Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-27 / 254. szám

XXIX. évi. 254. sióm, 1978. október 27., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Beszámoló a közoktatás helyzetéről Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Tegnap délelőtt Apró Antal elnökletével kezdte meg ta­nácskozását az országgyűlés. Az őszi ülésszakon részt vett Losonczi Pál, Kádár János és Lázár György is. A képviselők plénuma igazoltnak nyilvánította Mátyus Gábort, Bács-Kis- kun megye 14. számú; Mészáros István, Békés megye 10. szá­mú; Herczeg Károlyt, Borsod megye 13. számú; Szurdi . Ist­vánt, a főváros 2. számú választókerületének újonnan vá­lasztott képviselőjét. Apró Antal bejelentette, hogy a jogi-, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság elnökét, dr. Gonda Györgyöt érdemeinek elismerése mellett, elnöki tisztéből felmentette — mert más munkakörbe került —, s a bizottság új elnökévé dr. Gajdócsi Istvánt választotta. A kulturális bizottság Géczi Jánost vá­lasztotta elnökévé (az elhunyt Ortutay Gyula utódjává); a külügyi bizottság — Nagy Miklóst, a bizottság titkárát — szintén mert más munkakörbe került, saját kérésére, mun­kásságának elismerése mellett felmentve — Darvasi Istvánt választotta titkárává. Apró Antal az országgyűlés elismerését tolmácsolta dr. Gonda Györgynek és Nagy Miklósnak sok évi értékes tevékenységükért, s eredményes munkát kívánt az új tisztségviselőknek. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szó­ló jelentését, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát; 1. Az oktatási miniszter beszámolója a közoktatás hely­zetéről ; 2. A közlekedés- és postaügyi miniszter beszámolója a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásáról, és to­vábbfejlesztésének főbb irányairól; 3. Interpellációk. Az elfogadott napirendnek megfelelően az országgyűlés elnöke dr. Polinszky Károly oktatási miniszternek adta meg a szót. Polinszky Károly expozéja háromszázezerrel lesz maga­sabb az általános iskolába járó gyermekek létszáma, — A tudományos-technikai haladás felgyorsulásával tár­sadalmi-gazdasági fejlődé­sünket egyre növekvő mér­tékben az határozza meg, hogyan tudjuk az ember, a legfőbb társadalmi termelő­erő általános és szakkép­zettségét növelni — mondot­ta Polinszky Károly. — Kü­lönösen nagy jelentősége van a felnövekvő nemzedékek megfelelő képzésének. Arra törekszünk, hogy megfelelő nevelési, oktatási módszerek alkalmazásával az első osz­tályban gyakorlatilag telje­sen megszűnjön a bukás, anélkül, hogy engedményeket tennénk a követelményei, a színvonal rovására. Célunk továbbá, hogy arányos mun­kamegosztást teremtsünk a szakmunkásképzők és a szak­munkásképzési célú szakkö­zépiskolák között. Ez azt je­lenti, hogy a tanulókat a jö­vőben — a szakközépiskolai keretekben — azokra a szak­mákra készítjük fel, amelyek nagyobb elméleti megalapo­zást kívánnak. — 1979 őszétől a gimnáziu­mok első osztályaiban új tantervek szerint kezdődik a tanítás. A tanulmányok utol­só két évében belépő fakul­tatív oktatással erősíteni kí­vánjuk a felsőfokú tovább­tanulásra való felkészítést. Módot nyújtunk arra is, hogy a tovább nem tanulók mun­kába állását jobban segítsük, anélkül, hogy a gimnázium átvállalná a szakmai iskolák feladatát. Minden iskolatí­pusban megkezdtük, vagy előkészítettük az új oktatási- nevelési tervek bevezetését. Külön gondot fordítunk' a magyar nyelv irodalom, a történelem oktatására, hiszen ezeknek semmi mással nem pótolható szerepük, jelentő­ségük van a felnövekvő új nemzedékek helyes történel­mi tudatának, szocialista jel­lemének alakításában. A kö­vetkező évek egyik legfonto­sabb feladata, hogy figye­lemmel kísérjük elképzelé­seink gyakorlati megvalósu­lását, ellenőrizzük tanköny­veink használhatóságát, se­gítsük a pedagógusok meg­újulási készségét. — A közoktatás fejlesztése gyorsan változó korunkban, a társadalmi átalakulás és a tudományos-technikai hala­dás mai üteme mellett fo­lyamatos feladat — folytatta Polinszky Károly. — Nincs egyszer s mindenkorra adott, örökérvényűen ideális isko­larendszer. Az az optimáli­san korszerű iskola és isko­larendszer, amely értékeit megtartva, rugalmasan tud igazodni az élet változó kö­rülményeihez, a fejlett szoci­alista társádalom növekvő igényeihez. Ezt tartva szem előtt, 1972-ben azt az utat választottuk, hogy közneve­lésünket az adott szervezeti Dr, Polinszky Károly okta­tási miniszter beszél keretek között fejlesszük, korszerűsítve az iskolák bel­ső életét, javítva az oktatás­nevelés tartalmát és módsze­rét Meggyőződésem, hogy társadalmi és gazdasági le­hetőségeink, demográfiai helyzetünk közepette a he­lyes utat választottuk. — A folyamatos előrehala­dás nem nélkülözheti a hosszútávú fejlesztés elvéit, irányait. És válaszolnunk kell arra a kérdésre; változtas­sunk-e, illetve hogyan vál­toztassunk oktatási rendsze­rünkön? A jövő érdekében is cselekszünk, amikor megte­remtjük az óvodai nevelés, az ötévesek iskolai előkészítésé­nek mind jobb személyi, tárgyi és szervezeti feltéte­leit, amikor az óvodai neve­lést a 3—6 évesek számára fokozatosan teljessé tesszük. Mind az általános iskolai ok­tatás színvonalának emelése, mind az egyes társadalmi ré­tegekben felnövő gyermekek indulási hátrányainak mér­séklése összefügg ezzel. To­vább kell növelnünk az ál— talános iskolát eredményesen befejezők, s tovább kell csök­kenteni a tanév-vésztők szá­mát és arányát. Mindezt úgy, hogy mindenütt emel­kedjen az oktatás és nevelés színvonala. Az eddiginél gyorsabb ütemben kell csök­kenteni az iskolák közötti színvonalékülönibségeket oly módon, hogy a rosszabb fel­tételek között dolgozók kö­rülményeit, lehetőségeit kell nagyobb ütemben lendülete­sebben fejlesztenünk. Polinszky Károly a továb­biakban elmondta, hogy a következő három évben több mint százezerrel nő az óvo­dáskorúak száma, s több mint mint 1973—74-ben volt. A gyermekek megfelelő körül­mények közötti elhelyezésé­re az eddiginél gyorsabb és rugalmasabb megoldásokat kell alkalmazni az iskolaépí­tésben. Elismeréssel szólt ar­ról, hogy a pedagógusok döntő többsége nagy oda­adással, lelkiismeretesen, szakszerűen, eredményesen dolgozik. Nem egyszer ők pó­tolják a család hiányzó gon­doskodását. Az oktatásban a kulcsszerep a pedagógusoké, de a gyermeket nem csak ók nevelik. A szülők természe­tes családi és társadalmi fe­lelőssége senki másra, semmi másra át nem ruházható. Az iskolai és a szülői ház kap­csolata jelenleg elevenebb, mint korábban. De a kon­taktus még mélyebb, és tar­talmasabb lehetne — hang­súlyozta a miniszter, majd kérte az országgyűlést, fo­gadja el beszámolóját. A beszámoló vitája Salamon Hugóné, (Komá­rom m. 3. vk.), a Komárom megyei pártbizottság titkára felszólalásában a család sze­repével foglalkozott. — Meg­határozó jelentőségű — mon­dotta, — hogy a gyermek milyen otthoni légkörben ne­velkedik. Nagyon fontos, hogy őszinte, nyílt, segítő­kész közösség vegye körül, amelyben elvárják tőle a pontosan lelkiismeretesen végzett munkát, amelyet meg is becsülnek. Ennek a szem­léletnek az erősítésére azért van szükség, mert ma még a családoknak nem mindegyi­ke érzi felelősségét gyer­meke nevelésében. Ez pedig nem anyagiakra, hanem hi­bás szemléletre vezethető vissza. Varga Zsigmond, (Békés m. 11. vk.), a gyomai általá­nos iskola igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakosság és az üzemi dolgo­zók társadalmi , munkájával létrehozott oktatási intéz­mények fenntartási költsé­geinek előteremtése helyen­ként gondokat okoz. Kérte a Minisztertanácsot; tekintse át a helyzetet, az intézmé­nyek üzemeltetési, fenntar­(Folytatás a 3. oldalon.) !Ü j £j| • |p| Megkezdte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka A csepeli Kossuth Lajos Szakközépiskolában két évvel ezelőtt indították be a repülőgépszerelő és a repülőgépműszerész szakmák oktatását. A négyéves képzés után a fiatalokat a MALÉV és a MÉM Repülőgépes Szolgálat alkalmazza Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. Az Elnöki Tanács — az 1970. évi IV. sz. törvény- erejű rendeletet hatályon kí­vül helyezve — törvényerejű rendeletet fogadott el a ma­gyar állampolgárok külföldre utazásáról és az útlevelekről. A törvényerejű rendelet 1979. január 1-én lép hatályba, végrehajtásáról a Miniszter­tanács gondoskodik. Az államigazgatási terület- szervezési határozatokkal összhangban az Elnöki Ta­nács az igazságszolgáltatás szervezetét érintő határoza­tokat hozott: elrendelte egyes bíróságok és járási ügyész­ségek megszüntetését, illet­ve átszervezését. Az igazság­szolgáltatási szervezeti intéz­kedések 1978. december 31- ig lépnek hatályba, végre­hajtásukról az igazságügy­miniszter és a legfőbb ügyész gondoskodik. Az Elnöki Tanács határo­zatot hozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulója alkalmából adó - mányozandó kitüntetésekről, bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb fo­lyamatban levő ügyekben döntött. iázár György Moszkvában Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspánt Poli­tikai Bizottságnak tagja, a Minisztertanács elnöke Alekszej Kosziginnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjá­nak, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének meghí­vására tegnap Moszkvába utazott. Kíséretében van Híj­szár István, a Politikai Bi­zottság tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az Or­szágom Tervhivatal elnöke, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára és Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, a magyar— szovjet gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke. A látogatás során megbe­széléseket folytatnak a két ország közötti sokoldalú együttműködés időszerű kér­déseiről, fejlesztésének fel­adatairól. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke és kíséretének tagjai tegnap a koraesti órákban megér­keztek Moszkvába. Elutazott Budapestről a dán miniszterelnök Tegnap délelőtt elutazóit Budapestről Anker Jorgen­sen, a Dán Királyság minisz­terelnöke, aki Lázár György­nek, a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa elnöké­nek meghívására hivatalos látogatást tett Magyarorszá­gon. A vendégeket a dán és ma­gyar zászlókkal díszített Fe­rihegyi repülőtéren ünnepé­lyesen búcsúztatták. A bú­csúztatásra megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Púja Frigyes külügy­miniszter, Pozsgay Imre kul­turális miniszter, Romány Pál mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, Várko- nyi Péter államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Folyami szemle a Közép-Tisza vidékén Felülvizsgálják az idei me­derrendezés, a partbiztosítás helyzetét, ellenőrzik a hajó- zóutat, továbbá megjelölik a folyamszabályozás és fej­lesztés tennivalóit azon a fo­lyami szemlén, amely tegnap kezdődött meg a Közép-Tisza vidékén. A tájterület vízügyi igazgatóságának szakemberei a kiskörei Tisza II. vízlép­csőnél kezdték meg az ellen­őrzést, körültekintően meg­vizsgálják a víztározó álla­potát, a zsilipeknél végzett mederbiztosítási munkát. Ellenőrzik a szemle során a Tiszából kiinduló Jászsá­gi és Nagykunsági Főcsator­na torkolati szakaszának ál­lapotát, gátjának reagálását a vízre. Tiszakécskénél több­évig tartó folyamszabályozá­si munkát kezditek el, mivel az éles kanyarban szakado­zik a folyópart, veszélyezteti a beépített, értékes üdülőte­rületet. A part erősítésénél új technológiai eljárást al­kalmaznak, amely meggyor­sítja, biztonságosabbá és gazdaságosabbá teszi a part­védelmet. Az idén már több száz négyzetméter kővei ter­helt nádszövetre erősített rőzsekolbászokat helyeztek el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom