Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-10 / 214. szám
1978. szeptember 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 ÚJ arook a Szigligetiben Harcban Martnával Tíz év alatt negyven új óvoda Elhelyezési gondok a megyében — Nagy harcban vagyok Marthával — mondja, majd pontosít — a Nem félünk a farkastól című Albee-dráma hősnőjével. A „harc” pár hete kezdődött, amikor próbálni kezdték a Szigligeti ^Színházban a méltán világhírű négyszereplős drámát. Margittay Ági számára a tét különösen nagy, hiszen a szolnoki színházban igen nagy művészi feladatot kell megoldania a féktelen asszony szerepében. — Színésznők álma, s színésznők réme Martha szerepe, ön hogy van vele? — Minden idegszálammal a feladatra koncentrálok .. . örülök, nagyon örülök ennek a szerepnek, bár említettem, hogyan viaskodom Marthával. De végül is ezt akartam, ezért — igényes szerepekért — saját elhatározásomból jöttem a Szigligeti Színházhoz. Mondjam úgy: kinéztem magamnak ezt a társulatot. Az elmúlt évadokban sűrűn megfordultam Szolnokon, mint néző, s még másik két vidéki színházban. A szolnokit választottam, a rendezők és a színészkollé- pák miatt. De már a színházon kívül is köt valami a városhoz: a remefc uszoda. Csodálatos víz,' nagyon megnyugtat ... — A csupa ideg Martha eljátszásához valóban' jó idegek kellenek. .. Milyennek képzeli? A presszó és a vendéglő lassan megtelik. A vendéglő és a hozzá tartozó talponálló az elmélyült italozás helye. A presszó valamivel csöndesebb, itt beszélgetni is lehet. Akár példa is lehetne A hosszú kertekben fölnyitott fóliasátrak — némelyik helyen késő estig szedik a paprikát. Jászfénysza- rut úgy is emlegetik: a „fóliás falu”. Való igaz, napi munkájuk mellett sokan zöldséget termesztenek kertjeikben. A kemény munkának van látszatja: nem ritkák az emeletes családi házak, s a 7000 lakosú település takarékbetét-állománya meghaladja a 60 millió forintot. A szabad időt Jászfény- szarun jelentős mértékben az otthoni munkákra fordítják. A művelődési házban Faragó Mária igazgató a „kínálatról” beszél. — Több gyermek-, ifjúsági és felnőtt közösséget tart fenn a művelődési ház évek óta. Bábcsoportot, ifjúsági klubot, képzőművészeti szakkört. fotószakkört, két irodalmi színpadot, pávakört. citera- és fúvószenekart — hogy csak a legjelentősebbeket említsem. Minden hétvégén táncmulatságot rendezünk, évente 6*—8 pódiumműsoron neves színészeket látunk vendégül, remélhető- le- az új színházi idényben sikerül megállapodnunk a Népszínházzal is. Ä művelődési ház épületét, amelyben a községi könyvtár is tágas helyet kapott, a közelmúltban újították fel. A nagyterem lapos tétéjén a csillagászati szakkör ötletes módon megfigyelőállást épít. Nincs hiány klubszobákban, szakköri he— Nem szívesen beszélek erről, mert netán — önhibámból — nem olyan lesz, amilyennek most gondolom. Ezért csak inkább általánosságban : a férfi és a nő közötti örök harc, Martha és férje, George viszonyának alapja. — Az Albeej-drámában talán többről van szó ... — Csak a felfokozottság- ban. Mind a két ember pokoli nagy egyéniség. így harcuk elég szélsőséges. Ök így szeretik egymást. — Szeretik? Nem gyűlölik? — Nagyon erős a két ember kötődése — tehát George-é és Martháé, — állítom, sokkal tartósabb és szétbonthatatlanabb, mint az úgynevezett „boldog” házasságokban lévőké. — Mégis, mennyire kíméletlen ez a harc. Ismert drámatörténészünk szerint csak Strindberg műveiben található hasonló. — Ne feledje viszont, hogy mindezt oldja, ha nem is feloldja: a nevetés. Az író verbális humora, a helyzetek komikuma harsány nevetést válthat ki — remélem így lesz — a nézőtéren. — A játékban van egy „gyilkos” játék. Ha az egyáltalán ... A házaspár fiának halála .. . — A dráma egyik kulcsmondatét idézem: „Martha nem szokott teherbe esni”. A megoldást jobb ha elhalllyiségekben, s az épület egyik szárnyában a zeneoktatás számára sikerült helyet biztosítani. A gyermek- könyvtár az iskolában működik — ez is ígéretes megoldás. A művelődési ház költség- vetése 640 ezer forint — ebből az intézmény saját bevétele 310 ezer, a település gazdasági egységeinek hozzájárulása 200 ezer forint, a többi tanácsi támogatás. Nyugodt működést biztosító összeg ez. amelyben figyelemre méltóan magas a gazdasági szervek hozzájárulásának eredménye. Jászfényszaru a hasonló helyzetű, nagyságú településekkel egybevetve — akár példa is lehetne. Rusai László, a kalapgyár helyii üzemében dolgozik. Raktáros és a gyáregység egyik KlSZ-alapszervezeté- nek titkára. — A fiatalok szemével nézve miilyen a falu kulturális élete? Mit kezdhetnek itt a szabad idejükkel? „Langyos és unalmas” — Langyos és unalmas a fiatalok számára ez a falu. De ebben ők is hibásak. Szinte lehetetlen olyan dolgot kínálni, amire ne finy- nyáskodnának. Persze egyszerűbb a presszóban meg a kocsmában agyonütni az időt. Báli Szabolcs ugyancsak a kalapgyárban dolgozik, műszerészként. Ö vezeti a művelődési ház fotószakkörét. Nős. egyéves múlt a lánya. Mondják rá: „ritka, mint a fehér holló”, mert nősülése után is a művelődési ház törzsgárdájában maradt. Szereti a fotózást, a szakkörnek, amit vezet. huszonhárom tagja van. így beszél: Margittay Ág! gatom. Pótcselekvésről van szó. — A pótcselekvésekkel mindig megbukik az ember? — Ezt nem tudom, de tény, hogy Martha és George életében ennek a pótcselekvésnek is összetartó ereje van. — Köszönjük a beszélgetést —, de engedjen még meg egy — nem csupán udvariasságból feltett kérdést: „Civilben” hogy érzi magát Szolnokon? — Számomra a jó közérzetet elsősorban a munka adhatja meg, a színház. Nincs okom a panaszra. Sőt... — A fiatalokban van egy jó adag „nem is tudom, mát szeretnék csinálni”. Amit éppen lehetne, az nem jó. A foltószakkörbe járók persze mások, meg azok is, akik a művelődési ház többi csoportját látogatják. — összesen hány emberről van szó? Faragó Mária: — Mintegy háromszázötvenen—négyszázan járnak hétről hétre rendszeresen a művelődési házba. Tehát húsz jászfénysza- rud közül egy. S nem tipikus — bár kevés példa akad ugyan rá — hogy gépkocsival a közeli városokba, akár Budapestre, járnának színházba, kiállításra. A művelődési ház programjaival. közösségeivel ismerkedőnek feltűnik, hogy a 30—40 évesek számára milyen keveset nyújt az intézmény. A pávakör és a eité- razenekar foglalkozásaira járhat, akinek van érzéke a zenéhez, valamint a pódiumműsorokat látogathatják. I jóléthez tartozó Félreértés ne essék: az átlagtól semmiképp sem rosz- szabb Jászfényszaru közművelődése. Kérdés, hogy ezzel megelégedhetnek-e a falu kulturális életének szervezői? Ceglédi Márta, a kalapgyár közművelődési előadója: — Egyre jobb a kapcsolatunk a művelődési házzal. A közeljövőben több rendezvényt itt tartunk a gyárban: képzőművészeti kiállítás lesz, és ismeretterjesztő előadás- sorozat. Talán lesz hatása ... Faragó Mária: — Érezzük mii is. hogv eev kicsit .belterjes” a munkánk. Ezidőtájt legfőbb eondunk. hogy néhány kiscsoport tevékenységét még magasabb színvonalra emeljük, mert van rá lehetőség. Ez ugyan nem megváltás, de előbb- utóbb a falu mozdíthatatlan rétegei is észreveszik a művelődési házat. Talán ez a jászfényszarui helyzet kulcsa. Sz. J. Közművelődési feladatok vagy tervszámok? fl filmforgalmazás helyzetéről A filmforgalmazásnak a közművelődésben betöltött szerepéről tanácskoztak megyénk filmszínházainak vezetői s népművelők. A tanácskozást időszerűvé tette, hogy sok a tisztázatlan kérdés a filmszínházak funkciója körül, s arról is sok vita folyik, hogy milyen módon kapcsolódhatna leghatékonyabban a film a művelődési házak, könyvtárak, oktatási intézmények nevelő nfunkájá- hoz. Nem vállalkozhatunk arra, hogy a kérdés minden egyes pontjára kitérjünk, csupán a tanácskozás néhány gondolatát emeljük ki. SOKAN emlékezhetnek még a Balázs Béla Filmstúdió néhány évvel ezelőtt kiadott röpiratára, amelyben a mozi tömegszórakoztatási funkciója mellett foglaltak állást a stúdió tagjai. Nézetük valóban helytálló, — a mozi sok évtizedes hagyományai támasztják alá. Gondot az okoz, hogy a „mozis szakma” sok esetben „szégyellj” vállalni eme funkcióját, s kizárólag az autonóm művészi értékek közvetítését tekinti feladatának. A szórakoztatás és a művésziség pedig nem mond ellent egymásnak. Csupán attój függ, hogy a nézőnek kellemes „szellemi izgalmat” okozott-e a látott film vagy sem. A magasabb művészi értékeket hordozó filmeknek — éppen, mert egyelőre csak szűk réteghez tudnak szólni — viszont másfajta mozik kellenek, az úgynevezett ..művészmozik", amelyek sajnos a megyénkben hiányoznak, bár a tervekben szerepel egy ilyen jelleggel működő filmszínház létesítése Szolnokon. S rögtön rátérhetünk az utóbbi években gomba módra szaporodó filmklubok gondjaira. A klubok alapítását a Filmtudományi Intézet támogatta ezidáig. Újadban nem teszi. Elsősorban azért, mert nem tudja őket ellátni megfelelő filmanyaggal — köztudomású, hogy egyes filmekből kevés kópia készül — és a filmhez, filmesztétikához értő szakemberekkel sem. így pedig nem működhetnek a filmklubok íunkicójuknak megfelelően. Sok szó esett a filmszínházak épületének közművelődési célokra való felhasználásáról is. Sajnos hazánk filmszínházai még ma is a századelői séma szerint épülnek; vetítőterem és óriási előcsarnok. Nagy szolgálatot tennének pedig a klubtermiek, kis vetítőhelyiségek — ahol úgynevezett „réteg- filmeket” vetíthetnének, előzetes bemutató előadásokat tarthatnának. S ha már megvannak, az előcsarnokokat is ki lehetne használni kiállítások rendezésére, esetleg a hónap kiemelt filmjeiről készült ismertető műsorok vetítésére. Gondot okoz a kihelyezett filmvetítések lebonyolítása az üzemekben, vállalatoknál, iskolákban. Főleg a technikai fogyatékosságok miatt s olykor a filmek minősége is kívánalmakat hagy maga után. A munkahelyi vetítések törzsanyagát a hetvenes évek elején készült dokumentumfilmek alkotják. A MOZItlZEMI vállalatok számára örök dilemma: köz- művelődési feladataikat teljesítsék-e vagy az előirányzott tervszámokat? A gondok szorításában egyesek olyan véleményüknek adtak hangot, hogy a vállalati rendszer a filmforgalmazás területén nem éppen a legszerencsésebb, és időszerű lenne a filmét, a mozit egész közművelődési rendszerünkben oly módon elhelyezni, hogy „hivatásához” szerepéhez méltó rangra tudjon emelkedni. Török Erzsébet Értesítlük, SShiány miatt nem nyert felvételt az óvodába. Háromezerkét- száztizenhat, hároméves kisgyermek szülei kaptak ilyen, s ehhez hasonló elutasító választ megyénkben szeptember elején az óvodai felvételi kérelemre. A fellebbezések utáni döntéseket az érdekeltek még nem ismerik, de nem valószínű, hogy számottevően csökken azoknak a kisgyerekeknek a száma, akik kívül maradnak az óvodák kapuin. Becslések szerint — ismerve a gyermekintézmények már meglévő zsúfoltságát — háromezer körül marad a másodszor is elutasítottak száma. Ez több mint duplája a tavalyi 1375-nek. A városok közül Szolnokon, Karcagon és Törökszentmiklóson, a járások közül pedig a szolnoki, és a tiszafüredi járásban magas az elutasítottak aránya, de szinte nincs olyan település, ahol ne akozna gondot a háromévesek óvodáztatása. Az okok egyike: örvendetesen növekedett az apróságok száma az utóbbi években. Idén 7777 óvodai felvételi kérelem érkezett a megye gyermekintézményeibe, ezrekkel több, mint tavaly. Ugyanakkor az óvodai helyek száma nem növekedett ilyen arányban. Az elmúlt évben mindössze négy új gyermekintézmény épült: Mezőhéken, Karcagon, Kisújszálláson és Jászboldoghá- zán, az idén pedig Tiszaföld- váron, Szandaszőlősön és Jászkiséren adtak át óvodát. Rövidesen birtokukba vehetik a kicsik a szolnoki és a mezőtúri új gyermek- intézményt is. Az idén így több mint hatszáz hellyel bővül az óvodai hálózat. A jelentkezők számához viszonyítva azonban ez nagyon kevés. Megyénkben az elmúlt évtizedben csaknem negyven új óvodát hoztak létre, tavaly pontosan kétszázat tartottak nyilván. Szolnok az egyetlen olyan megye az országban, ahol minden településen van óvoda. Nemcsak ezen a területen szerepel azonban előkelő helyen, hanem az ötévesek óvodáztatás! arányában is. Az elmúlt tanév első osztályosainak 86 százaléka járt előzőleg óvodába. A nagyszerű eredmény mögött zsúfoltság rejlik, az intézmények kihasználtsága mindenütt meghaladja a száz százalékot, sőt az óvodák többségében a rendtartásban maximumként meghatározott 120 százalékot is. A megyei átlag az elmúlt évben 123,4 százalék volt, a városokban pedig még ennél is magasabb: Jászberényben 149 százalékos a kihasználtság, a megyeszékhelyen akad. olyan óvoda is, ahol eléri a 150— 190 százalékot. Egyébként Szolnok a Veszprém megyei Ajka után országosan a má- soidik helyen áll az óvodák zsúfoltságában. Az intézmények falait nem lehet a végtelenségig kitágítani, nem lehet fokozni a kihasználtságot anélkül, hogy ne menne a gyerekek testi és szellemi fejlődésének rovására. Az óvodai rendtartás meghatározza, hogy az egyes csoportok ideális létszáma huszonöt. Megyénkben az 569 gyermekcsoportból 269-ben 30—40 aprósággal foglalkoznak az óvónők. Az országban 39 olyan óvodai csoportot tartanak nyilván, amelyben a kicsik létszáma 40—50, s ezekből a csoportokból 19 a megyében van. A zsúfoltság lehet az oka annák is, hogy bár az utóbbi évtizedben megyénkben nem volt elvándorlás az óvónői pályáról — tavaly hét képesített óvónő és tizennyolc képesítés nélküli választott más munkát. Egyértelmű, hogy az intézmények nagyon nagy mértékű kihasználtságán csak újabb óvodák építésével, a meglévők bővítésével lehet enyhíteni. A tanácsok mindenütt komoly erőfeszítéseket tesznek óvodai hálózatunk fejlesztésére. Sok üzem, gyár szövetkezet anyagi segítséget nyújt a gyermekintézményeknek. Ezzel azonban még nem lesz több hely az óvodákban, szükséges lenne. hogy a megye tíz gyára, vállalata példájára más üzemek is létesítenének dolgozóik gyermekeinek óvodákat. Követőkre vár a török- szentmiklósiak és a jászkisé- riek példája is: a városban jelentős társadalmi összefogással bővítették az óvodákat, a jászsági községben pedig saját erőből, társadalmi munkában építették fel az idén átadott új gyermekintézményt. hálózat fejftz óvodai lesztése sürgető feladat, hiszen örvendetesen növekszik az óvodáskorú gyerekek száma. A most még kiscsoportos korú gyerekek három év múlva azonban már iskolások lesznek. Az általános iskolák zsúfoltságát ismerve, érdemes lenne már most lépéseket tenni a majdani gondok elkerülésére. Tál Gizella Tiszai Lajos A FÓLIÁN KÍVÜL Jászfényszaru közművelődéséről Nyárvégi, langyos alkonyat. Jászfényszaru főutcáján szinte városi nyüzsgés. Érkeznek az autóbuszok Budapestről, Hatvanból, Jászberényből, hozzák a bejáró, ingázó dolgozókat. Az u'.asok többsége fiatal, nem csoda hát, ha a buszról leszállva sokan nem hazafelé indulnak.
