Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-11 / 240. szám

1978. Oktober 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az Országos Szakipari Vállalat Öcsai úti telepén az idén mintegy száznegyvenezer négy­zetméter üveget vágnak méretre és csaknem negyvenezer négyzetméter hőszigetelő üveget készítenek. A képen: Holland gyártmányú emelőgéppel viszik a táblaüveget a szabász­asztalra Társulásból társulás Víztorony és 30 kilométer vízvezeték épül Ülést tartott a megyei pártbizottság Sok más településhez hasonlóan Jászárokszállá- son is a sürgős megoldás­ra váró feladatok között szerepelt sokáig az ivó­vízhálózat bővítése. Lé­nyeges változás az utóbbi években történt, amikor több mint 30 kilométerre bővült a vízvezeték-háló­zat! Nőtt a vízfogyasztás, a vízfelhasználás, ezzel együtt a szennyvíz mennyisége, ami viszont szennyvízelvezető csatornarendszer kiépítését tette szükségessé. A nagy­községi tanács kérte a la­kosság és a gazdasági szer­vek segítségét. Társulás alakult 116 tag­gal — családokból és gazda­sági egységekből — amely előteremtette a 12 millió fo­rintos alapot, amivel meg­épült 5 kilométer gerincve­zetékből álló szennyvízelve­zető csatornarendszer. Ez­zel megteremtődött a lehető­sége, hogy tovább bővítsék a vízvezeték-hálózatot. A bővítésre annál is in­kább szükség van, mert ah­hoz, hogy Jászárokszálláson az egészséges, jó ivóvíz el­jusson minden utcába és minél több házba, újabb 30 kilométer vízvezetéket kell építeni. A „régi” társulás az év elején elhatározta, hogy ki­bővíti tevékenységét, és mint vízműtársulás újjáalakul. Az idei tanévtől kezdve a tizenötéves kunhegyesi gim­názium híradástechnikai szakközépiskolával bővült. A Szolnok megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztá­lya támogatásával a kunhe­gyesi intézmény szocialista együttműködési szerződést kötött a Beloiannisz Híradás- technikai Gyár 3. sz. üzemé­vel. A szerződés eredménye­képpen több mint 250 ezer forint ráfordítással három tanműhelyt alakítottak ki az iskolában. A tanműhelyek­ben az elsős és a másodikos tanulók műszeres méréseket végeznek, gyakorlati, szak­mai foglalkozásokon vesznek részt. A tantestület is 4 műsza­ki . végzettségű szaktanárral növekedett. Mindezek eredményekép­pen szeptemberben 36 első osztályos tanuló kezdte meg négyéves tanulmányait az első szakközépiskolai osz­Időközben elkészült a víz­vezeték-hálózat bővítésének, a már kiépített hálózat re­konstrukciójának és egy 500 köbméter űrtartalmú vízto­rony építésének kiviteli terve. A 30 kilométer vízvezeték építése 26 millió, a víztározó 11 millió forintba kerül. A számolás során az is kide­rült, hogy a társulásban rej­lő lehetőségek kihasználásá­val a 36 millió forintos be­ruházást 3 év alatt meg le­het valósítani. Elkezdődött tehát a társu­lás megalakításának előké­szítése. Néhány gazdasági szerv már aláírta a belépési nyilatkozatot, köztük a Hű­tőgépgyár is, amely 2 millió forinttal járul hozzá a víz­hálózat bővítéséhez. A már jóváhagyott (tervek szerint a társulás tagjai közül a vál­lalatok, szövetkezetek — mint jogi személyek — létszámuk­tól. függő összeggel járulnak hozzá a beruházáshoz. A la­kosság pedig, ott ahol új víz­vezeték épül, családonként 10 ezer forint tagdíjat fizet­nek be 10 év alatt kamat­mentesen. A tervek szerint az új tár­sulás még az idén megtartja alakuló ülését. A kivitelező a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, a jövő év első felében kezdi el az ivóvízhálózat bővítését, re­konstrukcióját, a tározó épí­tését. tályban. A diákok a négy év folyamán a közismereti tárgyakon kívül szakrajzzal, anyag- és gyártásismerettel, mechanikus műszerelemek­kel, elektronikus áramkörök, műszerek és mérések isme­retével, távbeszélő techni­kával, távírótechnikával és adatátvitellel is foglalkoz­nak. Mivel az elkövetkezendő években jelentős számú tele­fonközpontot exportálunk a 'Szovjetunióba, az itt vég­zett ifjú szakmunkásokra vár ezek helyszíni, szovjet­unióbeli szerelése. Ezért az új szakközépiskolában a mű­szaki ismereteken kívül ki­emelt jelentőségű az orosz és az angol nyelv megfelelő szintű elsajátítása, amelyek­re — tanórákon és tanításon kívüli szakköri összejövete­leken — a szakközépiskola nyelvi laboratóriumában nyílik lehetőség. KEVITERY Szennyvíztisztító müvek szovjet tervek alapján Több fontos, a kommuná­lis vízellátást javító és a szennyvíztisztítást megoldó terv készült el az idén a Keletmagyarországi Vízügyi Tervező Vállalatnál. 1978- ban rendelésre mintegy 20 település vízellátását, egye­bek között a nyíregyházi— nagykállói regionális vízmű távvezetékének az építését, valamint az öt településre kiterjedő lőrinci vízmüvet tervezték meg. A vállalat 320 fős tervezőgárdájának munkái közül kiemelkedik az észak-pesti szennyvíztisz­títómű szovjet terveinek ma­gyarországi meghonosítása. A 100 ezer köbméteres napi kezdő kapacitással ren­delkező szennyvíztisztító a tervek alapján 1980-tól már működik, teljesen 1984-re épül fel. Háromezer ötszáz szolnoki adapter az NDK-ba A szolnoki MEZŐGÉP Vál­lalat az idei 3500. kukorica­betakarító adapterét indítot­ta útnak a Német Demokra­tikus Köztársaságba. A szállítmány értéke több mint 200 millió forint. A szolnokiak a KGST együtt­működési és szakosítási programja keretében három évvel ezelőtt kötöttek szer­ződést az NDK legnagyobb mezőgazdasági gépgyártó vállalatával, a Fortsricht céggel. A német vállalat kombájnjaihoz a szolnokiak korszerű technológiával, az NDK magas ipari színvona­lához igazodóan gyártják a segédberendezéseket. A ve­zértípusból, az F—295-ös ku­koricabetakarító adapterből rövidesen a tízezredik dara­bot is elkészítik. A két vállalat közötti együttműködést a jövő év­től tovább szélesítik, közö­sen kifejlesztett új termékek gyártását kezdik meg. 1979- től szériában készülnek Szolnokon az F—297-es si­lóbetakarító, valamint az F—318-as típusú rendfelsze­dő kombájnszerkezetek, amelyekből ugyancsak több­ezer kerül az exportpiacra. A többéves partneri kapcso­lat kiállta a próbát, minősé­gi reklamáció nem merült fel, ez jó alapot ad arra, hogy a VI. ötéves tervben újabb lépéseket tegyenek a gyártási együttműködés fej­lesztésére, (Folytatás az 1. oldalról.) hiányzik a párt agrárpoliti­kájától. Éppen ezért folytat­Ezután Németh Károly elvtáns a népgazdaság hely­zetéről és időszerű kérdései­ről szólt. Manapság gyakran felte­szik a kérdést: miért szólunk minduntalan a nehézségek­ről, amikor az ipar, az épí­tőipar, a mezőgazdaság évről évre teljesíti terveit. A kérdést világosan meg kell válaszolnunk. Milyen az ország gazdasági helyzete? Olyan amilyenné a felszaba­dulás óta közösen formáltuk. Magyarország gazdasága kö­zepesen fejlett. Ugyanakkor lehetőségeinket meghaladó mértékben nőtt az életszín­vonal, javultak az életkörül­mények. Az ország gazdasági hely­zete magában foglalja nem­csak a termelés területén dol­gozók munkáját, erőfeszítése­it, hanem azt a társadalom más tényezői is befolyásolják, így például az oktatás, a művelődésügy, az egészség­ügy helyzete és sorolhatnám tovább. De a külső körülmé­nyek is hatást gyakorolnak, természetesen annál nagyobb mértékben, minél nyitottabb egy gazdaság, minél jobban veszi ki a részét a nemzetkö­zi munkamegosztásból. Min­ket adottságaink ösztönöznek a nemzetközi munkamegosz­tásban való minél nagyobb részvételre. Fokozzuk együtt­működésünket a KGST-or- szágokkal és növeljük a fej­lődő országokkal és a kölcsö­nös érdekek alapján a fej­lett tőkés országokkal is. Is­meretes, hogy gazdaságunk intenzív fejlesztésével egy időben számolnunk kell a külpiaci hatásokkal is. Ne­hézségeink döntő oka a vi­lággazdaságban bekövetke­zett árrobbanás, amely nagy veszteségeket okozott. Ugyan­akkor a tőkés piacokon erős a verseny és bizonyos disz­kriminációt is alkalmaznak Legnagyobb gondunk, hogy terveink teljesítésében nincs megfelelő összhang a mennyi­ségi és minőségi teljesítés Németh Károly Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára aki egyna­pos látogatásra érkezett a megyébe, a pártbizottság ülé­se után Rákóczifalvára ment. Htjára elkísérte Andrikó Miklós, a megyei pártbizott­ság első titkára, Barta László, a megyei tanács elnöke, Mo­hácsi Ottó, a megyei pártbi­zottság titkára, valamint Já­vor János, az MSZMP KB instruktora. Németh Károlyt a Rákóczi Termelőszövetke­zet központjában Sándor László, a szolnoki városi pártbizottság első titkára, dr. Bereczki Lajos a megyei ta­nács elnökhelyettese, Földi János a gazdaság pártvezető­ségének titkára és dr. Be­reczki László, a tsz elnöke fogadta. Az üzemlátogatást megelő­ző tájékoztatón a termelőszö­vetkezet elnöke elmondta, hogy az üzem mintegy nyolc­ezer hektáron gazdálkodik. A tagság átlag életkora nem haladja meg a harmincöt évet, a dolgozók mintegy fe­le nő. A Rákóczi Tsz-re egyéb­ként leginkább a búza és a kukorica termelése jellemző, ám nem felejtkeztek el a cu­korrépáról sem. Ez utóbbit az is bizonyítja, hogy a hektá­ronkénti 500 mázsás terme­lést 18—21 százalékos cukor- tartalom kíséri. Az állatte­nyésztésben a szarvasmarha- a sertés- és a baromfitenyész­tés dominál A kertészet egyik legfőbb kultúrája a hagyma, s e növény termesz­tésével a gazdaság jelentősen nunk kell a mezőgazdaság és élelmiszeripar dinamikus fejlesztését, felszínre kell hoznunk a tartalékokat is. velünk szemben. Mindez ne­hezíti népgazdaságunk hely­zetét, fejlesztését. Nem ad azonban felmentést az alól, hogy saját mindennapos munkánkat kritikus elemzés alá vegyük. Hibáink közé tar­tozik, hogy hosszú időn ke­resztül nem tettünk elegendő erőfeszítést az ország — el­sősorban ipari, — strukturá­lis átalakítására, hogy ellen­súlyozzuk a bennünket ért veszteségeket. Megállapít­hatjuk, hogy a lehetségesnél és szükségesnél lassabban reagáltunk a világpiaci hely­zetre, amely ugyan nem egyedül magyar specialitás. Miközben nőtt a termelés­fejlesztés eszközigényessége, és költségessége és ezért az előző ötéves tervhez képest mérséklődött a beruházások üteme is. Az itt ülők tudják, hogy növekszik az eszköz­igény az iparban és a mező- gazdaságban egyaránt. Elég, ha a valamikori kormos trak­torra és a mai Rába-erőgép- re utalok. De itt hallottuk azt is, hogyan növekedtek az ál­lati férőhelyköltségek, hogy mennyi szárítót kellett épí­teni. A rekonstrukció az ipar­ban, a mezőgazdaságban jelentős ráfordításokkal járt. Ezzel egyidőben kény­telenek vagyunk intézkedé­seket tenni a gyors nyers­anyagfeltárásra és a bizton­ságos energiaellátás megala­pozására is. Társadalmunk­ban is mind nagyobb a beru­házási igény. Gondolok az infrastruktúrára: a lakások, gyermekintézmények, az ok­tatási és egészségügyi intéz­mények létesítésére. Szük­ségszerű, nem térhetünk ki gazdaságunk intenzív fejlesz­tése elől. Ezért anyagi és szellemi forrásainkkal éssze­rűbben kell gazdálkodnunk, úgy ahogyan ezt mór ötödik ötéves tervünk is előírta. között. Ezután Németh Ká­roly elvtárs az ötödik ötéves terv eltelt időszakának ered­ményeiről és további felada­hozzájárul az ország lakossá­gának jobb ellátásához. Az ismertető után Németh Károly üzemlátogatáson vett részt. Megtekintette a gazda­ság szakosított szarvasmarha­telepét, majd a répabetaka­rításnál időzött el. Kérdései nyomán a közelében levők a tájékoztatóból az üzem egész vetésszerkezetével is megis­merkedhettek. A gazdaság faiskolájában az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára főképp a diófaoltványok szaporítása iránt érdeklődött. Nem véletlenül, hiszen a nagy tairól beszélt. A hatékonyság fokozásának eddigi ütemével nem lehetünk elégedettek. A termelési szerkezet sokkal ha­tározottabb korszerűsítésére van szükség. Kifogásolta, hogy még mindig nem ösz­tönözzük eléggé a kiváló munkát, nem engedünk ele­gendő teret a teljesítménve- ken alapuló differenciálódás­nak. Ezért szükség van a gaz­daságpolitikai gyakorlat ja­vítására, a termelési és gaz­dálkodási fegyelem szilárdí­tására. Az ötödik ötéves terv fő vonalán haladunk tovább — hangsúlyozta —, de maga­sabb követelményeket kell támasztani minden területen. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását kell munkánk középpontjába ál­lítani. Egység, magasabb fokon Ennek kell alárendelni a gazdasági növekedés ütemét, a belföldi felhasználás mér­tékét és ehhez kell igazítani az életszínvonal növelését is. Németh Károly elvtárs szólt a lehetőségekről, a tartalé­kokról, a munka- és üzem- szervezésről, az ésszerű ta­karékosságról. Hangsúlyoz­ta, hogy az ésszerű takaré­kosság nem a szegények, hanem a racionálisan gon­dolkodó emberek módszere. Mindenképpen reális szem­léletre van szükség. Felada­tainkat teljesíteni tudjuk, mert nemcsak a feladatok lettek nagyobbak, hanem erőnk és lehetőségeink is. A mennyiségi szemléletet fel kell váltani minden területen a minőségi szemléletnek. Elsősorban a vezetők­től várjuk el példásan a sza­vak és tettek egységét. A ve­zetők túlnyomó többségét el­ismerés, megbecsülés illeti, azt várjuk, hogy minden ve­zető éljen a bizalommal, munkáját szolgálatnak te­kintse. Minél több hétközna­pi konkrét tettre van szük­ség. Az egység ne csak a sza­vakban , hanem a cselekvés­ben nyilvánuljon meg az ed­diginél magasabb fokon! — fejezte be felszólalását a Központi Bizottság titkára. szakértelmet igénylő oltvány­szaporítással az országban egyedül Rákóczifalván foglal­koznak. Továbbmenve Németh Ká­roly és kísérete megtekintet­te a talajmunkákat és a búza vetését. A gazdaság hathek­táros „üvegvárosába” már sötétedés után érkezett. A növényházakban tett rövid látogatása után elismeréssel szólt a kertészet termelésé­ről. A rákóczifalvi üzemlátoga- ,tás után Németh Károly visz- szautazott a fővárosba. Iskola és özem együttműködése Új műhelytermek Kunhegyesen Munkánkat elemezzük kritikusan Fő feladat az egyensúly javítása látogatása Rákóczifalván Németh Károly a diófaoltványok szaporításával ismerkedik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom