Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-18 / 246. szám
XXIX. évi. 246. szóm, 1978. október 18., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A szolnoki gyár továbbfejleszti jól bevált konyhabútorait Új típus a Nikoletta — Elemenként is használható Évente 50 vagon sajtot exportál a közel-keleti országokba a Szolnok megyei Tejipari Vállalat. Az export sajtot a szajoli érlelőben csomagolják, s innen indítják útba a megrendelőkhöz Az ismeretterjesztés gazdag negyedszázada Emlékezés és kitüntetés, a TIT jubileumán Az a drága, ami rossz A minőséget termelői ol- -dalról már ma is nagy mértékben befolyásolja, s hatása a jövőben — bizonyossággal állítható — mind nyomatékosabbá válik, s ez pedig ama közhellyel fejezhető ki, hogy ami rossz az egyszersmind — drága is. Közelebbről ez azt jelenti, hogy a nem kielégítő minőség egész sor hátrányos következményekkel jár a termelővállalat számára, beleértve bizonyos közvetett következményeket is. Ami a közvetlen hátrányokat, tehát a költségnövelő hatásokat illeti, az ezzel kapcsolatos tények olykor nem fejezik ki elég megbízhatóan a helyzetet. Egy kohó és gépipari vizsgálat megállapította például, hogy vállalatainak minőséggel kapcsolatos vesztesége — ide sorolva a selejt, a minőségi kötbér, a garanciális költség forinthatásait —, összevetve a nettó árbevétellel 1970-ben 1,86 százalék volt, 1976-ban pedig 1,54- re mérséklődött. A mutató, részint a csekély aránnyal, részint csökkenő mértékével okot adhatna a derűs elégedettségre, ha azok a bizonyos közvetett — és mutatókban aligha kifejezhető — hatások nem csatlakoznának az előbbiekhez. Erről szólva nem árt közelebbről szemügyre vennünk a minőség, mai, korszerű fogalmát, mert ilymódon kitűnik. hogy a piaci értékesíthetőség tömérdek feltétele sűrűsödik ebben a szóban. A technikai színvonaltól az esztétikai hatásig, a megbízhatóságtól a termék újdonságértékéig, az árral egybevetett tartósságtól a csomagolásig tucatnyi tényező rangsorolja a minőséget. Jellemző. hogy az Európai Minőségi Szervezet számításai szerint ma már az optimális minőség garantálása, feltételeinek folyamatos megteremtése a korszerű vállalatoknál eléri a termelési költségek 12—15 százalékát. A minőség egyenetlensége vagy tartósan alacsony színvonala — az imént említett „minőségkölitségek” lefaragása — végülis ahhoz a következményekhez vezet, amit a közmondás oly szemléletesen érzékeltet: olcsó húsnak híg a leve... A gyenge minőség ugyanis előbb-utóbb mindenképpen korlátozza az értékesítést, vagy mérsékeli az elérhető árat. Átmenetileg bizonyos hiányzó termékek piacán ezt a hatást ellensúlyozhatja a kereslet. Am ezúttal is közbeszól az tartósan hátrányos következ- ményr hogy az. ilyen típusú értékesítésre berendezkedő vállalat technológiailag elmarad. korszerűségében megreked, s ezért előbb- utóbb magas árat kell fizetnie. Ami pedig a külföldi értékesítést illeti — s ehhez napjaink export tapasztalatai bőséggel nyújthatnak példákat —, a minőség illetve az elérhető ár viszonya érzékletes pontossággal igazolja: ami rossz, az drága — másszóval: a gyenge termékminőség mindenképpen visszahat a bevételekre. S előbb-utóbb ez a következmény töltheti be azt a nyomatékosító szerepkört, amit hajdanán, ott a Ká- roly-híd mellett a vasketrec volt hivatott a társadalom védelmében teljesíteni! T. A. A korábbi években a Tisza" Bútoripari Vállalat 4-es számú, szolnoki gyárában alig foglalkoztak gyártmány- fejlesztéssel. 1978-ban azután a többi gyáregységhez hasonlóan a szolnokiak is vállalkoztak: maguk készítették el a „Nikoletta” névre keresztelt konyhabútorcsalád terveit. A Nikoletta név nem egyetlen garnitúrát rejt. A különböző igényekre, az eltérő vastagságú pénztárcákra gondolva a szolnoki tervezők háromféle összeállítást is megálmodtak. Az első változat például nem is minden porcikájában új: egy régi, 15 éve gyártott konyhájuk, a „Klára” továbbfejlesztése. Megőrizték a régi garnitúra még ma is népszerű tulajdonságait — egyszerű szerkezet, olcsó ár, az alsó szekrénysoron nyugvó felsőrész — és a bevált receptet friss ötletekkel újították fel. Végül is a konyha elemei jobban alkalmazkodnak a mai lakások méretéhez. Az „emeleten” lévő szekrények is mélyebbek lettek, új alapanyagok felhasználásával a bútor változatosabbá, színesebbé vált, néhol a legújabb divatnak megfelelően természetes színű fából készült léceket is felhasználtak díszítésre. A „NikoIetta”-család másik két tagja pedig éppen azzal hódít majd, hogy az ajtókat, fiókokat természetes színű fával burkolták. Mégpedig viszonylag olcsó megoldással. A gyár igazgatójának és főmérnökének közös találmányaként nem az egész ajtót készítik drága kemény fából. A szalagparketta gyártásnál már ismert eljárással három rétegű lemezt használnak a homlokfelületek borítására. A lemeznek csak a „színe” értékes, nemes fa. Az új anyag azonban nem furnérlemez, a legfelső, nemes réteg is olyan vastag, hogy véséssel díszíthető. Amikor a boltokba kerül az új szolnoki termék kőris-, tölgy- és diófával borított konyhabútorok között választhatnak a vevők. Az idei őszi BNV-n már bemutatták az új „Nikoletta” konyhát. A vásár látogatói nemcsak a divatos natúr színekben gyönyörködhettek. Megnyerte őket a bútor gazdag felszereltsége is. A garnitúrával a legkülönbözőbb méretű konyhákat lehet észszerűen berendezni. Az elemek szélessége 45 és 150 centiméter között változik. A széles méretskála eredményeként a háziasszony birodalmában egy csöpp hely sem marad kihasználatlanul, hiszen nem kell az egész garnitúrát megvenni, csak any- nyi elemet, amennyivel a konyha ésszerűen „kitölthető”. Nemcsak szekrénysorok, hanem L és U alakú konyhák is építhetők. Az új bútorokhoz tervezett szerelvények is változatosak. Például készültek hűtőgép és gáztűzhely elhelyezésére szolgáló elemek is. A lábakat eltakaró fedőlemezek leemelhetek, így köny- nyebb a takarítás. A munkalap, ahol az ételt készítik elő főzésre, különlegesen ellenálló műanyaglapból van, az ajtók, és a fiókok mögött rejtőző edény-, evőkészlet, és tányértartókat is tetszetős bevonattal látták el. A fával borított konyhabútorok kétféle változatban készülnek. Az egyik olcsóbb, a másik különleges igényeket kielégítő, gazdagabban felszerelt garnitúra. Az utóbbinál például rozsdamentes mosogatót kap a vásárló, vagy egy másik újdonság: a kövezetre állított vagy a falra felfüggesztett elemek a felszerelés utón is vízszintbe hozhatók. A „Nikoletta”-család egyik előnyeként a divatos, faszínű „homlokzatot” említettük. Éppen ez az újítás késlelteti a sorozatgyártás megkezdését. Igaz, nemrégiben készült, és már el is kelt egy ötven garnitúrából álló „nullszéria”, azonban ma még csak a bútor tervei vannak teljesen készen. A sorozatgyártást gazdaságossá tévő technológiát még ezután dolgozzák ki, néhány új, speciális gépre is szükség lenne a gyárban. A legtöbb fejtörést azonban az alapanyagellátás okozza. A szalagparkettát gyártó vállalatok nem számítottak a bútoripari újításra, örülnek, ha az eddigi megrendeléseknek eleget tudnak tenni. A nehézségek miatt tehát — a szolnoki vezetők számítása szerint — jövőre legfeljebb a „Nikolettá’-család- nak a „Klára” garnitúrát helyettesítő tagját kezdhetik el gyártani. A másik két, fával borított bútor csak később kerül az üzletekbe. Huszonöt évvel ezelőtt 1953. szeptember 27-én alakult meg Szolnokon a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete. Az évfordulóról tegnap ünnepi elnökségi ülésen emlékeztek meg Szolnokon, amelyen jelen volt dr. Jenei Jenő, a TIT Országos Elnökségének főtitkárhelyettese is. A TIT megyei szervezetének negyedszázados tevékenységéről Szurmay Ernő, a megyei szervezet elnöké emlékezett meg. A múltról szólva elmondotta, hogy a tudományos ismeretterjesztés fellendülését, eredményességét jól jellemzi, hogy a hatvanas évek végére megyénkben az első előadások száma megközelítette a tízezret, a hallgatóké pedig meghaladta a félmilliót. Az új formák . térhódítását mutatja, hogy ekkor már az Tegnap és ma tartják Mezőtúron a MAE gépesítési társaság, az AGROTRÖSZT, a MEZŐGÉPTRÖSZT, a MÉM Műszaki Intézet és a mezőtúri Mezőgazdasági Főiskola rendezésében az ötödik országos gépkereskedelmi és szolgáltatási tanácskozást. A rendezvényen a város vezetői mellett részt vesznek a gyártásban és forgalmazásban tevéikenykedő csehszlovák és magyar vállalatok, intézmények képviselői, és a legnagyobb üzemeltető gazdaságok és rendszerek gépész szakemberei is. A tanácskozás fő témája az V. ötéves terv hátralévő évei gépellátási és üzemeltetési kérdéseinek megvitatása. Ezeknek a gondoknak a felvetése azért is indokolt, mivel az üzemek trakitorparkja átalakult. Kevesebb, de nagyobb teljesítményű gépek állnak a gazdaságok rendelkezésére. A hagyományosnak mondható kis teljesítményű traktorok alkalmazásáról nem éppen zökkenőmentesen tértek át az új, nagyobb típusok üzemeltetésére, amelyek merőben más munka- szervezési feltételeket kívánelőadások harmada munkások és a termelőszövetkezetek dolgozói körében hangzottak el. Napjaink feladatai között kiemelte: „A tudományos ismeretterjesztés legidőszerűbb feladatának a gyakorlat, a munka, a mindennapi élet kérdéseinek megoldásához nyújtott segítségadást kell tekinteni.” Az ünnepi beszéd elhangzása után az ismeretterjesztésben élenjárókat tüntették ki. A TIT Országos Elnökségének aranykoszorús jelvényét tizenöten. aranykoszorús emlékplakettjét pedig a DATE mezőtúri Mező- gazdasági Gépészeti Főiskolai Kara, valamint a MÁV szolnoki Járműjavító Üzeme kapta meg. Az országos elnökség elismerő oklevelét kilencen, a megyei elnökség oklevelét pedig tízen vették át. nak. A gyártó és forgalmazó vállalatok vezetőinek véleménye szerint a nagyteljesítményű erőgépekhez szükséges munkagépek hazai gyártása illetve forgalmazá-- sa megoldódott, de az üzemeltetés megszervezésére az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani. A tanácskozáson Miroslav Dedera, a csehszlovák Hum- policzi Gépgyár igazgatója átadta a mezőgazdasági főiskola vezetőinek a hazánkba exportált tízezredik UNHZ 750-es rakodógépet, amely oktatási célokat fog szolgálni. Szintén tegnap ke- Irülit sor Mezőtúron a MEZŐGÉPTRÖSZT első oktató- központjának ünnepélyes átadására, ahol jelen volt Fekete János, a MEZŐGÉPTRÖSZT vezérigazgató-helyettese is. A tanácskozás résztvevői ma délelőtt Mezőhéken cukorrépabetakarítási gépbemutatón vesznek részt, ahol dr. Szijj József, a Héki Cukorrépatermesztési Rendszer igazgatója és Zsigovilts Ferenc, a szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat igazgatója kalauzolja a vendégeket. Tegnap délután a Szolnoki Nyomda Vállalat termékeit bemutató kiállítás nyílt! a szolnoki Helyőrségi Művelődési Házban. A gazdag, szemléletes anyagú tárlat három napig tekinthető meg. Képünk az ünnepélyes megnyitón készült íme egy a természetes fával borított „Nikoletták” közül Felavatták az első Gépkereskedelmi tanácskozás Mezőtúron
