Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-07 / 237. szám
XXIX. évf. 237. szám, 1978. október 7., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Döntés és kockázat Bővült a műszaki könyvek választéka A döntés — közismert — magával hozza a kockázatot is. A kettő egymástól elválaszthatatlan. Legalábbis jó esetben, amikor a döntés valóban az — a felkínált lehetőségek közül a látszólag legmegfelelőbb kiválasztása. És mégis. Valahogy mintha ódzkodnánk a határozottságtól, az elhatározástól. Kézenfekvő példa minderre az eset, amikor megürül egy vezetői poszt, s felettesként határoznunk kellene a kinevezésről. Ha valóban irányítók vagyunk, nem tehetünk mást, mint felmérjük a lehetőségeket — a szóbajöhe- tő személyek körét —, gondosan elemezzük magunkban melyikük mire képes, s gondolkodásunk „eredményét” összevetjük az igényekkel. És mire befejezzük a „műveletet” tisztán kell, hogy előttünk álljon: kit, miért javasolunk, nevezünk ki az adott tisztségre. Persze — és ez hozzáteendő —, az elmélet és a gyakorlat — két dolog. Megeshet, hogy az általunk kiválasztott végül is csődöt mond, utólag derül ki, hogy a másik vagy a harmadik mégiscsak alkalmasabb lett volna vezetőnek. Ezt a jelenséget úgy hívják, hogy kockázat, s már volt róla szó, hogy minden döntéssel együtt jár. És ez az a dolog (vagy veszély), amely miatt többnyire tartózkodunk, idegenkedünk a döntéstől. Mert — ismétlem — nem határozni még mindig egyszerűbb. Főként a felelősség szempontjából. Ha nem teszünk mást, mint halogatjuk a határozást, tanácsokat kérünk „lentről” és „fentről” (az ilyen esetekben többnyire azért fentről), végül csak megoldódik minden. Mindenki tudni fogja a környezetünkben, hogy nem álltunk oda teljesen a végül is kinevezett mellé, így a kudarcért sem lehetünk teljességgel felelősök!. Tiszták maradtunk. A kérdés csupán annyi: nevezhetjük-« magunkat valóban vezetőnek? Egy kinevezés képzeletbeli történetét ismertettem fentebb, ám a megoldandó kérdés lehetett volna akármi más. Engedélyezés, fegyelmezés, dicséret, átszervezés — és vég nélkül sorolhatók a példák. Ami fontos az egészben. hogy kissé divat lett nálunk „nem dönteni”. Mert az simább és veszélytelenebb. Mert magabiztos állásfoglalás híján nem kell, hogy erkölcsi kötelességünk legyen a határozott kiállás korábbi véleményünk mellett. És a tétlenség valóban veszélytelen. Mi történhet? Legfeljebb marad minden a régiben, ahogy volt az elődnél vagy az azt megelőző időben. És ha annyi ideig elmentek valahogy — jól, rosszul — a dolgok, minek a változtatás? A „majd csak lesz valahogy” elve pótszer ilyenkor, lettlégyen akármilyen szükségszerű a változtatás. Körültekintően felmért lehetőségek, az előzőek mérlegelése után döntés, a kockázat figyelembevételével, majd a felelősség elvállalása. Tulajdonképpen néhány szóval leírható folyamatról van 6zó. És a folyamat egyes elemei korántsem kitalációk, egymásból kézenfekvőén következő tényezőkről van szó. Olyan dolgokról, amelyek nem jelenthetnek újdonságot, megvalósíthatatlan követelményt egy koncepciózus vezetőnek. Ha valóban koncepciózus és válóban vezető. M. P. SZOLNOKON TARTOTTÁK AZ ORSZÁGOS MEGNYITÓT Néhány napja állították üzembe a szolnoki Tejipari Vállalat kunszentmártoni sajtüzemében az új ömlesztőgépet, amely a népszerű Hajdú sajtból naponta 20 mázsát készít A szakszervezetek aktív részesei a politika alakításának Tanácskozott a SZOT Tegnap Szolnokon, a városi tanács nagytermében került sor a műszaki kohyvna- pok országos megnyitójára. A7 ünnepségen megjelent dr. Polinszky Károly akadémikus, oktatási miniszter, Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára, Urban Lajos közlekedés. és postaügyi államtitkár, dr. Marczali László kulturális miniszterhelyettes, valamint Barta László, a megyei tanács elnöke. Dí, Bereczki Lajosnak, a megyei tanács elnökhelyettesének köszöntő szavai után Urbán Lajos mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett arra, hogy immár Í8. alkalommal rendezik meg a műszaki könyvnapokat országunkban. A programsorozat kellő alkalom arra, hogy a szakírók és az olvasók találkozzanak, kicseréljék tapasztalataikat, mindemellett célja: ébren tartani a szakirodalom iránti érdeklődést. Az október 6 és 31-e között zajló műszaki könyvnapokra 56 könyvet jelentetnek meg a kiadók. A művek egyrésze tervezési, szervezési, gyártás- technikai kérdésekkel foglalkozik. Ez is bizonyítja, hogy szakirodalmunk lépést tart gazdasági életünk, a termelés aktuális problémáival. Bemutatja a technikai haladás legújabb eredményeit, a külföldi szakemberek kutatásait, publikációit — a műszaki könyveket forgató hazai olvasó így tájékozódhat csak a tudományos-technikai forradalom teremtette információ özönben. Az államtitkár hangsúlyozta, a specializáció, a műszaki irodalom differenciálódása nem azonos a szűk- látókörűséggeil. Műszaki könyvkiadásunk az említett 18 év alatt igen sokat változott. Az UNESCO felmérése szerint is ezen a területen kiemelkedő helyet foglalunk el a nemzetközi mezőnyben. Kiadási tematikánk jól időzítetten tart párhuzamot a hazai termelés változásaival. A műszaki könyvnapokon üzemekben, iskolákban, intézményekben rendeznek ankétokat. Ha kellő érdeklődés kíséri a rendezvénysorozatot, az megfelelően szolgálja közművelődési célkitűzéseink megvalósítását. Az ünnepi beszéd után dr. Marczali László kitüntetéseket adott át a műszaki könyvek előállításában, értékesítésében elöljáró dolgozóknak, majd Solt Sándor, a Műszaki Könyvnapok Országos Szervező Bizottságának elnöke megnyitotta a városi tanács nagytermében rendezett kiállítást. A magyar szakszervezetek legutóbbi kongresszusa óta végzett munkát összegezte és a további feladatokat szabta meg tegnapi ülésén a Szak- szervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett és felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára is. Gáspár Sándor, az MSZMP PB tagja, a SZOT főtitkára, az elnökség írásos beszámolóját kiegészítve hangsúlyozta: A magyar szakszervezeti mozgalom helyzete alapvetően jó, s tevékenységének erősítése nem kíván sem politikai, sem jogi rendezést. A szocialista viszonyoknak megfelelő jogkörrel, hatáskörrel és önállósággal rendelkezik. A párt tudatos és következetes politikájának jegyében társadalmunkban a magyar szakszervezetek önálló politikai tényezőkké váltak. Minden alapvető cél meghatározásában érvényesül a szak- szervezeti mozgalom véleménye, részese tehát minden döntésnek s ez növeli társadalmi felelősségét is. Gáspár Sándor aláhúzta, hogy ä munkáshatalom erősítése mindig alapvető feladata volt és marad a mozgalomnak. Fontos feladat, hogy a szakszervezetek pontosan kövessék és befolyásolják az üzemekben a gazdálkodás minden folyamatát, s a közös célok érdekében lépjenek föl a munka hatékonyságának javításáért, mozgósításának gyorsabb előrehaladásra, s a fegyelmezett, felelősségteljes munkára. Gáspár Sándor végezetül beszélt arról, hogy a kongresszus óta eltelt időszakban a magyar szakszervezetek nemzetközi kapcsolatai tovább bővültek, erősödtek. Ezután vita következett, amelyben felszólalt Németh Károly is. Bevezetőben szólt a szakszervezetek jelentőségéről, munkájáról. Hangsú. lyozta, a szakszervezetek országunkban aktív részesei a politika alakításának és végrehajtásának — mondotta. —• Tevékenységükkel hozzájárulnak a munkáshatalom politikai és gazdasági alapjainak erősítéséhez, s ez társadalmi fejlődésünk egyik fontos, nélkülözhetetlen feltétele. A Központi Bizottság titkára ezután gazdasági kérdésekről beszélt. Elmondotta: az első nyolc hónap termelési, gazdálkodási adatai azt mutatják, hogy az ipar teljesíteni fogja idei tervét. A mezőgazdaság idei termelése várhatóan eléri a tervezett 3 százalékos növekedést. Az állatállomány, valamint az állati és növényi termékek felvásárlása kedvezően alakul. A rendelkezésre álló adatok alapján az is megállapítható, hogy 1978. évi terv néhány fontos minőségi mutatóját nem sikerül teljesíteni. A belföldi felhasználás a tervezett két százalék helyett várhatóan öt százalékkal, vagy azt is meghaladó ütemben növekszik. Ez elsősorban a beruházások túlteljesítéséből és részben az indokolatlan készletfelhalmozásból adódik. A Központi Bizottság titkára,- elemezve népgazdaságunk helyzetét, szólt az intenzív fejlesztés következményeiről és a nehezebb külgaz. dasági feltételekről, majd hangsúlyozta, hogy gazdaságunk gyakorta a lehetségesnél lassabban reagált a külgazdasági feltételek változására. Megállapította, hogy gazdaságpolitikánk fő vonalán nem kell változtatni. A Központi Bizottság áprilisi határozatának szellemében a végrehajtást kell következetessé tenni, a gyakorlatot kell fejleszteni. A rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrások ésszerűbb felhasználására más szavakkal fordulatra van szükség a minőség, a hatékonyság irányába. A népgazdaság 1979. évi előirányzatainak kialakításán a központi szervek még munkálkodnak, az előzetes elképzelésekről szólva a Központi Bizottság titkára elmondotta: a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását kell munkánk középpontjába állítani. Ennek kell alárendelni a gazdasági növekedés ütemét, a belföldi felhasználást és ehhez kell igazítani az életszínvonal emelését is. Urbán Lajos államtitkár ünnepi beszédét hallgatják a megnyitó résztvevői Az országgyűlés meghívására hivatalos látogatáson hazánkban járt portugál parlamenti küldöttség tegnap elutazott Budapestről. A delegációt — amelyet dr. Vasco da Gama Fernandes, a köz- társasági gyűlés elnöke vezetett — a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke és törvényhozásunk több más tisztségviselője búcsúztatta. — Nagyon hasznos és sok új tapasztalatot adó látogatásnak értünk a végére — mondotta elutazás előtt a küldöttség vezetője. — Küldöttségünk révén először járt portugál parlamenti delegáció Magyarországon, s a törvényhozói testületeink közötti kapcsolatfelvételt a jövőben szeretnénk kiszélesíteni és elmélyíteni. Magyarországi tárgyalásaink során viszont- látogatásra hívtuk meg országgyűlésünk küldöttségét. Festészeti triennálé Holnaptól a Szolnoki Galériában A megyei tanács végrehaj- 3 bizottsága által második tkalommal meghirdetett or- iágos pályázat kiállítását olnap délelőtt 11 órakor yitja meg Barta László, zolnok megye Tanácsának Inöke. Az ember és környezet, ember és család, ember és munka témakörben kiírt pályázatra harminc festőművész jelentkezett, beküldött pályamunkáik közül több mint félszázat láthat majd a tárlat közönsége. Az év végére átadják az épülő kunszentmártoni kenyérgyárat. Az építőipari munkálatok rövidesen befejeződnek, s jelenleg már a technológiai szerelésen dolgoznak a szerelők. A 34 millió forint költséggel épülő üzemben naponta 16 tonna kenyér és péksütemény készül majd. Képünkön a szerelésre váró dagasztó készülék Elutazott a portugál parlamenti küldöttség
