Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-18 / 246. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. október 18. ÁRUVIZSGÁLAT Kályhák hamu nélkül Bizonytalanságban Négy család gondjáról-ag- godalmáról írok. A Kossuth tér 3-ban, illetve 4-ben la­kunk. A tanács igazgatási osztálya tudomásunkra hoz­ta, hogy lakásunkat szanál­ják. írásban kellett nyilat­koznunk : lakást veszünk, építünk vagy cserelakást ké­rünk. Ez — némi afférral — meg is történt. (Az előzmé­nyekről az igazgatási osztály tud.) Május végén az érde­keltek jelenlétében, és egy „üzemelő” magnetofon tár­saságában arra intettek ben­nünket, hogy tüzelőt ne vá­sároljunk, mert még a nyá­ron ei kell hagynunk laká­sunkat. Eltelt a nyár, lassan az ősznek is vége. Nyakunkon a hideg s nekünk nincs tüze­lőnk. Ügy gondoljuk, jogo­san elvárjuk a tanács-illeté­keseitől, hogy hivatalosan, írásban értesítsenek bennün­ket: hogy mire számítsunk. Nem a lakásunktól akarunk szabadulni, hanem a bizony­talanságtól, amely felborí­totta megszokott életritmu­sunkat. Kraftsik József Törökszentmiklós Biztosak vagyunk abban, hogy nem csupán az említett négy család él a szanálás miatt hónapok, esetleg évek óta bizonytalanságban. Ha­sonló „cipőben" Szolnokon, is sokan járnak, s meglehet, másutt is. Keserűség, ide­gesség a bizonytalanság kö­vetkezménye. A családtagok — jobb híján — egymás ide­geit tépik tehetetlenségükben. Mert ugyan mit is kezdjenek, amikor maguk sem tudják: mennek-e, maradnak-e, s ha mennek, mikor, hová — az esetleg évtizedek óta megszokott otthonból... Egy sor kérdés — megválaszolat­lanul. S akik megközelítő, sőt megnyugtató választ adhat­nának, hallgatnak. Tudjuk, semmilyen tekin­tetben nem könnyű téma a szanálás. Mégis az a véle­ményünk: az érintett csalá­dok több törődést érdemel­nének. (A szerk.) Utcacsúfító bódé A Vörös Csillag úton és környékén lakók (na, és az ott közlekedők! — a szerk.) fél éve örülhetnek az elké­szült útnak. Igaz, toldozták, foldozták már az első hét után — ez külön téma lehet­ne —, végül is sokkal szebb, és főleg jobb lett, mint volt. Egy hónapja a parkosítást is elkezdték. A Vörös Csillag út 26 számú ház előtt azon­ban az építők ittfelej tettek egy emléket. Az építőmunká­sok deszkából összeeszkábált melegedő házikója és a szét­rombolt, összetört gépkocsi-1 parkoló csúfítja házunk tá­ját. Kis ügy ... mégis tizenegy családnak fontos lenne — esztétikai szempontból a vá­rosnak sem mindegy —, hogy az illetékesek lebontatnák a deszkaházat, helyreállíttat­nák a parkolót. P. A.-né Szolnok Kiszakadt tejeszacskók Október 3-án a fegyveme- ki ABC élelmiszerboltban a hűtőpultból kivettem egy ta­sakos tejet. Mire a pénztár­hoz értem, csupa tej lett minden a vásárlókosárban. Kénytelen voltam visszavin­ni, és a többi kiszakadt zacs­kó közé tenni, amelyek ott úsztak a ládában, a kifolyt tej között. Nem tudom, a tejipar ille­tékesei nem ellenőrzik, hogy vidéki szállításra alkalmas-e a tasak vagy sem? Mi abban a tudatban élünk, hogy ta­pasztalt, felelős szakmunká­sok dolgoznak a szalagon. Hát... nagy felelősségtuda­tot a társadalom értékéért nem észlelünk. Sok munka, érték megy veszendőbe. Hol vannak az ellenőrök, akik megvizsgálnák, hogy a zacs­kós tej milyen sorsra jut? Szomorú tény, hogy a drága tej évek óta kifolyik a tasa- kokból, s nem történik meg­nyugtató intézkedés. Ilyen jól megy nekünk? F. L.-né Fegyvernek Horgász­paradicsom Eddig az évi két köz­ségi szintű horgászver­senyen kívül nem volt lehetőség a versenysze­rű horgászat népszerűsí­tésére. Az 1978-as év változásokat hozott. A Pannónia Szőrmekiké­szítő és Szőrmekonfek­ció Vállalat szocialista brigádjainak klubja megalakította horgász szakcsoportját. Haran­gozó János, a szakcso­port vezetője lelkes hor­gásztábort gyűjtött maga köré. Két sikeres Pan­nónia háziverseny meg­rendezése után az Építő- Fa- és Vasipari Szövet­kezet KISZ-szervezete is létrehozta horgász szak­körét. (A hónap első napján a Hármas-Körös betekintsi holtágán ren­deztek kishalfogó ver­senyt.) A két vállalat horgá­szai szívesen működnek együtt, segítik egymást. És sokat várnak a jövő esztendőtől. Kiss István Kunszentmárton Kegyeletsértők ... Szeptember 21-i lapunkban megírtuk, hogy decemberig elkészül a szolnoki temető-1 ben a fedett szertartástér. Ekkor tette szóvá munkatár­sunk, hogy a szemétszállí­tással bajok vannak ... Szep­tember 27-én közöltük a VT V. B. Városgazdálkodás vezetőjének válaszát, amely szerint kiemelten törődnek a temetővel. Nos, hiába a törődés jobb­ról, balról. Vannak emberek, akik még arra is lusták, hogy a konténerbe rakják az el­hervadt virágokat. Mellédo­bálják. Vagy még egyszerűbb „megoldást” választanak: egy másik — esetleg elhanyagolt — sírra rakják a szemetet. Elképzelhető az eredmény. Szívbeteg, egyedülálló szol-1 noki olvasónk leveléből e vé­lemény, aki még a követke­zőket is megírta. Édesapja szép új sírja főút . mentén van. Előtte nagy halom kö­vet, s mindenféle szemetet talált nemrég. Megkérte a temető gondnokát, szállítás­sá el. Nem sokáig örülhetett a gondnok intézkedésének. Néhány nap múlva ismét szemétdomb fogadta. Ezt már — segítséggel — maga tüntette el kis kocsijával. Szerzett egy „Szemétlerakás tilos!” feliratú táblát is. Na és? Két asszony elhervadt koszorúkat rakott éppen alá! Szóltak nekik ... Hát aztán? Ja, és ellopják a virágokat, vázát, sírlámpát — panaszol-' ta olvasónk. Mit kellene — lehetne — kitalálni a kegye­letsértők éllen? Pusztába kiáltott szó Megerősítem, amit a Nép­lap október 4-i számában — A szerkesztőség postája ro­vatban — olvastam. A szolJ noki IX. kerületben lakók gondjáról írtak „Szétteríte­nénk a törmeléket" címmel. Mi is már előre félünk az esős időtől, amikor tengelyig jár a felázott úton a jármű —, ha egyáltalán bemerész­kedik egy-egy földutas ut­cába. Régi gond, régi kére­lem, hogy az építkezéseknél keletkező törmeléket ne a szeméttelepre vigyék, ha­nem töltsék fel yele a város peremkerületeinek utcáit. Ez a kérelem azonban eddig csak pusztába kiáltott szó volt. Mindenki lerázta ma­gáról, „nem az én asztalom” jelszóval. Megemlítem — mert így igaz —, hogy épült a telepü­lést átszelő szilárd útburko­A vasárnap legyen vasárnap Szeptember 26-án munka­társunk tollából glossza je­lent meg „A vasárnap, az hétfő” címmel. Az érthetőség kedvéért annyit meg kell említenünk, hogy az újságíró Karcagról Szolnokra akart utazni, szombatról vasárnap­ra virradó éjjel. És ebből, azaz a karcagi vasútállomá­son kifüggesztett, helyi ké­szítésű menetrendből szüle­tett az- írás, majd Zsákai Györgyné karcagi személy­pénztáros felháborodása. — Idézünk leveléből, amelynek a „Mégis vasárnap a vasár­nap!” címet adta. „ ... Nagyon sokan tudják, hogy a menetrend országos, és nem külön-külön állomá­sokra készül. Ebből követke­zik, hogy mielőtt valaki utaz­ni akar és tájékozódik, an­nak tudatában tekint bele a menet rend könyvbe, hogy a nap 0 órával kezdődik és 24 órával ér véget. Namármost: Karcagon 1.16-Kor van egy Egy ittas ember a villamos járdaszigetről körültekintés nélkül lelépett az úttestre, és egy személyautó halálra gá­zolta. A vezető ellen a rend­őrség bűncselekmény hiányá­ban megszüntette a nyomo­zást, mert a halálos baleset bekövetkezésében az áldoza­tot találta vétkesnek. Ennek ellenére az elhunyt özvegye — felmerült kára„ kereset- vesztesége és egyéb kiadásai megtérítéséért — az Állami Biztosító ellen pert indított. Az elsőfokú bíróság a biz­tosítót a kár 80 százalékának megtérítésére kötelezte. Fel- lebezésre a másodfokú bíró­ság csak 60 százalékos kár­térítést ítélt meg. Döntő je­lentőséget tulajdonított ugya­nis annak, hogy az elhunyt a baleset idején közepes fokú ittas állapotban, figyelmetle­nül lépett az úttestre. Még azt is megállapította, hogy az özvegy havi ötezer forintot keres, tehát megélhetéséhez járadékra nincs szüksége. Törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság a jogerős íté­letet hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. — A kárviselés aránya kér­désében az eljárt bíróság anélkül döntött, hogy a bal­eset körülményeit megfelelő­en tisztázta volna — hangzik a határozat. — Megelégedett lat az elmúlt években. A leágazó utcák azonban föld­utak, és esős időben a fel­hordott sár az utat is belepi. A gépkocsivezetők ugyanis nem tartják be a rájuk vo­natkozó rendeletet. A IX. kerületi Gólya utcaiak ne­vében remélem, hogy kéré­sünk nem marad pusztába kiáltott szó, hisz olykor meg arról hallunk-olvasunk, hogy gondok vannak a szeméttel, nincs szeméttároló hely. Sz. K. Szolnok * * « Október 11-én „Gyári sa­lakkal burkolják az utakat” címmel kis információ jelent meg lapunkban, amelynek — nem véletlenül — idézzük utolsó mondatát: „A salak­burkolatú utak továbbépíté­sét a nagyközségi tanács a közelmúltban határozatba foglalta.” Hátha valaki nem emlékszik rá: Martfűről van szó. (A szerk.) vonat, ami Nyíregyházáról indul, és ezt „eszjé” (ezzel az „aláírással” jelent meg az írás — h szerk.) is nagyon ügyesen kibogozta, csak nem vette a fáradságot, hogy meg­nézze az indulási adatot. Pe­dig akkor menten tisztázó­dott volna a kérdés ... 1.16- kor van Karcagon .. . Nyír­egyházáról indul 23.05-kor. — Természetesen vasárnap 23.05-kor, mert vasárnap köz­lekedő vonat... . Ezzel a magyarázkodással csak a menetrendet és an­nak szerkesztőit akarom mentegetni, és nem a kollé­gáim gorombaságát igazolni. Azért semmi esetre nem jár dicséret...” A hivatalos menetrend­könyv valóban hibátlan, an­nak használatával tisztában van munkatársunk — s ez ki is derül írásából. A három helyen is kifüggesztett — s tudomásunk szerint most is ott lévő! —, helyi készítésű, pontatlan menetrendet kifo­gásolta, amely május 28-aóta félrevezeti az utazókat. Az olajkályha olyan he­lyeken felel meg jól, ahol még nincs gázhálózat, de a lakás, a hétvégi ház stb. he­lyiségeit tisztán, kényelme­sen szeretnék fűteni. — Az olaj fűtés költségesebb, mint a szilárd fűtőanyagokkal való tüzelés, így elhatározás kér­dése, hogy a kényelemhez ra- gaszkodunk-e, vagy pedig az olcsóbb megoldást választ­juk. Döntés előtt tájékozód­junk: könnyű-e beszerezni és szállítani az olajat környé­künkön, megoldható-e (a tűzrendészeti előírások be­tartása mellett) a tüzelőolaj tárolása? Aki az olajkályha mellett döntött, ma már vásárolhat, az átmeneti korlátozást fel­oldották. Az olajkályhák nem sokat változtak az utóbbi években, csupán a gyártóik köre módosult. A Mechani­kai Művek szinte egyedural­kodó a termelésben, mellette még a Lampart Zománcipari Művek állít elő kisebb meny- nyiséget. A már forgalomba lévő és a közeljövőben az üzletekbe kerülő olajkály- hák minőségét hasonlítja össze egymással a NAGYÍ- TÓ-nak, a fogyasztók lap­jának 1978 9. számában meg­jelent olajkályha-teszt. Minden típusnál megvizs­gálták, milyenek az üzemi tulajdonságai, milyen a konstrukció és a kivitel: to­vábbá a kezelés és a tisztítás módját. Az üzemi tulajdonságok közé tartozik, hogy a tar­tály egyszeri feltöltésével mennyi ideig fűt a kály­ha —, mekkora a ha­tásfoka (vagyis: mennyi hő keletkezik a különböző kály­hákban. azonos mennyiségű olaj elégetésekor), mekkora huzat szükséges a jó égéshez, s végül, hogy milyen mér­tékben kormoz a láng. MEKALOR A választékban két kisebb teljesítményű, óránként 2500 kilokalóriát adó típus van: az M 251 típusjelű — ismert ne-1 vén: a Minikalor —, és a 380,— Ft-al drágább, szebb, nagyobb méretű, de egyálta­lán nem jobb M 2500-as. Üzemi tulajdonságaik közel azonosak, de a Minikalor ki­vitele és kezelhetősége jobb. s ára 1610,— Ft, szemben az M 2500-'as 1990,— Ft-os árá­val. A Minikalor jó, az nál gondosan kell mérlegelni az eset körülményeit, különö­sen azt, hogy a jogosult szá­mára a baleset előtt az elhalt jövedelme a saját keresetével együtt milyen életszínvonalat biztosított és a káresemény folytán ebben milyen válto­zás történt. Tehát nem lehet elszigetelten, csak abból "ki­indulni, hogy az özvegynek és elhunyt férjének mennyi volt az összkeresete és ebből — matematikai megosztás szerinti felezéssel — az öz­vegy szükségleteinek fedezé­sére mennyi juthatott. Figye­lembe kell venni azt is, hogy az asszony egy éven keresz­tül ideiglenes özvegyi nyug­díjban is részesült. A járásbíróság a kereset­nek részben hely adott, és a tartásdíjat 800 forintra emel­te. Ezt azzal indokolta, hogy igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján az asszony nehéz fizikai munkát, vala­mint állással, járással, gya­loglással járó tevékenységet nem végezhet, csak ülőmun­kára alkalmas. De mert a nyugdíjkorhatárt betöltötte, ez az állandó munkaviszony létesítését megnehezíti. Fel- lebezésre a megyei bíróság ezt az, ítéletet megváltoztatta és a keresetet elutasította. Kimondta: a nyugdíjkorhatár betöltése önmagában nem nyújt alapot a házastársi tar­tásdíj felemelésére, mivel az M 2500-as közepes minősítést kapott. A Mekalor (MM által gyártott) kályhák között két 5000 kcal/óra teljesítményű típus van, az MH—68 jelű (2720,— Ft) és az M Ge­menc elnevezésű (3030,— Ft). Mindkettőnek jó híre van. A tesztben az MH—68 jó mi­nősítést kapott, s a nagy mé- • retű, üveg tűztérablakkal elJ látott M Gemenc — a tesz­teltek közül egyedül — kivá­lót. Üzemi tulajdonságaik jók, kivitelük jó, illetve kiváló, kezelhetőségük — ötletes ki­alakításuk folytán, — szintén kiváló. A Mekalor kályhák között van egy 6000 kcal/óra tel­jesítményű is, az M 622IB, ez emlékeztet megjelenésé­ben leginkább a régebbi Me- kalorra, bár ez a típus is továbbfejlesztés eredménye. A tesztben közepesnek mi­nősült. (Ára: 2250,— Ft.) A legnagyobb teljesítmé­nyű, így nagyobb helyiségek fűtésére is alkalmas típus az M 1022 (2820,— Ft), ez órán­ként 10 000 kcal hőt képes adni. Jó minősítést kapott. LAMPART—WALLIS A Lampart ZIM kályháit az NSZK-'beli Wallis cégtől vett licenc alapján gyártja. Néhány évvel ezelőtt már el­adtak belőlük néhány pél­dányt, most kisebb változ­tatások után újból megindult a gyártás. A Lampart—Wal­lis kályhák a cikk írásának idején még nem kaptak árat, így csak minőségükről írha­tunk. A Lampart három tí­pust készít, amelyek csak teljesítményükben, s magas­ságukban térnek el egymás­tól, 4000, 5000 és 7500 kcal' óra teljesítményűek. Az első kettő jó minősítést kapott, a legnagyobb azonban csak közepest, mert olajtartályá­nak befogadóképessége ugyanúgy csak kilenc liter, mint kisebb márkatestvéreié, olajfogasztása viszont termé­szetesen nagyobb, ezért kb. 8 óra használat után (ha teljes lángon működik), már újra kell tölteni. Huzatigénye is viszonylag magas, hasonló, mint a Mekalor M 622 B tí­pusé. A kályhák mellé adott tá­jékoztató füzetecskék is sok hasznos tudnivalót közölnek, bár némelyik kissé nehezen érthető. (Rimái) asszony a 60 százalékos mun­kaképessége kihasználásával a létfenntartáshoz szükséges összeget nagyobb részben megszerezheti, és így csupán havi 500 forint házastársi tar­tásdíjra van rászorulva. Igaz, hogy volt férjének jövedelme emelkedett, ebből azonban nem következik, hogy az el­vált feleség nagyobb támoga­tást kapjon tőle. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt. — Az óvás alapos — mond­ta ki a Legfelsőbb Bíróság. — Amennyiben a közös egyet­értéssel, vagy bírósági ítélet­tel megállapított tartás alap­jául szolgáló körülmények­ben lényeges változás állott be, úgy annak összegének megváltoztatása kérhető. Eb­ben az esetben különösen fi­gyelemmel kell lenni arra, hogy az elvált feleségnek megélhetéséhez önmagának is hozzá kell járulnia. Ezért rászorultságát gondosan kell vizsgálni. Meg kell állapítani, hogv lakóhelyén van-e olyan munkakör, amit valóban el tud látni, és olyan munka­hely, ahol dolgozni tud. Szük­ség esetén orvosszakértő meghallgatásával kell eldön­teni, hogy a felajánlott mun­kákat csökkent munkaképes­ségével el tudja-e látni. Ha vannak ilyen munkaalkal­mak, azok elvállalását nem tagadhatja meg. De ha nin­csenek, a tartáskiegészítés felemelése indokolt. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a másod­fokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és a bíróságot új el­járásra utasította. H. E. Döntött a Legfelsőbb Bíróság flutá elé lépett, mire jogosult az özvegye? a rendőrségi iratok beszerzé­sével. A helyszínelésről ké­szült jegyzőkönyv azonban csupán a baleset szemtanúi­nak nevét és rövid vallomá­sukat tartalmazza. A továbbiakban a Legfel­sőbb Bíróság kimondta: a ba­leset következtében meghalt személy által még életében nyújtott tartás elvesztése folytán kártérítésre jogosult özvegy csak ráutaltsága mér­tékének megfelelően igényel­het járadékot. Megállapításá­Mikor növelhető a tartásdij? A házastársak idős korban váltak el. Az asszony 40 szá­zalékos munkaképesség-csök- kenéséjre tekintettel, a volt férjét a bíróság havi 500 fo­rint tartásdíj fizetésére köte­lezte. Nemrég az asszony a bíróságtól ennek az összeg­nek felemelését kérte ezer forintra. Arra hivatkozott, hogy eddig együtt lakott lá­nyával, de az férjhez ment, elköltözött, jelenleg gyermek- gondozási szabadságon van, így nem tudja őt támogatni. Volt férje jövedelme pedig jelentősen emelkedett. Bár megkísérelte, de betegsége miatt nem tud dolgozni, és a havi 500 forint létfenntartá­sához kevés. Hozzászólás cikkünkhöz

Next

/
Oldalképek
Tartalom