Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-25 / 252. szám
1978. október 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Varázsszó: karbantartás Gépek az üzemben—hibák a gépekben Lassan megvalósul hazánkban a mezőgazdasági munkák teljes gépesítése. Így például a gabonafélék és a kukorica termesztésének 97-98, a napraforgó, burgonya munkálatait pedig 80, illetve 60 százalékban gépesítették a gazdaságok. Ilyen körülmények között érthető, hogy a terrrtelés biztonságának egyik legfontosabb meghatározója az üzemek erőgépeinek, valamin? egyéb berendezéseinek jó műszaki állapota. A gépápolási munkákra többek között ezért is érdemes megfelelő figyelmet fordítani. Másrészt a most forgalomba került traktorok beszerzési és fajlagos ára lényegesen magasabb, mint a hagyományosnak mondható kisebb teljesítményű gépeké. Növekvő árak Például az ötven lóerős MÍZ egy lóereje kétezer forintba kerül, míg az újabb és korszerűbb, a dolgozók kényelmét is biztosító traktor egy lóereje körülbelül 8—9 ezer forint. Ez a modem gép lényegesen igényesebb a karbantartási munkákban, mint elődei. Meghibásodása esetén sokkal költségesebb javítása is. Mindezek mellett egy ilyen gép kiesése óriási munkaszervezési nehézségeket okoz a termelőnek. Régebben egy- egy gazdaság 20—30, sőt nem volt ritka, hogy 50 kisebb traktorral rendelkezett. Ha meghibásodott egy, megfelelő átcsoportosításokkal megoldhatták az elromlott gép pótlását. Ma viszont egy gazdaságban két-három nagyteljesítményű erőgép végzi az alapvető munkákat — például a szántást — és ha ezek közül egy meghibásodik, a gazdaság vonóerőkapacitásának 30—50 százaléka esik ki a termelésből. A másik ok, amely indoA tiszaburai Lenin Termelőszövetkezet közel négyezer hektáron gazdálkodik. Az aktív tagok száma kétszázhatvan, s mellettük kétszázhuszon- két járadékos, nyugdíjas tartozik a közös gazdasághoz. Közülük harminchétén több-kevesebb ideig ebben az évben is dolgoztak, dolgoznak. A termelőszövetkezet éves termelési értéke meghaladja az ötvenmillió forintot, és a bevételnél nem elhanyagolható tényezőként szerepel a 94 hektáros gyümölcsös. Ez a terület — éppencsak termőre fordulva — már ma is kilencmilliós jövedelmet jelent. kevés híján az összbevétel 20 százalékát. Nem véletlen, hogy a gyümölcsös további 70—80 hektáros bővítését tervezik a következő években. Ami a munkaerőgondokat illeti, érdekes problémákat vetett fel a majdnem százhektáros gyümölcsös. Évközben a területnek 30—40 lány, asszony a gazdája. Ök zömmel szakmunkások, akik a fák pótlását, metszését, permetezését, kapálását végzik, kézi és gépi erővel. Viszont már a telepítésnél nyilvánvalónak tűnt, hogy ekkora terület a gyümölcsszedés, -érés idején napi 2— 300 munkást is igényel. Nos, ezt az alkalmi, kisegítő munkaerőt Tiszaburán zömmel a cigánylakosság képviseli. — Volt olyan júniusi napunk, amikor kétszáznegyven ember szorgoskodott a kertészetben — tájékoztat Blahó Istvánná termelőszövetkezeti bérelszámoló. — Igaz, nemcsak a kosárba, a gyomorba is raktak bőségesen, és másnáp már ötvennel kevesebb lett a jelentkező. Rajtuk kívül negyven családtag, jónéhány nyári szünetét töltő diák, nyugdíjasunk is eljárt gyümölcsöt szedni. A napi kereset nyolcvan forinttól százhatvanig kolja a szervizmunkák tökéletesítését, az az, hogy az egy hektárra jutó gépköltségek mintegy 50—60 százalékkal megemelkedtek, amelyhez jelentősen hozzájárul az amortizáció és az üzemeltetési költségek növekedése. Így a gazdaságoknak mindenféleképpen indokolt lenne a gépek élettartamának növelése, és az üzemeltetési kiadások csökkentése. Mindkettő megoldható a naponta és az időszakonként esedékes karbantartási munkák elvégzésével. Például Újszászon De a gazdaságokban a tárgyi és személyi feltételek elmaradtak az új követelmények mögött. Speciálisan képzett kezelőkre, javítókra lenne szükség és nem alkalmazható az a módszer, hogy a traktor vezetője egyben karbantartója is. Több szakember véleménye, hogy az igazán megfelelő az lenne, ha ezeknek a gépeknek a kezelői középfokú képzettséggel rendelkeznének. Másik gond, hogy nincs meg a technikai felszereltség. A megye gazdaságainak egyharmad részénél a nagyméretű gépekkel nem tudnak beállni a javítóműhelyekbe. Ez azt eredményezi, hogy ha még felszerelés lenne is, műszeres vizsgálatartott — a szorgalomtól függően. Különösen az ötvenhárom hektáros meggyes nem engedett késedelmet. Ekkor gyakorlatilag mindenkit felvettünk, aki jelentkezett. — Jellemző az alkalmi munkaerő nagyságára és méretére szövetkezetünknél, hogy a kívülállók és családtagok a meggy- és cseresznyeszedésben összesen négy- ezer-nyolcszázötvenhét munkanapot teljesítettek, és keresetük meghaladta az 513 ezer forintot — folytatja Tolnai Éva főkönyvelő. Ha ehhez hozzáteszem a kajszibarack, és körteszedésben besegítők munkabérét is, elmondhatom, hogy ebben az évben közel egymillió forintot fizettünk alkalmi munkásainknak. Ez törvényszerű, mivel a gyümölcsös egész évi munkáit 30—40 lányunk, asszonyunk ellátja, de a betakarítás szorgos tennivalóit csak a besegítőkkel tudjuk teljesíteni. Hozzá kell tentokat végezni igen körülményes volna. A gépápolási munkák pontos és ideális elvégzése pedig az lenne, ha bevezetnék az éjszakai javítóműhelyszolgálatot. Ez megkönnyítené a munkaszervezést is, valamint növekedne a gépek kihasználtsága. Ilyen esetben a traktoros reggel átveszi gépét, amelyre már rá van szerelve a megfelelő munkagép, és este a munka befejeztével átadja a szerelőknek. Megvalósíthatatlan? Nem. Volt már ilyen a megyében, például Üjszászon, több' évvel ezelőtt. Üzembiztonság: termelésbiztonság A mezőgazdaságban egy- egy munkafolyamat elcsúszása forintokban mérhető. Ha a búza vetése nem a legjobb időben történik — október 5. és 20. között — a terméskiesés, a késéstől függően, tíz-harminc százalék lehet. Ha a talaj-előkészítést későn fejezik be, és a magágy rossz lesz, a hozam szintén az előbb említett mértékben csökkenhet. Ez a késés könnyen előfordulhat géphiba miatt is. Eszte- lenség és gazdaságtalan is lenne, ha az üzemek tartaléknak gépeket vásárolnának., hogy pótolják a kiesőket. Ha a hibákat nem is szünteti meg, de feltétlenül mérsékli a megfelelő karbantartás és szervizmunka. Egyszerű képlettel jellemezni lehet ennek fontosságát : az üzembiztonság egyenlő a termelésbiztonsággal. Hesz Viktor nem az elmondottakhoz, hogy túlnyomó többségük munkájával elégedettek vagyunk, és dolgoznak is, mivel csak enni senkit se engedünk a gyümölcsösbe. Ezen kívül szólnék még néhány kisegítőnkről: pár nyugdíjasunkról, ők állandó jelleggel rendszerint éjjeli és naopali őrök nálunk. Alkalmi munkások. Általában ferde szájízzel ejtjük ki a mondatot, mintegy leki- csinylőleg vélekedve az érintett munkakörről. Pedig időszakos szerepük egy-egy mezőgazdasági nagyüzemnél, kertészettel, szőlészettel foglalkozó közös gazdaságnál, főleg az érés, betakarítás idején jelentős. Tudják ezt Tiszaburán is, a Lenin Termelőszövetkezetben, hiszen a besegítő-kisegítők jövő évi tervezett munkabére már meghaladja az 1 millió 200 ezer forintot is. D. Szabó Miklós A ZÖLDÉRT Anna-hegyi tároló pincéiben nagy meny- nyiségű burgonyát! tárolnak a télen. A „burgonyabarlangba" eddig százhatvan vagonnyit gyűjtöttek. A képen: futószalag segítségével „építik" a burgonyahegyeket. Nyolc év alatt Ötmillió négyzetméter radiátor A Hűtőgépgyár jászboldog- házi radiátorgyárában nyolc évvel ezelőtt kezdődött el a termelés. Ma már évente csaknem egymillió négyzet- méter korszerű fűtőtest készül a fiatal üzemben, amelyből tekintélyes mennyiség kell a hazai lakásprogramhoz, de külföldön is keresett cikk. A kiskereskedelem, a ‘ kislakásépítők számára nem sok jut belőle. A község egyetlen üzeme megközelítően háromszáz dolgozót foglalkoztat, közöttük sok a nő és szép számmal akad többgyermekes édesanya is. Többségük az október 21-i szabad szombaton is ott dolgozott a termelésben, hogy hozzájáruljon a gyermekek számára épülő intézmények költségeihez. Kétszáznál többen vállaltak szabadnapjukon munkát, s éppen e napon jött le a szalagról az ötmilliomodik négyzetméter radiátor. A szombati kommunista műszak eredménye 3 ezer 220 négyzetméter radiátor lett A MÁV soronkívül 10 vagont adott, hogy még aznap ki is tudják szállítani a „termést”. A műszak munkabérét a napokban utalják át a tanácsnak az épülő bölcsőde számára. Negyedszeri kaszálásra is jól fizetett a lucerna a fegyverneki Aranykalász Termelőszövetkezetben. Képünkön a fűkaszát és a rendsodrót láthatjuk munka közben; a lucernából a gazdaság saját szárítóüzeme készít! lucernalisztet (K. I.) Nemcsak besegítők — kisegítők is Alkalmi munkaerő Tiszaburán Számit rájuk a kertészet A pártalapszervezet Elvtársi közösség A pártalapszervezetek —a párt szervezeti egységei — egyben kommunista emberi közösségek is, olyanok, amelyeknek meghatározó szerepük van abban, hogy tagjaik a szó legteljesebb értelmében kommunistává váljanak. Persze mindez rendkívül összetett folyamatok közepette valósul meg. Jelentős szerepe van ebben a pártalapszervezetek ideológiai politikai nevelőmun- káiának, a sokoldalú és állandó képzésnek, mindenekelőtt a közösen végzett munkának, mivel elsősorban ez minősít minden kommunista közösséget. Elismerés és biztatás A pártalapszervezet eredményes munkájának alap- feltétele, hogy a párttagok aktív részt vállaljanak az általános tevékenységből, hogy eleget tegyenek pártmegbízatásaiknak, a párttagságból eredő kötelezettségeiknek. Mindezt azonban nemcsak a kötelességérzet, hanem egyéb érzelmi motívumok is befolyásolják. Ebből a szempontból igen fontos dolog, hogy a pártvezetőség mennyiben igényli a párttagok munkáját, hogy azok érzik-e. tapasztalják-e munkájuk és megbízatásuk fontosságát, érzékelik-e munkájuk gyümölcsét abban a formában, hogy észrevételeiket, javaslataikat a vezetés az intézkedésekben, határozatokban felhasználja, érvényesíti. Ezért arra kell törekedni, hogy a pártmegbízatásokat a végrehajtás folyamatában rendszeresen is értékeljük. Az ilyen alkalommal nyújtott elismerő szavaknak rendkívüli jelentősége van a további munka szempontjából. Űjabb teljesítményekre buzdít, bizonyságát adja annak, hogy hasznos és nem felesleges az a. dolog, amelyet a párttag végez, jók a megválasztott módszerei, helyesek véleményei. A jól végzett pártmunka elismerésében lényegében a párt politikájának valóravál- tásán dolgozók munkájának megbecsülése jut kifejezésre. Ha az alapszervezetben a pártmunka értékelését. ' a jól dolgozó kommunisták munkájának elismerését rendszeressé tesszük, akkor ez a további eredményes munka közvetlen ösztönzőjévé válik. A végzett munka rendszeres értékelése, a jó munka elismerése azonban nemcsak önmagáért való. hanem jelentős kihatással van a kommunista egyéniség fejlődésére, a párttagság nevelésére is. A párton belüli elvtársi politikai légkör, a pártegység, a párt egész ütőképessége nagymértékben függ az egymáshoz való tartozás, a kölcsönös felelősség érzetének helyzetétől, állapotától. Ma is igaz és tanulságos az a lenini gondolat, hogy a párt felelős tagjaiért, s mindén egyes kommunista is felelős a pártért. Ennek állandó figyelembevétele. érvényesítése nagymértékben befolyásolja a kommunista közösség személyiségformáló tevékenységét, kisugárzó hatását a környezetére. Az elvi alapon nyugvó elvtársi kapcsolatok feltételezik egymás munkájának figyelemmel kísérését, megbecsülését, a segítőkészséget, az őszinte bírálatot. A tagkönyvcsere során lefolytatott személyes beszélgetések ilyen értelemben is lényeges tanulságokat hoztak számunkra. Bizonyították, hogy a kommunisták felelősséget éreznek egymás iránt, a párt iránt. Bizonyították, hogy a párttagok döntő többségének munkája, magatartása, példamutatása megfelelő. Ez erőt, ösztönzést ad mindannyiunk számára a további munkához. A tagkönyvcsere azonban hozott másirányú tapasztalatot is. A pártból ez alkalommal kikerültek számát nem tekintjük magasnak. Mégis intő tanulság számunkra, minden egyes kommunista közösség számára, hogy sok elvtársunk élete, sorsa másképpen alakult volna, ha az első hibánál, az első botlásnál figyelmeztetjük, vagy felelősségre vonjuk őket — tekintet nélkül beosztásukra — elsősorban saját érdekükben. Ezek a tapasztalatok újra figyelmeztetnek bennünket: erősítsük pártunkban a bírálat és önbírálat szellemét. Ehhez a kommunistáknak olyan légkort kell biztosítani, ahol a bírálatot nem veheti senki személyeskedésnek, ahol az önkritikát nem valamiféle divatjamúlt „ötvenes évek módszerénék” tekintik. A hibák, a fogyatékosságok, a torzulások ellen határozottan kell fellépni, és egységesen cselekedni megszüntetésük érdekében. A párttagoknak nem lehetnek előjogaik, kiváltságaik, de azért, mert párttagok, nem részesülhetnek jogtalanul hátrányban sem. A kommunisták a társadalomtól csak azért, mert párttagok, nem igényelhetnek — és nem is igényelnek — megkülönböztetett bánásmódot, ez igazságtalan lenne, de a pártvezetőségtől, a kommunista vezetőktől figyelmességet. törvényes keretek közötti és az erkölcsi normáknak megfelelő gondoskodást és segítséget a személyes ügyeik intézésében — igen. A kommunisták emberek, bizonyos események, gazdasági vagy társadalmi hatások, érzelmi motívumok stb. reájuk is ugyanolyan hatással vannak, mint a társadalom más tagjaira. Sok esetben kerülnek olyan nehéz helyzetbe, amit náluk sem lehet annyival elintézni, hogy „neked ezt meg kell érteni, hiszen párttag vagy”. Ezeknek a tényezőknek feltárása fontos feltétele lehet az aktivitás növelésének, végsősoron pedig a pártegység erősítésének. Kölcsönös segítségadás Legyen az alapszervek vezetőinek és a különböző területeken dolgozó kommunista vezetőknek gondja arra. hogy amikor az egyes párttagok munkájukkal, helytállásukkal azt kiérdemelték, hozzájussanak mindazon javakhoz, szükségletekhez, amelyeket ilyen esetekben a társadalom valamennyi tagjának biztosítunk. Ne engedjék meg, ' hogy problémájukat, segítség iránti kérésüket a belátásra vagy az öntudatra való utalással tussolják el. Helyes, ha a jogos segítségben nem várjuk meg, amíg az érintett elvtárS jelentkezik — hiszen ezt többen szerénységből nem is teszik —, hanem a vezetés tartsa számon, hogy ki, mikor, mire vált érdemessé, jogosulttá és biztosítsa azt. Más .szóval: az alapszervezet vezetőségének, a pártcsoportok vezetőinek nemcsak a panaszok és kérelmek folytán kell intézni az ilyen jellegű gondokat, hanem állandóan és figyelmesen kell vizsgálni, keresni a kölcsönös segítség- adás lehetőségét. dr. Latos István az MSZMP KB alosztályvezetője
