédelmi szabályokat Teadélután 1972-ben vállalatunknál — TIGÁZ-nál — brigáddá ala­kult egy kis „csapat”. Sze­relők s a bennünket közvet­lenül segítő alkalmazot­tak fogtunk össze, hogy el­nyerjük a szocialista címet. Azóta már az aranykoszorús jelvényt is megkaptuk. Az „indulásnál” a Vosztok nevet vettük fel. így talán mi sem természetesebb, mint hogy vállalasáink között szerepel a szolnoki Vosztok úti óvoda támogatása. A legifjabb ge­neráció mellett az idősebbek­re is gondoltunk. Ezért vál­laltuk az I. sz. öregek napkö­zijének patronálásását. Gáz­készülékeiket — csakúgy, mint az óvodában — soron kívül, térítés nélkül javítjuk. Az öregek napközijében voltunk november 9-én dél­után — stílszerűen kilencen — vendégségben. Mi vittük a teának és a teába valót, a sü­teményt, az üdítőitalt. Bri­gádunk három nőtagja pilla­natok alatt hívogatóra vará- rozsolta az asztalokat. Ennél is nagyobb érdeklődést kel­tett azonban a rögtönzött mű­sor, amellyel az idős emberek megszokott hétköznapjait igyekeztünk színesíteni. Szólt a lemezjátszó. Dalra fakadt — s osztatlan sikert aratott — egyik nótás ajkú „brigádlá­nyunk”. Csak ez hiányzott! Pillanatok alatt együtt éne­kelt a „kórus”: ki nem fogy­tak a szebbnél szebb nóták­ból, dalokból a patronáltak és a patronálok, S ahogy az ilyenkor már lenni szokott; majdnem mindenki táncra perdült. A 96 éves Szabados Dezsőné, Etelka néni, s a 95 éves Pintér Sándorné sem maradt ki a mulatságból. őszintén meghatódtunk, amikor a kedves, idős asz- szonyok előálltak ajándék- csomagjaikkal. Maguk készí­tette kézimunkával leptek meg bennünket. Így lettünk gazdagabbak egy felfedezés­sel... Viszonylag kis fárado­zással, akarással hihetetlen örömet lehet szerezni a több­nyire egyedül élő öregeknek. A teadélutánról magunkkal vittünk valamit — haza, munkahelyünkre: hálás em­berek derűs mosolyát. U. Sz. L. Szolnok Nehéz „elindulni'’ Ma már senki sem tagadja, hogy az alkoholizmus olyan népbetegség, mint a tuberku­lózis volt évtizedekkel ez­előtt. Az alkoholista feldúlja a családi otthont melegét, mellette az élet szinte elvisel­hetetlen. Sok családban ki sem merik mondani az igaz­ságot. Hát még tenni elle­ne ... Félnek a részeges férj, apa megtorlásától. Pedig ösz- sze kell fogni, együtt — egy­másért. A sok adminisztra­A mezőtúri Áfész-nél a Szabadság Szocialista Brigád szervezésében november 3- án kézimunka kiállítás nyílt az iparcikk áruházban. Be­Az érdeklődők az Áfész dolgozóinak és tagjainak ké­zimunkáit láthatják a kis „tárlaton” (képünkön). Az ízléses kiállítás azt tükrözi, hogy lányaink-asszonyaink a második műszak után igen tív intézkedés nem gátolja az alkoholistákat. Az emberi tu­dat megváltoztatása a nehe­zebb, de fontosabb tennivaló. Ismerősöm többször pa­naszkodott a család egyik tagjának italozása miatt. A családból senki nem mert „elindulni” ... Mint vörös­keresztes aktíva, írtam a tanács szociális ügyintézőjé­nek. Kértem, vizsgálja meg az ügyet. A hozzátartozók ekkor már a tanácsnál is el­mondták az igazgt^ A határo­zat: javaslat alkoholelvonóra. Ez azonban csak a kezdet. Az eredményt a közös összefo­gás hozhatja meg: a tanácsok mellett a munkahelyi közös­ség, a lakóhelyi Vöröskereszt szervezetek, a szakszerveze­tek. Kísérje mindenki foko­zott figyelemmel az alkoho­listát, a beteget. Fonfos a szeszmentes szórakozóhe­lyek, klubok szerepe. S az alkalmi családi ellenőrzések­ről sem szabad megfeled­kezni. Itt tartom szükségesnek megemlíteni a következőket. Az iskolai kirándulások ma már rendszeresek. Ezzel egy- időben terjed a fiatalok kö­rében az alkalmi borkóstolás, sörözés, dohányzás stb. Az alkohol csak fűszer az ember életében, nem pedig ital víz helyett. Ezt gyermekkorban, közösségben jó megtanulni, nem megszokni... S ebben van nagy szerepük, felelőssé­gük a diákokat kísérő peda­gógusoknak. Molnár Ferencné Szolnok Tej és tasak F. L.-né fegyverneki olva­sónk azt kifogásolta levelé­ben: évek óta kiszakad a tej tasakja, nagy érték megy ve­szendőbe, mégsem történik megnyugtató intézkedés. So­rait október 18-i lapunkban közöltük „Kiszakadt a tejes­zacskók” címmel. Hegyi Sándor, a Szolnoki Tejipari Vállalat szolnoki tejüzemének vezetője vála­szolta a következőket, akit az ügyről előzőleg már a Fegyvernek és Vidéke Afész tájékoztatott. Az Áfész boltjaiban a szál­lítmányok átvételénél a tejet átrakják, és a sérült poly- pack tasakokat külön ládá­ban gyűjtik. A vásárló a hű­tőpultból ép zacskó tejet vett ki, ki tudja mitől, a tasak megsérült, mire a pénztárhoz ért vele olvasónk. Szó nél­kül másik tejet kapott. A ki­válogatott, sérült zacskós tej azért volt a boltban — ame­lyet egyébként visszáruztak —, mert nagy volt a forgalom, nem értek rá a raktárba vinni. Hegyi Sándor kiegészítése: a szolnoki üzem által forga­lomba hozott technikai hibás (folyós) tej alacsonyabb szá­zalékú, mint az országos át­vezetőt Jánoki Lászlóné, a MÉSZÖV nőbizottságának elJ nőké mondott. A kiállításra meghivtuk a város különböző üzemeinek nődolgozóit is. hasznosan töltik idejüket. A brigád a négy legszebb mun­ka alkotóját könyvjutalom­ban részesítette. Debreceni Andrásné Mezőtúr Kézimunka-kiállítás lag. És ez, a jelenleg rendel­kezésünkre álló adagoló gé­pekkel és csomagolóanyaggal tovább nem javítható lénye­gesen. A termelő és értékesítő munkát igyekeznek gondosan, lelkiismeretesen, felelősségtu­dattal végezni. Remélik, hogy ezzel megelégedést váltanak ki. így zárul a tájékoztatás: „A gyártási ellenőrzésen túl a kiszállítás előtt a tejet átválogatják, így a folyós tej kiszállítását megakadályoz­zuk. Ennek ellenére szállítás közben, s a bolti értékesítés során is megsérülhet a tejes­zacskók egy része. A bolt ál­tal kiválogatott, megsérült tasakokat üzemünkbe vissza­szállítjuk, és az áru értékét jóváírjuk.” A vonat késik, a busz elmegy ... Diáktársaimmal együtt na­ponta utazunk haza Jászbe­rénybe a Szolnokról 13.45- kor induló vonattal. Sajnos, a vonat gyakran késik, s a jászberényi vasútállomáson szinte soha nincs autóbusz, amivel a város központjába be tudnánk menni. Jóformán mindannyiunknak van busz­bérlete is, csak éppen nem nagyon látjuk értelmét. Arra kérjük az illetékese­ket, intézkedjenek, hogy az autóbusz várja be a vonatot. Szaszkó Edit Jászberény Árva bódé ... ... áll elhagyatva Szolno­kon a Beloiannisz út—Petőfi út találkozásánál. Nem az a baj, hogy elhagyatott, inkább az, hogy egyáltalán még min­dig áll... és éppen ott „szé-1 piti” a várost... Valamikor pattogatott kukoricát, tök­magot, napraforgót (de fon­tos volt!), egyebeket árult benne egy idős néni. Mondanám, hogy a fabódé helyébe szép, modern hírlap- pavilon vagy hasonló illene inkább. De még ezt sem ja­vaslom. A forgalom ott ugyanis oly nagy, hogy a tás-) kájával, pénztárcájával, az ott vásárolt akármivel bíbe­lődő ember éppen a jármű­rengetegre nem figyel majd. Ezért egyetlen épkézláb öt­letem van: bontsák le, de minél előbb! S. É. ' Szolnok L «WWrerB | Magyarországon az utóbbi két évtizedben a munkakörül­mények fejlődésével egyre jobban előtérbe került az egészség és a testi épség vé­delme, javult a munkavédel­mi tevékenység, nőtt a dol­gozók műszaki kultúrája. Mindezek nyomán csökkent az üzemi balesetek és a fog­lalkozási megbetegedések száma. Hiba volna mégis, ha nem vennénk észre némely mulasztásokat. Ezekről, va­lamint a munkavédelmi elő­írások rendszerének korsze­rűsítéséről kérdeztük Főcze Lajost, a SZOT munkavédel­mi osztályának vezetőjét, az Országos Munkavédelmi Bi_ zottság titkárát. — Milyen nálunk jelenleg a munkavédelmi helyzet? — A Minisztertanács a kö­zelmúltban tárgyalta meg a SZOT elnökségének jelenté­sét a munkavédelmi helyzet javítására hozott kormányha­tározat végrehajtásának ta­pasztalatairól. Elnökségünk előterjesztéséből kitűnt, hogy az elmúlt évben két perió­dust lehetett megkülönböz­tetni ; az első öt évben az üzemi balesetek — beleértve a halálos baleseteket is — és a foglalkozási megbetege­dések száma csökkenő ten­denciát mutatott; ez a csök­kenés tavaly lelassult, az idén pedig megtorpant. A foglal­kozási megbetegedések szá­ma ugyan általában csök­kent, ám változatlanul ma­gas a bőrmegbetegedéseké, és nőnek a zajártalom okoz­ta bántalmak, s a foglalkozá_ si fertőzések. Elgondolkoz­tató. hogy az üzemi halálos balesetek 46 százalékát (!) a járművek, 42 százalékát pe­dig a személyek, illetve tár­gyak zuhanása okozza. A bal­esetek súlyossága tavaly is tovább nőtt, s olyan szomo­rú statisztikát okozott, hogy — tizenhét év átlagában — évente csaknem 30 ezer em­ber válik üzemi baleset miatt rokkantsági nyugdíjassá, jár- radékossá. illetve hozzátarto­zói ellátásra jogosulttá. — Ez tehát — vázlatosan — a helyzet. És mi a meg­torpanás, illetve a kedvezőt­len jelenség oka? — Az okok összetettek, mert miközben a hetvenes években szembetűnően ja­Két hét jogszabályaiból A munkásörök jogairól, kötelességeiről — Mikor veszi fel a sportoló jogtalanul a (visszakövetelhető) munkabért? A Munkásőrségről szóló törvényerejű rendelet felha­talmazása alapján a Minisz­tertanács a 49/1978. sz. ren­deletével részletesen megha­tározta a Munkásőrség fel­adatait, szervezeti tagozódá­sának rendjét, a Munkásőr­ség tagjainak jogait és köte­lességeit. A testület társadal­mi állományú tagjai felada­tukat társadalmi munkában végzik. Munkásőrnek — ön­kéntes jelentkezés alapján — az a büntetlen előéletű, fed­hetetlen, 18. életévét betöl­tött, és a szolgálatra egész­ségi szempontból is alkalmas személy vehető fel, aki a Ma­gyar Népköztársaság alkot­mánya és törvényei szerint, szocialista emberhez méltóan él és dolgozik, s napi munká­ja mellett ((ellenszolgáltatás nélkül) vállalja a szocialista haza fegyveres védelmét. Ha a munkásőrt a szolgálat tel­jesítése közben kár éri — a külön jogszabályokban meg­határozott módon — teljes kártérítés illeti meg. (A jog­szabály teljes szövege a Ma­gyar Közlöny 72. számában olvasható.) A Központi Statisztikai Hi­vatal elnöke a 2/1978. számú rendelkezésével kötelezővé tette személyi szám, illetőleg személyi lap kiadását. A sze­mélyi szám az állampolgár személyazonositására szolgál. Igazolja tulajdonosa nemet,, magyar állampolgárságát, vagy nem magyar állampol­gárságát, születési idejét. Ki­adásáról az Állami Népesség­nyilvántartó Hivatal költség- és illetékmentesen gondosko­dik. Kiadását követően az állampolgárok azonosításához a személyi számot is használ­ni kell. (Magyar Közlöny 74. szám.) Az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter az 1/1978. számú együttes rendeletével módosította a beruházások rendjéről szóló 1974-ben megjelent szabályo­zást. Az új jogszabály lehe­tővé teszi a beruházások sza­kaszos megvalósítását. Szaka­szokra bontott megvalósítás esetén a kezdés előfeltétele többek között az is, hogy a teljes beruházás beépítési terve, valamint az adott sza­kasz teljes kivitelezési terv­dokumentációja rendelkezés­re álljon. A már említett 34/1974. MT sz. rendelet, va­lamint e rendelet végrehaj­tási rendelkezése s az ezeket módosító, kiegészítő összes jogszabályok egységes szer­kezetbe foglalt teljes szöve­ge a Tervgazdasági Értesítő legközelebbi számában jele­nik majd meg. A munkaügyi miniszter a 13/1978. sz. rendeletével meg­határozta a sporttevékenysé­get folytató dolgozók részére adható kedvezmények körét és felső határát. Sporttevé­kenységre tekintettel az e rendeletben, illetve a rende­let mellékletében meghatá­rozottakban túlmenő további munkaidőkedvezmény, illető­leg rendkívüli szabadság nem biztosítható. A dolgozó az igénybe vett munkaidőked­vezmény, illetőleg rendkívüli szabadság idejére kifizetett munkabért köteles megtéríte­ni a munkáltatónak, ha — a kikérő sportszerv megállapí­tása szerint — a kedvezmény alapját képező kötelességei­nek neki felróható okból nem tett eleget. Például a sport- rendezvényen nem, vagy sportolásra alkalmatlan álla­potban jelent meg. A jogsza­bály teljes szövege, a mellék­lete is a Munkaügyi Közlöny 12. számában jelent meg. A munkaügyi miniszter a 14/1978. sz. rendeletével mó­dosította a vállalati bérsza­bályozás rendszeréről szóló 1975. évben megjelent jogsza­bályt. Az új szabályozás sze­rint a vállalat külön jogsza­bály rendelkezése esetén is csak az abban meghatározott mértékkel (biztosított bér­színvonalnövelés) emelheti bérszínvonalát bérfejlesztési befizetés nélkül. A jogszabály további rendelkezései is á népgazdasági egyensúly fo­kozott biztosítása érdekében szigorítja a vállalatok bér­gazdálkodási rendjét. Ezt a célt szolgálja a munkaügyi miniszter 15/1978. sz. rende­leté is a központilag biztosí­tott, illetőleg engedélyezett bérfejlesztés mértékéről. Mindkét jogszabály a Ma­gyar Közlöny 76. számában jelent meg. vultak a dolgozók munka- körülményei, a termelő ka pacitás növelését •— nem kö­vették mindenütt megfele. lő munkavédelmi intézkedé. sek. Ennek rendszerint nen elsősorban anyagi, hanerr szemléleti okai vannak Amint idesorolható az is amikor a gazdasági vezeti nem tekinti tevékenység« fontos részének a munkavé­delmi tennivalókat. Nem rit­ka az olyan termelő egység ahol a balesetek és egészségi ártalmak megelőzése leszű­kül a rendkívül kis létszámú — egy-két főnyi munkavé­delmi apparátusra! Nagyjá­ból ezek az előzmények ve­zettek odáig, hogy a Minisz­tertanács júniusi ülésér újabb határozatban foglal) állást a szükséges intézkedé­sekről. Ezek közé tartozik a munkavédelmi előírások rendszerének korszerűsíté­se is. — Úgy tudom. a jelenlegi munkavédelmi előírásokat tartalmazó Általános Baleset, elhárító és Egészségvédő Övórendszabályok — ÄBEO — jó tíz éve léptek hatály­ba ... — Pontosan 13 éve. Azóta a tudományos-technikai for­radalom hatására a népgaz­daság valmennyi ágában olyan dinamikus fejlődést ér­tünk el, hogy ez már önma­gában is indokolja a korsze­rűsítést : ugyanezt sürgeti a biztonságtechnika, a munka- egészségügy, a munkaélettan és munkalélektan, valamint az ergonómia legújabb tu­dományos eredményei gya­korlati alkalmazásának igé­nye is. Végül időszerűvé te­szi a kérdést számos, eddig szabályozatlan terület sor­sa is. — Gazdasági vezetőink kö­rében inkább túlszabályozás­ról, túl sok munkavédelmi előírásról lehet hallani... — Ha ezen azt értik, hogy egy témát csak egy személy érintsen, ne legyenek átfe­dések, akkor egyetértek. De ne legyenek hézagok sem! — Most pedig vannak? — Épp a fejlődés követ­keztében : szabályozatlanok például az új kémiai anya­gokra vonatkozó normák, hogy csak egyet említsek. Ami pedig a sok, vagy ke­vés kérdését illeti: az NSZK- ban 16 ezer munkavédelmi előírás van hatályban — ná­lunk csupán ezer. Lehet ezt sokallaní?! — Mire irányulnak a kor­szerűsítési törekvések? — A munkavédelmi szabá­lyok rendszerének tartalmára és konstrukciójára. Az utób­bi a formai rendezést és rendszerezést célozza annak érdekében, hogy csökkentse a szabályozási rendszer bü­rokratikus vonásait, egysze­rűbbé, átekinthetőbbé tegye az előírások alkalmazását. Magyarán megszüntesse a túlszabályozást, az átfedése­ket, az ellentmondásokat. — És a tartalmi korszerű­sítés? — Arra irányul, hogy a munkavédelmi szabályok re­ális, rugalmas követelmény- rendszerré váljanak. Vegyék figyelembe a gazdasági-tech­nikai realitásokat, s ezeket egyeztessék a dolgozó ember védelmével. Más megfogal­mazásban : a munkavédelmi előírások a biztonság kérdé­sében nem tehetnek enged­ményeket, de irreális köve­telményeket sem támaszthat­nak. A korszerűsítés célja továbbá, hogy helyt adjon a dolgozók javaslatainak, kez­deményezéseinek, s egyide­jűleg növelje az egyszemé­lyi vezetők felelősségét és a dolgozók segítő, ellenőrző szerepét a munkavédelmi kérdésekben. Befejezésül el kell mondanom, hogy a munkavédelmi szabályozási rendszer korszerűsítése fo­lyamat, nem egyik napról a másikra valósul meg. Addig is. amíg az új eljárások ha­tályba nem lépnek, a jelen­legieket kell betartani és be­tartatni. Eltérési engedélyt kérni lehet, de semmibeven­ni az érvényes munkavédel­mi szabályokat azzal, hogy úgyis elavultak, már készül­nek az újak — nem szabad! Ny. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom