Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-18 / 246. szám

XXIX. évi. 246. szóm, 1978. október 18., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A szolnoki gyár továbbfejleszti jól bevált konyhabútorait Új típus a Nikoletta — Elemenként is használható Évente 50 vagon sajtot exportál a közel-keleti országokba a Szolnok megyei Tejipari Vállalat. Az export sajtot a szajoli érlelőben csomagolják, s innen indítják útba a megrende­lőkhöz Az ismeretterjesztés gazdag negyedszázada Emlékezés és kitüntetés, a TIT jubileumán Az a drága, ami rossz A minőséget termelői ol- -dalról már ma is nagy mér­tékben befolyásolja, s hatá­sa a jövőben — bizonyos­sággal állítható — mind nyomatékosabbá válik, s ez pedig ama közhellyel fejez­hető ki, hogy ami rossz az egyszersmind — drága is. Közelebbről ez azt jelenti, hogy a nem kielégítő minő­ség egész sor hátrányos kö­vetkezményekkel jár a ter­melővállalat számára, bele­értve bizonyos közvetett kö­vetkezményeket is. Ami a közvetlen hátrányokat, tehát a költségnövelő hatásokat il­leti, az ezzel kapcsolatos té­nyek olykor nem fejezik ki elég megbízhatóan a helyze­tet. Egy kohó és gépipari vizsgálat megállapította pél­dául, hogy vállalatainak mi­nőséggel kapcsolatos veszte­sége — ide sorolva a selejt, a minőségi kötbér, a garan­ciális költség forinthatásait —, összevetve a nettó árbe­vétellel 1970-ben 1,86 száza­lék volt, 1976-ban pedig 1,54- re mérséklődött. A mutató, részint a csekély aránnyal, részint csökkenő mértékével okot adhatna a derűs elége­dettségre, ha azok a bizo­nyos közvetett — és muta­tókban aligha kifejezhető — hatások nem csatlakoznának az előbbiekhez. Erről szólva nem árt kö­zelebbről szemügyre vennünk a minőség, mai, korszerű fogalmát, mert ilymódon ki­tűnik. hogy a piaci értéke­síthetőség tömérdek feltétele sűrűsödik ebben a szóban. A technikai színvonaltól az esztétikai hatásig, a megbíz­hatóságtól a termék újdon­ságértékéig, az árral egybe­vetett tartósságtól a csoma­golásig tucatnyi tényező rangsorolja a minőséget. Jel­lemző. hogy az Európai Mi­nőségi Szervezet számításai szerint ma már az optimá­lis minőség garantálása, fel­tételeinek folyamatos meg­teremtése a korszerű válla­latoknál eléri a termelési költségek 12—15 százalékát. A minőség egyenetlensége vagy tartósan alacsony szín­vonala — az imént említett „minőségkölitségek” lefara­gása — végülis ahhoz a kö­vetkezményekhez vezet, amit a közmondás oly szemlélete­sen érzékeltet: olcsó húsnak híg a leve... A gyenge mi­nőség ugyanis előbb-utóbb mindenképpen korlátozza az értékesítést, vagy mérsékeli az elérhető árat. Átmeneti­leg bizonyos hiányzó termé­kek piacán ezt a hatást el­lensúlyozhatja a kereslet. Am ezúttal is közbeszól az tartósan hátrányos következ- ményr hogy az. ilyen típusú értékesítésre berendezkedő vállalat technológiailag el­marad. korszerűségében megreked, s ezért előbb- utóbb magas árat kell fi­zetnie. Ami pedig a külföldi értékesítést illeti — s eh­hez napjaink export tapasz­talatai bőséggel nyújthatnak példákat —, a minőség il­letve az elérhető ár viszonya érzékletes pontossággal iga­zolja: ami rossz, az drága — másszóval: a gyenge ter­mékminőség mindenképpen visszahat a bevételekre. S előbb-utóbb ez a követ­kezmény töltheti be azt a nyomatékosító szerepkört, amit hajdanán, ott a Ká- roly-híd mellett a vasketrec volt hivatott a társadalom védelmében teljesíteni! T. A. A korábbi években a Ti­sza" Bútoripari Vállalat 4-es számú, szolnoki gyárában alig foglalkoztak gyártmány- fejlesztéssel. 1978-ban azután a többi gyáregységhez hason­lóan a szolnokiak is vállal­koztak: maguk készítették el a „Nikoletta” névre keresz­telt konyhabútorcsalád ter­veit. A Nikoletta név nem egyetlen garnitúrát rejt. A különböző igényekre, az elté­rő vastagságú pénztárcákra gondolva a szolnoki tervezők háromféle összeállítást is megálmodtak. Az első válto­zat például nem is minden porcikájában új: egy régi, 15 éve gyártott konyhájuk, a „Klára” továbbfejlesztése. Megőrizték a régi garnitúra még ma is népszerű tulaj­donságait — egyszerű szer­kezet, olcsó ár, az alsó szek­rénysoron nyugvó felsőrész — és a bevált receptet friss ötletekkel újították fel. Végül is a konyha elemei jobban alkalmazkodnak a mai laká­sok méretéhez. Az „emeleten” lévő szekrények is mélyeb­bek lettek, új alapanyagok felhasználásával a bútor vál­tozatosabbá, színesebbé vált, néhol a legújabb divatnak megfelelően természetes szí­nű fából készült léceket is felhasználtak díszítésre. A „NikoIetta”-család má­sik két tagja pedig éppen az­zal hódít majd, hogy az ajtó­kat, fiókokat természetes szí­nű fával burkolták. Mégpe­dig viszonylag olcsó megol­dással. A gyár igazgatójának és főmérnökének közös talál­mányaként nem az egész aj­tót készítik drága kemény fá­ból. A szalagparketta gyár­tásnál már ismert eljárással három rétegű lemezt hasz­nálnak a homlokfelületek bo­rítására. A lemeznek csak a „színe” értékes, nemes fa. Az új anyag azonban nem fur­nérlemez, a legfelső, nemes réteg is olyan vastag, hogy véséssel díszíthető. Amikor a boltokba kerül az új szolno­ki termék kőris-, tölgy- és diófával borított konyhabú­torok között választhatnak a vevők. Az idei őszi BNV-n már bemutatták az új „Nikoletta” konyhát. A vásár látogatói nemcsak a divatos natúr szí­nekben gyönyörködhettek. Megnyerte őket a bútor gaz­dag felszereltsége is. A gar­nitúrával a legkülönbözőbb méretű konyhákat lehet ész­szerűen berendezni. Az ele­mek szélessége 45 és 150 cen­timéter között változik. A széles méretskála eredménye­ként a háziasszony birodal­mában egy csöpp hely sem marad kihasználatlanul, hi­szen nem kell az egész gar­nitúrát megvenni, csak any- nyi elemet, amennyivel a konyha ésszerűen „kitölthe­tő”. Nemcsak szekrénysorok, hanem L és U alakú konyhák is építhetők. Az új bútorokhoz terve­zett szerelvények is változa­tosak. Például készültek hű­tőgép és gáztűzhely elhelye­zésére szolgáló elemek is. A lábakat eltakaró fedőleme­zek leemelhetek, így köny- nyebb a takarítás. A munka­lap, ahol az ételt készítik elő főzésre, különlegesen ellen­álló műanyaglapból van, az ajtók, és a fiókok mögött rejtőző edény-, evőkészlet, és tányértartókat is tetszetős bevonattal látták el. A fával borított konyhabútorok két­féle változatban készülnek. Az egyik olcsóbb, a másik különleges igényeket kielégí­tő, gazdagabban felszerelt garnitúra. Az utóbbinál pél­dául rozsdamentes mosoga­tót kap a vásárló, vagy egy másik újdonság: a kövezetre állított vagy a falra felfüg­gesztett elemek a felszerelés utón is vízszintbe hozhatók. A „Nikoletta”-család egyik előnyeként a divatos, faszí­nű „homlokzatot” említettük. Éppen ez az újítás késlelteti a sorozatgyártás megkezdé­sét. Igaz, nemrégiben készült, és már el is kelt egy ötven garnitúrából álló „nullszé­ria”, azonban ma még csak a bútor tervei vannak telje­sen készen. A sorozatgyártást gazdaságossá tévő technoló­giát még ezután dolgozzák ki, néhány új, speciális gép­re is szükség lenne a gyár­ban. A legtöbb fejtörést azonban az alapanyagellátás okozza. A szalagparkettát gyártó vállalatok nem számí­tottak a bútoripari újításra, örülnek, ha az eddigi meg­rendeléseknek eleget tudnak tenni. A nehézségek miatt te­hát — a szolnoki vezetők szá­mítása szerint — jövőre leg­feljebb a „Nikolettá’-család- nak a „Klára” garnitúrát he­lyettesítő tagját kezdhetik el gyártani. A másik két, fával borított bútor csak később kerül az üzletekbe. Huszonöt évvel ezelőtt 1953. szeptember 27-én ala­kult meg Szolnokon a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat megyei szervezete. Az évfordulóról tegnap ünnepi elnökségi ülésen emlékeztek meg Szolnokon, amelyen je­len volt dr. Jenei Jenő, a TIT Országos Elnökségének főtitkárhelyettese is. A TIT megyei szervezeté­nek negyedszázados tevé­kenységéről Szurmay Ernő, a megyei szervezet elnöké emlékezett meg. A múltról szólva elmondotta, hogy a tudományos ismeretterjesz­tés fellendülését, eredmé­nyességét jól jellemzi, hogy a hatvanas évek végére me­gyénkben az első előadások száma megközelítette a tíz­ezret, a hallgatóké pedig meghaladta a félmilliót. Az új formák . térhódítását mu­tatja, hogy ekkor már az Tegnap és ma tartják Me­zőtúron a MAE gépesítési társaság, az AGROTRÖSZT, a MEZŐGÉPTRÖSZT, a MÉM Műszaki Intézet és a mezőtúri Mezőgazdasági Fő­iskola rendezésében az ötö­dik országos gépkereskedel­mi és szolgáltatási tanácsko­zást. A rendezvényen a vá­ros vezetői mellett részt vesz­nek a gyártásban és forgal­mazásban tevéikenykedő cseh­szlovák és magyar vállalatok, intézmények képviselői, és a legnagyobb üzemeltető gazdaságok és rendszerek gépész szakemberei is. A tanácskozás fő témája az V. ötéves terv hátralévő évei gépellátási és üzemeltetési kérdéseinek megvitatása. Ezeknek a gondoknak a fel­vetése azért is indokolt, mi­vel az üzemek trakitorparkja átalakult. Kevesebb, de na­gyobb teljesítményű gépek állnak a gazdaságok rendel­kezésére. A hagyományosnak mondható kis teljesítményű traktorok alkalmazásáról nem éppen zökkenőmentesen tértek át az új, nagyobb tí­pusok üzemeltetésére, ame­lyek merőben más munka- szervezési feltételeket kíván­előadások harmada munká­sok és a termelőszövetkeze­tek dolgozói körében hang­zottak el. Napjaink felada­tai között kiemelte: „A tu­dományos ismeretterjesztés legidőszerűbb feladatának a gyakorlat, a munka, a min­dennapi élet kérdéseinek megoldásához nyújtott segít­ségadást kell tekinteni.” Az ünnepi beszéd elhang­zása után az ismeretterjesz­tésben élenjárókat tüntették ki. A TIT Országos Elnök­ségének aranykoszorús jel­vényét tizenöten. arany­koszorús emlékplakettjét pe­dig a DATE mezőtúri Mező- gazdasági Gépészeti Főisko­lai Kara, valamint a MÁV szolnoki Járműjavító Üzeme kapta meg. Az országos el­nökség elismerő oklevelét kilencen, a megyei elnökség oklevelét pedig tízen vették át. nak. A gyártó és forgalma­zó vállalatok vezetőinek vé­leménye szerint a nagytelje­sítményű erőgépekhez szük­séges munkagépek hazai gyártása illetve forgalmazá-- sa megoldódott, de az üze­meltetés megszervezésére az eddigieknél nagyobb figyel­met kell fordítani. A tanácskozáson Miroslav Dedera, a csehszlovák Hum- policzi Gépgyár igazgatója átadta a mezőgazdasági fő­iskola vezetőinek a hazánk­ba exportált tízezredik UNHZ 750-es rakodógépet, amely oktatási célokat fog szolgálni. Szintén tegnap ke- Irülit sor Mezőtúron a ME­ZŐGÉPTRÖSZT első oktató- központjának ünnepélyes át­adására, ahol jelen volt Fe­kete János, a MEZŐGÉP­TRÖSZT vezérigazgató-he­lyettese is. A tanácskozás résztvevői ma délelőtt Mezőhéken cu­korrépabetakarítási gépbe­mutatón vesznek részt, ahol dr. Szijj József, a Héki Cu­korrépatermesztési Rendszer igazgatója és Zsigovilts Fe­renc, a szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat igazgatója kalauzol­ja a vendégeket. Tegnap délután a Szolnoki Nyomda Vállalat termékeit bemutató kiállítás nyílt! a szol­noki Helyőrségi Művelődési Házban. A gazdag, szemléletes anyagú tárlat három napig te­kinthető meg. Képünk az ünnepélyes megnyitón készült íme egy a természetes fával borított „Nikoletták” közül Felavatták az első Gépkereskedelmi tanácskozás Mezőtúron

Next

/
Oldalképek
Tartalom