Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-06 / 236. szám
1978. október 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Benne járunk az őszben, ezért tudunk igazán örülni minden napsütötte órának és percnek. Ilyenkor, aki csak teheti, kirándulni megy, lehetőleg a hegyek közé, hiszen az ősz ott mutatja meg legszebb arcát, a sárga és barna minden árnyalatát, kristálytiszta levegőjét. A megyéből is sok autós és néhány elszánt motoros indul útra hétköznap és vasárnap, hogy a Mátra vagy a Bükk őszi színeiben gyönyörködjék. Nem is csalatkoznak, hiszen például Szilvásvárad környéke halastavaival, písztrángosaival és csillogó vízeséseivel nem mindennapi élmény a természetkedvelők számára. Akiknek nincs alkalmuk kirándulással, túrázással tölteni az időt, ime néhány „képeslap” egy őszi bükki sétáról. Temesközy Ferenc Hatalmas lapulevelek állnak őrséget a kristálytiszta Szalajka patak partján A gépkocsiknak tilos az Istál- lóskő felé vezető utat használni, így a séta még zavartalanabb A Planetáriumban Csillagászati hét Csillagászati hetet rendez a Planetáriumban október 8-a és 14-e között a Természettudományi és Ismeret- terjesztő Társulat budapesti csillagászati és űrkutatási osztálya. A ma csilagászata című rendezvénysorozat vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik Kulin Györgynek, az Uránia Csillagvizsgáló nyugalmazott igazgatójának megnyitójával. A Föld, — távolról címmel tart előadást hétfőn Al- már Iván, a kozmikus geodéziai obszervatórium vezetője. A keddi program a változó csillagokat kíséri figyelemmel, az MTA Csillag- vizsgáló Intézete megfigyeléseinek felhasználásával, szerdán pedig Űrkutatás ’78 címmel a Föld körül keringő szondákról hallhatnak az érdeklődők. Csillagászat a légkörön kívül címmel csütörtökön Balázs Lajos kandidátus szintén az űrkutatás eredményeit ismerteti, pénteken ped.ig a legtávolabbi égitestek: A quasarok című előadás az igen erős rádiósugárzású égitestekről szól. Magyar könyvek Frankfurtban Tegnap kamionban útnak indultak azok á könyvek, amelyek hazánk könyvkiadását képviselik a világ egyik legjelentősebb szakmai seregszemléjén az október 18-án megnyíló frankfurti nemzetközi könyvvásáron. A magyar könyvszakma minden eddiginél gazdagabb válogatást mutat be a korábbiaknál nagyobb területen. Mintegy 2600 kötetet állítunk ki 240 négyzetméteren: 18 könyvkiadó elpaúlt két évi kiadványainak legjavát mutatjuk be. A magyar tárlat újdonságai a tavaly indult Corvina-könyvek sorozat ed,dig megjelent kötetei, amelyek hazánk társadalmi, kulturális, politikai életéről adnak képet a külföldi olvasóknak. A frankfurti könyvvásárt ez alkalommal már a jöyő évi nemzetközi gyermekév jegyében rendezik. Külön tárlókban mutatják be a résztvevők — így a magyar kiadók is — országaik ifjúsági és gyermekkiadványait. Közművelődés a múzeumban A pisztrángosokból évente nyolcvan mázsa halhús és másfél millió ivadék kerül piacra A múzeumoknak a tudományos munka mellett igen sokrétű közművelődési feladataik is vannak, amelyek megvalósítása a kis létszámmal dolgozó intézmények esetében nem megy zökkenő nélkül. Gyakran előfordul — mivel az emberi energia is véges—, hogy a muzeológusok „nem győzik” kielégíteni a közművelődés igényeit. Karcagon a Győrffy István Nagykun Múzeumban például nem múlik el úgy nap, hogy ne keresnék fel az intézmény munkatársait kisebb-nagyobb kérésekkel az üzemek, vállalatok kollektívái, az iskolák nevelői, diákjai, örvendetes jelenség, amelynek „háttere” a közönséggel való közvetlen kapcsolat. S hogy ez a „háttér” hogyan alakult ki Karcagon? Mindenképpen közrejátszott a közös érdekek, feladatok felismerése is. Az például, hogy a kórház szocialista brigádjai rendszeresen munkahelyi kiállításokat rendeznek egy bizonyos érdeklődési kört jelez. A múzeum erre az érdeklődésre alapozva kínálta fel segítségét. Az eredmény jól lemérhető, legutóbb Kátai Gábor karcagi orvos-gyógyszerész munkásságáról, a napokban pedig a népi gyógyítás emlékeiből nyílik kiállítás a kórházban a szocialista brigádok kutató, gyűjtő munkája alapján, sa múzeum szakszerű irányításával. A közös munkának, hogy úgymond mindkét fél „hasznát” veszi. A kórház dolgozóinak ismeretei, műveltsége gyarapodik, a múzeumnak pedig a gyűjteménye gazdagodik. A közös munka eredményességének másik jó példája a múzeum kiadásában hamarosan megjelenő „Karcagi krónika”, amelynek anyagát a város üzemeiben, termelőszövetkezeteiben dolgozó „amatőr” helytörténeti kutatók állítottak össze. A helyi hagyományok, a város története, iránt való érdeklődés egyébként is jellemző a karcagiakra. Nincs olyan munkahely, oktatási intézmény a városban, — de a városkörnyéki településeken is kevés — ahol a múzeum két munkatársa ne tartott volna e témakörben előadást. S itt fordul elő például — amit már említettünk is —, hogy a muzeológusok nem tudnak eleget tenni minden kérésnek, mint ahogy két honismereti szakkör patronálá- sa mellett már nem jutott energia a harmadikra. Való igaz — s a karcagi muzeológusok vallják is — hogyha elvárják a közönséget rendezvényeikre, nekik is „lépniük” kell. Látszólag apróságnak tűnik, de mégis nagyon fontos, hogy az egy-egy kiállításra készült 4—500 meghívó közül körülbelül háromszázat munkahelyek szocialista brigádjainak címeznek, s részükre gyakran tartanak tárlat- vezetéseket is. Viszonzásul — a szocialista brigádok minden rendezvényére meghívást kapnak a muzeológusok. S a kis kollektívákkal egvütt eltöltött néhány óra mindenképpen gazdagabbá, emberközelibbé teszi — ez esetben — a tudós-népművelő és közönsége kapcsolatát. A karcagi múzeum köz- művelődési munkáját ismerte el a városi tanács azzal, hogy erre a célra 10 ezer forint támogatást nyújt immár második éve. A múzeum tovább kívánja bővíteni közművelődési munkájának színtereit —, bár a több munkához, több munkatársra is szükség lenne —■ a vasárnapi tárlatvezetéseket, az iskolai tananyaghoz kapcsolódó tematikus kiállításokat, a múzeumi őrá-, kát. T. E. Arad, 1849. Tizenhárom csillag lehullt Mnei «Ai uan és csend és hó és halál.” — A ” negyvennyolcas szabadságharc bukása utáni fegyvertelen, kiszolgáltatott Magyarország tragikus állapotát idézi Vörösmarty verssora. A gyászos korszak emlékét, mely 129 év óta, október 6-án újra és újra feleleveníti Haynau tábornagy rémuralmát, aki így vallott magáról: „Én a rend embere vagyok, és nyugodt lelkiismerettal lövetek százakat főbe, mert szilárd meggyőződésem, hogy ez az egyetlen eszköz minden jövendő forradalomnak elejét venni”. Magyarországon is ezzel kezdte: 1849. október 6-án. Aradon a vár árkánál kivégezi etett 13 hős honvédtábornokot. Tizenhárom katonatiszt sorakozott a bitó alá, a kivégző osztag fegyverei elé. Köztük olyanok, akik talán bízva az ellenség nagylelkűségében, vagy mert nem tudtak . megválni a hazai földtől a világosi fegyverletétel után — megadták magukat. De nem tagadták meg a forradalom eszméit, inkább feláldozták életüket a nemzet, a szabadság egyetemes ügyéért. Ugyancsak aznap lőtték főbe a pesti Újépületben (a TV mai épülete helyén álló kaszárnyában) gróf Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét és a forríadailom több vezető politikusát. Jelképesen — nevüket akasztófára tűzve —• kivégezték a külföldre menekülteket is. Az évforduló gyászt ébreszt gondolatainkban, az aradi mártírok — Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid. Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos. Leiningen-Westerburg Károly, Nagy-Sándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly — neve mindörökre belerögződött a nemzet emlékezetébe. Arad azonban nem csupán a kegyelet jelképe maradt a magyarságnak; a tizenhármak a forradalom jelképeivé magasodtak. Pedig különböző útról indultak el: régi nemesi családból származott főurak, hivatásos katonatisztek, akik meggyőződéssel forradalmi eszméket vallottak vagy ösztönösen a haladás oldalára álltak. Egyesek közülük korábban, a szabadságharc előtt különbözőképpen cselekedtek, a gyászos napon mégis a tizenhármak képviselték a nemzeti szabadságharcot, az európai haladást. Sorsuk tanulságos, hazafias magatartásuk példát adó. emlékük megbecsülendő. Az 1849 utáni esztendőkben példájuk hitet és erőt adott a nemzeti ellenállásnak, nem hagyva elaludni a szabadság gondolatát. Az eszmék ébrentartásában nagy szerepet vállaltak a legkiválóbb írók, művészek. Arany János a 48-as emlékeket, Petőfi szellemét idézte, s megénekelte a vérszomjas hódítóval is szembeszálló walesi bárdokat. Vajda János a nemzet „virrasztóiról” írt, Székely Bertalan, Madarász Viktor festményein történelmünk hősi jeleneteivel fejezték ki, hogy a cselekvő hazafiság hívei. Kossuth Zsuzsa, Leöwey Klára és Teleki Blanka, a magyar nőnevelés úttörői sem maradtak ki az ellenállás szervezéséből. Folytatták a küzdelmet az ország határain túl, az emigrációban élők is. Arad ma szimbólum — a Szabadsás egéről lehullt tizenhárom csillagnak jelképe, annak a tizenhárom hősnek, akiket a magyar nép kegyelettel és tisztelettel örökre megőriz emlékezetében. H. A. Egyetemisták a mezőgazdaságban A három hagy fővárosi egyetem mintegy 9 ezer hallgatója vett, illetve vesz részt ezekben a hetekben az őszi mezőgazdasági munkákban, nyújt segítséget a termés betakarításában. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen már az első gyorsmérleget készítik. Az utolsó csoportok a hét végén érkeztek haza Sza- bolcs-Szatmár megyéből, ahol az alma szedésében és válogatásában segítettek. Az ELTE II—III—IV. éves nappali hallgatói közül mintegy 2500-an dolgoztak — háromszor egyhetes turnusban a nyírségi állami gazdaságokban és termelő- szövetkezetekben. A műegyetemisták őszi társadalmi munkája befejezéséhez közeledik. A hét turnus közül az utolsó előtti résztvevői dolgoznak ezen a héten, ugyancsak Szabolcs- Szatmár megyében, a Sza- mosmenti Állami Tangazdaságban. Az utolsó csoportba beosztott fiatalok viszont a jövő hét elején már nem utaznak, elfogyott a fákról az alma, a vártnál kisebb volt a termés, így az ő munkájukra már nincs szükség. A BME-ről — minden nappali tagozatos d.iák — ösz- szesen 5 ezer hallgató . —■ vett részt a termés betakarításában. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemről viszont vasárnap utaznak Bács-Kiskun megyébe az első diákcsoportok. öt nagy mezőgazdasági üaem: a hel- véciai, az izsáki,_ a kunbajai és a városföldi Állami Gazdaság, valamint a kalo- csakörnyéki Agráripari Egyesülés várja a mintegy 1500 közgazdász hallgatót. A Közgazdaságtudományi Egyetemen azt szeretnék, ha a különböző karok és gazdaságok között hosszú id,őre szóló emberi és munkakapcsolat ' alakulna ki. A Halottlátó a televízióban A mozik után, október 11- én a televízió is bemutatja a Halottlátó című filmet, amely országszerte nagy érdeklődést és vitákat váltott ki. A vita nyomán a televízió forgatócsoportja elhatározta, hogy 40 perces műsorban összegezi az elhangzott véleményeket. A vitafilm egyik helyszíne a diósgyőri Vasas Művelődési Ház volt. ahol 1500-an nézték meg a filmet és mondták el róla véleményüket. Itt egyértelműen elítélték a Halottlátó asszonyt. A másik helyszín a felsőtárkányi KISZ-tábor, ahol a fitalok a gyászoló oldaláról próbálták megközelíteni a témát. Meghívottként Dömötör Tekla, Voigt Vilmos és Kunt Ernő néprajzi szakember, Ranschburg Jenő pszichológus és Örkény István író vett részt a vitában, amely így kiszélesedett és nemcsak az élet-halál misztériumának kérdéseit taglalja, hanem a halottlátás 2000 éves történetét is feleleveníti. A vitafilmet az eredeti le- vetítése után láthatják a nézők.
