Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-17 / 245. szám
XXIX. évf. 245. sióm, 1978. október 17., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Honnan vegyük ami nincs? Aratják a rizst A szárazság nem kedvez a talajmunkáknak Hol van ma szabad munkaerő? A kérdésre hajlamosak vagyunk rávágni: sehol, vagy ha nem ítélünk elhamarkodva, akkor hosszas, nem egyszer ködös fejtegetések következnek az élet nehézségeiről. Ám ha valakit igazán sarokba szorítanak. s az illető- nem a törölközőt azonnal bedobok táborába tartozik, hanem azok közé, akik a fejüket gondolkodásra is használják, akkor okos megoldások születnek. A következő példa egészen hétköznapi, mondhatni szóra se érdemes, legalábbis annak, aki nem érzi bőrén a nehézségeket. Történt ugyanis, hogy a jászapáti Velemi Endre Termelőszövetkezet felépített egy korszerű, 224 férőhelyes tehenészeti istállót, s így a modern férőhelyek száma 536- ra emelkedett. Igenám, de az új épületbe nemcsak állatok kellenek, hanem fejősök, gondozók, takarmányo- sok is. Honnan vegyük, ami nincs? A dolog veszettül bonyolultnak látszott. A gazdaság szakemberei azonban nem intézték el ennyivel — igaz, nem is tehettek mást —, és a csodavárás helyett elővették a szakkönyveket, azután pedig ellátogattak a szomszédos üzemekbe tapasztalatokat gyűjteni. Így jutottak el a Jászsági Állami Gazdaság szellőháti kerületébe is, ahol nagyon érdekes dolgokat láttak, mert amikor hazaértek, már készen is álltak a tervek. A Velemi Tsz-ben korábban négy fogat és nyolc ember látta el a szarvasmarhákat takarmánnyal, a fejés a fejőmesterek, az állatok etetése, ápolása a gondozók dolga volt. Minden standra jutott egy fejős és egy gondozó, és az állatápolók d,Olga még így se volt könnyű, hiszen például a silót kosaranként cipelve kézzel kellett kiosztani. A modern épületek viszont lehetővé tették a gépesítést, s így mindjárt másképp alakult minden. Két traktoros és két takarmányos dolga most már az összes szarvasmarha élelmezése, hozzájuk csatlakozik még egy fogat, két emberrel. A gondozók munkája könnyebbé vált, így ketten három standdal is elboldogulnak, a három fogat pedig átmehetett a növénytermesztésbe, ahol egyébként már régóta nagy szükség volt rá. A gépesítés és a szervezés nyomán felszabadult annyi ember, ahány, a fogatosokért a növénytermesztésből „cserébe” kapott dolgozókkal együtt el tudja látni az újonnan épült 224 férőhelyes istálló teendőit is. A jászapáti Velemi Endre Termelőszövetkezetben tehát megtalálták, ami nincs, ám ez nem csupán a vezetőkön, hanem a beosztottakon is múlott. Igaz, nem minden ellenállás nélkül, de belátták, hogy a szakosított fejősből csak előnyük származhat, s amikor egy év alatt 300 literrel emelkedett az átlaghozam, már senki se vitatkozott. A munkaszervezés újabb sakkhúzásai ismét megbolygatták az eddigi beidegződéseket, ám a vállalkozókedv is megnövekedett. Két fiatal például —az egyik korábban fogatos. másik állatgondozó volt — minden nagyobb rábeszélés nélkül traktorossá képezte magát, s a növénytermesztésből az állattenyésztésbe, az állattenyésztésből a növénytermesztésbe átirányított embereket se kellett túlságosan sokat győzködni. Hány dolgozót „spórolt meg” így a gazdaság? Körülbelül tízet. Sok ez? Még annál is több: elég! — braun — Az időjárás változatlanul kedvez a betakarításnak — állapította meg tegnap délelőtti ülésén a Szolnok megyei mezőgazdasági szervezési bizottság. A hőmérséklet nem csökkent 5 fok alá, a napi csúcsérték pedig elérte a 24 fokot, úgyhogy ennél kellemesebb környezetet kívánni sem lehetett volna. A szárazság egyedül a talajmunkákat nehezítette, s ez az előrehaladáson meg is látszott. A megye gazdaságai az őszi növények alá a terület 82 százalékát készítették elő, és a tavasziak talajmunkája se haladt kellő ütemben. Az üzemek egy része még mindig nem élt a két és a vasárnapi műszak lehetőségével, olyan gazdaság is akadt, ahol az erőgépkapacitás egy- harmadát se használták ki teljesen. Ezen feltétlenül változtatni kell, hiszen bármikor megfordulhat az időjárás, és az esetleges esőzések nagyon megnehezítik a teendőket. Az üzemek egyébként a rizs aratásához is hozzáláttak, s ezzel a határban teljessé vált a „nagyüzem”. A cukorrépaföldek feléről szedték fel a növényt a termelők, a kukoricatörés negyed része fejeződött be. A napraforgó és a szója betakarítása a vége Tegnap délelőtt rövid ünnepség után megindult a forgalom az M3-as autópálya első, Budapest—Gödöllő közötti szakaszán. Az ünnepségen Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja is részt vett. Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes ünnepi beszédében elmonfelé jár, a zöldség és a gyümölcs begyűjtése, valamint a szőlőszüret felgyorsult. A búza felét vetették el a gazdaságok. Ez azonban csak az átlag, mert például Jászberényben mindössze 39 és Kisújszálláson is csak 44 százaléknál tart a munka. Az ellenpéldát Karcag jelenti, ahol a kenyérgabona 73 százaléka került földbe. Az utóbbi üzemek feltétlenül dicséretet érdemelnek, hiszen egyikőjük se tartozik a jó talajadottságú és kiváló eszközellátott- ságú gazdaságok közé. A szervezési bizottság ülésén még egy figyelemreméltó témában foglaltak állást a jelenlévők, s ez a cukorrépa betakarítása volt. A termelők eddig lassított ütemben szedték fel a növényt, ám az egyre gyakoribb lehűlés lehetővé teszi, hogy a répát prizmázni lehessen. Mivel a gyár teljesítőképessége véges, áthidaló megoldásnak az a legjobb, ha az üzemek a szántóföldön, a kövesút közvetlen közelében tárolják a növényt. így a felszabadult területek megmű- velhetők, a vetést se akadályozza a betakarításra váró termés, és az esős időjárás okozta károktól se kell tartani. dotta, hogy az M3-as autópálya első 23,5 kilométeres szakasza négy év alatt készült 1,3 milliárd forintos költséggel. Ezután Fock Jenő átvágva az autópálya Gödöllő felé vezető ágán keresztül feszített nemzeti színű szalagot, átadta rendeltetésének az autópálya első szakaszát. Btadták az M3-as autópálya első szakaszát Városnéző sétán Szolnokon, a Tina-parton (TKL) • ' "v ■ . ' r Észt pártdelegáció a megyében Vasárnap délután négytagú észt pártdelegáció érkezett Szolnokra, Leida Szipria, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottsága könnyű- és élelmiszeripari osztályának vezetőjével az élen. A delegáció tagjai: Kalju Randoja, a tartui járási pártbizottság másodtitkára, Helju Ulvik, a Norma Termelői Egyesülés pártbizottságának titkára és Matti Mehide, a pülvai tejkombinát igazgatóhelyettese, egyben párttitkára. A baráti küldöttség tagjait tegnap reggel fogadta AnÖri- kó Miklós, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára. Ezután Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkára tájékoztatta a vendégeket Szolnok megye legjellemzőbb területi, népességi adatairól, a megye mezőgazdaságáról, iparáról — kiemelve a könnyűipari és élelmiszerfeldolgozó üzemek munkáját —, majd a megye ideológiai, kulturális, oktatási, művészeti és egészségügyi helyzetéről adott képet. Az észt delegáció tagjai is bemutatkoztak, Helju Ulvik például egy termelői egyesülés párttitkára, amely játékokat, háztartási fémeszközöket és évenként 6 millió biztonsági övét gyárt. Matti Mehide igazgatóhelyettes és párttitkár egy tejkombihátban, amely a közelmúlban magas kitüntetést kapott — a tejipari vállalatok közül elsőitek — a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsától korszerű termékeikért és saját erőből történt fejlesztésért. A tájékoztató után városnéző sétára kalauzolta a vendégeket Bíró Boldizsár, a városi tanács elnökhelyettese. Ebéd után Kunszentmárton- ba utazott a delegáció. A járási pártbizottságon tett látogatásuk után a Pannónia Szőrmekikészítő és Feldolgozó Vállalat helyi gyárába, majd Tiszakürtre kísérték a vendégeket. Ma Budapest nevezetességeivel ismerkednek az észt pártdelegáció tagjai. Holnap a megyei tanácshoz, délután a cukorgyárba látogatnak, csütörtökön a jászberényi járás vendégei lesznek az észt küldöttek. A Jászságban megtekintik a Jásztej üzemet, ellátogatnak a Jász Múzeumba a jászárokszállási Hímző, és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezetbe. Ä vendégek pénteken indulnak Budapestre, ahonnan repülőgéppel utaznak haza a Szovjetunióba. — t. szűcs — Szüreti mulatságot rendeztek a hétvégén a tiszaföldvári fiatalok, hasonlót, mint harminc éve a régi szőlősgazdák a Kurázsiban, az Óvirághegyen meg a Bánomszőlőben. Meghívták a házigazdák — a Gárdos Mariska KISZ-alapszervezet tagjai - a martfűi népitáncosokat és az állami gazdaság lovasait Szenttamásról. Velük együtt rendeztek színes-tarka felvonulást, este pedig a művelődési házban állt a bál, amelyen választottak csőszlányokat, és vezetőjüknek hegybírónőt, hogy megbüntessék az almát, szőlőt dézsmá- lókat. Azután ha csinos volt a csőszlány, szemrevaló a „tolvaj" legény, szigorú volt a hegybírónő ítélete: almát, szőlőt lopni nem bűn, de csók az ára! (Temesközy Ferenc) Kedvcsináló az esti bólozáshoz Megcsodálta őket a község apraja-nagyja Szüreti vigasság Tiszaföldváron Már kora délután pántlikázták, díszítették a lovakat Lesz itt móka, zene, tánc is! - hirdette a kisbiró
