Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-29 / 230. szám
1978. szeptember 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ünnepségek, kitüntetések a fegyveres erük napján Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter a fegyveres erők napja alkalmából a Magyar Néphadsereg érdekében végzett munkájuk elismeréseképpen az államigazgatás és a gazdaság területén dolgozó 106 személyt tüntetett ki o Haza Szolgálatáért Érdemérem, valamint a Honvédelmi Érdemérem különböző fokozataival. A kitüntetéseket Kovács Pál vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg személyügyi főcsoportfőnöke, miniszterhelyettes tegnap adta át. A munkásőrség országos parancsnoka a fegyveres erők napja alkalmából szocialista társadalmunk építésében, a munkásőri feladatok végrehajtásában huzamosabb időn át tanúsított kiemelkedj helytállása, példamutató szogálata elismeréséül munkásőröket tüntetett •ki. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta: Dósa István Szolnok megyei parancsnokhelyettes, Várkonyi Imre, a szolnoki városi zászlóalj szakaszpa- rancsnoka és dr. Temesvári Ottó, a tiszafüredi járási század törzscsoportvezetője. E kitüntetés ezüst fokozatát öten, bronz fokozatát pedig négyen kapták. A munkásőrséggel való együttműködés fejlesztése érdekében kifejtett tevékenysége elismeréséül hárman munkásőr- emlék jel vényeket kaptak. A kitüntetéseket a munkásőrség Szolnok megyei parancsnokságán tegnap rendezett ünnepségen Szabó István, a megyei pártbizottság osztály- vezetője és Posta Mihály megyei parancsnok adta át Dósa István megyei parancsnokhelyettes a kitüntetést Budapesten vette át Papp Árpádtól, a munkásőrség országos parancsnokától. * * * Tegnap délelőtt a fegyveres erők napja alkalmából ünnepség volt a megyei rend,őr-főkapitányságon, melyen részt vett Zsovák László, a megyei pártbizottság osztályvezetője, valamint Ka- nyó Sándor, a KISZ városi Bizottságának első titkára. A díszparancs felolvasása után M. Szabó István rendőr vezérőrnagy a Szolnok megvei Rendőr-főkapitányság vezetője kitüntetéseket és egyéb elismeréseket adott át. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Egyed Imre rendőr főhadnagy és Nagy Andrásné kinevezett polgári alkalmazott kapta. A Közbiztonsági Érem arany fokozatát Borsos Árpád rendőr hadnagy, Csörögi Gyula, Csipák József, Varga János és Ozsgyán János rend,- őr főtörzsőrmesterek, valamint Valter János, Furka Károly, Csáki János és Sz. Nagy Imre önkéntes rendőrök vették át. Soron kívüli előléptetésben nyolc tiszthelyettes részesült. Az említettek mellett többen kaptak kitüntetést és jutalmat. * * * A Szolnok megyei Tűzoltóparancsnokság állományának tagjai közül a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatát kapta Kővágó László főtörzsőrmester. A kitüntetést Horváth Sándor, a BM Tűzoltóság országos parancs- nokhelyettese adta át. Szabó András őrnagy, a megyei tűzoltóság parancsnoka, a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát, Farkas István főtörzsőrmesternek, a Tűzbiztonsági Érem arany fokozatát Kiszeli István és Varga László főtörzsőrmestereknek, az ezüst fokozatot Kocsis Sándor és Szabó Pál törzsőrmestereknek, Nyíri József őrmesternek, a bronz fokozatot pedig Pintér János tűzoltó törzsőrmesternek adta át az ünnep alkalmából. * * * Tegnap délután a Magyar Honvédelmi Szövetség megyei vezetőségének székházában is megemlékeztek a fegyveres erők napjáról. A díszparancs felolvasása után Vass Lajos ezredes, az MHSZ megyei titkára kitüntetéseket ad,ott át. A honvédelmi miniszter által adományozott „Honvédelmi Érdemérem 20 év után” kitüntetést Kátai István gépjárműoktató, a „Honvédelmi Érdemérem 10 év után” kitüntetést pedig Csík István, az MHSZ jászberényi járási-városi titkára, Keresztfalvi Dénes, a Szolnok megyei gépjárművezető iskola gazdaságvezetője, valamint Palásti Annamária, a Szolnok megyei vezetőség adminisztrátora vette át. Az MHSZ főtitkárának elismerő oklevelét és jutalmát Sebők Péter alezredes, a megyei titkár helyettese és Pályi Lajos, Mezőtúr város MHSZ- titkára, az MHSZ főtitkárhelyettesének oklevelét és jutalmát Lengyel László őrnagy, a megyei vezetőség szervezési instruktora és Herczig István, a megyei vezetőség főelőadója kapta. A megyei titkár elismerő oklevelét tizenkilencen vették át. A Magyar Hajó. és Darugyár óbudai gyáregységében tolóhajók készülnek a Szovjetunió részére. A képen: Kétezer lóerős tolóhajó épül a sólyatéren Ülést tartott a MÉSZÖV megyei elnöksége Tegnap délelőtt ülést tartott a MÉSZÖV Szolnok megyei elnöksége. A megnyitó után Szentesi' László elnök tartott tájékoztatót a MÉSZÖV tevékenységéről, illetve a fogyasztási szövetkezetek alaptevékenységét segítő munkájáról. A beszámolót a résztvevők kisebb módosításokkal elfogadták. Á gyűlésen még megtárgyalták a lakosság ellátásának javításához szükséges intézkedéseket, melyek között szerepelt az áruellátás, valamint a vendéglátás fejlesztése és bolti hálózat bővítése. Kötetlen beszélgetések, termékeny viták A népfront őszi-téli programjából Évek óta jó hagyományai, bevált formái alakultak ki megyénkben a népfront-oktatásnak; a téli politikai és ismeretterjesztő munka megszervezésének. Az elmúlt év novemberétől az idén március-áprilisig valamennyi településen tartattak előadás- sorozatokat, vitaköröket, akadémiákat, népfrontesteket és fórumokat. Mindegyik oktatási formában, a tömegpropaganda munka középpontjában az MSZMP XI. és a HNF VI. kongresszusa határozatainak megismertetése és megvalósításának elősegítése szerepelt. Az elmúlt téli politikai ismeretterjesztés tartalmas és szervezett volt. A résztvevők száma a korábbi évekhez viszonyítva mérsékeltebben növekedett, de megyénkben így is csaknem negyvenezren mentek el a különböző rendezvényekre. A HNF körzeti titkárok tapasztalatai alapján legkedveltebbeknek azok a foglalkozások bizonyultak, amelyeken az adott témákról kis csoportokban, kötetlenül beszélhettek a résztvevők. A legtermékenyebb viták ezeken a rendezvényeken bontakoztak ki. Például a téli tanfolyamokon, a politikái vitakörökön, a népfront- és tanyai esteken, a klubokban és a fórumokon. Ezek közül az ismeretterjesztési fonnák közül egy-egy településen más-más típusú foglalkozás honosodott meg az évek során, de a szülők iskoláját és a tanácstagok oktatását megyénk minden városában és községében megrendezték. Az idén, november közepén kezdődő téli politikai ismeretterjesztő előalásokat is az elmúlt évek jó hagyományai alapján szervezik meg. Minden népfront-fórumon szó esik majd az adott település lakosságát érdeklő és érintő legfontosabb helyi gazdasági, társadalmi és kul- turális kérdésekről. A városi, községi és körzeti népfronttitkárok a Hazafias Népfront megyei elnökségének intézkedési terve és a saját lakóhelyükön adódó aktuális kérdések alapján most készítik a téli oktatási tervet. VEZETÉSRŐL MINDENKINEK A vezetés demokratizmusa A szocialista demokrácia célja, hogy a vállalatoknál, az intézményeknél, a szervezeteknél, a társadalomban meglevő különböző érdekeket felszínre hozza, ütköztesse, egyeztesse s a közös érdekek alapján megalapozza, segítse az egységes cselekvést. Az érdekegyeztetés persze más módon is megvalósulhat, például a párt, a KISZ, a szak- szervezetek közvetítésével. A hozzáértő vezetés egyébként is kénytelen valamennyi döntésénél a különböző érdekekkel eleve számolni. A közös cselekvéshez nélkülözhetetlen egyesített érdekeket azonban a nyílt, demokratikus viták alakítják ki legjobban. Az üzemi, a munkahelyi demokrácia fejlesztése, a belső irányítási rendszer korszerűsítését, a hatáskörök decentralizálását igényli. Így a főleg végrehajtásra hivatott emberek, csoportok, műhelyek, osztályok beleszólást kaphatnak a vezetés célkitűző, döntést hozó és ellenőrző tevékenységébe. A demokráciához jogokra van szükség. A jogok gyakorlásához viszont még további három feltétel nélkülözhetetlen: a tájékozottság, a felelősség és az érdekeltség az adott témában. Ha a dolgozók nem informáltak, nem igazodnak el a szóbanforgó kérdésben, vagy nem érdekeltek a döntésben, illetve nem vállalják a felelősséget, a jogok formálisak maradnak és nem érvényesülnek a gyakorlatban. Társadalmunkban természetes jelenség, hogy a dolgozók megfelelő fórumon vagy fórum nélkül személyesen kifejthetik véleményüket a műhely, az üzem, a vállalat ügyeiről. Ez a személyes véleménynyilvánítás, részvétel a közvetlen demokrácia. Bár ez a legkedvezőbb demokratikus forma, lehetőségei korlátozottak. A közvetett vagy képviseleti demokrácia az általánosabb érvényű, a szocialista demokrácia fejlesztésének szélesebben járható útja. Ilyenkor a dolgozók nem közvetlenül, hanem a választott megbízottaik, például a szakszervezeti bizalmiak útján vesznek részt a vezeetés, az irányítás folyamatában. Valamennyi célkitűző, döntést hozó, ellenőrző funkció ugyanis nem decentralizálható. Megbénítaná a vállalat, a termelőszövetkezet, a község, a megye vezetését és gyakran formálissá tenné a szocialista demokráciát, ha minden lényeges döntésben „népszavazásra” lenne szükség. Jól meg kell választani azokat a témákat, döntési típusokat, amelyeket a dolgozók fórumai elé terjesztünk. A szelektálásban döntő rendező elv a formalitások elkerülése, a demokratikus gyakorlat fejlesztése. A kollektíva érdeklődésére leginkább számot tarthatnak a közvetlen munkahelyi viszonyokat rövid távon érintő kérdések. A szakemberek és a gazdaságpolitika nézőpontjából persze izgalmasabbak a vállalat egész fejlődését hosszú távon meghatározó stratégiai témák, például a termelési szerkezet átalakítása. Csakhogy az ilyen témákban a kollektíva nem tud érdemben eligazodni, s közvetlen érdekeltsége sincs bennük. Az ilyen döntések előkészítésében főként a legfelkészültebb és legöntudato- 6abb dolgozókra, kollektívákra célszerű támaszkodni. Hazai fogalomtárunkban az üzemi demokrácia kifejezés, alig húsz éve szerepel. (Előtte a vezetés kollektivitásáról beszéltünk.) A tulajdonosi jogok érvényesítésének e módszerét ma sokkal kritikusabban szemléljük, mint néhány évvel ezelőtt. Felismertük, hogy. az érdekelték — a vezetők és beosztottak — a nyilvánvaló előnyök ellenére sem élnek megfelelően az üzemi demokrácia lehetőségeivel, együttműködésük szocialista módszere nem terjed futótűzként. Az üzemi demokrácia ugyanis beosztottól és vezetőtől egyaránt több munkát, felelősséget, áldozatot igényel, mint azt feltételeztük. Az üzemi demokrácia fejlesztésének igénye ezért is többnyire, mint „diktált” feladat, mint lecke és nem mint belső szükséglet fogalmazódott meg, ami kétségtelenül hozzájárult a formális és bürokratikus elemek kifejlődéséhez. Vessük el most a formákat és a fórumokat, mert gyakran szegényes tartalommal telítődtek? Ez formális lépés lenne a formalizmus ellen és nem vezetne eredményre. Előfordult például, hogy tudományos igényességgel új vállalati modellt dolgoztak ki és javasolták bevezetésre, mondván: a meglevő nem elég hatékony. De van-e garancia arra, hogy az új. ki nem próbált forma jobb lesz az előzőnél? Nincs semmi garancia. Nem a forma, hanem a tartalom szorul megújításra, ami feltételezi a tudatos fellépést a beidegződés, a megszokás ellen. Az új tartalom esetenként persze új formát kíván és teremt a maga számára. (Ilyenkor ne feledkezzünk meg a túlélt formák leépítéséről.) Bár nincs általános recept az üzemi demokrácia fejlesztésére, végeredményben mégis elmondhatjuk: a gazdasághoz, a társadalomhoz hasonlóan a politikai kultúrában sem lehet lépcsőfokot kihagyni, vagy átugomi. Kitartó munkára, tanulásra, tapasztalatokra van szükség. Nem kampánnyal, divatos témával van dolgunk, hanem olyan módszerrel, amely megtermékenyíti a vezetők és beosztottak együttműködését, emeli közös munkájuk gazdasági és politikai hatékonyságát. VÉGE Kovács József Bolgár vendégeink a Jászságban Látogatás lászberényben és iászkiséren Ismerkedés a jászkiséri Lenin Tsz borjúnevelő telepével A bulgáriai testvérmegyénkből, Kjusztendilből érkezett delegáció tegnap Mohácsi Ottó, a megyei párt- bizottság titkára és dr. - Be- reczki Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese kíséretében % Jászságba látogatott. Vendégeink először a jászberényi Aprítógépgyárat keresték fel, ahol a város és az üzem vezető tisztségviselői fogadták őket. Munkájukról tájékoztatót tartott, és az üzemet bemutatta Horváth József, az Aprítógépgyár igazgatója. Az üzemből a Jászsági Állami Gazdaságba vezetett a vendégek útja. A gazdaságot Polacsek Lajos igazgatóhelyettes mutatta be. A bolgár delegáció a kora délutáni órákban a jászkiséri nagyközségi tanácsot kereste fel. A tanácsházán a járás és a község vezető testületéinek képviselői fogadták a vendégeket. A község életét Bánlaki Zoltán tanácselnök ismertette. Ezt követően a helyi Lenin Terrhelő- szövetkezetben Gócza József tsz-elnök tájékoztatta a gazdaság életéről a vendégeket. Ezután a delegáció tagjai az állattenyésztési ágazattal ismerkedtek. Először a lótenyésztési telepet keresték fel, ahol úttörők tartottak számiikra lovasbemutatót. A vendégek igen nagy érdeklődést tanúsítottak a szövetkezet állattenyésztésé, azon belül is elsősorban a borjúnevelés és tehenészet iránt. A tsz-ben tett látogatás a broy.ler-csirketelep megtekintésével ért véget. A bolgár delegáció ma a martfűi Tisza Cipőgyárat keresi fel.
