Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-21 / 249. szám
1978. október 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Beruházási ellenőrzés a megyében A héten beruházási ellenőrzést tartottak a megyei párt- bizottság és a tanács vezetői. Andrikó Miklósnak, az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága első titkárának vezetésével a megyeszékhelyen, Barta László megyei tanácselnök irányításával pedig Karcagon, Mezőtúron, Túrkevén és Zagyvarékason vizsgálták meg fontos ipari, mezőgazdasági objektumok, lakások és művelődési valamint egészségügyi beruházások helyzetét. Az ellenőrzésen részt vett Mohácsi Ottó, a megyei párt- bizottság titkára is. Az ellenőrzéseken részt vettek a területileg illetékes párt- és tanácsi vezetők, a társadalmi szervezetek, valamint a tervezők, a beruházók, az építők, fő- és alvállalkozók képviselői is. A természet terhei 5. II környezetvédelem: önvédelem Beszélgetés dr. Gonda György államtitkárral, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökével Három határidő letelt A szolnoki ellenőrzés résztvevői először a megyei művelődési és ifjúsági ház építkezését keresték fel. A mintegy 150 millió forintos beruházás eredeti üzembehelye- zési időpontja 1977 decembere volt. A korszerű és egyedi terv alapján készülő létesítmény alapos próbára tejtte az épiítőket, hiszen ilyen munkát még soha nem végeztek. Ezért magyarázható és érthető volt, hogy ha-, táridő-halasztást kértek. Az újabb ígéretben és az építkezés dolgozóinak felajánlásában, az idei, november 7-i határidőben azonban már joggal bizakodtak a megye- székhelyiek. Sajnos, november hetedikén sem avatjuk a várva várt művelődési központot, hiszen jelenleg csak nyolcvan százalékban van kész, az épület üvegezése és a kerámia burkolat még ezután jelent sok munkát a fő- és alvállalkozóknak. Az ellenőrzésen többen elmondták — köztük Ulveczki Tibor megyei tanácselnökhelyettes is —, hogv az újabb késés, határidőcsúszás okait főleg a kivitelezők együttműködésének hiányaiban kell keresni. A nyáron viták, problémák jellemezték és hátráltatták a munkát. Ez is okozza, hogy most mintegy 12 millió forint értékű társmunka van hátra, amelyhez az építőipari átadás után további egy hónap szükséges. Legalább egy hónap kell az objektum elektroakusztikai berendezéseinek szereléséhez is. Andrikó Miklós megjegyezte: — Bár ilyen jellegű munkát az építők még valóban nem végeztek, mégis szomorú, hogy már a harmadik határidőről kell beszélnünk. Ráadásul a legfőbb késedelmi ok a szervezés, a koordinálás, a megegyezés, a jó együttműködés hiánya. Ezért is lényeges, hogy most már példás minőséggel dolgozzanak, s megfontoltan, valamennyi résztvevővel döntsék el, mikorra fejezik be a munkát. A bizottság útja a Bajcsy. Zsilinszky útra, a MÉSZÖV- lakásokhoz vezetett. Szentesi László, a MÉSZÖV elnöke ott is határidőcsúszásról, késésről számolt be. Az önkritikus tájékoztatóból megtudták azt is, hogy az építkezés elhúzódása alaposan drágítja a lakások árát, s hogy az első ütemben épülő 54 lakás nem készült el a legutóbbi határidőre sem. — A jogos kritikában és a felmerült többletköltségek vállalásában minden résztvevőnek osztoznia kell, hiszen az ő felelősségüket terheli — mondta Andrikó Miklós és hozzátette: — A közvélemény előtt is érthetetlen a 180 szolnoki család kálváriája, akik saját pénzükért szövetkeztek lakásépítésre. Kárára van ez a lakásépítő- és fenntartó szövetkezeteknek is, hiszen köztudomású, hogy a legtöbb hiba az indulásnál, a szervezésnél, az előkészítés idején történt. A felszíni vízműnél elégedetten szemlélték meg a hatalmas objektumot. A 287 millió forintos beruházás teljes elkészülte után napi 45 ezer köbméter jó minőségű ivóvizet ad a megyeszékhely és a környező települések lakosságának. Az elkészült létesítmények próbaüzeme után a műszaki átadás szeptember 26-án megtörtént. A 'teljes első ütemben elkészülő létesítmények üzembe helyezésével — amely 1979 első félévére várható — máris megfelelőbb ivóvizet kap a város lakossága. A kivitelezők: a KEVIÉP. a Vízgépészeti Vállalat, s a bonyolító OVIBER nevében Kukri Béla, Szolnok város Tanácsának elnöke ismertette a munkák haladását. A vízügyi vállalatok szervezetten, az ügyhöz méltóan dolgoztak. A további befejező munkákra mindez biztosíték — állapították meg. A Széchenyi lakótelepen ezúttal a művelődési és az egészségügyi beruházások helyzetét, valamint a gyermekváros építkezését ellenőrizték: Először a nyolcvan kisgyermek elhelyezésére alkalmas bölcsődében jártak. A megyei pártbizottság első titkára az éoületben dolgozó szerelőktől megkérdezte: elkészül-e határidőre a bölcsőde? A válasz megnyugtató volt, hiszen már a vízveze^- ték-szerelők is dolgoznak. A bölcsőde építése példás gyorsaságú, hiszen terveit áprilisban kapta meg a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat. Az építők külön vállalása volt, hogy ez év végéig megtarthatják a műszaki átadást az épületben. Megkezdődött a százötven személyes óvoda alapozása is, amelyet 1979 szeptemberben szeretnének átadni, s a második, ugyancsak 150 személyes óvoda nyitását pedig 1980 szeptemberére tervezik. A 16 tantermes iskola alapozásánál felhívták az építők figyelmét arra, hogy a Széchenyi lakótelepen rövidesen 15Ó0 családdal kell számolni. A llakás önlmagában nem elég, a szükséges művelődési, egészségügyi és gyermekintézmények nélkül sok nehézség támadhat. Ezért van szükség e létesítményeknél az építők összehangolt, szervezett, a határidőket megtartó munkájára. Háromszázhúsz 3—18 éves korú gyermek részére készül korszerű otthon a gyermek- városban. Ugyancsak ott épül fel a megyei gyermek- és ifjúságvédelmi intézet új székháza is, a munka szervezetten, megfelelően halad. A megyeszékhelyi ellenőrzés végén Andrikó Miklós hangsúlyozta: elismerést érdemelnek a gyermek- és egészségügvi beruházások, intézmények építői. Ha ezután is hasonló ütemben és együttműködéssel dolgoznak, nagy társadalmi problémáinkat enyhítik. Mennyit ér a fővállalkozás Karcagon a 250 személyes gyermekotthon eredeti költség előirányzata 38 millió forint volt. Az alapozással az építők, az ÉPSZER Vállalat munkásai 1977-ben el is készültek. Az idén befejeződtek a szerkezet szerelési munkák, és a lakatos tennivalók egy része is megvalósult, noha az építkezés az év folyamán llelassult. Hátráltatta a munkákat, hogy födém paneleket a gyártó, a Beton- és Vasbetonipari Művek szolnoki gyára nem szállította kellő ütemben. Mindezek következménye: az eredetileg tervezett üzembehe- lyezési időpont 1977. december 31-ről 1980 második félévére tolódik, s a várható költség meghaladja a 60 millió forintot. Az ellenőrzés résztvevői egyebek között megállapították: a munkákat a fedett épületrészek téliesí- tésével, a tennivalók átcsoportosításával keli megoldani. Mindezek mellett elengedhetetlen feltétel, hogy a kivitelező vállalat elegendő létszámot biztosítson az építkezéshez. Pillanatnyilag 280 építő dolgozik a Phylaxia karcagi gyárának beruházásán. A létszám megsokszorozódott a tavalyihoz képest, s ez látszik az elkészült létesítményeken is. Az export termékeket készítő gyárban —• amelynek beruházási értéke várhatóan 369 millió forint — a legtöbb helyen már a technológiai szerelés folyik. Sajnos az épületek átadásával a tervezett határidőkhöz képest lemaradt a generálkivitelező, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat, így a gépek, a berendezések szerelője, a Tatabányai Szénbányák Üzeme, a tervezett befejezési határidőt felmondta. Az erők koncentrálásával, s a szocialista brigádok aktív közireműködésével némileg sikerült csökkenteni a késedelmet, és a kivitelezők együttműködésével megoldható a (szakaszos terülietát- adás a szereléshez. Tehát az idén már nem kezdődhetnek meg az üzemi próbák, így az eredeti tervektől eltérően ezekre jövő év második negyedévében kerül sor, s 1979 második felében termelhetnek. A beruházási ellenőrzésen megállapították, hogy a gyár leendő munkásainak szervezését, a város társadalmi és pártszerveivel együttműködve kell lebonyolítani. Mintegy háromnegyed része készült el már a túrkeyei Vörös Csillag Termelőszövetkezet új tehenészeti telepének. Az építkezés két esztendeje kezdődött, s a beruházás első üteme várhatóan a tervezett határidőre, jövő év március 31-re befejeződik és július 31-re a második ütemmel is elkészülnek a kivitelezők, az ÉPSZER dolgozói. Az 1140 férőhelyes telep leendő szakemberei már az építésnél .is közreműködtek, ezzel jelentős mennyiségű hiánypótlástól, módosítástól kímélték meg magukat s a kivitelezőket. Télen is dolgozhatnak Példásan halad a mezőtúri Tégla- és Cserépipari Vállalat új gyárának építése. A beruházás eredeti költsége 395 millió forint, s az építkezés jelenlegi állása szerint ezt nem lépik túl. A munkákkal a tervezett ütemnek megfelelően haladnak. Mindehhez érdemes megjegyezni, hogy a generálkivitelező, a beruházó és a lebonyolító maga a mezőtúri vállalat. A gyár — amelyben burkoló téglák és vázkerámiák készülnek majd — várható üzembehelyezési időpontja: 1980. május 31. Az idei júniusi beruházási ellenőrzés óta jelentősen változott a helyzet a zagyvaré- kasi Béke Termelőszövetkezet lúdfeldolgozójának beruházásán. A létesítmény beruházási alapokmánya és az akkor hiányolt tervdokumentációk elkészültek. Az építkezés, mint a beruházási ellenőrzés résztvevői megállapították kellő ütemben halad. Ahhoz, hogy a munkálatokkal haladjanak, meg kell oldani az épületek téliesítését. Rendezni kell a beruházás anyagi hátterét. A beruházás tervezett befejezése: 1979. november 7. A beruházási ellenőrzés legfőbb tapasztalata az volt, hogy ahol megfelelő az előkészítés, körültekintő a bonyolítás, és a megvalósításban részt vevők együttműködése összehangolt, nem következik be határidőmódosítás, nincs kapkodás sem. Ahol az ellenőrzés az együttműködés gyengeségeit állapította meg, ott gondosabb koordinációra hívta fel a figyelmet. Legalább ennyire fontos a munkák télíesítése is, hiszen a korszerű technológiák korszerű szervezéssel télen is folytathatók. S ahol mindebben szót értenek az építőmunkásokkal, érdekeltté teszik őket a gondos, jó minőségű munkában, ott eredmény kíséri az erőfeszítéseket. S. J. — H. J. Egy éve, hogy a kormány — két intézmény összevonásával — létrehozta az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt. Célja, hogy felmérje mindazokat a környezeti ártalmakat, melyek együttjártak a gyors társadalmi és gazdasági átalakulással, az ipar és a mezőgazdaság nagyüzemi fejlődésével, az urbanizációval — továbbá meghatározza a környezet és a természeti értékek védelmére a jelenlegi és a távolabbi feladatokat. Minderről dr. Gonda György államtitkárral, az OKTH elnökével folytatott beszélgetést munkatársunk. — Egy fiatal intézmény belső életéről, szervezeti felépítéséről a kezdeti időszakban még nehéz képet alkotni, mert ezt a periódust az alakulás, a formálódás jellemzi... — Valóban, a Hivatal most teremti meg azokat a szervezeti és személyi feltételeket, melyek lehetővé teszik, hogy az intézmény elősegítse az 1976-ban életbe lépett környezetvédelmi törvény végrehajtását. Megvalósításához nagyon fontos társadalmi érdekek fűződnek. Mindenekelőtt a jelen és a közeljövő emberét szolgálja. Á környezetvédelem akkor értelmes, ha a természetvédelmet is tartalmazza. Egy nagy egységnek két oldaláról van szó, s ezt szeretné a hivatal is a maga munkájában kifejezni. A magyar természetvédelemnek nemzetközileg elismert, nagy múltja van. A hazai közvélemény is fontos, jó ügynek tartja. 400 ezer hektárnyi értékes területen — az ország területének 4 százalékán — gondoskodunk természeti értékeink védelméről. Nemzeti parkjaink — a Kiskunság, a Hortobágy, a Bükk-hegység — a tudományos kutatást és az idegenforgalmat e«"aránt szolgálják. Ide sorolható a 103 természetvédelmi terület, a tájvédelmi körzet és a megyék arborétumai, parkjai. Az élővilág és a táj védelme az állattenyésztés, illetve a szántóföldi növények vonatkozásában is fontos nép- gazdasági érdek, mivel a környezeti károsodással a régi kultúrfajták, őshonos állatfajok kipusztulása nagy veszteséget jelent a mező- gazdasági termelésben, nemesítésben. — A különféle környezeti szennyeződésből eredő károk nagysága becslések szerint éves szinten már a nemzeti jövedelem 2,5—3 százalékának felel meg. Az OKTH mit tekint alapvető környezetvédelmi feladatnak, melyek a legkritikusabb területek az országban? — A talaj, a termőföld védelme, a vizek és a levegő tisztaságának megóvása az a három alapvető terület, amellyel alaposan kell foglalkozni. Hazánk egyik legfontosabb termelőeszköze a talaj, becslések szerint a nemzeti vagyon egyötödét képezi. A földvédelem kapcsolódik a vizek jó minőségének megőrzéséhez. Ismeretes, hogy a mezőgazdasági termelés kemizálása, a koncentrált állatartás nagy mértékben fokozza a folyók, a tavak, vagyis az élővizek szennyezettségét. De okként említhető még, az ipar fejlődése. a lakosság életkörülményeinek változása is, melyek a hulladékok és a szennyvizek mennyiségének növekedését idézték elő. Országosan naponta másfél millió köbméter szennyvíz kerül minden tisztítás nélkül a befogadókba. Épp ezért sürgető, hogy a VI. ötéves tervben fontos helyre kerüljön a szennyvizek kezelésének kérdése és a műszaki megoldásokban is előbbre kell lépni. — Hol tart ma Magyar- országon a környezetvédelem, az OKTH hatáskörénél fogva, hogyan segíti meggátolni a környezeti ártalmak továbbterjedését, fokozódását? — Ha a nemzetközi minősítést nézzük, valahol a közepes szintre helyezhető hazánk környezeti állapota. A közvetlen cél, a szintentar- tás. A VI. ötéves tervben ez komoly terheket ró a népgazdaságra, s pénzeszközeinkkel ésszerűen kell bánni, hogy a környezet védelmét szolgáló beruházásoknál a legjobb megoldásokat válasszuk. A hivatal hatáskörébe tartozik a jelentősebb beruházások véleményezése, s mi élünk ezzel a jogkörrel. Intézményünk megfelelő szerepet kap az elkövetkező tervidőszak előkészítésében, vagyis részt veszünk a népgazdasági tervezésben. Feladatunk továbbá a környezetvédelmi koncepciók kialakítása, a megfigyelő- és információrendszer megszervezése. Részt vállalunk a tudományos kutatások szervezésében, a szakemberek képzésében. A hivatal áttekinti, koordinálja az ország, a megyék környezetvédelmi tevékenységét. 500 millió forint összegű környezetvédelmi alappal rendelkezünk. A környezetvédelem azonban nemcsak a pénzen, az újabb beruházásokon múlik, hanem az emberi magatartáson is. A hivatal társadalmi szerepe ott kezdődik, ahol a munka- és lakóhelyi környezetről kell beszélni: az üzemekben, a lakóhelyi közösségekben. Kirívó példa az idegenforgalom. Az idén mintegy 16 millió külföldi járt hazánkban. Az autóspihenő helyek, a kempingek láttán felvetődik a kérdés: Miért akar tiszta vizet a Balatonba az, aki a maga környezetében sem tudja megőrizni a tisztaságot? A környezetvédelmet mindenkinek a saját háza táján kell kezdeni: a gyárban, otthonában, ahol él. E magatartás kialakításában sokat tehet az ifjúsági mozgalom — a KISZ, az úttörőszövetség. Már az iskoláskorban, a földrajz-, biológiaórákon el kell jutni a fiataloknak ahhoz a felismeréshez, hogy mit jelent a környezet, a természet. Keressük a kapcsolatot a főiskolákkal, az egyetemekkel. — Várható-e változás az országos környezetvédelmi rendszerben, különösen a hivatal és a megyék közötti kapcsolat szorosabbra fűzésében? — Nagyon fontosnak érzem a testületi munkát, azt, hogy a tanácsok működésében mind nagyobb helyet kapjon a környezetvédelem. A megyei tanácsok építési, közlekedési, vízügyi, mező- gazdasági, egészségügyi és más osztályai között megosztódnak a környezetvédelmi feladatok. Feltétlen szükséges lenne e munka összehangolása. A legközelebbi tanácsválasztások idején szeretnénk, ha létrehoznák a környezetvédelmi bizottságokat, melyek helyet kapnának a legfontosabb tanácsi bizottságok között, örvendetes, hogy a tanácsüléseken egyre gyakrabban tűzik napirendre a megye környezetvédelmi helyzetét. Ez is garancia arra, hogy erősödik az ügy fontosságának felismerése. — Aggasztó-e a jövő, mennyire lehetünk optimisták környezetünk megvédését illetően? — Kizárólagosan rajtunk múlik a romboló folyamat megállítása, visszafordítása. Van rá példa a világban: Londonban megszűnt a szmog, Moszkva levegője csodálatos, a Rajnába halakat telepítenek, Japánban a hulladékból gátakat építenek ... Eljutottunk odáig, hogy a környezetvédelem fontosságát már kezdi felismerni társadalmunk. Talán nincs messze az az idő sem, amikor tudatosul az emberekben, hogy ha földünk, vizünk, levegőnk — környezetünk — tisztaságát védjük, akkor önvédelemről van szó! Horváth Anita — VÉGE — Megduplázta tőkésexportját az idén a törökszentmiklósi Gépgyártó és Javító Ipari Szövet' kezet. Hollandiába automatikus szólastakarmány-adagoló berendezéseket készítenek, 9 millió forintnyi értékben (K. I.)
