Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-05 / 209. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. szeptember 5. II megbecsülés üzenetei múlt hetekben nyitották meg — hírül adtuk — s szeptember 10-ig még nyitva tart a Bemutatkozik a Jászság című ki- állíyás a törökszentmiklósi művelődési központ nagytermében. Leírtuk említett tudósításunkban, hogy mi minden látható ezen a gondosan ösz- szeállított bemutatón, tehát nem akarom újra felfedezni a kiállítást. Azzal azonban még adósok vagyunk, hogy a közvélemény elé tárjuk a kezdeményezést értékelő gondolatainkat. Nem tettük eddig ezt azért, mert kíváncsiak voltunk, hogy a török- fezjentmiklósi közönség milyen véleményt formál. Megerősítette a tárlat megtekintése után kialakult nézetünket: az érdeklődés a vártnál is nagyobb. Bizonyítva — ismételten —, hogy a közönség mindig megérzi, ha valami érdemlegeset láthat, hallhat. Még egy kis kitérő, mielőtt a jászsági bemutató értékét summáznám... Az 1960-as évek elején a budapesti Kossuth klubban leheltünk részesei hasonló kezdeményezéseknek, amikor egy-egy megye mutatkozott be a fővárosban. Mindezt nem azért írtam le, hogy a mostani ötlet eredetiségéit kétségbe vonjam, csupán egy szó kedvéért. Ez pedig a „hasonló” jelző. S rögtön közelebb is mehetünk a lényeghez, ha arról szólunk, hogy miben nem volt hasonló a mostanihoz a csaknem két évtizeddel ezelőtti budapesti bemutatkozás. Gazdagságában maradt el a mostani mögött. Nemcsak arra gondolok, hogy azóta mennyivel több. modernebb ipari terméket gyártanak a Jászságban is — s mit ad ma már a föld. hanem azt is figyelembe vettem, hogy — látjuk bizonyítékát a törökszentmiklósi tárlaton — mennyivel jobbban, értőbben szeretjük nemzeti múltunk tárgyi és szellemi emlékeit, mennyivel többet tudunk forradalmi múltunkról. Külön szót érdemel az a gondolati egység, amely egyformán fontosnak tartja régi értékeink és új, szocialista vívmányaink együttes bemutatását. A hajdani kézműipar remekei és a Hűtőgépgyár új termékei, a hek- tárak megszaporodott kincsei — hogy csak a legszembetűnőbbeket említsük — ez együtt a mai Jászság, a gazdasági lehetőségek teremtette megváltozott életformával. Azért kitűnő "a Törökszent- miklóson látható tárlat, mert az ismeretanyag közvetítésén túl felhívja a figyelmet tájegységeink gazdasági és kulturális változásaira, élteti a lokálpatrióta tudatot, az ösz- szetartozás, az egymásért dolgozás szeretetteljes üzenetét adja át a látogatóknak. gy hiszem, a mostani kiállítás még csak a kezdet — közművelődési szerepe is jelentős — s a bemutatkozások sora — a Tiszazug a Jászságban, a Kunság a Tiszazugban stb. — szolgálja majd egymás megismerését, az egymásért dolgozás előbbre vivő gondolatát. T. L.i Allamvizsgáznak a népművelők A debreceni Tanítóképző Főiskola szolnoki kanzuitá- ciós központjában tegnap negyvenegy népművelő — könyvtár szakos hallgató kezdte meg az államvizsgát. A végzős hallgatók közül húszán Szolnok megye köz- művelődési intézményeiben dolgoznak. Az oklevél, amelyet szerdán vesznek át, három év tanulásra „teszi rá a koronát”. A debreceni Tanítóképző Főiskolán, az idei tanévben már levelező (tagozaton sem indult népművelő — könyvtáros képzés. A szolnoki konzultációs központban így szeptember közepén csak a hatvanöt másod- és harmadéves hallgató folytatja tanulmányait. TÉMA: Közművelődés és filmforgalmazás Az államosított magyar filmgyártás. 30. évfordulóját és a Szolnok megyei Moziüzemi Vállalat fennállásának negyedszázados jubileumát ünneplő rendezvénysorozat szeptember 6-án a megye néoművelőinek és a filmszínházak vezetőinek tanácskozásával folytatódik. A tanácskozás témája: a filmforgalmazás helye a közművelődésben. Ugyancsak a jubileumi rendezvénysorozat keretében, szeptemberben „Munkásfílm- napokat” tartanak megyénk filmszínházaiban, amikor a 'közönség 30 év kiemelkedő .magyar fiíbnalkotásaát tekintheti meg. Október 15. és 30. között kerül sor a „Politikai filmnapok” megrendezésére, amelynek célja az ideológiai politikai oktatást segítő filmek bemutatása, propagálása. ' A Borsod megyei Bánhorvátiban festői környezetben levő hajdani kastélyt újítottak fel a mezőtúri tanács — a városi üzemek, vállalatok, szervezetek segítségével. A nyár elején megnyitott épületben úttörők táboroztak a vakáció ideje alatt. A nyári szünet utolsó hetében a Hazafias Népfront városi bizottsága és a városi közművelődési intézmények olvasótábort rendeztek a kastélyban, amelynek résztvevői szocialista brigádtagok és szakmunkástanulók voltak. A vasárnap befejeződött táborozás során a táborlakók írókkal, költőkkel találkoztak, könyvtári „kirándulásokat” tették. A táborozás, amelynek művelődési értékei vitathatatlanok, egyúttal jól szolgálta a résztvevők pihenését, kikapcsolódását is. Képünk a szépen felújított kastély udvarán készült. Szeptember 16—24 Képzőművészeti világhét Magyarországon Idén szeptember 16-a és 24-e között rendezik meg a képzőművészeti világhét magyarországi eseménysorozatát — jelentették be a Vörösmarty téri Kulturális Központban tegnap megtartott sajtótájékoztatón. Az id,ei világhét mottója a magateremtette mesterséges környezetben élő embernek a szép, a kellemes környezet iránti mindenkori igényét fejezi ki: „Utcák és terek kultúrája” címmel. E gondolathoz kapcsolódva az ország mintegy 200 településében csaknem 400 előadást, .ankétot, kiállítást rendeznek. Mobilok és térformák Kocogh Ákos: Finta László Tudtommal most jelent meg először önálló kiadvány ipara, formatervezőről', Finta Lászlóról, akit Koczogh Ákos mutat be a Corvina Kiadó Műterem sorozatának kötetében. Főként a szakmabeliek ismerhetik Finta László munkásságát. A nagyközönség legfeljebb az eredményekről, a különféle autóbusz,típusokról tud. S gyakran hallhat, olvashat arról is: Ikarus- gyántmányaink külföldön is sikert aratnak. Nos, Finta közel húsz éve formaadó tervezője ennek a gyárnak, csaknem ugyanennyi elképzelése valósult meg, melyek közül a 200-as család a legnépszerűbb, legjelentősebb. Kézenfekvő volt Koczogh Ákosnak is ehhez a típushoz kötődni, hiszen az ismeretterjesztő, szemlélettágító feladat szükségszerűen megkövetelte a célszerű koncentrálást. Annál is inkább, mivel az ipari formatervező munkája egyébként is összetett, kötöttségekkel tűzdelt. A kötet szerzőjének sikerült összefogni ezt a komplex tevékenységet, alapvetően jól komponált, hasznos művet alkotott. Ügy kalauzol bennünket Finta műhelyében, hogy egyúttal az ipari formatervezés sokat vitatott problémáit is érzékélhetjük. Lényeges fogalmakat tisztáz, az ipar és művészet viszonyát értelmezi, és rövid visszapillantással történelmi folyamatot ,láttat. Nem ,is szólva a csoportmunka izgalmas ö&szjátókának felvázolásáról, a technológiai, szerkezeti, műszaki tényezők formát befolyásoló hatásáról. Józan, tárgyilagos eszközöket alkalmaz Koczogh Ákos, s maga is a háttérben áll. Miután megindítja, elméleti keretbe helyezi tanulmányát, csupán az indukáló, összegező szerepet vállalja. Ilyen mondatokat olvashatunk például a dolgozat végén: „ ... képzelete, technikai fel- készültsége szerencsésen találkozott társadalmunk járműprogramjával. Alkotói módszere: konstruktív. Vál- lalkozoKedve progresszívon bátor.” Előtte pedig dokumentumokat idéz Fi n táról és más szakemberektől, közben beszélgetésbe kezd Michel- berge.r Pál egyetemi tanárral, műszaki tanácsadóval és a formatervezővel. Ez a leleményes vonalvezetés teszi végül is változatossá, személyes hangoltságúvá a szakszerű elemzést. S mennyi mindenbe belekóstolunk, mennyi összefüggést megláthatunk, amíg a sommás jellemzésig eljutunk! Megtudjuk többek közt, hogy a konstruktív formatervezés nem csupán egyéni választás kérdése, hanem tudományos felismerésekhez igazodó, közösségi érdekeket szolgáló stílustörekvés. Mint ahogy a nyíltabb felépítésű, tágas ab- lakú mobilok is tekintettel vannak a belső és külső környezetre. Ami az egyik oldalon kilátást, közvetlenebb kapcsolatot biztosít a külvilággal, az a másik oldalról a súlyos térforma feloldását, a könnyedebb térhatást jelenti. És tanulságos a jövő közlekedése felé is kacsintanunk, hiszen „ ... az egyénnek mind a városi, mind a távolsági utazásnál le kell mondania a magányos utazásról. ismét társas lénnyé kell válnia, mert vagy hajlandó erre, vagy életének egy részét az utakon várakozva tölti el.” Sokféle szemponttal gazdagodhatunk tehát Koczogh könyvéből, kár, hogy egyetlen problémakört sem ismerhetünk meg kicsit alaposabban. Igaz, némileg kárpótolja eat a szerencsés képanyag- összeállítás. Nyomon követhetjük itt a buszok forma- váltazását, egy-egy széria változásait. Azután részleteket látnatunk, kereszt- és hosszmetszeteket — magyarázó rajzokkal. Az illusztrációk valóban szerves segítő tartozékai a könyvnek, s önmagukban is beszédes dokumentumok. Mindenesetre, aki bepillant az ipari formatervező Finta műhelyébe, az nemcsak a buszokat, hanem tárgy- és környezetkultúránk egészét némileg más szemmel fogja nézni. (Corvina K., 1978.) Szuromi Pál Zsámbok, a Pest megyei község híres népviseletéről, néprajzi érdekességeiről. A falu lakosai ma is viselik a díszes népviseletet és sok esetben eljátsz- szák a zsámboki lakodalmast, amely idegenforgalmi nevezetesség. A zsámboki lakodalmasról a Televízió is filmet forgatott. Lakodalom van a mi álcánkban „Gyere rózsám a karomba" Öltöztetik a menyasszonyt (MTI fotó - Fényes Tamás felvételei) A lakodalmas szekéren l^uiÉávníiomán A zöld pápa A szombat délelőtt hallott rádiójáték alapanyagául szolgált regény írója Miguel Angel Asturias, a nálunk is jól ismert guatemalai író, rendezője Pós Sándor, a főbb szerepeket pedig élvonalbeli színészeink alakították. A zöld pápa című rádiójáték mégis kifejezetten gyenge produkciónak bizonyult. Nem ritka ez a rádiózás történetében, mégis feltűnő, ha tudjuk, ki mindenkinek volt szerepe előkészítésében. S azt 'iis ihdsszan (elemezhetnénk, hogy miért sikerült oly vérszegénnyé Avar István alakítása — a főszereplő Geo Maker Thompsont szólaltatta meg — amikor pedig hallhatóan is sok energiát fektetett be, hogy élő, hús-vér figurát ismerjen meg a hallgató. Egyáltalán. majd minden közreműködőt dicsérnünk kellene amellett, hogy a megszólaltatott mű egészével szembeni kifogásainkat kell szaporítanunk. Hogy mindez alig belátható ellentmondásnak tűnik? Nem, közel sem! Arról van ugyanis szó, hogy egy feltehetően kiváló irodalmi alapanyagot a rádióra alkalmazók szegényes, egyszerű cselkménnyé alakítottak, élő figurák helyett száraz szöveget kaptunk. Húsz évet fogott át a mű cselekménye, elmesélte, hogyan lett egy hajdani hajózási vállalkozóból egy hatalmas banántelep vezetője - s hogyan vált poziciój? az egyik percről a másikra nullává. A mellette föl-föl- bukkanó figurák iskolás módon bizonyították erkölcsi fölényüket, vagy éppen a monopolkapitalista szervezeten belüli voltukat, csak a pénzre és a vezényszavakat kim'ondó úgynevezett magasabb hatalmakra figyelő személytelenségüket. E modell oly drasztikus formává lett, hogy még a pozitív figurák is nevetségesen erőtlen alakokká lettek, s a dolgok természetéből adódóan: a negatív szereplők majd sajnálatot váltottak ki a hallgatóból. A szereplők levegőtlen térben mozogtak, kénytelenek voltak talajtalan figurákat megszólaltatni — egy szándéka sze- rint*nemes ügy — esemény tudatlan bábjai lenni, mondatról mondatra vették el szerepük hitelességét. Talán Andai Kati volt az egyetlen, aki — Mayari. a fiatal lány megszólaltatójaként — következetes, önmagát meg nem tagadó figurát szólaltathatott meg. Zsák KIHCIIGOH Pályaválasztási kiállítás és ankét Pályaválasztási kiállítás nyílt tegnap délután Karcagon, a Déryné Művelődési Központban. A kiállításom a helyi üzemek, vállalatok, szövetkezeteik — a SZIM Gépgyár, az Üveggyár, a Híradótechniikai Vállalat, a KÁTISZ, a Cipőipari és az Agyagipari Szövetkezet — termékeit szeptember 8-ig tekinthetik meig az érdeklődők. A kiállítás megnyitóját pályaválasztási ankét előzte meg, amelyen a megjelent 7—8. osztályos diákokat, nevelőket és a szülőket a bemutatón termékeikkel szereplő munkahelyek vezetői arról 'tájékoztatták, hogy milyen szakmában, milyen továbbtanulási lehetőségeket biztosítva várják a fiatalok jelentkezését az általános iskola és a szakmunkásképző elvégzése után.
