Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-29 / 256. szám

TARTALOMBÓL utyaszorítóban vagyunk, elvtárs! Később, de nem későn 11 tanácsoké a szó Simon Pál Kubába utazott Simon Pál nehézipari mi­niszter vezetésével tegnap delegáció utazott Kubába, a KGST vegyipari állandó bi­zottság 53. ülésszakára. Az ülésszak napirendjén szere­pelnek a komplex program és a hosszútávú együttmű­ködési célprogram végrehaj­tására vonatkozó intézkedé­sek; a tagországok által kö­zösen építendő üzemek lé­tesítésére kidolgozott beszá­molók. Távvezeték a Tisza felett A közeli napokban meg­kezdik a Szolnok—Török- szentmiklós között készülő 120 kilovoltos távvezeték épí­tését. Az alapozást és a vas­oszlopok összeszerelését a TITÁSZ szolnoki üzemigaz­gatóságának szakemberei végzik. A távvezeték műsza­ki érdekessége, hogy a Tisza lelett húzódó vezeték egyik beton tartóoszlopa az általá­ban használt 150—200 köb­méter helyett 500 köbméter térfogatú lesz. 0 közművelődés tartalékai Pontos szállítók A próbaüzem alatt is termelnek A közművelőd.ési intézmé­nyek és fenntartó szerveik házatáján ezidőtájt már a jövő évi terveket készítik elő, készülnek az elmúlt idő­szak munkájának elemzései. Így van ez minden ősszel, falun, városon egyaránt, hogy az év végére azután elkészüljenek a munkater­vek, amelyekből — követ* kezesképp a tényleges mun­kából is — rendszerint hiá­nyoznak a közművelődés korszerűsítését célzó törek­vések. Nevelési területek, formák, módszerek szerint, pontokba szedve, egy-egy személyt felelősként megje­lölve tervezik a közművelő­dési célok megvalósítását. Ha — netán —• egy-egy új, a korábbinak egy jobbal va­ló felváltására irányuló el­képzelést rögzítenek a terv­be, ahhoz megjegyzésként — szinte bizonyosan — az csat­lakozik : fentiek ilyen és ilyen anyagi feltételektől függnek. Tévedés ne essék: a „majd történik talán valami, ad­dig meg jó ez is” szemlé­let kialakulásában nemcsak a „végrehajtóknak”, a köz­művelődési szakembereknek van szerepük, hanem min­denkinek, akinek kötelessége a művelődés ügyét támogat­ni. S kinek nem az? Az elmúlt években meg­alkotott, központi dokumen­tumok — párthatározat, tör­vény, állásfoglalások — mél­tóképp fontos társadalmi kérdéssé tették a közműve­lődést. Ennek hatására min­denhol intenzíven foglalkoz­ni kezdtek a művelődési fel­tételekkel, s jutottak olyan eredményre: „ez van”, s innen már csak egy lépés volt a fentebb jelzett „pató- pálság”, jobb esetben a tyáni Tolbuhin, a jászalsó- szentgyörgyi Petőfi, a jános- hidai Vörös Hajnal Terme­lőszövetkezet, a Jászsági Ál­lami Gazdaság és az Egyesült Jászsági Afész képviselői. Az ülésen végleges döntés született arról, hogy a tár­sulás útján létrejött, közel 16 millió forint költséggel épült üzemben 1979. január 1-től, egyműszakos munkarenddel évi tízezer sertést vágnak le és dolgoznak fel. Az alap­anyagot a társulás tagjai biz­tosítják, az üzem évi ter­melési értéke megközelíti a 40 millió -forintot. Egyébként a húsfeldolgozóban elkezdő­dött a próbaüzem. A termelés feltételeit, az élelmiszeripari követelmé­nyeknek megfelelő, korsze­rűen felszerelt vágócsarnok, a hús feldolgozására alkal­mas 900 négyzetméter alap- területű technológiai épület, hűtőkamrák, alapanyag és készáru raktárak építésével teremtették meg. A feldolgozó helyiségeket nagy teljesítményű húsdará­ló, húskeverő és töltőgépek­kel szerelték fel. A termékek mozgatása az üzem egész te­rületén — a vágócsarnoktól a készáruraktárig — magas­pályán, szalagrendszerrel tör­ténik. Az üzemben foglalkoztatott negyvenöt dolgozó jó mun­kakörülményeiről, szociális ellátásáról fürdővel, mosdók­kal, fekete-fehér női és férfi­öltözőkkel, pihenő és étkező- helyiséggel ellátott szociális létesítmény építésével gon­doskodtak. A próbaüzemelés — ami egyben az üzem kapacitásá­nak a felmérése — az év végéig tart. A tőkehústerme­lés a próbaüzem ideje alatt is folyamatos lesz. A kará­csony előtti napokban elkez­dik a töltelékáruk, az egyéb húsáruk készítését. A karácsonyi ünnepekre tehát — és attól kezdve fo­lyamatosan — mintegy 40 féle húskészítmény, kolbász, hurka és sajtféleség, sza­lonna és füstölt húskülönle­gesség kerül az üzletekbe a Jászság egyik legkorszerűbb élelmiszeripari létesítményé­ből. legalább mennyiségileg töb­bet akarás. Pedig az említett doku­mentumok nemcsak betűik­ben, hanem szellemükben is tartalmazzák: a közművelő­dés korszerűsége nem egy­szerűen ilyen vagy olyan anyagi feltételek létén mú­lik. A gazdasági élet korszerű­sítésével kapcsolatban sok szó esik a belső tartalékok feltárásáról, kihasználásáról. Hasonlóképp kellene gondol­kodni a kulturális élet moz­gatóinak, mert vannak „bel­ső tartalékai” a közműve­lődésnek is. Egyebet ne mondjunk: a művelődési ott­honok közös fenntartása még korántsem terjedt el, a mű­szaki és agrárértelmiség ak­tív részvétele a közművelő­désben még nem jellemző, a hálózati módszertani köz­pontok egyelőre csak ak­ciókban végeznek nem rend­szeres, inkább afféle „tűz» oltás” jellegű munkát. És így tovább, példát idézhet­nénk a közművelődés bár­melyik területéről, az ama­tőr művészeti mozgalomtól a keskenyvásznú mozikig. Hamarosan elkészülnek a települések jövő évi közmű­velődési tervei. Högy ezek valóban a korszerű művelt­ségterjesztő munka alapd.o- kumentumai legyenek, ah­hoz elsősorban az szükséges, hogy alkotóik az igényeket, a lehetőségeket s a hosszabb távú célkitűzéseket figyelem­be véve. újítsanak, ésszerű­sítsenek, összefogásra biz­tassanak — egyszóval ener­giákat szabadítsanak fel. A gyakorlati, közművelődési formák korszerűsödése is ezen múlik. Szabó János Jászberényben tegnap a Kossuth Tsz-ben tartották a Jászsági Húsfeldolgozó Üzem társulási ülését. Az ülésen részt vettek az üzem alapí­tói, a jászberényi Kossuth és Zagyvamenti Tsz. a jász- fényszarui és jászjákóhalmi Béke Tsz, a jászteleki-alaty­Új húsüzem a Jászságban Évi tízezer sertés Ifjúsági nagygyűlés, felvonulás Moszkvában (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSUNK A 2. OLDALON) Változások a KONTRKTII mezőtúri gyárában Ezelőtt 25 évvel alapítot­ták Mezőtúron a KONTAK- TA Alkatrészgyár jogelődjét, amely sokáig villamos és 'géptechnikai cikkeket gyártó kis, tanácsi vállalat volt. Ez­előtt három évvel csatolták a budapesti központú nagy- vállalathoz a gyárat. Dolgo­zói kisfeszültségű villamos vezérlőkészülékeket, ipari nyomógombokat, jelzőlámpá­kat és kapcsolókat, valamint háztartási gép- és autókap­csolókat készítenek. Termé­keiknek csupán egy része ke­rül közvetlenül kereskedelmi forgalomba, mert legnagyobb megrendelői közé a Hajdúsá­gi Iparművek, a Hűtőgép­gyár, a Szerszámgépipari Mű­vek és az Ikarus tartozik. A mintegy négyszáz dolgozót foglalkoztató üzem jól tel­jesíti a nagyvállalatok folya­matos megrendeléseit, a kö­zéptávú szerződésekben vál­lalt feladatait. A gyár különösen az elmúlt években fejlődött sokat. Kü­lönösen létszámban, emiatt érthető, hogy a dolgozók egészségügyi, munkavédelmi és szociális körülményeinek javítása állandóan napiren­den szerepel. Erről a héten a városi tanács végrehajtó bi­zottsága előtt számoltak be a vezetők. Elmondták, hogy a lehetőségekhez képest ja­vították a munkakörülmé­nyeket, megszervezték az üzemi étkeztetést, a lakás­fejlesztési alapot is képez­tek, amelyből eddig negyven­öt családi házra, illetive la­kásra adtak kamatmentes hi­telt. Lehetővé tették, hogy dolgozóik, s azok családtag­jai helyet kapjanak a városi szociális intézményekben. Rendszeressé vált a szakszer­vezeti és vállalati üdülés, a csoportos kirándulás és szín­házlátogatás is. A KONTAKTA mezőtúri gyárában ebben az évben szervezték meg a bedolgozói rendszert. Mintegy ötven olyan munkaerőt vontak be ezzel a termelésbe, aki köz­vetlenül nem állhat nunka- pad mellé. A növekvő fel­adatokhoz — a város más üzemeivel összefogva — emelt szintű szakmunkáskép­zést valósítanak meg. A fel­nőtt dolgozók továbbképzé­sére pedig különböző tanfo­lyamokat szerveznek. Az idén a gyárból összesen negyven dolgozó jár rendszeresen to­vábbképzésre. Összehívták Szolnok megye Tanácsát A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága Szol­nok megye Tanácsának ülését 1978. november 2- án (csütörtökön) délelőtt 9 órára összehívta. A tanácsülés napirend­jére kerül: az állami és szövetkezeti tulajdon vé­delméről szóló jelentés; a testnevelés, a sport és a tömeges testedzés fej­lesztésének hosszú távra szóló (1976—1990) irány­elvei meghatározása, va­lamint a megyei tanács érvényben levő tanács­rendeleteinek felülvizs­gálatáról, a tanácsrende­letek érvényesüléséről szóló jelentés. Ára: 1Ft SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXIX. évf. 256. szóm, 1978. október 29., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom