Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-25 / 252. szám

1978. október 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Varázsszó: karbantartás Gépek az üzemben—hibák a gépekben Lassan megvalósul hazánkban a mezőgazdasági munkák teljes gépesítése. Így például a gabonafélék és a kukorica termesztésének 97-98, a napraforgó, burgonya munkálatait pedig 80, illetve 60 százalékban gépesítették a gazdaságok. Ilyen körülmények között érthető, hogy a terrrtelés biztonsá­gának egyik legfontosabb meghatározója az üzemek erőgé­peinek, valamin? egyéb berendezéseinek jó műszaki állapota. A gépápolási munkákra többek között ezért is érde­mes megfelelő figyelmet for­dítani. Másrészt a most for­galomba került traktorok be­szerzési és fajlagos ára lé­nyegesen magasabb, mint a hagyományosnak mondható kisebb teljesítményű gépeké. Növekvő árak Például az ötven lóerős MÍZ egy lóereje kétezer fo­rintba kerül, míg az újabb és korszerűbb, a dolgozók kényelmét is biztosító trak­tor egy lóereje körülbelül 8—9 ezer forint. Ez a mo­dem gép lényegesen igénye­sebb a karbantartási mun­kákban, mint elődei. Meg­hibásodása esetén sokkal költségesebb javítása is. Mindezek mellett egy ilyen gép kiesése óriási munka­szervezési nehézségeket okoz a termelőnek. Régebben egy- egy gazdaság 20—30, sőt nem volt ritka, hogy 50 kisebb traktorral rendelkezett. Ha meghibásodott egy, megfelelő átcsoportosításokkal megold­hatták az elromlott gép pót­lását. Ma viszont egy gaz­daságban két-három nagy­teljesítményű erőgép végzi az alapvető munkákat — például a szántást — és ha ezek közül egy meghibáso­dik, a gazdaság vonóerő­kapacitásának 30—50 száza­léka esik ki a termelésből. A másik ok, amely indo­A tiszaburai Lenin Ter­melőszövetkezet közel négyezer hektáron gaz­dálkodik. Az aktív tagok száma kétszázhatvan, s mellettük kétszázhuszon- két járadékos, nyugdíjas tartozik a közös gazda­sághoz. Közülük harminc­hétén több-kevesebb ide­ig ebben az évben is dol­goztak, dolgoznak. A termelőszövetkezet éves termelési értéke meghaladja az ötvenmillió forintot, és a bevételnél nem elhanyagol­ható tényezőként szerepel a 94 hektáros gyümölcsös. Ez a terület — éppencsak ter­mőre fordulva — már ma is kilencmilliós jövedelmet je­lent. kevés híján az összbe­vétel 20 százalékát. Nem vé­letlen, hogy a gyümölcsös további 70—80 hektáros bő­vítését tervezik a következő években. Ami a munkaerőgondokat illeti, érdekes problémákat vetett fel a majdnem száz­hektáros gyümölcsös. Évköz­ben a területnek 30—40 lány, asszony a gazdája. Ök zöm­mel szakmunkások, akik a fák pótlását, metszését, per­metezését, kapálását végzik, kézi és gépi erővel. Viszont már a telepítésnél nyilvánvalónak tűnt, hogy ekkora terület a gyümölcs­szedés, -érés idején napi 2— 300 munkást is igényel. Nos, ezt az alkalmi, kisegítő mun­kaerőt Tiszaburán zömmel a cigánylakosság képviseli. — Volt olyan júniusi na­punk, amikor kétszáznegy­ven ember szorgoskodott a kertészetben — tájékoztat Blahó Istvánná termelőszö­vetkezeti bérelszámoló. — Igaz, nemcsak a kosárba, a gyomorba is raktak bősége­sen, és másnáp már ötvennel kevesebb lett a jelentkező. Rajtuk kívül negyven csa­ládtag, jónéhány nyári szü­netét töltő diák, nyugdíja­sunk is eljárt gyümölcsöt szedni. A napi kereset nyolc­van forinttól százhatvanig kolja a szervizmunkák tö­kéletesítését, az az, hogy az egy hektárra jutó gépkölt­ségek mintegy 50—60 szá­zalékkal megemelkedtek, amelyhez jelentősen hozzá­járul az amortizáció és az üzemeltetési költségek nö­vekedése. Így a gazdaságok­nak mindenféleképpen indo­kolt lenne a gépek élettar­tamának növelése, és az üzemeltetési kiadások csök­kentése. Mindkettő megold­ható a naponta és az idő­szakonként esedékes kar­bantartási munkák elvégzé­sével. Például Újszászon De a gazdaságokban a tár­gyi és személyi feltételek el­maradtak az új követelmé­nyek mögött. Speciálisan képzett kezelőkre, javítókra lenne szükség és nem al­kalmazható az a módszer, hogy a traktor vezetője egy­ben karbantartója is. Több szakember véleménye, hogy az igazán megfelelő az len­ne, ha ezeknek a gépeknek a kezelői középfokú kép­zettséggel rendelkeznének. Másik gond, hogy nincs meg a technikai felszerelt­ség. A megye gazdaságai­nak egyharmad részénél a nagyméretű gépekkel nem tudnak beállni a javítómű­helyekbe. Ez azt eredménye­zi, hogy ha még felszerelés lenne is, műszeres vizsgála­tartott — a szorgalomtól füg­gően. Különösen az ötvenhá­rom hektáros meggyes nem engedett késedelmet. Ekkor gyakorlatilag mindenkit fel­vettünk, aki jelentkezett. — Jellemző az alkalmi munkaerő nagyságára és mé­retére szövetkezetünknél, hogy a kívülállók és család­tagok a meggy- és cseresz­nyeszedésben összesen négy- ezer-nyolcszázötvenhét mun­kanapot teljesítettek, és ke­resetük meghaladta az 513 ezer forintot — folytatja Tolnai Éva főkönyvelő. Ha ehhez hozzáteszem a kajszibarack, és körteszedés­ben besegítők munkabérét is, elmondhatom, hogy ebben az évben közel egymillió fo­rintot fizettünk alkalmi mun­kásainknak. Ez törvényszerű, mivel a gyümölcsös egész évi munkáit 30—40 lányunk, asszonyunk ellátja, de a be­takarítás szorgos tennivalóit csak a besegítőkkel tudjuk teljesíteni. Hozzá kell ten­tokat végezni igen körül­ményes volna. A gépápolási munkák pon­tos és ideális elvégzése pe­dig az lenne, ha bevezetnék az éjszakai javítóműhely­szolgálatot. Ez megkönnyí­tené a munkaszervezést is, valamint növekedne a gé­pek kihasználtsága. Ilyen esetben a traktoros reggel átveszi gépét, amelyre már rá van szerelve a megfele­lő munkagép, és este a mun­ka befejeztével átadja a sze­relőknek. Megvalósíthatatlan? Nem. Volt már ilyen a megyében, például Üjszászon, több' év­vel ezelőtt. Üzembiztonság: termelésbiztonság A mezőgazdaságban egy- egy munkafolyamat elcsú­szása forintokban mérhető. Ha a búza vetése nem a leg­jobb időben történik — ok­tóber 5. és 20. között — a terméskiesés, a késéstől füg­gően, tíz-harminc százalék lehet. Ha a talaj-előkészítést későn fejezik be, és a mag­ágy rossz lesz, a hozam szintén az előbb említett mértékben csökkenhet. Ez a késés könnyen előfordul­hat géphiba miatt is. Eszte- lenség és gazdaságtalan is lenne, ha az üzemek tarta­léknak gépeket vásárolná­nak., hogy pótolják a ki­esőket. Ha a hibákat nem is szünteti meg, de feltétle­nül mérsékli a megfelelő karbantartás és szervizmun­ka. Egyszerű képlettel jel­lemezni lehet ennek fontos­ságát : az üzembiztonság egyenlő a termelésbiztonság­gal. Hesz Viktor nem az elmondottakhoz, hogy túlnyomó többségük munká­jával elégedettek vagyunk, és dolgoznak is, mivel csak enni senkit se engedünk a gyümölcsösbe. Ezen kívül szólnék még néhány kisegí­tőnkről: pár nyugdíjasunk­ról, ők állandó jelleggel rendszerint éjjeli és naopali őrök nálunk. Alkalmi munkások. Általá­ban ferde szájízzel ejtjük ki a mondatot, mintegy leki- csinylőleg vélekedve az érin­tett munkakörről. Pedig idő­szakos szerepük egy-egy me­zőgazdasági nagyüzemnél, kertészettel, szőlészettel fog­lalkozó közös gazdaságnál, főleg az érés, betakarítás idején jelentős. Tudják ezt Tiszaburán is, a Lenin Ter­melőszövetkezetben, hiszen a besegítő-kisegítők jövő évi tervezett munkabére már meghaladja az 1 millió 200 ezer forintot is. D. Szabó Miklós A ZÖLDÉRT Anna-hegyi tá­roló pincéiben nagy meny- nyiségű burgonyát! tárol­nak a télen. A „burgonya­barlangba" eddig százhat­van vagonnyit gyűjtöttek. A képen: futószalag segít­ségével „építik" a burgo­nyahegyeket. Nyolc év alatt Ötmillió négyzetméter radiátor A Hűtőgépgyár jászboldog- házi radiátorgyárában nyolc évvel ezelőtt kezdődött el a termelés. Ma már évente csaknem egymillió négyzet- méter korszerű fűtőtest ké­szül a fiatal üzemben, amely­ből tekintélyes mennyiség kell a hazai lakásprogram­hoz, de külföldön is keresett cikk. A kiskereskedelem, a ‘ kislakásépítők számára nem sok jut belőle. A község egyetlen üzeme megközelítően háromszáz dolgozót foglalkoztat, közöt­tük sok a nő és szép szám­mal akad többgyermekes édesanya is. Többségük az október 21-i szabad szomba­ton is ott dolgozott a terme­lésben, hogy hozzájáruljon a gyermekek számára épülő intézmények költségeihez. Kétszáznál többen vállaltak szabadnapjukon munkát, s éppen e napon jött le a sza­lagról az ötmilliomodik négy­zetméter radiátor. A szombati kommunista műszak eredménye 3 ezer 220 négyzetméter radiátor lett A MÁV soronkívül 10 va­gont adott, hogy még aznap ki is tudják szállítani a „ter­mést”. A műszak munkabé­rét a napokban utalják át a tanácsnak az épülő bölcsőde számára. Negyedszeri kaszálásra is jól fizetett a lucerna a fegyverneki Aranykalász Termelőszövet­kezetben. Képünkön a fűkaszát és a rendsodrót láthatjuk munka közben; a lucernából a gazdaság saját szárítóüzeme készít! lucernalisztet (K. I.) Nemcsak besegítők — kisegítők is Alkalmi munkaerő Tiszaburán Számit rájuk a kertészet A pártalapszervezet Elvtársi közösség A pártalapszervezetek —a párt szervezeti egységei — egyben kommunista emberi közösségek is, olyanok, amelyeknek meghatározó szerepük van abban, hogy tagjaik a szó legteljesebb értelmében kommunistává váljanak. Persze mindez rendkívül összetett folyama­tok közepette valósul meg. Jelentős szerepe van ebben a pártalapszervezetek ideo­lógiai politikai nevelőmun- káiának, a sokoldalú és ál­landó képzésnek, mindenek­előtt a közösen végzett mun­kának, mivel elsősorban ez minősít minden kommunista közösséget. Elismerés és biztatás A pártalapszervezet ered­ményes munkájának alap- feltétele, hogy a párttagok aktív részt vállaljanak az ál­talános tevékenységből, hogy eleget tegyenek pártmegbí­zatásaiknak, a párttagságból eredő kötelezettségeiknek. Mindezt azonban nemcsak a kötelességérzet, hanem egyéb érzelmi motívumok is befo­lyásolják. Ebből a szempont­ból igen fontos dolog, hogy a pártvezetőség mennyiben igényli a párttagok munká­ját, hogy azok érzik-e. ta­pasztalják-e munkájuk és megbízatásuk fontosságát, érzékelik-e munkájuk gyü­mölcsét abban a formában, hogy észrevételeiket, javas­lataikat a vezetés az intéz­kedésekben, határozatokban felhasználja, érvényesíti. Ezért arra kell törekedni, hogy a pártmegbízatásokat a végrehajtás folyamatában rendszeresen is értékeljük. Az ilyen alkalommal nyúj­tott elismerő szavaknak rendkívüli jelentősége van a további munka szempontjá­ból. Űjabb teljesítményekre buzdít, bizonyságát adja an­nak, hogy hasznos és nem felesleges az a. dolog, ame­lyet a párttag végez, jók a megválasztott módszerei, he­lyesek véleményei. A jól végzett pártmunka elismerésében lényegében a párt politikájának valóravál- tásán dolgozók munkájának megbecsülése jut kifejezés­re. Ha az alapszervezetben a pártmunka értékelését. ' a jól dolgozó kommunisták munkájának elismerését rendszeressé tesszük, akkor ez a további eredményes munka közvetlen ösztönző­jévé válik. A végzett munka rendsze­res értékelése, a jó munka elismerése azonban nemcsak önmagáért való. hanem je­lentős kihatással van a kom­munista egyéniség fejlődésé­re, a párttagság nevelésére is. A párton belüli elvtársi politikai légkör, a pártegy­ség, a párt egész ütőképes­sége nagymértékben függ az egymáshoz való tartozás, a kölcsönös felelősség érzeté­nek helyzetétől, állapotától. Ma is igaz és tanulságos az a lenini gondolat, hogy a párt felelős tagjaiért, s min­dén egyes kommunista is fe­lelős a pártért. Ennek állan­dó figyelembevétele. érvé­nyesítése nagymértékben be­folyásolja a kommunista kö­zösség személyiségformáló tevékenységét, kisugárzó ha­tását a környezetére. Az el­vi alapon nyugvó elvtársi kapcsolatok feltételezik egy­más munkájának figyelem­mel kísérését, megbecsülé­sét, a segítőkészséget, az őszinte bírálatot. A tagkönyvcsere során le­folytatott személyes beszél­getések ilyen értelemben is lényeges tanulságokat hoz­tak számunkra. Bizonyítot­ták, hogy a kommunisták felelősséget éreznek egymás iránt, a párt iránt. Bizonyí­tották, hogy a párttagok döntő többségének munkája, ma­gatartása, példamutatása megfelelő. Ez erőt, ösztön­zést ad mindannyiunk szá­mára a további munkához. A tagkönyvcsere azonban hozott másirányú tapaszta­latot is. A pártból ez alka­lommal kikerültek számát nem tekintjük magasnak. Mégis intő tanulság szá­munkra, minden egyes kom­munista közösség számára, hogy sok elvtársunk élete, sorsa másképpen alakult vol­na, ha az első hibánál, az első botlásnál figyelmeztet­jük, vagy felelősségre von­juk őket — tekintet nélkül beosztásukra — elsősorban saját érdekükben. Ezek a tapasztalatok újra figyel­meztetnek bennünket: erő­sítsük pártunkban a bírálat és önbírálat szellemét. Ehhez a kommunistáknak olyan légkort kell biztosítani, ahol a bírálatot nem veheti sen­ki személyeskedésnek, ahol az önkritikát nem valamifé­le divatjamúlt „ötvenes évek módszerénék” tekintik. A hibák, a fogyatékosságok, a torzulások ellen határozot­tan kell fellépni, és egysé­gesen cselekedni megszün­tetésük érdekében. A párttagoknak nem le­hetnek előjogaik, kiváltsága­ik, de azért, mert párttagok, nem részesülhetnek jogtala­nul hátrányban sem. A kommunisták a társadalom­tól csak azért, mert pártta­gok, nem igényelhetnek — és nem is igényelnek — megkülönböztetett bánásmó­dot, ez igazságtalan lenne, de a pártvezetőségtől, a kommunista vezetőktől fi­gyelmességet. törvényes ke­retek közötti és az erkölcsi normáknak megfelelő gon­doskodást és segítséget a személyes ügyeik intézésé­ben — igen. A kommunisták emberek, bizonyos események, gazda­sági vagy társadalmi hatá­sok, érzelmi motívumok stb. reájuk is ugyanolyan hatás­sal vannak, mint a társada­lom más tagjaira. Sok eset­ben kerülnek olyan nehéz helyzetbe, amit náluk sem lehet annyival elintézni, hogy „neked ezt meg kell érteni, hiszen párttag vagy”. Ezeknek a tényezőknek fel­tárása fontos feltétele lehet az aktivitás növelésének, végsősoron pedig a párt­egység erősítésének. Kölcsönös segítségadás Legyen az alapszervek ve­zetőinek és a különböző te­rületeken dolgozó kommu­nista vezetőknek gondja ar­ra. hogy amikor az egyes párttagok munkájukkal, helytállásukkal azt kiérde­melték, hozzájussanak mind­azon javakhoz, szükségle­tekhez, amelyeket ilyen ese­tekben a társadalom vala­mennyi tagjának biztosítunk. Ne engedjék meg, ' hogy problémájukat, segítség irán­ti kérésüket a belátásra vagy az öntudatra való uta­lással tussolják el. Helyes, ha a jogos segítségben nem várjuk meg, amíg az érin­tett elvtárS jelentkezik — hiszen ezt többen szerény­ségből nem is teszik —, ha­nem a vezetés tartsa szá­mon, hogy ki, mikor, mire vált érdemessé, jogosulttá és biztosítsa azt. Más .szóval: az alapszervezet vezetőségé­nek, a pártcsoportok veze­tőinek nemcsak a panaszok és kérelmek folytán kell in­tézni az ilyen jellegű gon­dokat, hanem állandóan és figyelmesen kell vizsgálni, keresni a kölcsönös segítség- adás lehetőségét. dr. Latos István az MSZMP KB alosztályvezetője

Next

/
Oldalképek
Tartalom