Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-11 / 240. szám

Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXIX. évf. 240. szám, 1978. október 11., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Ülést tartott az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága Á Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bi­zottsága Andrikó. Miklós elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével 1978’. október 10-én kibővített ülést tartott, amelyen részt vettek a járási és városi párt- bizottságok első titkárai, több mezőgazdasági, élelmiszeripari, ipari üzem és intézmény párt- és gazdasági vezetői. Az ülésen részt vett és felszólalt Németh Károly elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, to­vábbá Pólyák István, a Középtiszai Állami Gazdaság igazga­tója, dr. Budai Kálmán, a zagyvarékasi Béke Tsz elnöke, dr. Kardos Sándor, a TESZÖV titkára. Bugán Mihály, a tisza- örsi Petőfi Tsz elnöke, dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Márki Szabolcs, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója, dr. Bereczki László, a rákóczifalvi Rákóczi Tsz elnöke és d,r. Csorna János, az Ál­latforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója. A megyei pártbizottság megvitatta és elfogadta Mohácsi Ottó elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának előter­jesztésében a megye mezőgazdaságának és élelmiszeripará­nak helyzetéről, és a további feladatokról az MSZMP KB 1978. március 15-i határozata alapján szóló jelentést. ■ A megyei pártbizottság két ülése között végzett munká­ról Andrikó Miklós elvtárs számolt be. A pártbizottsági ülésről későbbi időpontban részletes közlemény jelenik meg. Előrehaladásunk döntő feltétele A szolnoki Vas- és Faipari Szövetkezettel kooperálva ez évtől kezdődően melegvizes kazánok gyártásával is foglalkozik a jászladányi Vegyesipari Szövetkezet. Az idén negyven AKOR-8 típusú olajtüzelésű lakóházi kazán vasszerkezeti munkáit végzik el a párt politikájának következetesebb végrehajtása NÉMETH KAROLY FELSZÓLALÁSI! A vitában felszólaló Né­meth Károly elvtárs a kö­vetkezőkkel kezdte beszédét: Pártunk Központi Bizott­sága nevében tisztelettel kö­szöntőm valamennyiüket. Engedjék meg, hogy átadjam a párt Központi Bizottsága első titkárának, Kádár Já­nos elvtársnak szívélyes üd­vözletét és jó kívánságait. Érdeklődéssel hallgattam a jelentést a megye mező- gazdaságának és élelmiszer- iparának helyzetéről és a Felszólalásomban először szorosan a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, majd a gazdasági élet időszerű fel­adataival foglalkozom. Szocialista útra tért mező- gazdaságunk viszonylag rö­vid idő alatt nemzetközileg is figyelemre méltó eredmé­nyeket ért el. Ezt szabad és szükséges megállapítanunk, amikor olyan időszakot te­kintünk át, amely a magyar mezőgazdaság szocialista át­szervezésétől napjainkig tart. Gyökeresen megváltoztak a viszonyok, a parasztság élet - és munkakörülményei és a magyar falu is a felemelke­dés útjára lépett. Ezzel a mély és gyökeres változás­sal, a társadalom politikai alapja a munkás-paraszt szövetség tovább szilárdult, magasabb színvonalra emel­kedett, új tartalmat kapott; megerősödött a szocialista nemzeti egység is. Bebizonyosodott, hogy helyesen döntött a paraszt­ság, amikor a szövetkezés útjára lépett, s helyesen cselekedett a munkásosztály, amikor ehhez megadta a po­litikai, az erkölcsi és anyagi támogatást. Az ország közös erőfeszítéseinek eredményei­re, a megtett útra büszkék lehetünk. Ez a büszkeség azonban nem az elbizako- dásra ösztönöz, hanem a még jobb munkára sarkall vala­mennyiünket. Azok a kom­munisták, munkások, akik részt vettek a falut, a mező- gazdaságot átalakító hősies küzdelemben, most jóleső ér­zéssel gondolhatnak a meg­tett útra. így van ez Szol­nok megyében is, ahol a me­gye parasztsága az elsők kö­zött indult el a szövetkezeti úton. Bár tudom, hogy szá­mon tartják őket, mégis ké­rem, meg ne feledkezzenek azokról, akik az alapok le­rakásának úttörői, harcosai voltak, övezze őket a társa­dalom megbecsülése, elisme­rése. feladatok . meghatározását Központi Bizottságunk 1978. március 15-i határozata alap­ján. Mind az írásos jelentés­sel, mind a szóbeli kiegészí­téssel, valamint a felszólalá­sok többségével, a vitával is — amelyet színvonalasnak tartok — egyetértek. A megyei tapasztalatok is jól alátámasztották a Köz­ponti Bizottság határozatát és az abban megjelölt fel­adatokat. Hogy a munkának, a harc­nak értelme volt, bizonyít­ja a megyei pártbizottság elé került jelentés is. 1960- ban nehezen mertünk volna olyan agitációs érvet hasz­nálni, hogy Szolnok megyé­ben 1978-ra megduplázódik a búza ' átlagtermése. Külö­nösen akkor kell ezt tud­nunk, amikor 1964-ben Köz­ponti Bizottságunk állásfog­lalása szerint az ország ellá­tásához holdanként mintegy 14 mázsás átlagtermést vár­tunk búzából. Bár még nem kötöttük be a zsák száját, tud­juk, hogy várhatóan több mint duplájára emelkedik a ku­koricahozam, s hogy az át­szervezés óta jelentősen fej­lődött az állatállományunk és kétszeresére nőtt az élel­miszeripar termelése. Feltét­lenül hozzá kell tenni, hogy mindezt kisebb területen és lényegesen kevesebb dolgo­zóval érte el a mezőgazda­ság. 1960-ban még utópiá­nak tarthattuk volna, hogy 1978-ban több mint másfél­ezer egyetemet és főiskolát végzett szakember dolgozik a megye mezőgazdasági üze­meiben. De jó irányban vál­toztak a parasztság élet- és munkakörülményei is, s el­mondhatjuk, hogy általában előre jutottunk kitűzött cél­jaink teljesítésében. Nagy feladatot oldottunk meg ed­dig, és oldunk meg az előt­tünk álló években is. Még akkor is így van ez, ha a megyei tapasztalatok is felszínre hoztak] olyan ne­hézségeket, mint például a rizstermesztés. Gondolom, ebben a kérdésben is előbb­re fogunk jutni országos ösz- szefogással, jobb vetőmag- ellátással, s egységes tech­nológiával. Bár hozzáteszem, hogy az idén is, tavaly is a rossz időjárás adta körülmé­nyek között nem egyformák az eredmények a Szolnok megyei rizstermesztő gazdasá­gokban. Ezért mondom tehát, hogy minden más okot, té­nyezőt meg kell vizsgálni, s adottságainkat, tartalékain­kat is jobban ki kell hasz­nálni. Ugyanígy megoldjuk a (meliorizációt, aj gyenge adottságú gazdaságok fej­lesztését és az irányítás ja.* vitását is. És mindjárt azt is hozzáteszem, hogy köz­ponti intézkedést sem várva itt és máshol is meg kell ol­dani a parlagföldek haszno­sítását. Ugyanakkor tudjuk, hogy két évtized alatt jelen­tős terület esett ki a mező- gazdaság termeléséből, hi­szen új utak, üzemek, lakó­házak épültek sokszor pa­zarló módon, és nem mérle­geltünk, válogattunk a lehe­tőségek között, hogy ezekre a kevésbé jó földeket vegyük igénybe. Nehézségeink ellenére ha­zánk mezőgazdaságában — itt Szolnok megyében is — széles perspektíva áll előt­tünk. A Központi Bizottság márciusi határozata megje­lölte a fejlesztési célokat, s ezek közül most csak a leg­fontosabbakat említem. Folytatjuk a párt bevált A továbbiakban a Köz­ponti Bizottság titkára így folytatta beszédét: A mező- gazdaságban a szükséges nagyüzemi méretek már ki ­alakultak. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek hétezer, az állami gazdaságok kilenc­ezer hektáros átlagterületén a világ legfejlettebb techni­káját és technológiáját is jól lehet alkalmazni. Csak a lehetőségeket használjuk ki maximálisan, s az üzemek önállóságának szem előtt tartásával ösztönözzük az in­tegrációs törekvéseket. Különösen fontosnak tart­juk az iparszerű termelési rendszerek lehetőségeinek kihasználását, amelyek eddi­gi működésük során is bebi­zonyították, hogy mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben jó ered­ményeket tudnak elérni. Ahhoz, hogy az intenzív fejlődés útján gyorsabban haladjunk, meg kell terem­tenünk a jobb anyagi-mű­szaki és emberi feltételeket is. Jobb összhangot kell te­remteni a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripa­ri feldolgozás között. Ehhez is fokozatosan lehet eljutni, nemcsak az állami szektor­nak vannak benne feladatai, hanem a szövetkezetinek is, a kis- és középüzemek és társulásos formában való lét­rehozásával. Mindennek hozzá kell já­agrárpolitikáját, érvényre juttatva abban az e terüle­ten dolgozók gazdag tapasz­talatait. Továbbfejlesztjük a szocialista nagyüzemek rend­szerét, ezen belül az állami gazdaságokat állami szek­torként. a szövetkezeteket pedig szövetkezeti szektor­ként erősítjük. Az állami gazdaságoknak, a szövetke­zeteknek tehát hosszú pers­pektívájuk van, s jó, ha vi­lágos fogalmakkal dolgo­zunk. Hosszú távon támogatjuk a nagyüzemek által integ­rált háztáji és egyéb kister­melést. Az a tapasztalatunk ugyanis, ha figyelmünket el­fordítottuk erről a fontos területről, mindig visszaesés következett be. A párt poli­tikája nem változott. Válto­zás annyiban történt, hogy a nagyüzemek gondozásba vet­ték e fontos gazdasági te­rületet, amelynek továbbra its korszerűsíteni kell ter­melését, mert a háztáji és kisegítő gazdaságok haszno­sak mind az egyénnek, mind a népgazdaságnak. rulni a mezőgazdaságban dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek rendszeres ja­vulásához. Céljaink elérésében azért bízhatunk, mert a parasztság helyesli, támogatja, és a munkásosztály, valamint az értelmiség támogatása sem (Folytatás a 3. oldalon) A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó nor­vég parlamenti küldöttség —1 élén Guttorm Hansennel, a Storting, a norvég törvény­hozói testület elnökével — tegnap délelőtt a Hősök te­rén megkoszorúzta a Ma­gyar Hősök emlékművét. A koszorúzást követően az Országházban Apró Antal­nak, az országgyűlés elnöké­nek és Guttorm Hansennek a vezetésével megkezdődtek a hivatalos magyar—norvég tárgyalások. Az országgyűlés elnöke törvényhozó testületünk te­vékenységéről, valamint Ma­gyarország gazdasági és, kul­Tegnap megkezdődött a KGST-tagországok — Bul­gária. Csehszlovákia; Kuba, Lengyelország, Mongólia, az NDK. Románia, Szovjetunió és Vietnam — belkereske­delmi miniszterei tanácsko­zó testületének X. jubileu­mi ülése a Duna Inter onti- nental szállóban. A tanácskozást a kormány nevében Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese köszöntötte, és hangsú­lyozta, hogy azokat a fel­adatokat, amelyeket a tag­országok pártjai és • kormá­nyai állítottak a belkereske­delem elé, szoros együttmű­ködéssel megoldották. Az ünnepélyes , megnyitó utáni plenáris ülésen Sághy Vilmos belkereskedelmi mi­turális életének főbb kérdé­seiről tájékoztatta a vendé­geket. A tárgyalást követően Ap­ró Antal az Örszágház Go­belin termében ebédet adott a norvég parlamenti küldött­ség tiszteletére. A küldöttség délután láto­gatást tett Szépvölgyi Zol­tánnál, a Fővárosi Tanács elnökénél. A norvég parla­menti delegáció tagjai töb­bek között megismerkedtek Budapest közigazgatásával, fejlesztési terveinek főbb vo­nalaival, valamint a közle­kedés, a kereskedelem hely­zetével. (MTI) niszter, a tanácskozás elnöke számolt be a miniszteri tes­tület 10 éves tevékenységé­nek eredményeiről s a KGST határozataiból adódó feladatokról. A péntekig tartó tanács­kozás plenáris és szakértői bizottsági üléseken foglalko­zik a belkereskedelmi tud.o- mányos-műszaki együttmű­ködés korszerűsítésének for­máival, a tervező intézetek közötti együttműködés to­vábbfejlesztésével, a korsze­rű tervezési megoldások jobb hasznosításával. Megtárgyal­ja a választékcsere fejlesz­tését, a tömegétkeztetés ra­cionalizálását szolgáló javas­latokat, a lakosság tartós háztartási iparcikkek iránti keresletének prognózisát. A Szolnoki Cukorgyár tiszaföldvári felvásárló telepén dolgozik ez a nagyteljesítményű jár- mübuktató és prizmázógép. Naponta 80-100 vagon cukorrépát mozgat nfeg a megtett útra büszkék lehetünk Bízhatunk céljaink elérésében fl KGST országok belkereskedelmi minisztereinek tanácskozása Megkezdődtek a magyar—norvég

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom