Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-27 / 254. szám
1978. október 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) tási költségeit, s működésükhöz biztosítson megfelelő pénzügyi fedezetet. Palásti Józsefné, (Borsod m. 18. vk.), szakközépiskolai tanár a megyei eredményeket összegezve megjegyezte: a fejlődési egyenetlenségek, sok helyütt az összehangoltság hiánya továbbgondolkodásra késztet. Rilkéi a személyi és tárgyi feltételekben mind a megyék, mind a megyéken belül az iskolák között is nagyok az eltérések, még tervszerűbb és egy- behangoltabb munkára esetenként más tárcák, főhatóságok támogatására is szükség van. Barát Endre, (Pest m. 29. vk.), a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője a pedagógusok felelősségéről szólva rámutatott: fontos, hogy a nevelők nyugodt légkörben, megfelelő körülmények között dolgozzanak. Ennék azonban lényeges feltétele az egységes tantestületi munka megteremtése, az iskolai vezetés színvonalának emelése. Kelemenné, Balogh Katalin, (Szabolcs-Szatmár m. 8. vk.), nagykáliói általános iskolai tanár felszólalásában nehezményezte, hogy az általános tanulmányi, és szak- felügyelők nem részesülnek Apró Antal, Takács Imre Fejér megyei képviselő és Kádár János az őket megillető megbecsülésben. Javasolta, hogy szerepüket vizsgálja meg a minisztérium, és intézkedjen a felügyelői munka tekintélyének visszaállítása érdekében. Káli Ferenc, (Fejér m. 13. vk.), ön a bicskei Vajda Já- no^ Gimnázium igazgatóhelyettese elmondta, hogy a gimnáziumot ma már főként azok választják, akik érettségi után valamelyik felsőoktatási intézményben kívánnak továbbtanulni. Ugyanakkor azok is táreulnak hozzájuk, akik nem tudtak a kiválasztott szakközépiskolába 'bejutni. Nagy gondja ez a pedagógusoknak, hiszen a tanulók egy része a maximális felkészítést igényli, más része a minimummal is beéri. A gimnázium feladata elsősorban a továbbtanulás elősegítése, de a tovább nem tanulókat is fel kellene készíteni a gyakorlati életre. Ezt a kettős feladatot ez az iskolatípus eddig nem tudta teljesíteni. GYŐRI IMRE: A felnövekvő nemzedék nevelése közös ügyünk Győri Imre, (Csongrád m. 13. vk), a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára hozzászólásában hangsúlyozta: a fejlett szocialista társadalmat csak művelt, elméletileg és gyakorlatilag képzett, a korszerű világnézet és a szocialista erkölcs alapján gondolkodó és cselekvő, népüket, hazájukat szerető, más népeket becsülő, a társadalmi haladás eszméje iránt fogékony emberek tudják építeni és felépíteni. Olyan felnőttekké kell nevelnünk gyermekeinket, akik éligazodnak a világ dolgaiban, hűek társadalmi igazságunkhoz és rendünkhöz, ismerik kötelességeiket és jogaikat, helytállnak a munkában, személyes boldogulásukat a közösséget szolgálva akarják elérni. Fel kell készíteni őket a munkára, a szakmára, a hivatásra éppúgy, mint a szocialista közösségi és magánéletre, a szabad idő hasznos, kultúrált, értelmes eltöltésére. — Az iskolarendszer to- vábbfej ledztésének vizsgálata, távlatának megtervezése fontos, elvégzendő feladat. Most és a közeljövőben azonban nem szervezeti változtatásokban kell előrehaladásunk feltételeit keresni, hanem a tartalmi megújulásban, a módszerek fejlesztésében, a legjobb pedagógiai tapasztalatok elterjesztésében. Ezekkel is tehetünk még további lépéseket előre aminél jobb feltételek általánossá tételében, az oktatás, nevelés színvonalának jelentős emelésében, a nehezebb körülmények között élő, a hátrányos helyzetű gyermekek tanulmányi munkájának segítésében, az egyenlőtlenségek csökkentésében. — A szocialista iskola: nevelő iskola. 'Nevelési céljai társadalmi eszményeinkben gyökereznek — hangsúlyozta Győri Imre. — Munkájának középpontjában a személyiség formálása, a szocialista ember nevelése áll; Szerepét akkor tölti ‘be, ha az általa nevelt személyiségek gazdagok, színesek, kiteljesült emberi életre képesek. Az oktató-nevelő munka akkor eredményes, ha önnevelésre, aktív önművelésre, sokoldalú közművelődésre készít fel. — Helytelen az a felfogás, amely elválasztja az oktatást és a nevelést, mintegy azt sugallva, hogy van oktató és van nevélőmunka, vannak „oktató tantárgyak” és vannak „nevelő tantárgyak” —. Győri Imre felszólalása A nevelésben minden tantárgynak, minden pedagógusnak megvan a maga nélkülözhetetlen szerepe. A nevelés alapvetően közösségi feladat, eredményessége megköveteli, hogy a különböző érdeklődésű szaktanárokból álló tantestület egységes legyen a nevelési törekvé. sekben, a gyakorlati nevelő munkában. A nevelés ugyanakkor személyes feladat is, amelynek megvalósításában tág tere és nagy lehetősége van a pedagógus személyiségének. A jó pedagógus nemcsak jó oktató. hanem mint nevelő, mint ember egész életre szóló példakép. — Eredményes nevelő munka csak olyan iskolai közösségben folyhat, amelyben a pedagógusok és a gyerekek egyaránt jól érzik magukat. Az iskolai demokrácia fejlődésével nem vagyunk elégedettek. A demokráciáról; csak az a pedagógus tud hittel és hitelesen szólni diákjainak, aki maga is részese a demokratikus élményeknek, aki olyan közösségben él és dolgozik, ahol véleményére számítanak, szavára adnak. Az iskolai élet demokratikus vonásainak tovább fejlesztése azért is szükséges, mert nem lehet szocialista demokráciára nevelni olyan helyen, olyan iskolában, ahol pusztán hatalmi tekintélyen, utasítgatáson, parancsolgatáson alapul a vezetés. Ügy sem lehet, ha csak elmondjuk a gyermekeknek, hogy mi is az a szocialista demokrácia. Olyan eleven közeg kell hozzá, olyan iskolai környezet, amelyben gyakorolják a felelős demokráciát és a demokráciával járó felelősséget. — A szocialista demokrácia fejlődése csakis a jogok és kötelezettségek egységén alapulhat. A diákok már serdülő karukban ismerjék meg jogaikat, és kötelességeiket társadalmunkban. Ezért átgondoltabb, az életkori sajátosságokat jobban figyelem, be vevő állampolgári oktatás és nevelés szükséges. — A csaknem másfél évtizedes fejlődés megerősít bennünket abban, hogy az út, amelyen járunk, jó. Erőinket — mind az anyagiakat, mind a szellemieket — még jobban összehangolva, ezen az úton kell a jövőben is haladnunk. A felnövekvő nemzedék nevelése közös ügyünk. Felelős szolgálatával jövőnket, gyermekeinket szocialista szellemű nevelését biztosítjuk, és azt, hogy a munka, amelyet most mi végzünk — a fejlett szocialista társadalom építése —, méltó örökösre találjon — hangsúlyozta Győri Imre. Vallyon Aladárné (Csongrád m. 9. vk.) általános iskolai tanár elmondta, . hogy az „Egy üzem — egy iskola” mozgalomban a megyei munkások segitségével is sportudvarok tucatjai épültek fel az utóbbi esztendőben. Ugyanakkor hozzátette: az oktatási intézmények bői hiányzó tornatermeket e szép létesítmények sem pótolhatják. Javasolta: a következő tervidőszakban fordítsanak nagyobb gond.ot az iskolai testedzés technikai feltételeinek javítására. Tóth János, (Budapest, 35. vk), a XII. kerületi pártbizottság első titkára hangsúlyozta: Budapesten — akárcsak országosan — sok gondot okozott és okoz a képesítés nélküli pedagógusok alkalmazásának kényszere. Az utánpótlás biztosításához elengedhetetlen a Budapesti Tanárképző Főiskola helyzetének, szervezeti, személyi és tárgyi feltételeinek mielőbbi rendezése. Schmidt Ernő (Vas m. 10. vk.), a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát vezérigazgatója elmondotta, hogy Vas megyében eredménnyel kezdfek hozzá az iskolai célokat jól szolgáló könnyűszerkezetes épületek gyártásához. Már több ilyen iskolában tanulnak a gyerekek, ők is, „gazdái” is elégedettek azokkal. Nagy Pálné (Zala m. 4. vk.) általános iskolai tanár elmondta: hosszútávú befektetésnek tartják az utóbbi esztendőkben kialakított nevelőotthoni, gyógypedagógiainevelőotthoni és ifjúmunkásotthoni hálózatot. Ezek az intézmények ugyanis az óvodás kortól a munkába állásig nevelési lehetőséget teremtenek a testileg vagy lelkileg sérült, illetve a családból kiszakadt gyermekek számára. Raffai Sarolta (Bács-Kis- kun m. 17. vk.), az ország- gyűlés alelnöke, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy szükséges lenne a pedagógusok munkájának minősítési módszereit kidolgozni, megalapozottabbá tenni. A minősítéskor arra kell törekedni, hogy a szakfelügyelet elsősorban — vagy már- már kizárólagosan —- az elért eredmény alapján minősítse a pedagógust. Fodor Istvánná (Heves m. 3. vk.) általános iskolai tanár javasolté: amíg az óvodai hálózat fejlesztése lehetővé nem teszi az óvodáskorúak teljes fogadását, kötelezővé kellene tenni az iskolaelőkészítő foglalkozásokon való részvételt. Ezzel megközelítőleg egyenlő esély- lyej indulhatnának az első osztályban mindazok, akiket fel akarnak emelni. Indokolt lenne a felnőttoktatásra vonatkozó jogszabályokat is kiegészíteni — mondotta ■—, hogy az iskolai tanulmányaikat 16 éves korig be nem fejező fiatalok 18 éves korig legyenek kötelesek tanulni a dolgozók iskolájában. Bácskai Istvánná (Hajdú- Bihar m. 11. vk.) általános iskolai igazgatóhelyettes hangsúlyozta: az iskola új feladatainak megoldásához a „tudós tanárok” helyett egyre inkább magasan képzett nevelőtanárokat kíván. A tanárképzőkbe jelentkezők rátermettségét ezért az eddiginél jobban kellene vizsgálni, s nagyobb feladat vár a képzőintézményekre a felvett hallgatók elkötelezettségének. hivatástudatának erősítésében, ápolásában is. Tóth Ilona (Veszprém m. 12. vk.), a megyei KISZ-bi- zottság első titkára kiemelte: az iskolák belső életében nagyobb figyelmet kell fordítani a szocialista magatartás formálására, a szocialista személyiségjegyek tudatos alakítására, a világnézeti, politikai tudatosság elmélyítésére. Iskoláink — mondotta — teremtsenek még több lehetőséget a fiataloknak sokoldalú társadalmi-közéleti közösségi tapasztalatok szerzésére. Mezei László Bp. 8. vk), a budapesti Rádiótechnikai Gyár szerszámkészítője választókerülete, Óbuda oktatási helyzetét ismertetve elmondta: a jelenlegi körülmények között csak nehezen, a tanítók és a tanárok hallatlan áldozatvállalásával lehet biztosítani a hatékony pedagógiai nevelőmunka alapvető követelményeit. Javasolta egy kifejezetten gyermekintézményeket tervező és kivitelező vállalat életrehívá- sát, esetleg a már meglevő építési szervezetek összevonásával. Az országgyűlés őszi ülésszakának első napja Anró Antal zárszavával ért véget. A képviselők ma a közoktatás helyzetéről szóló beszámoló fölötti vitával folytatják munkájukat. KlSZ-delegáció utazott a Szovjetunióba A Komszomol megalakulásának 60. évfordulója alkalmából sorra kerülő megemlékezésekre csütörtökön a Szovjetunióba utazott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség delegációja. A küldöttséget Maróthy László, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára vezeti. A delegáció búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fejti György, a KISZ KB titkára. Jelen volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Nemzetközi rákkutatási szimpózium G. G. Steel, londoni, illetve F. Rilke, milánói professzor előadásával vette kezdetét az európai ráktársaság — az EACR — és a Magyar Onkológusok Társasága hazánkban ezúttal már másodszor megrendezet szimpóziuma. A SOTE Nagyvárad téri elméleti tömbjében a két, egymással párhuzamosan folyó üléssorozaton a mintegy 200 hazai és külföldi résztvevő előreláthatóan 106 előadást hallgat meg három nap alatt. Az elméleti szekció a daganatos sejtburjánzás biológiai sajátosságaival, a klinikai szekció pedig a nyirokszervek, á húgyhólyag, a here és a prosztata daganatos megbetegedéseivel foglalkozik, ahol új kombinált kezelési eljárásokról is beszámolnak. Bővül a gépkocsijavító szolgáltatás Két korszerű szerelűkocsi is üzembe áll A szelektív iparfejlesztés, a termelés átprogramozása során a Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalata a jászberényi Aprítógépgyárnak adta át a jászberényi és az egyik szolnoki gyáregységét. Az Aprítógépgyár az általa, népgazdaságilag jobban hasznosítható két kisebb üzemért, közel 20 millió forint ellenértéket fizet, három évi egyenlő részletben. A Vasipari Vállalat ezt az ösz- szeget a szászbereki gyáregységének rekonstrukciós fejlesztésére, illetve a szolgáltató ágazat bővítésére használja fel más beruházási pénzforrásokkal együtt. Az akkumulátort gyártó üzemben új munkacsarnokot, szennyvíztisztító művet építenek. Korszerűsítik a technológiai sort, megszüntetik a nehéz fizikai munkát, légtechnikái rendszerrel megvédik a dolgozók egészségét az ólomportól és a savártalmaktól. A tervidőszak végére elkészülő rekonstrukcióval a szászbereki gyáregység termelési értéke 46 millió forinttal meghaladja a jelenlegit, s eléri a 130 millió forintot. Az összeg másik részét a vállalat a szolgáltatásfejlesztési alapra, a személygépkocsi és a háztartási gépjavítás bővítésére fordítja. Még az idén üzembe helyezik az új festőépületet, bővítik a gépkocsi-szerviz munkaterületét, a karosszérialakatos-kapacitást. A továbbiakban emelet- ráépítéssel új helyre kerül a hűtő- és elektromos részleg, valamint a forgácsolóműhely. A központi szolgáltatásfejlesztéssel a VI. ötéves terv első éveire — a gépkocsipark gyarapodásával párhuzamosan — évi 36 ezer órával növekszik a vállalat gépkocsijavító kapacitása, Szolnok vonzáskörzetében, illetve Kisújszálláson két korszerű szerelőkocsit is üzemeltetnek majd. Befejezték az ősziek vetését A kenderesi November 7. Termelőszövet.kezetbe’n tegnap elvetették az utolsó hektáron is az őszi gabonát. A gazdaság 1737 hektáron termel őszi búzát és árpát. A Háztáji kukoricaföldek termését a termelőszövetkezet szárító üzemébe viszik a jászszentandrási Haladás Tsz tagjai. A termést szárított, morzsolt állapotban kapják vissza, a szövetkezet teherautói házhoz szállítják.