Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-09 / 213. szám

1978. szeptember 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A békéért és a szocializmusért 20 éves a Béke és Szocializmus című folyóirat Javában folynak Edward Albee Nem félünk a farkastól című drámájának próbái a Szigligeti Színházban, rendező Paál István. Képünkön a készülő előadás egyik jelenetében Martha (Margittay Ági), George (Végvári Tamás). Bemutató szeptember 29-én - nzs ­Hagyományokhoz híven a Járműjavítóban fl munkásmíívelődés műhelye szeptemberé­ben jelent meg A Béke és Szocializ­mus Kérdései, ma a Béke és Szocializmus címet viselő folyóiratnak a kommunista és munkáspártok elméleti, tájékoztató kiadványának el­ső száma. A folyóiratot a kommu­nista és munkáspártok kép­viselőinek 1957. évi moszk­vai tanácskozása után ala­pították. 1958 márciusában több kommunista és mun­káspárt képviselőjének Prá­gában tartott tanácskozásán hoztak határozatot a lap ki­adására. Akkor 19 nyelven 22 országban jelent meg és 80 országban terjesztették. Nem egy helyen illegálisan, titkosan. Ma több mint más­félszáz országban, több mint fél millió példányban, közel 50 nyelven jelenik meg ez a nagyhatású orgánum. A nemzetközi szerkesztőbizott­ság székhelye Prágában van. A folyóirat népszerűsíti a marxista—leninista pártok­nak napjaink fő problémái­val kapcsolatos álláspontját. Megvilágítja a kommunista mozgalom stratégiai és takti­kai kérdéseit. Elemzi és ter­jeszti a háború és az impe­rializmus ellen, a békéért, a demokráciáért és a szocializ­musért, a burzsoá ideológia különféle megnyilvánulásai ellen vívott harcban szer­zett tapasztalatokat. Bemu­tatja a világ különböző he­lyein működő kommunista és haladó pártok, szerveze­tek életének és tevékenysé­gének fontos jelenségeit. Elő­segíti a pártok kölcsönös tá­jékoztatását és tapasztalat- cseréjét. Feladatának tekin­ti tehát a marxista—leninis­ta elmélet terjesztését, pro­pagálását, viták szervezését. Nagy súlyt helyez olyan el­méleti kérdések megvilágítá­sára, mint a különböző or­szágoknak a szocializmusba való átmenete, a szocialista építés általános törvénysze­rűségeinek és az egyes or­szágok nemzeti sajátosságai­nak az összekapcsolásában szerzett tapasztalatai, a szo­cialista államok politikai, gazdasági, kulturális együtt­működésének kérdései. Har­col a proletár internaciona­lizmus további erősödéséért, az összes békét akaró erők összefogásáért. A folyóirat célja továbbá, hogy leplezze a nemzetközi munkásmozgalom soraiban jelentkező revizionizmust és dogmatizmust. Küzd a mun­kásosztály akcióegységéért. Előmozdítja a kommunista és a szociáldemokrata pártok közötti kapcsolatokat és se­gíti az együttműködés fej­lődését. Részt vesz a nemzeti fel­szabadító, az antiimperialista mozgalom kérdéseinek, a függőségben élő és a még gyarmati országok társadal­mi, politikai fejlődése távla­tainak kidolgozásában. A folyóirat szerkesztősége rendszeresen szervez elméleti konferendiákat, eszmecseré­ket. A tudományos kutató- csoportok a kollektív marxis­ta gondolat fórumai, ame­lyeken alkotó vitában ismer­tetik a különböző álláspon­tokat és kijelölik a megvi­tatott kérdések megoldásá­nak közös módszereit. Eze­ken az elméleti megbeszélé­seken a nemzetközi kommu­nista mozgalom kiválóságai, haladó közéleti személyei és marxista tudósai vesznek részt. A Béke és Szocializmus fennállásának húsz éve alatt a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelke­dő eseményeinek évfordulói­ra szervezett tanácskozásokat világszerte nagy érdeklődés kíséri. A lap hasábjain meg­jelennek a testvérpártok ve­zetőinek elemző cikkei. A szerzők között megtalálhat­juk a munkásmozgalom ve­teránjait, állami és közéleti vezetőit, tudósokat, újságíró­kat. A folyóirat nemcsak a kommunisták írásait közli. A kommunista pártok he­lyes irányvonalának megfe­lelően síkraszáll az összes antiimperialista erők össze­fogásáért. Együtt harcol ko­runk minden forradalmi szervezetével, közös akciók­ra serkenti azokat. és Szocializ­mus a mar­xista—leninis­ta pártok or­gánumaként a kommunista világmozgalom növekedésével együtt nő és fejlődik. A húsz­éves folyóirat továbbra is elsőrendű feladatának tekin­ti a marxista—leninista el­mélet kérdéseinek kidolgo­zását és megvilágítását, a világban végbemenő forra­dalmi folyamat fejlődése ál­tal felvetett időszerű témák ismertetését, rendszeres köz­zétételét, propagálását. Ma­gas színvonalon hirdeti a marxista filozófiát, a poli­tikai gazdaságtant, a tudo­mányos kommunizmust. Megmutatja annak a taní­tásnak mindent legyőző ere­jét és elévülhetetlen idősze­rűségét, amely minden kö­rülmények között a cselek­vés vezérfonala a kommu­nisták számára. V. S. Filharmóniai program Világhírű elűadák, változatos műsor Októberben kezdődnek az Országos Filharmónia által szervezett koncertek me­gyénkben. A felnőtt és az if­júsági előadások is igen vál­tozatos, színvonalas műsort ígérnek. Szolnokon két előadássoro­zatot indítanak. A városi ta­nács dísztermében a kamara­zene kedvelői hallgathatják kedvenc műfajuk képviselő­it, míg a nagyzenekari elő­adásokat a Szigligeti Színház­ban tartják. Az utóbbi kon­certeket Jászberényben és Törökszentmiklóson is meg­rendezik. Neves együttesek, szólisták, karnagyok szere­pelnek a műsorokban; az Ál­lami Hangversenyzenekar, a lipcsei és a wroclavi nagyze­nekar, Ránki Dezső, Kovács Dénes és a Magyar Rádió és Televízió elmúlt évi karmes­terversenyének népszerű kar­nagya, a görög Karolos Tri- kolidis. Az ifjúsági bérletek színes, nagy zenetörténeti korszakot átölelő műsorral jelentkez­nek. A szakmunkástanulók számára külön koncertsoroza­tot rendeznek. Az elmúlt években ugyanis a legna­gyobb érdeklődést a szak­munkástanulók részéről ta­pasztalták a rendező szervek. Az 1978/79-re szervezett műsorsorozat ugyancsak ok­tóber másodikán kezdődik Jászberényben, amelyet a jö­vő szakmunkásai Jászapáti­ban, Törökszentmiklóson, Kunhegyesen, Szolnokon, Kunszentmártonban, Mezőtú­ron és Kisújszálláson is meg­hallgathatnak. A négy kon­certből álló előadássorozat igyekszik a fiatalok széles körű zenei érdeklődését ki­elégíteni. A nyitókoncerten a népzenéből hallhatnak ízelí­tőt a tanulók, amelyen a nép­dalok, néptáncok mellett fel­csendül Bihari Verbunkja és Bartók Este a székelyeknél című műve is. A jövő év első hangverse­nyén , .Beszól get és a szere­lemről” címmel régi meste­rek muzsikája szólal meg ko­rabeli hangszerkísérettel. A harmadik előadáson az ének és zene mellett táncosok is fellépnek, s műsorukban Tá­vol-Kelet, Amerika, Afrika népzenéjét mutatják be. A hangversenysorozat zá­róakkordja a Szolnoki szim­fonikus zenekar koncertje lesz Dráma és opera címmel a Bánk bánt tolmácsolják ne­ves színészek és énekesek. A MÁV szolnoki Járműja­vító Üzemének művelődési háza — a város iparnegyedé­ben — csaknem kétezer üze­mi dolgozónak s a környék lakosainak biztosít kulturális lehetőségeket. Elsősorban a munkásművelődés szervező­je, irányítója, programjait hosszú évek óta ennek meg­felelően állítja össze. Nevelé­si célkitűzéseit — az általá­nos és szakmai műveltség emelése, ízlésformálás, világ­nézeti nevelés — főleg a jól működő szakkörök, tanfolya­mok, művészeti csoportok munkájának helyes irányítá­sával, támogatásával valósít­ja meg. Hangsúly az ismeret- terjesztésen A szocialista brigádok klub­ja, amely az üzem dolgozóinak, nagy részét, több mint ezer­kétszáz embert tömörít, évek óta eredményesen működik, s mondhatnánk, az intézmény közművelődési munkája itt érezteti legjobban hatását. A brigádklub valóban az a fó­rum, amely szervezett kere­teket ad a munkások műve­lődésének, s egyben lehetősé­get biztosít az önművelésre is. Itt szervezték meg példá­ul a szocialista brigádvezetők továbbképzését, amelynek té­mája természetesen a műve­lődés; kulturális életünk helyzete, a szabad idő helyes eltöltésének lehetséges mód­jai és sorolhatnánk. Az elő­adások nagy segítséget nyúj­tanak ahhoz, hogy megszűn­jön — a gyakran még tapasz­talható — formalitás a bri­gádok kulturális vállalásai­ban. A szocialista brigádklub ez évi programja gazdag, vál­tozatos. Felöleli a természet- és társadalomtudományok s a művészetek csaknem min­den területét. A hangsúly — s így helyes — az ismeretter­jesztésen , van. A brigádklub minden rendezvényét — le­gyen az országjárás, író-olva­só találkozó, előadássorozat, filmvetítés — azzal a célzat­tal hívják életre, hogy általa új tudnivalókkal gazdagod­jon a néző, a hallgató. A mű­velődési ház népművelői a kulturális programok összeál­lításánál törekednek a komp­lexitásra. Jó példa erre — egyébként a szocialista haza- fiságra nevelés egyik módja is — a kirándulások után szervezett vetélkedősorozat „Emlékeink az országjárás­ról” címmel, amelyen felele­venítik, elmélyítik a hazánk egy-egy városáról, tájegysé­géről szerzett tudnivalóikat a szocialista brigádklub tagjai. A klubban rendszeresen tar­tanak művész-közönség és író-olvasó találkozókat, ren­deznek kiállításokat, s a mű­velődési ház művészeti cso­portjai is gyakran bemutat­koznak a klubtagságnak. Köztük a nagy múltú fér­fikórus is, amely 1878 decem­berében harmincegy fővel alakult meg. Ma már elérte a fesztivál-díjas minősítést, sikerrel szerepelt a vasutas­napi Vándor Sándor országos kórusszemlén, amelynek egyébként a Járműjavító művelődési háza adott ott­hont. Jelenleg csehszlovákiai turnéra készülődnek, s ezen kívül számos hangversenyt adnak még az év végéig Szol­nok üzemeiben, a megyében, s az ország különböző váro­saiban. A Járműjavító zenei életének másik „biztos bázi­sa”, a Szolnoki szimfonikus zenekar, amely hosszú ideje itt készül hangversenyeire. Azüzemben évenként több alkalommal tart a zenekar úgynevezett „nyitott próbát”, amelyen az érdeklődők köz­vetlenül megismerkedhetnek a zenekari munka műhelytit­kaival. Alig több mint egy éve alakult a művelődési ház bábcsoportja és máris a me­gye egyik legkiválóbb együt­teseként tartják számon. Tag­jai óvónők, s így érthető mó­don szívesen játszanak Szol­nok óvodáinak közönsége előtt. Ebben az évben húsz előadást tartanak. Az amatörfilmezés központja 1958 n Béke Két kiállítás Mezőtúri művészek tárlata Festészet az őskortól napjainkig Holnap nyitják meg _a mezőtúri kiállítási csarnok­ban a Mezőtúrról elszárma­zott művészek kiállítását. A tárlaton Galambos Edit fes­tőművész, Izsák József fes­tőművész. Lapis András szobrászművész, Lénárt Mi­hály keramikus, Nagy Gy. Margit gobelinművész, Sző- nyi Gyula festőművész. Ta­kács Győző grafikus. Török János keramikus, Varga Miklós szobrászművész és Veres Miklós keramikus al­kotásait láthatja a közönség. Érdekes, tartalmas kiál­lításra vállalkozott a Ma­gyar Rajzpedagógusok Szö­vetsége is a Festészet az ős­kortól napjainkig című te­matikus tárlat megrendezé­sével. A jelentős ismeretter­jesztő anyagot a jászberényi Déryné Művelődési Központ­ban állítják ki. szeptember 12-től 26-ig. Széles körben közismert a Járműjavító Üzem művelődé­si házában működő megyei amatőr- és dokumentum- film-stúdió tevékenysége. A stúdióban a megyeszékhely s a megye életéről készülnek filmek, s ezen kívül nagyon sok módszertani és technikai segítséget nyújt a megye amatőrfilmeseinek. Biztosítja a szakmai, esztétikai és a po­litikai továbbképzésüket. A Járműjavító művelődési há­za a megye amatőrfilm-moz- galmának bázishelye. Éven­ként szervez amatőrfilmes al­kotótábort, — mint már hí­rül adtuk — az idén Jászbe­rényben több nemzet ama­tőrfilmesei vettek részt a tá­bor munkájában. Megrendez­ték az első Tallinn—Szolnok amatőrfilmfesztivált, vala­mint készülnek a VII. Kelet- Magyarországi Tájegységi Amatőrfilm Szemle lebonyo­lítására is. A megye „filme­sei” évek óta a Járműjavító művelődési házának szakmai fórumain bővítik tudásukat, amelyeket az ott működő jnegyei amatőrfilmes szakbi­zottság szervez. Klub tanulóknak és nyugdíjasoknak A művelődési ház gondol az üzem jövendő dolgozóira; a mostani szakmunkástanu­lókra is, idejében „bekapcsol­ja őket a munkahely közmű­velődési életébe. Az F. Bede Lászlóról elnevezett ifjúsági klubjának tagjai jórészt szak­munkástanulók. A klub prog­ramjai így szervesen kapcso­lódnak az iskola oktató-neve­lő munkájáhoa, segítik azt. A klub ezen kívül természe­tesen szórakozási és sporto­lásig lehetőségeket is biztosít a fiataloknak. Az év elején „kertész klubot” alapítottak, az üzem dolgozói szakmai se­gítséget kapnak hobbyjukhoz. A honvédelmi nevelés fontos bázisa az üzemi MHSZ-alap- szervvel közösen működtetett tartalékos tiszti, tiszthelyet­tesi klub, a nyugdíjas nődol­gozók s rajtuk kívül a kör­nyék idősebb asszonyai pe­dig a művelődési ház Hámán Kató klubjában találnak szó­rakozást, kikapcsolódást. A művelődési ház tárgyi feltételei a korábbihoz képest sokat javultak. Esztétikus környezetet — új helyisége­ket — alakítottak ki az el­múlt évben a szakkörök tag­jainak. Ily módon lehetősé­get biztosítottak a zavarta­lan közművelődési munkához, amely a Járműjavító Üzem­ben — híven a hagyomá­nyokhoz — egyre fejlődik, tartalmilag gazdagodik. T. E. Szeptemberi délután a szolnoki Jubileumi téren

Next

/
Oldalképek
Tartalom