Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-03 / 208. szám

1978, szeptember 3. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 11 A kenyér becsülete HA KÜLFÖLDRE MEGYÜNK Milyen gyógyszereket vigyünk magunkkal? A szocialista országokban tartózkodó magyar állampolgár in­gyenes orvosi ellátásra jogosult, a gyógyszerkészítmények beszer­zésének lehetősége viszont országonként más és más jogszabály szerint alakul. A kapitalista államokkal nincs ilyen egyezmény, ott betegség esetén az orvosi ellátást az illető ország pénznemével kell fizetni. Mindenképpen helyes, ha külföldre utazáskor egyes gyógyszereket magunkkal viszünk. Elutazás előtt feltétlenül be­széljük meg a körzeti orvossal, hogy milyen készítményekre essen a választás. Fontos, hogy a krónikus betegek vigyék el a folya­matos szedésre felírt gyógyszereiket. Lényeges az is, hogy az illető ország klímatényezőit előre megismerjük, és felkészüljünk annak esetleges káros hatására is. Nézzük meg, melyek le­gyenek azok a gyógyszerké­szítmények és gyógyászati eszközök, amelyek helyet kapnak az úticsomagban. Feltétlenül vigyünk ma­gunkkal lázmérőt! Sok be­tegség előjele a láz, fontos a testhőmérséklet mérése mielőtt orvoshoz fordulunk. Lázcsillapításra a gyógy­szertárakban vény nélkül kapható Istopyrin, Kalmopy- rin, Algopyrin, Amidazophen illetve Germicid tabletta. Ezek közül azt vígjaik az útra, amelyet egyébként is használni szoktunk láz ese­tén. A felsorolt tablettáknak a lázcsillapító hatás mellett fájdalomcsillapító és gyul­ladáscsökkentő szerepe is van. Láz és fájdalom esetén beszedhetjük ezeket, ám a láz okát csak orvos tudja megállapítani. A fájdalom jelzi, hogy a szervezetben valami baj van, ezért kül­földön is orvoshoz kell for­dulni ilyen esetben. Görcsoldó szerep közül is vihetünk magunkkal vala­mit A visszatérő görcsös ál­lapotban szenvedő beteg a kezelőorvos által felírt görcs­oldó kúpját vagy tablettáját (Papaverin, No-Spa. Ridol stb.) használja. Külföldön tartózkodáskor gyakori gyomor- és bélpa­naszokat okozhatnak a szo­katlan ételek. A savhiány­ban szenvedő ember ne ét­kezési savat vigyen magával, mert a folyékony sav cso­magban szállítása nehézsé­get okozhat a törésveszély miatt. Vigyen inkább Beta- cid-pasztillát, amely tökéle­tesen {»tolja a savcseppeket. A gyomorégésben szenvedő beteg szódabikarbónát, Alu­mínium hydroxyd tablettát vagy port szedjen, de a .rit­kán jelentkező és enyhe gyomorégést jói csillapítja a bárhol könnyen beszerezhe­tő tej is. Hashajtószerek kö­zül vigyünk Phenolphtaleint, Taxint, Artint vagy Neo­carbolaxot, de vigyázzunk, hasmenés esetén ne kísérle­tezzünk, forduljunk orvos­hoz! Ilyen esetben a legár­talmatlanabb gyógyszer a széntabletta, az Enteroseptol, a Reasec. Sok, utazásra készülő em­ber kérdezi: vigyen-e magá­val antibioticumot? Ezek szedése óvatosságot igényel. Tudni kell róluk: antibioti- cumbói vagy eleget, vagy semmit! E készítmények csak orvosi vényre szerezhetők be, ajánlatos itthonról] magunk­kal vinni Maripent, Tetran B drazsét, de szedésük előtt feltétlenül tanácsos orvost felkeresni. Tartalmazzon úticsoma­gunk a kis sebek ellátásához szükséges eszközöket. A seb környékének fertőtlenítésére alkalmas és törésveszély nél­kül szállítható a jódampul- la. Kötözőszerként gézlapot, mullpólyát és ragtapaszt is tegyünk a csomagba. A seb­ellátáshoz általában nélkü­lözhetetlen a sebhintőpor, ajánlom a Resepty-Ureat. Nagyobb sérüléssel természe­tesen orvoshoz kell fordulni. Végül a tenger mellé uta- zóknak jótanács: a fokoza­tos napozásról ne feledkez­zenek "meg és vigyenek ma­gukkal elegendő napégés el­leni lőrémet, vagy gyógyszer- tárban kapható kenőcsöket. Sosem próbálkozzunk ön­gyógyítással, ha külföldi tar­tózkodásunkkor komoly egészségügyi probléma adó­dik, mert az ártalmatlannak tűnő gyógyszerkészítmény esetleges helytelen alkalma­zása többet árt, mint hasz­nál. Fociznak a gyerekek a ház előtti járdán. Egy jókora kő­vé száradt kenyérvég a labda. A galamboknak szánta, aki kihajította az ablakon. A srá­coknak jó hecc ez a kenyér­foci, önfeledten rúgják, míg csak morzsákra nem hull'k. „Csak annyit kérj, ameny- nyit megeszel!” „A szemed többet kíván, mint a szád!” Elfelejtett szentenciák ezek, ma már nem hangzanak el az étkezésnél. Ami megmarad', megy a szemétbe. Érdemes szót vesztegetni azért a né­hány forintnyi ételért? Napközis és kollégiumi ne­velők a megmondhatói!, mennyi kenyér kerül a mos­lékba e- --egy étkezéskor. A gyerek harap belőle egyet, s nagyúri mozdulattal bevágja a moslékos vödörbe. Takaré­koskodni vele? Hogy a né­hány forintos kenyér érték? Érthetetlen számukra. SZOT-gyerméküdülőből ha­zatérő kisdiákokkal utaztam a vonaton. Elővették az úti­csomagot, és egykettőre pa­rázs célbadobó verseny ala­kúit ki. A síneket övező osz­lopokat főtt tojással, zsömlé­vel, sajttal vették célba. Ma már nem tudják a gye­rekek, hogy a kenyeret, a bú­zát életnek is nevezték haj­danában. S egy emberöltő­vel korábban sokak számára a kenyérrel j óllakmi is elérhetet­len álom volt. Talán nem is értenék meg igazán. Ám fel­tétlenül meg kell tanítanunk gyermekeinket arra, hogy megbecsüljék értékeinket. S ezekhez tartozik az étel, a ke­nyér is. — á — HASZNÁLT AUTÓGUMIBÓL Hinta, mászóka, virágtartó A használt autógumik sok­helyütt elszórva hever­nek az út mellett, pe­dig a már elöregedett, eredeti funkciójában nem hasznosítha­tó gumikerekek még sokmin­denre alkalmasak. Készíthetünk belőlük gyermekeink számára hintát, mászókát. de virágtar­tónak is elképzelhető. A hinta készítéséhez kis át­mérőjű gumit érdemes válasz­tani. Az alaposan megtisztított gumikerékre a hinta felfüg­gesztési helyének megfelelően egy-egy erős kötelet rögzítsünk. A köteletekre előzőleg egy-egy vaskarikát kell felfűzni, ezek segítségével könnyebb és egy­szerűbb a felfüggesztés. A kö­telek kerékre illeszkedő végeit át is fűzhetjük a gumiabron­cson, de körbe is vezethetjük, ez utóbbi megoldás nem gyen­gíti az abroncsot, ezért jobban ajánlható. A visszahajtott kö­télvéget csomózással és varrás­sal erősíthetjük a kötél függő részéhez. Az így elkészült hinta alacso­nyan helyezkedjék el a föld felett, ez a játék inkább csen­des ringatózásra alkalmas. Szebbé tehetjük és egyben ké­nyelmesebbé, ha befestjük a gumira tapadó festékkel és sze­gecselhető „farmergombokkal” nyugágyvásznat erősítünk rá. A kimustrált kerékabrocsok- ból készített mászóka egyik fajtája már ismert, némelyik óvoda kertjében látható is. Az egyharmad részével földbe ásott vízszintes mászóka sok mulat­ságos játékra ad alkalmat gye­rekeinknek. Elképzelhető a má­szóka másként is, például egy kiszáradt fa törzsére erősített kerekekkel, a fa beton alapo­zással állhat függőlegesen is. Amennyiben két sorban erősít­jük fel a kerekeket, a felfelé és a lefelé mászás több gyer­mek részére is lehetővé válik. A mászókát nem érdemes le­festeni. elégedjünk meg a test­edzés lehetőségével. Gumiabroncsból készíthetünk virágtartót is. A már nem hasz­nált autógumit minden piszok­tól szabadítsuk meg, majd a tisztítás után mossuk le több­ször tiszta vízzel. Ezeket a mű­veleteket a gumi külső részé­nek lefestésével zárjuk. A fes­ték bármilyen színű lehet, két- három színt is váltogathatunk a gumi mintázatát követve. A festés végeztével várjunk leg­alább egy napót, hogy a festék teljesen megszáradhasson és csak ezután helyezzük az új­donsült virágtartót a kert meg­felelő részébe. Elképzelhető a házhoz vezető járda mentén két oldalt sorban elhelyezve vagy a lépcsőfeljárók mentén. Miután végleges helyét megta­láltuk. belsejét hordjuk tele földdel, amelybe tetszés sze­rinti növények ültethetők. Amennyiben az aljára a ke­rékbelső illeszkedő műanyagle­mezt vagy fa lapocskát illesz­tünk. olyan virágtartót kapunk, amely az idő hidegebbre for­dulásakor bevihető a verandá­ra vagy az előszobába. A használt autógumik fel­használási lehetősége az itt felsoroltakkal nem ér véget, ki-ki fejlessze tovább az ötle­teket, egyéni ízlésére és 'lele­ményére támaszkodva. Csáky Ida Kis rajziskola Néhány egyszerű vonalból —nincsak! — milyen érdekes figura alakul ki! Csak egy kis kézügyesség kell hozzá. Próbáljátok meg ti is, hogyan lesz a borítékból madár, a 2-es számból hattyú. POLÓNYI ZOLTÁN: Ha csikóm lenne Hogyha nékem csikóm lenne, zabot enne reggel, este, s attól aztán jövőre paripa lenne belőle. Hogyha nékem lovam lenne, nyakán ezüst csengő csengne, s úgy ragyogna a szőre, hogy a Nap bújna előle. Harmat Hajnalban harmat­gyöngyszem csillogott a fán. Ez az én gyémánt-tükröm, szólt a napsugár, s fénylett, hogy szépnek lássa benne önmagát... Akár csak az a harmat, a versem sincs tovább. . Az őszi öltözékek a gye­rekek lendületes mozgásához igazodnak. Szabásuk egysze­rű, egyenes idomokból kiin­duló, könnyed. Gyakori a többrészes megoldás, mert az előnyösebb a növekvő gyerekek számára. A diákok öltöztetésére leg­alkalmasabb a klasszikus szoknya—blúz—kötött mel- , lény—blézer összeállítás, melynek igen sok változata lehet, mégis egységes képet, „diákos” külsőt ad. A blézer készülhet szövetből, de lehet jerseyből is. Az ingruha rakott szok­nyával, fehér gallérral, nyak­kendővel, bőrövvel divatos. Ä kabátok között leggya­koribb a trencskó. forma, könnyű szövetből, vagy bal­lonból. Kiránduláshoz, a szabad­ban való játékokhoz, de még iskolába is könnyű, ké­nyelmes szabású vízhatlan anorák vagy viharkabát való. Az ilyen könnyű, béleletlen kabátok alatt hűvös időben meleg pulóver, melegebb időben könnyebb pamuthol­mi viselhető. Formájuk egy­aránt alkalmas fiúknak és lányoknak is. A kissé katonás „Szahara” öltözékek általában kétré­szesek: kabátkák, nadrággal, szoknyával, melles szoknyá­val, de az egybeszabott ing­szerű változatok is csinosak. Őszre, tavaszra könnyű szö­vetből, nyárra különböző vastagságú vászonból, pup- linból készülnek. A színek világosak: nyersszín, homok­szín és a khaki különböző változatai a legdivatosabbak, mert ezek kiemelik a „tró­pusi” jelleget. de fehér és „farmerkék” vászonból is el­képzelhetők. Gyulai Irén Látogassunk el a Tenkes-hegyre! Talán sokan emlékeznek még örsi Ferenc ifjúsági té­véfilmjére, a Tenkes kapitá­nyára. A Tenkes-hegyre, á Büdöstapolca-forrásra, a hí­res siklósi várra, ahol Eber- stein báró labancai garázdál­kodtak. Béri Balogh Ádám kuruc seregére, mely segített a szegény siklósi népnek. Aki felkeresi Siklós^ és környé­két, végigjárhatja azokat az utakat, amelyeket a film, il­letve a könyv is megjelení­tett a múlt századaiból. A gyerekeknek minden bizony­nyal nagy élményt nyújt majd1 ez a kirándulás. Siklós járási székhely, Pécstől alig 30 kilométernyi­re. Északi részét a Villányi­hegység vonulatai határol­ják. A környéket — gazdag bortermő vidék — a honfog­lalás után a Kán-nemzetség birtokolta. Suklos és Soklos néven szerepelt 1191-ben. Siklós- várát — mely a XIII. századtól napjainkig is la­kott — az 1290-es eszten­dőkben a Siklósi család épí­tette, később a Garaiak bir­toka lett. Zsigmond királyt is ott tartották fogva a fő­árak, 1401-ben, A Garai csa­lád kihalta után, 1515-ben II. Ulászló, Perényi Imre ná­dornak adományozta, aki a várat akkor reneszánsz stí­lusban építtette át, és olasz Szobrászmesterekkel befejez­tette a Garaiak által meg­kezdett várkápolna építé­sét is. A törökök 1543-ban elfog­lalták a várat, amelyet Zrí­nyi Miklósnak, aki ugyan eredményes harcot vívott el­lenük 1556-ban, csak nem sikerült bevennie. A császá­ri seregek segítségével 1686- ban a németek kezére ke­rült, gróf Caprara, császári generális, kastélyszerűen új­jáépíttette. A kuruc időkben fontos szerepet játszott ez a vár, amelynek ura a XIX. század elején a Batthyány család lett. A külső falakat várárok veszi körül, bejárata a ka­puvédő Barbakán-toronynál van. A kiapu mögött védő­fallal és gyilokjárdával be­kerített előudvar nyílik, ezen át juthatunk a belső udvar­ra. Onnan jobbra a várbör­tön és a kápolna található. A vár déli szárnyában, a Janus Pannonius múzeum időszaki kiállításokat ren­dez. Megtekinthetjük a Zsigmond-szobát, a gótikus Perényi kápolnát, mindkettő a XIV. századból maradt fenn. A bejárat fölött a Bat­thyány család címere dom­borodik. A várban kapott helyet a Hotel Tenkes és a Tenkes turistaszálló. A városban ér­demes felkeresni a volt Fe­rences templomot, amely a Vajda János téren áll. A várdomb délkeleti sarkán, gótikus stílusban épült a XV. században, majd a XVlII. században barokk stílusban átépítették. A "Jó­kai ligetben ötholdnyi terü­leten épült fürdő -vize igen jó hatású reumatikus, illet­ve mozgásszervi megbetege­désekre — mondják az oda- valósiak, bár még nem vizs­gálták gyógyhatását. Hőmér­séklete 23—28 Celsius fok. Siklósról egyszerű felke­resni a híres bortermő vi­déket, a 10 kilométernyire lévő Villányt, de a közeli Máriagyűdre akár gyalog is átsétálhatunk. Érdemes. Tarpai Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom