Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-27 / 228. szám

1978. szeptember 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ülést tartott a KISZÖV elnöksége ■■ ________VEZETÉSRŐL MINDENKINEK ■ Ki a jó vezető? Tegnap délelőtt kihelye­zett ülésen Tiszafüreden ült összg az Ipari Szövetkezetek Szolnok megyei Szövetségé­nek elnöksége. A tanácsko­zás első napirendi pontja­ként az elmúlt években egyesült szövetkezetek 1974 és 1977 közötti gazdálkodá­sát, műszaki és személyi fel­tételeik változását értékel­ték, majd az idei ifjúsági parlamentek előkészületei­ről számoltak be a szövet­kezetpolitikai osztály és az ifjúsági bizottság vezetői. Ezután Nagy Miklós, a ti­szafüredi Járási Építő- és Vegyesipari Szövetkezet el­nöke munkájuk eredményeit, gondjait ismertette az el­nökséggel. Részletesen szó­lott az első félév gazdálko­dásáról. Elmondta, hogy a A tennivalók sokhelyütt különböznek egymástól — ki a napsütésért sóhajtozik, hogy beérjen a szőlő, ki pe­dig az esőt várja, mert ak­kor könnyebben megy a szántás, vetés — ám az igye­kezet egyforma: minél előbb túl lenni a munka nehezén, földbe juttatni a magot, tá­rolóhelyre Ihordani a ter­mést. New Idea kombájnok törik a kukoricát Vizsgázik... • A Törökszentmiklósi Álla­mi Gazdaság egyik legfonto­sabb növénye a hibridkuko­rica, több mint 2 ezer 200 hektárról kell letörni a csö­veket. A New Idea kombáj­nok szorgalmasan fogyaszt­ják a területet, öröm nézni, ahogy egymásután megtel­nek a pótkocsik. — Ilyenkor látni meg, hogy dolgoztunk-e eddig — magyarázza Csajági István, a szenttamási kerület trak­torosa. — Két cimborámmal, Héjjá Mihállyal és Gusztafik Mihállyal kora tavasztól ké­ső őszig a kukoricaföldeken vagyunk. Mi szántunk, ve­tünk, vegyszerezünk, és a betakarítás is miránk vár. — Mit mutat a termés? — Ahogy számolgattuk, 70—80 mázsa csöves kukori­ca lekerül egy hektárról. Legalábbis erre lehet követ­keztetni abból, hogy egy for­duló alatt másfél-két pótko­csit rakunk tele. Kábái Imre most a szállí­tóknál dolgozik, ismeri a hal hónapra tervezett árbe­vételnek csupán nyolcvan százalékát érték el, ipari szolgáltatásokért csak 56 százalékát, építőipari mun­kákért pedig mindössze 34 százalékát kapták az év ele­jén várt árbevételnek. A jövedelmezőségi mutatók is kedvezőtlenek, a múlt év óta még romlott is a helyzet, és ma csak a kábelgépek gyár­tása és néhány építőipari feladat megoldása hoz ele­gendő nyereséget. így június végéig 516 ezer forintot tett ki a szövetkezet vesztesége. Az elnökséget különösen ér­dekelték a tiszafüredi autó­szerviz gondjai, kihasználat­lanságának, az elérhetőnél kevesebb árbevételének okai. (E nehézségekkel a Néplap szeptember 8-i száma rész­letesen foglalkozott.) mázsálási eredményeket, a három férfi tőle várja a he­lyeslést. — Egy-egy alkalommal 40—50 mázsa van a kocsin, úgy látom én is, hogy jól számoltak a többiek — ál­lapítja meg. ...a traktoros, kombájnom... A beszélgetés akaratlanul is az időjárás felé kanyaro­dik. — A kukorica felett jól teltek a napok — vélik az emberek. — Ha még egy bő hónapig kibírja nagyobb fagy és hosszabb eső nélkül, akkor szép lesz a hozam. Mi persze ebben bízunk, hiszen a gazdaság jövedelmének je­lentős része a vetőmag-elő­állításból származik. A közgazdasági fejtegetés azonban félbeszakad, mert megérkezik a mezőőr, aki éppen most szalasztott el egy rókát. A kombájnosok a hirtelen támadt kavaro­dást kihasználva, visszaül­nek a gépekre, s mire ki­derül, hogy miként kellett volna leteríteni a zsákmányt, már el is tűnnek a szemünk elől. Nem úgy Egyed János, aki a John Deere fülkéjében ép­pen felénk tart. A tizenki­lenc éves traktoros búzave­téshez készíti elő a talajt, hatalmas tárcsával szabdal­ja, aprózza a rögöket. — Gondol ilyenkor arra, hogy jórészt most dől el, mi­lyen lesz a jövő évi termés? A fiatalember megvakarja bozontos üstökét. „A másik kettő engem választott" Kitüntetések átadása Az MSZMP Szolnok me­gyei székházában tegnap dél­előtt Andrikó Miklós, a me­gyei pártbizottság első titká­ra kitüntetéseket adott át. A „Haza Szolgálatáért Ér­demérem” arany fokozatát kapta Kovács Ágoston őr­nagy, a tiszafüredi járási polgári védelem törzspa- rancsnoka. A „Haza Szolgálatáért Ér­demérem” bronz fokozatát vehette át d,r. Tóth István, a kisújszállási városi ta­nács vb-titkára. A honvédelem területén végzett tízesztendős kiemel­kedő munkájáért a „Honvé­delmi Érdemérem” kitünte­tést kapta Varga István, a jászboldogházi községi párt­vezetőség titkára. — Hát... Csak eszébe jut az embernek... Sok tapasz­talatom azonban még nincs, mert csak egy hónapja ke­rültem erre a gépre. — Hogyan érte ez a meg­tiszteltetés? — Három munkás van egy traktoron, és a másik kettő engem választott. — Akkor ez vizsga is... — Igen. Tanítgatnak, be­ülnek mellém, elmagyaráz­nak mindent, a legapróbb dolgoktól a legbonyolultab­big. ök már idősebbek, csa­ládja is van mindkettőnek, tapasztaltabbak, nekem meg jól jön a segítség. — Gondplom, azért a szak­munkás-bizonyítványt se vé­letlenül kapta. — Annakidején sokan mondogatták, hogy csak el­vesztegetem a három évet. Most már látom, nem volt igazuk, mert anélkül, amit ott tanultam, nem igen bol­dogulnék. Na persze, ez még nem jelenti azt, hogy most már teljesen nyugodt lehe­tek. Először még bizonyíta­nom kell. Igyekszem is, ahogy tudok... ...és mindenki Hudu Miklósnak nincse­nek ilyen gondjai, hiszen ahogy mondani szokták, ré­gi motoros a szakmájában. Nyaranta búzát arat, őszön­ként a cükorrépakombájnt irányítja. Amikor találkoz­tunk, éppen az állami gaz­daság kuncsorbai kerületé­ben dolgozott. — Azért még nagyon oda kell figyelni, ha azt akarom, hogy minél kevesebb veszte­ség legyen — állapítja meg szerényen. — Tudniillik hiá­ba igyekeztek vetéskor a többiek, nem nyílegyenesek a sorok, s ha én ezeket az apró kanyarokat nem kö­vetném, akkor a fele répát összekaszabolnám. — Kár lenne ... — Az bizony! Már csak azért is. mert akkor az idei, egész jónak mutatkozó ter­mést teljesen elcsúfítanám. — Mennyi lesz hektáron­ként? — Ügy nézem, olyan 400 mázsa. Ez ugyan nem kiug­ró eredmény, de nekünk, eze­ken a földeken megteszi. Különösen, hogy a cukorfok is 15 százalék körül alakul. Hudu Miklós visszakapasz­kodik a kormánykerék mö­gé. Elindul a gép. nyomában egyre szaporodik a frissen megmozgatott, jószagú föld. B. Á. A vezetés, a vezetők ki­emelkedő szerepe a szocia­lista építőmunkában közis­mert. A vezetői előrelátás és a tömegek aktivitása, tuda­tossága feltételezik egymást. Napjainkban pedig a fej­lett szocializmus építése a munka minőségében, haté­konyságában támaszt új, magasrendű követelménye­ket, tovább növelve a veze­tők, a tudati tényezők sze­repét. Ki a jó vezető? Melyek az ismérvei, feltételei? Ami­óta emberi társadalom és vezető létezik, a kérdés va­lamilyen formában mindig megfogalmazódik. A XX. század elején kezdődött meg a vezetés rendszeres tanul­mányozása. A kialakuló új tudományág a vezetők sze­mélyiségére összpontosított. Sokáig úgy tűnt, hogy a leg­jobb vezetői tulajdonságok leltárbavételével szinte auto­matikusan kialakul a min­ta, a norma, a példa. A po­zitív tapasztalatok, a jó tu­lajdonságok számbavételé­vel azonban mégsem sikerült az ideális vezetőtípust meg­rajzolni. A kutatók ugyanis annyiféle jellemvonást je­gyeztek fél és tartottak fon­tosnak, hogy a végén már nem lehetett velük mit kez­deni. A jellemtanulmányozási iskola zsákutcájából hármas rendező elv felállítása révén találták meg a kivezető utat. Az első helyen az intelli­genciát. a képezhetőséget emelték ki. Az intelligencia magas szintje szükséges egyébként minden kiemelke­dő értelmiségi alkotó mun­kához. Az eredményes veze­téshez szintén elengedhetet­len, de nem elég. További meghatározó jellegű tulaj­donság a személyiségerő, a vitális energia. Arról van szó, hogy a jó vezetőnél a belső szilárdság párosul a meggyőző készséggel, azaka- raterő-akaratátvivő képes­séggel. A zárkózott és a kontaktusteremtésben nehéz­ártéri fákból gySmölcsösláda A Hámán Kató Termelő- szövetkezet motoros fűrészei­től, rakodógépeitől volt han­gos hónapokon át Tiszafü­rednél a Tisza árterülete. A közös gazdaság erdőgazdál­kodási és fafeldolgozó ágaza­tának dolgozói 250 hektárról mintegy 5 ezer köbméter ne­mes nyárfát vágtak ki, és szállítottak el a téesz fafel­dolgozó üzemébe. Az ottani megmunkálás után a Tisza II. építkezései révén már halálra ítélt nyárfák hasznos tárgyakként „élnek” tovább: 140 ezer gyümölcsösládát ké­szítenek belőlük a nyíregy­házi Zöldért részére. Szerződéssel a biztos termelésért A megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat az éves fel- vásárlási tervét szerződéskö­téssel biztosítja. Ez előnyös a termelőnek és a felhasz­nálónak is. Az idei szerződés- kötési tervét egy hónappal hamarabb — augusztus 31- ig — teljesítette a vállalat. A kistermelők több sertést adtak le, mint a nagyüze­mek. Jövőre a vállalat az utóbbiaktól vár nagyobb fej­lesztést, mivel úgy tűnik, a kisgazdaságok kibocsátását már nem lehet számottevően fokozni, inkább arra töre­kednek, hogy a kistermelők­nél az idei szintet megtart­sák. A húsipari vállalat a nagyüzemekkel megállapo­dást kötött, miszerint azok térítés ellenében, takar­mányellátással és szaktaná­csokkal segítik a háztáji gazdálkodást. kés ember aligha képes kel­lő módon másokra hatni, másokat befolyásolni. Már­pedig a vezetés lényegi ré­sze ez a másokra való hatás, a mozgósítás a kitűzött cé­lok elérésére. Végül a har­madik nélkülözhetetlen ve­zetői jellemvonás az önura­lom, amely tudatosan a ha­tékony megoldások szolgá­latába állítja a vezetői ma­gatartást, a stílust, a mód­szert, legyőzve a személyes indulatokat. A vezetéstudomány a leg­fejlettebb tőkésországokban alakult ki, s így nem nél­külözheti a megfelelő kri­tikai elemzést szocialista vi­szonyaink között. A kiváló vezetőt jellemző ismérvek között például a polgári né­zetek a vele született tu­lajdonságokra helyezik a hangsúlyt. Szerintük az em­berek vagy vezetőnek, vagy vezetettnek születnek, s ezen életük során nerfi változtat­hatnak. Mi azokat a szer­zett és elsajátítható vezetői tulajdonságokat tartjuk dön­tőnek, amelyek alakítására hatással lehetünk. Hangsúlyozzuk a vezetés osztályjellegét, politikai meghatározottságát. Vall­juk, hogy nemcsak az állami és pártvezetésben van jelen a hatalmi mozzanat, hanem mindenféle vezetésnek van politikai oldala. Így például a gazdasági vezetőtől is el­várjuk, hogy a teljesítmé­nyen. a tárgyi hatékonysá­gon túl a tudatra, az embe­rek gondolkodására, visel­kedésére, társas viszonyára is hasson. Ezért ma már nem általában a politikai megbízhatóságot, hanem a vezetés társadalmi-politikai hatékonyságát kérjük szá­mon. Nyilvánvaló a tárgyi és a politikai hatékonyság közötti kölcsönhatás, aho­gyan a vezetés szakmai és politikai követelményei kö­zött szintén szoros a kap­csolat. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy bizonyos alkati küldöttség tagjai, akiket a közös gazdaság nevében ese­mény Béla tsz-elnök és Szi­lágyi András párttitkár kö­szöntött. A szövetkezet éle­tét ismertető tájékoztató után a vendégek határjárá­Félidejéhez érkezett a fo­gyasztási cikkek nemzetközi bemutatója, amely a látoga­tók véleménye szerint szebb és választékosabb a koráb­biaknál. Az érdeklődésre jel­lemző, hogy eddig megköze­lítően 400 ezren tekintették meg a kiállítást. A vásár tegnap szakmai programokkal folytatódott, a nagyközönség csak délután 2 órától léphetett be a kapu­kon. Folytatódtak a hazai adottságot beállítottságot a vezetői alkalmasság konkrét mérlegelésénél figyelembe keli venni. Nincsenek min­denre és mindenütt alkal­mas univerzális vezetők. — Vannak a tárgyra, a feladatra, a teljesítményre összpontosító, racionális be­állítottságú vezetőtípusok. —• Más vezetők inkább az emberekhez igazodnak, a kapcsolatot teremtő, ápoló érzelmi készségeik fejletteb­bek, erőteljesebbek. — A szabályokra orientált típusú vezető a döntéseit panelekből, rutinelemekből építi fel, kiiktatva belőlük a kockázatvállalást. Az a vezető érvényesül, aki képességeinek, adottsá­gainak leginkább megfelelő területen tevékenykedik. Másfajta kvalitásokat, beál­lítottságot igényel a veze­tőtől a gazdasági, a kultu­rális-tudományos, a társa­dalmi-politikai élet, az ál­lamigazgatás, vagy a fegyve­res testület Ki a jó vezető? Már ed­dig is nyilvánvaló tehát, hogy a válasz nem egyszerű. Még egy további lényeges befolyásoló tényezőről szó­lunk: a kollektíváról. A ve­zetővel, mondjuk a műhely­főnökkel szemben más kö­vetelményt támaszt a bri­gádvezető, mást a segéd­munkás, a párt- vagy a szakszervezeti bizalmi, me­gint mást az üzemvezető és így tovább. Különösen a kollektíva szerepe jelentős a vezetői erények kibontakozásában, a vezető és a beosztott kap­csolatában nem egykapura megy a játék. A kollektíva éppen olyan aktívan vesz részt a vezetés folyamatá­ban, mint maga a vezető. A vezető hat a kollektívára, a kollektíva pedig a vezető személyére, módszerére, stí­lusára. son vettek részt — elisme­réssel adózva közben a szö­vetkezet eredményeinek. A bolgár delegáció ma dél­előtt a szolnoki Városi Ta­nácsot. délután pedig a Cu­korgyárat keresi fel. Azt kö­vetően Szolnok kereskedelmi hálózatával ismerkedik. ipari és kereskedelmi válla­latok képviselőinek a jövő évi ellátást szolgáló tárgya­lásai, a külföldi partnerek­kel pedig a választékbővíté­seket előkészítő megbeszélé­sek. Megtekintette a hazai és a külföldi kiállítók árubemu­tatóját a -megyei tanácsok elnökhelyetteseinek és osz­tályvezetőinek küldöttsége, s ellátogatott a kiállításra a KISZ KB küldöttsége is. Hajnalonként már meglátszik a lehellet, a fákról lassan lehull a levél - visszavonhatatlanul itt az ősz. A határban ilyenkor dolgozik a legtöbb ember, ekkor kell munkába állí­tani az utolsó gépet is. Kovács József (Folytatjuk) Kjusztendili vendégeink Szolnokon és Törökszentmiklóson (Folytatás az 1. oldalról.) Félidő az őszi BHV-n

Next

/
Oldalképek
Tartalom