Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-20 / 248. szám

1978. október 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 MEGTÁRGYALTA A MINISZTERTANÁCS A munkaszervezés eredményei és árnyoldalai az építő- és építttanyagiparban A házgyárral és központi teleppel ren­delkező, s a korszerű építési módszereket alkalmazó vállalatoknál az átlagosnál gyorsabban javult az üzem- és munka- szervezés —, állapította meg a Miniszter- tanács elé terjesztett jelentés, amely az építő- és építőanyagipari vállalatok szer­vezőmunkájának helyzetéről és a fejlesz­tési feladatokról adott áttekintést. A kor­szerű építési eljárások, az építésiparosítás leghatékonyabb módszerei ugyanis a ma­gasabb technikai színvonal természetéből fakadóan megkövetelik, szinte rákénysze­rítik a termelés irányítóit a munkamene­tek jobb összehangolására, a fejlett szer­vezési módszerek alkalmazására. Így a házgyárakkal dolgozó és a házgyári ter­mékeket felhasználó, valamint a köny- nyűszerkezetes fejlesztésben részt veVő vállalatoknál lényegében általánossá vált a számítógépes termelésprogramozás, amely nem tűri a munkaszervezés lazasá­gait és a technológiai fegyelem elleni vét­ségeket. A munka- és üzemszervezés fejlődésé­nek üteme azonban vállalatonként, válla­latcsoportonként az indokoltnál is na­gyobb különbségeket, eltéréseket mutat, s ennél fogva együttműködésük szervezett­sége — bár értek el sok eredményt — még mindig nem kielégítő, viszonylag ala­csony színvonalú. Az építőiparban a fizi­kai dolgozóknak mindössze 6—7 százalé­kát foglalkoztatják többműszakos munka­rendben, elsősorban a házgyárakban, a panelek szerelésében és a nagyberuházá­sok építkezésein. A munkaerőgondok, a lakóterületet zavaró környezeti hatások és más építőipari sajátosságok miatt azon­ban csak lassú ütemben lehet tovább szé­lesíteni a többműszakos építést. A mun­kaszervezés fejlesztésében rejlő nagyobb lehetőségekre utal. hogy a korszerű meg­oldásokkal tavaly már 1167 dolgozó mun­káját takarították meg. A házgyári laká­sok építéséhez szükséges munkaidő két év alatt átlagosan 108,8 órával csökkent. A cementgyártásban az élőmunka-ráfordítás 20, a téglagyártásban 8,6 százalékkal mér­séklődött. Jó eredményekkel biztat a Haj­dú-, a Fejér-, a Bács megyei és a Dél­magyarországi Építőipari Vállalat kezde­ményezésének. a termelőegységekre kiala­kított irányítási, gazdálkodási és érde­keltségi rendszerének országos kiterjesz­tése. A termelési folyamatok irányításá­nak, összehangolásának fejlesztésében az eddiginél gyorsabb előrehaladásra nyújt lehetőséget az ágazat elektronikus számí­tógépeinek hálózata. Az építőiparban és az építőanyagiparban is javította a minősé­get a kifogástalan munkára ösztönző bé­rezési forma bevezetése, s törekedni kell e hatékony ösztönzés feltételeinek még szé­lesebb körű megteremtésére. A Győr me­gyei Állami Építőipari Vállalatnál meg­valósított brigád-önelszámolási kísérlet eredménye is azt mutatja, hogy a mód­szer megérett az országos elterjesztésre. Sok lehetőséget kínál a munka- és üzemszervezés és a legkorszerűbb gyártá­si, építési technológiák összehangolásának megoldása, a veszteségforrások következe­tes feltárása és megszüntetése. Ennél fog­va nagyobb ütemben kell bővíteni a ter­melésirányítók szervezésismereti tovább­képzését és a szervezési szakemberek in­tézményes kiképzését, ami már központi intézkedéseket is szükségessé tesz. Az épí­tés hatékonyságának, minőségének javí­tása, a munka- és üzemszervezés fejlesz­tése nem nélkülözheti azonban a partne­rekkel. más ágazatokkal folytatott együtt­működés erősítését sem. A beruházások, építési területek előkészítésének zavarai gyakran akadályozzák a munkát, a kor­szerű szervezési módszerek kibontakozá­sát. Ezért az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium a szervezőmunka gyorsí­tását célzó vállalati és minisztériumi in­tézkedési tervben megjelölt feladatokat egyezteti az együttműködésben résztvevő partnerekkel, tárcákkal is. A fénybetíík mesteréi A modern városképhez elengedhetetlenül hozzátarto­zik a fény. A színesen vil- lódzó feliratok, a reklámbe­rendezések fényjátéka sajá­tosan varázsolják az utcaké­pet, a város esti hangulatát. Szolnokon ugyan alig van fényreklám — a Casco, a Tomi, az Elegánt, a cseme­gekosár, az OTP szolgáltatá­saira utaló felirat — de örö­münkre szolgál, hogy az üz­letek, intézmények portáljain egyre szaporodnak az ízléses, színes fényfeliratok. Köztu­domású, hogy a neonberen­dezések ára nem olcsó, sőt karbantartásuk is igen költ­séges. Az Építő-, Javító- és Szolgáltató Vállalat neon­részlegében, a fénybetűk mestereinél — Szolnokon — arra kerestünk választ: mi mindent kell összehangolni ahhoz, hogy a megrendelő elképzeléseiből, a rendelke­zésre álló pénzből a rendel­tetésnek megfelelő, igényes termék szülessen. — Számos hatósági hozzá­járulás szab feltételt, hiszen nem mindegy, hogy milyen lesz, és hova kerül a neon- berendezés. A lakók nyugal­mát nem szabad sem fény­nyel, sem zúgással zavarnia — magyarázta Tóth Tibor, aki már tizenöt éve terve­zőként dolgozik a cégnél. Az­tán sorolta azokat a szem­pontokat, amelyeket terve­zéskor szem előtt kell tar­tania: a térhatás, a fényha­tás, a fénysűrűség, az utca­kép adottsága, a környezet... — A feliratnak összhangban kell lennie az épülettel is, nem szabad szétrombolni ar­chitektúráját. Az építési technológia is állandóan fej­lődik, lépést kell vele tarta­ni. Az ember soha nem le­het elégedett. Az üvegtechnikus nem fél a tűztől. Dobóné kezében a gázláng hatására lágyul, könnyedén hajlik a neoncső A hajdani cégtáblák utó­dai igényesen reprezentálják a Pelikán Szállót, a Domus, a Centrum Áruházat. Leg­utóbbi, jelentős munkájuk a Jubileumi téren, a Szolnok étterem és ABC-áruház há­romszínű, fényjátékkal mű­ködő neonberendezése volt, három és fél millió forintba került. Az országból is töb­ben „felfedezték” már őket. Megbízást kaptak többek között a szegedi Tervező Szövetkezettől, a budapesti Kereskedelmi Tervező Iro­dától. az Észak-Tervtől. Az Óra-Ékszer Nagykereskedel­mi Vállalatnak hatalmas be­rendezést terveztek a Szege­den épülő áruház homlokza­tára, és a kivitelezésére is megkapták a megrendelést. A Lakóterv Vállalattól ka­pott megbízás alapján ké­szül már az új művelődési központ és a szolnoki Skála Aruház felirata. A tervek kivitelezésén egy bádogos, három üvegtechnikus és öt szerelő munkálkodik. Meg­A Videoton szolnoki Csanádi körúti leendő márka szervi­zének készül a neon cégrek­lám — a tervező asztalán rendelés van elég, csak győz­zék. Mutatósak, hangulatosak a fényberendezések — ha épek. Ám, ha „foghíjasok” — fő­ként ha egy időben több fel­irat is hiányos — gondozat­lanná, ápolatlanná teszi a környezetet, és nem egyszer nevetségessé is válnak. Örö­kös téma ez, nemcsak a kí­vülállók számára. — Elég egy hajszálrepedés, elillan a gáz, már nem vi­lágít a cső. Ha csak egyet­len betű sötét, és lekapcsol­ják a világítást, .szólnak a karbantartóknak, kisebb költséggel helyrehozható. Ha nem ez történik, a „vak” betű feszültsége a mellette levőt terheli, rövid időn be­lül leégeti azt, és így hatvá- nyozódva gyorsan leég a sor, sokszoros költséggel jár a helyreállítása. Száznál több vállalat kötött velünk kar­bantartási szerződést, így a „gondviselő” szerepét is vál­laljuk az esztétikus városkép érdekében — kapcsolódott a beszélgetésbe Kozák János igazgató. Találkoztunk a szolnoki Tip-top cipőbolt, a Széche­nyi lakótelepen nyíló Arany­kanna ABC, a kunszentmár­toni Körös étterem neonfel­iratának tervrajzaival is.-Ha­lottunk a városcentrumban jövőre elhelyezésre kerülő IBUSZ-reklámról, a plexi ió és rossz tulajdonságairól, szakmai titkokról. Amiről viszont nem beszélt a terve­ző, a bádogos, az üvegtech­nikus, de kimondatlanul is érezni lehetett, az a szakma szeretete volt, ami a fény­betűk mestereiből sugárzott. — rónai — Fotó: Temesközy Szolnok megyében jelenleg három igen nagy beruházá­son dolgoznak az építők. Karcagon a Phylaxia gyára, Martfűn növényolajat terme­lő üzem, a Tiszamenti Ve­gyiműveknél foszforsavat és tripolifoszfátot készítő gyár lesz. Gyarapszik az ipar- és felmerül a kérdés: szapo- rodnak-e a környezetvéde­lem gondjai is? A három építkezést meg­látogatva azonnal kitűnt: a környezet megvédésére min­denhol gondoltak. Terv min­denhol készült. A phylaxia építkezésén azonban az elő­relátásnak — a teendőket előíró dokumentumokat el­készíttették a Városépítési Tudományos Tervező Inté­zettel — ma még semmi kézzel fogható eredménye nincs. A terveket a megren­delők visszautasították. Pe­dig a tervezők alapos mun­kát végeztek. Túlontúl ala­posat is, mondják Karca­gon, legalábbis ha a költsé­geket nézzük. Például tíz­egynéhány hektáros erdősá- vot álmodtak az üzem köré az intézet munkatársai, és amit a karcagiak leginkább kifogásoltak, a város útjai­nak korszerűsítését is bele­foglalták a környezetvédel­mi tervbe. II gyár nem állhat le Kár lenne részletezni a kifogásokat. Röviden: a Phy- laxiánál sokallták az óva­tosságot. Azaz inkább meg­alapozatlannak tartották. A karcagiak véleménye szerint az új gyárban korántsem ke­letkezik annyi zaj, nem jut a levegőbe annyi por, amennyitől a tervekben meg akarják óvni a környéket. Szerintük a tervezők egy tucat, az ártalmakat tompí­tó tényezővel nem számol­tak, vagyis fölöslegesen köl- tenének jó pár millió forint­tal többet környezetvédelem­re a szükségesnél. Jelenleg a vita folytató­dik. Környezetvédelem azon­ban lesz az új karcagi gyár­ban. Legalábbis a készülő beruházás vezetői azt szeret­nék, ha jövőre így kezdené meg működését az üzem. Sürgetik a tervezőt, mert nem akarják megkockáztat­ni egy évente 700 millió fo­rintnyi értéket termelő üzem leállítását. — A martfűi Növényolaj ­A megyei AGROKER vál­lalat évi forgalma megha­ladja a kétmilliárd forintot. Ennek mintegy fele a gépek és alkatrészek eladásából, a többi pedig a kémiai és más egyéb anyagok értékesítésé­ből származik. Megszűnt a megyében a nagy teljesítményű erőgép* hiány, és örvendetes, de ter­mészetes is, hogy most már ezekkel a gépekkel egyidő- ben a gazdaságok megvásá­rolhatják a hozzájuk tartozó munkagépeket is. Jelenleg mezőgazdasági gépeinkhez mintegy 70 ezer féle alkat­rész van forgalomban, és gyárban viszont már régen túljutottak a környezetvé­delmi terv megvitatásán. Már meg is kezdték a szennyvíztisztító telep épí­tését, és az üzemmel együtt készül el. Nem is késleked­hetnének megvalósítással, hiszen a gyár a próbaüzem után egy percig sem működ­hetne nélküle. Az üzembe­helyezésre csak úgy kapnak engedélyt, ha a jogszabá­lyokban előírtnál kevesebb szennyező anyagot visz az üzemben elhasznált víz a Tiszába. Ám nemcsak a tör­vény kényszerítette a mart­fűieket a termelő részlegek és a védelmi berendezések együttes építésére. Csak így helyezhetik el ésszerűen a közműveket, helyhiány mi­att most nem kell kény­szermegoldásokat választani­uk, nem zavarja a kész üzem munkáját egy újabb, későn elkezdett építkezés. Vég­eredményben kevesebbe ke­rül a környezetvédelem. Kevesebbe, de így sem lesz olcsó. Csupán a szenny­víztisztító -telep és a Tiszáig futó vezetékeinek ára 120 millió forint. Pedig a gyár lelke, az extraháló üzem is csak 119 milliót ér. Az azon­ban igaz, hogy nem akár­milyen elhasznált víz jut a növényolajgyárból a Tiszá­ba. A telep tervei szerint a InartSűi szennyvíz minden káros anyagból a megenge-' duettnél kevesebbet tartal­maz. Oxigénfogyasztása 150 helyett csak 75 milligramm lesz literenként, olajat és zsiradékot csupán öt milli­grammot tartalmaz minden liter a megengedett harminc helyett. Nem lehet pénzkérdés A levegőbe is kevés por jut majd. Pedig nem is ké­szült terv a levegőt terhelő apró szemcsék mennyiségé­nek csökkentésére. Nem volt szükség külön levegővédel­mi intézkedésre. A korsze­rű gyártási technológia meg­szüntetett egy sor környe­zetvédelmi gondot. Ha a Tiszamenti Vegyi­műveknél a foszforsav és tripolifoszfát üzem dolgai­ban leg járatosabb embert kérdeznénk is meg. mibe kerül a két új gyár környe­zetvédelme. igencsak nehe­zen kapnánk választ. Szinte lehetetlen ugyanis kettévá­lasztani, hogy a modern hozzávetőleg 30 ezerre tehe­tő azon gépelemek száma, amelyek „kifutott”, már nem gyártott gépekhez tartoznak. Az AGROKER a forgalom­ban levő alkatrészek nagy részét árusítja, tavaly 316- millió forint értékben. Megyénkben annak ellené­re, hogy van elegendő kész­let, ismét az országos átlag alatt van az egy hektárra felhasznált műtrá”va meny- nyisége. A növényvédőszer értékesítése továbbra is je­lentősen növekszik, és alap­vetően — néhány speciális szer kivételével — a kíná­lat a jellemző. gyártási eljárásnak mekko­ra környezetvédelmi hatása van. Pedig jelentős lehet, hiszen az építés jogáért ver­senyző külföldi vállalatok közül éppen azért nyert a közösen dolgozó francia és NSZK-beli cég, mert az ő berendezéseik veszélyeztet­ték a legkevésbé a környe­zetet. Például nem okoz majd gondot a soksok mér­get őrző papírzsákok meg­semmisítése. A gyártáshoz használt anyagok ugyanis konténerben érkeznek, és emberi kéz érintése nélkül jutnak a berendezéseikbe. A jövőre is gondoltak Nagy könnyebbség a TVM-nek, hogy csak most építi két új üzemét. A tech­nikai fejlődés eredménye­ként ugyanis mára annyira zárt feldolgozási eljárásokat alakítottak ki, amelyek alig „bántják” az emberi kör­nyezetet. Persze ez sem men­ti fel az új gyár építőit az óvatosság terhe alól. Még így is elég ’ veszélyes az üzem. Foszforból egy szem sem juthat a környezetbe, mert azonnal meggyullad, vízben gáz keletkezik belő­le, vagy elvonja az élőlények „táplálékát”, az oxigént. A foszfor visszafogása tehát nem lehet pénzkérdés. Különösen, ha a fejlett technológia miatt nem is túl drága a' „védettség” megte­remtése. Mégis negyven mil­liót ‘költöttek a Vegyimű­vekben a két gyár környe­zetvédelmi berendezéseire, és ennelk az összegnek csupán tíz százalékát vitték el olyan eszközök, amelyek nélkül nem működhetett volna az üzem. A több pénz — 36 millió forint — a nagyobb biztonság megteremtésére szolgált. Csupán egy elek­trosztatikus szűrőt 25 millió­ért vettek a savüzemből tá­vozó gázok megszüntetésére. A tripolifoszfát üzembe De- dig több porleválasztót épí­tenek, így szinte nem is jut a gyártásba szilárd szennye­ződés. Pedig ezekre a dol­gokra nem is kötelezte őket semmilyen rendelet. Bírságot sem fizettek volna. Csakhát a jövőben esetleg szigorodó előírásokra is gondoltak. És még valamire: a terveket kiválasztok is ott laknak a Vegyiművek lakótelepén. V. Szász József (Folytatjuk) Kevés a paprika Panaszkodik a konzervgyár Az ország más konzervgyá­raihoz hasonlóan gondban van a békéscsabai is. Mivel a vártnál gyengébb a papri­ka- és a paradicsomtermés, a gyár a termelőkkel szer­ződésben lekötött zöldpap­rikának csupán egyharmadát, a paradicsomnak pedig két­harmadát tudta beszerezni és konzerválni. A mintegy harminc országgal piaci kap­csolatban álló alföldi gyár vezetői jobb üzemszervezés­sel is próbálnak a gondokon enyhíteni. IGH0KER-F0HGH0M Kétmilliárd évente

Next

/
Oldalképek
Tartalom