Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-07 / 211. szám
1978. szeptember 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Harc a tudat körül Mátrai László akadémikus nyilatkozata a filozófiai világkongresszusról Biztonságot ad A legtöbb fiatal alig várja, hogy nagykorúvá váljék. Az állami gondozott gyerekek számára azonban gondokkal, félelmekkel terhes a tizennyolcadik születésnap: kikerülvén az intézetekből egyedül csak a maguk erejére voltak utalva. Amíg megkapták az első és a második fizetést, néha kemény próbákat kellett kiálLniuk A múlt idő használata persze nem azt jelenti, hogy ma már nincsenek gondjaik a nagybetűs Életbe kilépő állami gondozottaknak, csupán jelezni hivatott azt, hogy ezentúl talán könnyebben kezdhetik önálló életüket ezek a fiatalok. Mostanitól kezdve ugyanis öttől harmincezer forintig terjedő támogatást kaphatnak önálló életük megalapozásához, mégpedig elsősorban azok, akik kicsi koruktól kezdve állami gondozottak, senkijük sincs, jól tanultak és jól viselkedtek. Főleg a) (tartós fogyasztási cikkek és lakás vásárlásához kapnak segítséget. Nem kölcsönről van szó, a kapott ösz- szeget a fiatalnak nem kell viászafizetnie. Hogy a nagykorúvá váló állami gondozottak közül ki mennyi támogatást kap, azt bizottság dönti el, melyben képviseli magát a megyei KISZ-bi- zottság, a megyei tanács és a gyermekvédő intézet. Már érkeznek a kérelmek, szeptember közepén pedig összeül a bizottság, hogy döntsön az idén rendelkezésre álló 240 ezer forint elosztásáról. Ez a támogatás biztonságot ad a nagykorúvá serdült állami gondozottaknak, önálló életükhöz beszerezhetik a legszükségesebb dolgokat. így pedig mégis nagyobb öröm tizennyolc évesnek lenni. A gyermekvédő intézet biztosítja az önálló élet első hónapjában az albérleti díjat, ruhákat is ad, munkahelyet, szállást, ellátást is szerez a gyerekeknek. A szóban forgó, öttől harmincezer forintig terjedő támogatást kérni kell, s remélhetőleg a helyi tanácsok segítik a kérelmek összeállítását. K. L. — Szeptember 2-án, Düsseldorfban befejeződött 16. filozófiai világkongresszus egyik legnagyobb szakmai tanulsága volt számomra, hogy napjainkban a marxizmus, mint filozófiai irányzat a tudományos gondolkodásban mellőzhetetlenné vált, mondta Mátrai László akadémikus, a nemzetközi tudományos tanácskozáson részt vett 43 magyar filozófus szakmai vezetője az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. — A kongresszus plenáris ülésén, a nyolc szekcióban és a szakcsoportokban heves vita folyt a modern tudományok világfelfogása és a filozófia viszonyának kérdéseiről. Különös érdeklődés mutatkozott. az agy, a tudat és a külvilág viszonyát tárgyaló ülésszak, a racionalitás tudományos és nem tudományos fogalma körüli viták, valamint a tudományos és a technikai haladás ellenőrizhetőségének kérdései iránt. Természetesen ezek a viták nem választották szét „fehé- ren-feketén” az egymással szembenálló világnézetű tudósok gondolatait. Ennek egyik magyarázata: ma már a polgári ideológusok között is nő a materialisták száma. Az agy, a tudat és a külvilág viszonyával foglalkozó tanácskozáson is egyértelművé vált, hogy a materialista filozófia hű szövetségese az egzakt tenrpészettudományos agykutatásnak. Külön öröm volt számunkra Szentágot- hai János akadémikusnak, a Hírül adtuk, hogy hazaérkezett romániai vendégszerepléséről a mezőtúri Petőfi dalkör és a Szivárvány cite- raegyüttes. — Kávási Sándor karnagyot kértük, számoljon be a mezőtúri dalosok, mu- z^kusok útjáról. — A negyventagú együttest a szövetkezetek közötti kulturális kapcsolat alapján hívták meg a Román Szocialista Köztársaságba. A turné során három városban léptünk fel, Macinban, Tul- ceában és Galacban. Mindenhol szívélyes, baráti fogadtatásban volt részünk, s mi ezt a kedvességet műsorainkkal kívántuk viszonozni. Talán szerénytelenség nélkül mondhatom, ez sikerült is, Magyar Tudományos Akadémia elnökének nagysikerű előadása, aki a világkongresszuson az agykutató szakember gondolataival szólt hozzá a filozófusoknak a tudattal foglalkozó vitájához. Az agykutatás legújabb eredményei ugyanis hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a legfelsőbbrendű idegtevékenységnek az agyi folyamatait természettudományos egzaktsággal meg tudjuk magyarázni. Kirajzolódott a kongresz- szuson is: napjainkban a polgári és a marxista filozófusok közötti fő ellentét nem egyszerűen az idealista, illetve a marxista gondolatok vitájában jelentkezik, hanem egy neopozitívista, technokrata szemlélet is szemben áll egy humanista történelmi eszmével. A polgári filozófusok a történelmi gondolkodás „szegénységét” bizonyítják, s azt vallják, hogy csak a matematikai logika, a természettudományos elemzések képesek igazi tudományos megismerésre, s ezért a történelmi materializmus sem igazi diszciplína. Ezzel a nézettel azért fontos vitába szállni, mert ha az emberiséget megfosztják saját történelmétől elveszti azokat a tapasztalatokat amelyek alapján a helyes jövőt formálhatja. Kibernetikai úton soha sem alkotható meg egy jobb emberi élet modellje. A világ előtt álló nagy kérdések megoldásához nem elég a logikai analízis, nélkülözhetetlen a történelmi elemzés, feldolgozás is. a romániai közönség érezhetően nagy elismeréssel fogadta fellépéseinket. Különösen Galacban volt szép sikere műsorunknak, amelyet a különböző közönségigényeknek megfelelően állítottunk össze. Palestrina, Brahms és Händel műveket is énekeltünk, a magyar népdalcsokrok és forradalmi dalok előadásán kívül. Lelkesen fogadta a közönség a Szivárvány együttest is, amely Csider István vezetésével a magyar citeramuzsi- kából adott ízelitőt. Bár igen fáradtságos utazás után érkeztünk haza, mégis úgy értékeljük turnénkat, hogy nemcsak a közönség, de az együttes számára is élménygazdag, jól sikerült vendég- szereplés volt. — ti — TULCEA, MACIN, GALAC Mezőtúri dalosok és muzsikusok sikere Itt a bizalmiak beszélnek Szakszervezeti élet a szolnoki Hetényi Géza kórházban A szakszervezetek XXIII. kongresszusa állást foglalt abban, hogy növelni kell a bizalmiak szerepét, felelősségét. A határozat alapján jelent meg és lépett hatályba a Miniszter- tanács rendelete — 1976-ban —, a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló egyes rendelkezések módosításáról, amely szabályozza a szakszervezet egyetértési jogát a dolgozókat érintő egyedi ügyekben. Ezután a SZOT elnöksége adta ki irányelveit, amelyekben meghatározta a bizalmiak hatáskörét a szakszervezeti jogok . gyakorlásában, és megjelölte feladataikat. A dokumentumok megjelenése óta több mint egy év telt el. Mennyire élnek az e feladatkört ellátók jogaikkal, kötelességeiknek hogyan tesznek eleget a szolnoki Hetényi Géza kórházban? Mindennapos gyakorlat-e náluk, hogy érvényesítik egyetértési, véleményezési, javaslattételi, ellenőrzési, képviseleti jogaikat? Nagy Miklósné, a kórház szb-titkára szerint: — Nálunk ezzel nincs gond. Bizalmiaink érdemben vesznek részt az élet- és munkakörülményekkel, a dolgozók munkájával kapcsolatos helyi döntések meghozatalában, és segítik azok következetes végrehajtását. — Ezt látva munkatársaink az osztályértekezleteken bátrabban tesznek szóvá olyan kérdéseket, amelyek a kollektívát foglalkoztatják, de amelyekről *néhány éve még legfeljebb a folyosón, maguk között beszéltek volna, — mondja Simon Magdolna, a gyermekosztály ápolónője. Ö 1971 óta az egyik szakszervezeti alapszervezet bizalmija. — Azt hiszem ma már igencsak tudja mindenki nálunk: feladatunk, hogy minden olyan kérdésben, amely a dolgozókat érinti — és amelynek megoldása az egész csoport érdeke — állást foglaljunk, eljárjunk. Ebben semmilyen jogszabály nem korlátoz, inkább ösztönöz bennünket. A megyei kórházban egyre színvonalasabb a szakszervezeti munka s ez annak a következetes oktató munkának is köszönhető, amellyel a szakszervezeti bizottság a bizalmiak és az egyéb tisztségviselők felkészítéséről gondoskodik. — Intézményünkben, — mondja Nagy Miklósné — a BEDE BÉLAnE: — ...a bizalmi csoportok felmérik az igényeket, és döntenek kinek a kérelmét továbbítják . . . TÓVlZI BERTALAN: — ... ma is, tegnap is több órán át vitatkoztunk a javasolt személyekről . . . JUHASZ IMRENÉ: — ...olyankor a vita a munkahelyi vezetővel az igazgatói tanács előtt folytatódik ... dolgozók 98,6 százaléka tagja az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének. Hatvanöt bizalmi csoporthoz tartozik a mintegy ezerhétszáz szak- szervezeti tag. Van szakszervezeti tanácsunk, 6 osztály- bizottságunk és van két intézeti bizottságunk. Nos, a rendelet megjelenése után a bizalmiakat és a velük partnerbeosztásban lévő állami vezetőket megbeszélésre hívtuk, ismertettük az új feladatokat. Azóta rendszeresen, minden hónapban egy napot a bizalmiak továbbképzésére fordítunk. — A SZOT oktatási anyagának feldolgozása mellett megbeszéljük az időszerű feladatokat és jogszabályismertetést. tartunk. Juhász Imréné felvételi csoportvezetővel és Tóvizi Bertalan villanyszerelővel — ugyancsak bizalmiak — egy izgalmas mebbeszélés után váltunk szót: — A kórház vezetőivel arról tárgyaltunk, kiket lehet számításba venni az 1979— 80-as évekre a kitüntetéseknél. A gazdasági igazgató korábban e kérdésben javaslatot kért az osztályvezetőktől — mondja Juhászné. — Ma is, tegnap is több órán át vitkoztunk a javasolt személyekről. Minden osztályvezető a maga emberét védi, indokolnia kell, hogy kit tart alkalmasnak az elismerésre. De a bizalmi, aki ugyanott dolgozik, szintén jój ismeri az illető szakmai munkáját, emberi magatartását — teszi hozzá Tóvizi Bertalan. — Ügy hiszem, most ismét nagy feladat előtt állnak a bizalmiak, hiszen sorra került az egyészségügyi dolgozók béremelése. Dr. Balogh Xénia veszi át a szót: — Nincs különösebb gondunk, összeül az osztálybizottság és közösen döntünk. Azóta már lezajlott a kórházban a kibővített szakszervezeti tanácsülés, ahol a béremelés elveiről esett szó, és kiderült, hogy melyik osztálynak mennyi pénz jut. összeülhettek tehát az osztálybizottságok is, hogy döntsenek, hogy a következő béremelésen túl ki mennyi plusz pénzt kap. — Ügy hiszem, nagyon jó, hogy komolyan vesznek bennünket a munkahelyi vezetők, és nemcsak azért, mert rendelet szerint a mi egyetértésünk kell például a dolgozók személyi alapbérének megállapításához. Az igazságtalanság feszültséget szül, közös érdekünk, hogy minden igazságtalan döntést megelőzzünk, — hangsúlyozza Balogh doktornő. Bede Béláné raktáros szintén bizalmi, de a kórház rendelőintézetében. Csoportjához az intézmény technikai dolgozói és a nyugdíjasok tartoznak. Vele az üdültetésről és a lakáshelyzetről váltunk szót. — Nincs különösebb problémánk az üdülő jegyek elosztásánál, mert már októberben. amikor körülbelül ismerjük a következő évi üdültetési lehetőségeket, a bizalmi csoportok felmérik az igényeket, és döntenek arról, kinek a kérelmét továbbítják a szakszervezeti bizottsághoz. Mi is így csináljuk, és ezt a módszert jónak tartjuk. — És ha valaki lakást igényel? NAGY MIKLÓSNÉ: — A bizal- miak érdemben vesznek részt a döntések meghozatalában . . . SIMON MAGDOLNA: — ...segítenünk kell a szálló építését . . . DR. BALOGH XÉNIA: — . . . az igazságtalanság feszültséget szül, közös érdekünk, hogy minden igazságtalan döntést megelőzzünk . . . — Kérelmét véleményezzük, de itt az egyetértési jogot a szakszervezeti bizottság gyakorolja.. Ám ugyanúgy megkérdeznek bennünket akkor is, amikor valaki lakásépítési kölcsönt kér. Erre is van ugyanis lehetőség, 40 ezer forintot kaphatnak az igénylők 30 évi visz- szafizetésre 2 százalékos Icámat mellett. Ismét Juhász Imrénét kérdezem: — Nem fordult még elő, hogy a bizalmi nem értett egyet egy javaslattal? — De igen. Olyankor a vita a munkahelyi vezetővel az igazgatói tanács előtt folytatódik, és ott születik meg a döntés. Ilyen eset azonban ritkán adódik. A bizalmiakkal folytatott beszélgetésen természetesen arról is szó esik, milyen, megoldásra váró feladatokat látnak maguk előtt. Simon Magdolna például a nővér- szállás építésének gondjait említi: — A jelenlegi szálló a konyha épülete fölött van, és ott is csak harminchat nővérnek jut hely három- és négyágyas szobákban. A terv szerint 1980-ra 80 ágyas orvos-nővérszálló lesz a jelenlegi szolgálati lakások helyén. Most október 15-én is húsz fiatal orvos jön ide dolgozni és a kórház nem tud nekik máshol helyet adni, mint Újszászon. Onnét járnak majd be dolgozni. Nos, arra feltétlenül szükség van, hogy mire intézetünk új 400 ágyas pavilonja elkészül, felépüljön az orvos- r.ővérszálló is, mert ha nem tudunk helyet adni a nővéreknek, akkor nem jönnek hozzánk dolgozni. Ezért lehetőségeinkhez mérten segítenünk kell a szálló építését. Azt mondják, hogy a megyei kórházban jó eredmények születtek a szakszervezeti munkában. Nos, hogy ez így lehet, az az olyan társadalmi aktíváknak köszönhető, mint akikkel beszélgettünk. Varga Viktória Fotó: Pusztai László Korszerű és mutatós kislakásokat épit Jászberényben a Hűtőgépgyár lakótelepén a Jászsági Építőipari Szövetkezet (Fotó: T. F.)
