Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-26 / 227. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. szeptember 26. fl tények vonzásában I került a do- kumentum. Egyre inkább elfoglalja helyét az irodalomban, a filmen és úgy tűnik, a nagyközönség mind jobban tkezd megbarátkozni jelenlétével. Sőt, nemcsak megbarátkozik vele, hanem mindinkább igényli, sok tekintetben előtérbe helyezi az érdeklődési listán. Néhány évvel ezelőtt a veszprémi tévétalálkozón igen éles vita bontakozott ki a jelenlevő írók, rendezők és kritikusok között, vajon a képernyőn milyenfajta alkotásé a jövő, a fiction, vagy a non fiction kerül-e közelebb a nagy nézőtömegek érdeklődéséhez. A vitában rendkívül határozottan érvelt az azóta sajnálatosan elhunyt Urbán Ernő amellett, hogy igenis nem a kitalált, nem a költött, hanem az élet valós elemeire épülő, a valóságot művészi szinten átszerkesztő játékokra van szükség. Érveléséhez néhány hét múlva letette az asztalra az azóta is felejthetetlen írott malaszt című dokumentumjátékát. Ez az érv nyomós volt. És ha végigtekintünk az elmúlt néhány év televíziós produkcióin, úgy tűnik, a közönség’ körében elsősorban azok a művek keltették a legnagyobb érdeklődést, és legtöbb visszhangot, amelyek hasonló módon készültek, tehát valóságelemekből születtek, vagy pedig a korábbi, hagyományosabb dokumen- tumfilm-eszközökkel éltek. Csak példaként említjük meg Dömölky János Miért? című többszörös díjnyertes tévéfilmjét, vagy Bokor Péter Századunk című sorozatát, az importált művek közül a Rosenberg házaspár tragédiáját bemutató sorozatot és másdkat. A rövidfilm műfajokban szintén tapasztalhatjuk, milyen nagy hatású egy-egy, mindennapjaink valamilyen kérdését érintő téma körüljárása, például a miskolci fesztiválon díjazott Hogy a lifttel mennyi baj van! vagy Lakatos Vince tanyavilágpt bemutató sorozata. De azt is, milyen érdeklődést kelt a Jogi esetek legtöbb, egyik adásából a másikba átmenő .témája, ami valójában nem más, minta jogi ismeretterjesztést szolgáló dokumentumjáték. És így tovább. A mozikban játszott kis- filmek közül is a dokumentumfilmeket kíséri most kiemelt érdeklődés. Elég talán olyan dokumentumfilmre hivatkozni, mint az elmúlt esztendei Küldetés, amely bár sok tekintetben vitatható, de igen jó példa arra, hogy valóságos személy és annak gondjai, töprengései nagy tömegek érdeklődésére tarthat számot. Túl is léphetünk gondolatmenetünkkel a televíziós, vagy a filmművészet körein. Az irodalomban is egyre markánsabban jelentkezik a valóság, a dokumentumok, a tényirodalom . iránti érdeklődés. Mind többen kíváncsiak a közvetlen múltra, a két világháború közötti időszakunkra, sőt a távolabbi múltra is, s ennek tudható be az ilyen témákat kínáló művek kiemelkedő sikere. A Magvető Könyvkiadó Tények és tanúk című sorozata okkal lett rendkívül népszerű, csakúgy mint a Kossuth Kiadónak Népszerű történelem című sorozata, és még jóné- hány kiadványtípus. Az utóbbi években megmutatkozó történelmi tartalmú érdeklődés, részben a múlttal való őszinte szembenézés, részben a távolabbi múlt mind jobb megismerésének igénye serkenti a kiadókat ilyen művek fokozottabb megjelentetésére. Moziban, televízióban, könyvtárban és könyvesboltban, rádiójátékban, s mindenfelé, ahol csak lehet, az emberek keresik a választ a ma és a tegnap kérdéseire. A tegnapéra és a tegnapelőt- tóre egyre többen. Történelmi tudatunk ellentmondásairól sok szó esett az elmúlt években, hiszen mind történelem-tanításunkban, mind történelemszemléletünkben adódtak a korábbi évtizedekben fonákságok és születtek azok követelményeiként történelemismereti szakadékok, hiányosságok. A ránkzúduló újabb ismeretanyagok, például a publikált levéltári kutatások, a két világháború közötti időszak, valamint a második világháború, s az abban való részvételünk különböző forrásokból adódó, frissebb megismerése egyre élesebben világítanak rá az említett ismereti hiányokra, szakadékokra, s ez is indokolja, hogy mind többen fordulnak kiemelt érdeklődéssel olyan művek felé, amelyek az új tények ismeretében eddig megválaszolatlannak, vagy tévesen megválaszolt- nak tűnt kérdésekre megbízhatóbb feleletet ígérnek. A kortárs az összefüggéseket keresi, a fiatalabb érdeklődő egyáltalán az adatokat. A tények iránt érdeklődik mindenki. Ezért növekszik könyvkiadásunkban is a tényirodalom aránya. dokumen- tarista törekvés a filmművészetben, a non fiction előretörtése a képernyőn, mind azt az egészséges érdeklődést hivatottak kielégíteni, amellyel a ma embere a tények vonzásában él, és mind többet szeretne környezetéről, annak, jelenéről és múltjáról megismerni. Benedek Miklós Tényirodalom Október 7 Zenei világnap Az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsának határozata alapján idén immár negyedik alkalommal ünnepli október 1-én a zeneszerető népek közössége a zenei világnapot. Az ünnepségek központi gondolata a zeneművészet népeket, országokat összekötő ereje. A zenei világnap előestéjén, a korunk zenéje fesztivál megnyitó hangversenyén Ferencsik János főzeneigazgató méltatja a muzsikának életünket szebbé-nemesebbé tevő hatalmát. Másnap délelőtt, a nemzetközi orgonaverseny . díjnyerteseinek koncertjén Farkasinszky Lajos, a fővárosi tanács elnök- helyettese mond világnapi köszöntőt. A Magyar Zeneművészek Szövetsége és a Kórusok Országos Tanácsa tóber 1-én az országban, ame- l.vpken nemzetközi énekkari versenyeken díjazott amatőr együtteseink szerepelnek. Szombathelyen a világnapon nyitják meg a zenekari évadot, a debreceni MÁV Filharmonikusok kortárs magyar zeneszerzők műveiből rendeznek hangversenyt, Miskolcon a Szimfonikus Ze- hét hangversenyt rendez ok- nekar és a Magyar Zeneművészek Szövetsége észak-magyarországi csoportja két iskolában tart világnapi koncertet. A rádió a nap folyamán több műsorban is foglalkozik a zeneművészet nemzetközi ünnepével: a Kulturális Magazinban A zene szava címmel Tóth Dezső kulturális miniszterhelyettessel készített interjút sugároz, s bemutatja Ránki Dezső új hanglemezfelvételét, ének, Édes hatalom című összeállításában pedig a társművészetek hazai képviselőit szólaltatja meg. A televízió a Várszínházból a Liszt Ferenc kamarazenekar és a rádiókórus hangversenyét közvetíti a zene világnapján. A Nemzetközi Zenei Tanács a zenei világnap 1977. évi magyarországi esemény- sorozatát példamutatóan értékesnek ítélte. Az előzetes tervek szerint az idei ünnepi megemlékezések az elmúlt évinél is gazdagabbak, sokrétűbbek lesznek. Paál István rendez P róba. Albee nem félünk a farkastól című drámájának dialógusai életre kelnek a Szigligeti Szinház színpadán. Paál István rendez. Töprengés. Egy-egy hangsúly keresése. Egy-egy mozdulat kipróbálása. Aztán újra. Nem jó. Megint rossz. Talán majd így. Na, akkor most elölről. És megint elölről. Aztán újra. Vége- érhetetlenül. Aztán egyszer csak felgördül a függöny és a nézők előtt megjelenik a műalkotás, annyi ember gyötrődésének, munkájának végeredménye. De a rendező akkor már nincs a színpadon. Csak az ujjlenyomata. Fotó; Nagy Zsolt Fő a színészek feje: Szoboszlay Éva és Pogány György Jobbról Végvári Tamás, balról Pogány György Valahogy így képzelem, mondja Paál István mozdulata Sikerült: elégedett a színész, a rendező Mexikói könyvajándék Eredeti kéziratok és fényképek Csütörtökön nyílik a Tolsztoj-kiállítás Háromszáz kötetből álló könyvgyűjteményt ajándékozott az Eötvös Lóránd Tudományegyetem spanyol nyelv- és irodalom tanszékének a Mexikói Egyesült Államok kormánya. A gyűjteményt — a mexikói hét első hivatalos eseményeként hétfőn délelőtt nyújtotta át az ELTE bölcsészettudományi karán Luis De La Hidalga nagykövet, a mexikói külügyminisztérium csoportfőnöke, a Kultúrális Kapcsolatok Intézetének meghívására hazánkban tartózkodó mexikói kulturális küldöttség vezetője. Csütörtökön nyílik meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban az a nagyszabású kiállítás, amely a 150 évvel ezelőtt született nagy orosz író: Lev Tolsztoj életét, munkásságát távja a látogatók elé. A kiállítás anyagának nagy részét — mintegy 200 műtárgyat — a moszkvai Állami Irodalmi Múzeum bocsátotta budapesti testvérintézménye rendelkezésére. A gazdag anyagban — melyek nagy része most kerül először bemutatásra hazánkban —, mintegy félszáz egykori fénykép is szerepel. Külön tárlót állítottak ösz- sze a kiállítás rendezői Tolsztoj szlovák származású. de Sopronban diákoskodott. magyarul is tudó háziorvosáról: Makoviczky Dusánról, két teremben pedig ,,Tolsztoj Magyarországon" címmel könyveinek magyar kiadását gyűjtögették egybe. Egykori fényképek idézik fel Tosztoj dramatizált műveinek magyar- országi bemutatóit, például Bajor Gizit Karenina Anna szerepében, hullámkMZán Teremtett világ „Ha a gépet jól programozzuk, annak a gyártmánya is csak jó lehet.” Talán ez a mondat hordozta a legtöbb megszívlelendő gondolatot a szerdán délután sugárzott Teremtett világ című műsorban, melyet Gellert Kis Gábor szerkesztő-riporter készített, s amelynek célja a képzőművészeti világhét idei témájának, a városok, városrészek építésének elemzése. Egy új, 7 ezer 500 lakásból álló dunaújvárosi lakótelep rendezési gondjairól hallhattunk. A fent idézett mondat pedig az egyik tervezőtől való, aki ezzel azt kívánta érzékeltetni!, hogy nem azért van oly sok kifogásolnivaló panelekből épített városrészeinkkel, mert szinte futószalagról kerülnek le az egyes épületek, hanem mert építőik figyelme egyszerűen nem terjed addig, ahol már esztétikáról, környezeti kultúráról beszélhetnénk. Gellért Kis Gábor megszólaltatta Fajó János festőművészt és Csete György építészt, akik megbízást kaptak a dunaújvárosi lakótelep parkjai, terei, játszóterei megtervezésére, a felállítandó szobrok, térplasztikák elhelyezésére. S ők elmondták, felsorakoztatták érveiket, vázolták céljaikat. Ugyanakkor hallhattunk azokról a gondokról is, amelyek ''akadályozták eddig, hogy hasznos és szép terek övezzék lakóépületeinket — s mint a műsorból is kiderült — továbbra is gátló tényezőt jelentenek. A szerkesztő munkáját dicséri, hogy nem elégedett meg a probléma egyoldalú megközelítésével, igyekezett miinél többet megtudni és tovább adni a hallgatónak. Az író születésének 90. évfordulója alkalmából összeállítást sugárzott a rádió vasárnap délelőtt Tersánszky Józsi Jenő Hősei címmel. A legnépszerűbb művek, a legemlékezetesebb figurák felidézése mellett hallhattuk _ a szerző vallomását sorsa, írói pályája alakulásáról, a Nyugatital való kapcsolatáról, majd kortársai, kritikusok nyilatkozatai tették teljesebbé a róla alakított képet. A műsor hitelességét, igazságát mégsem e lexikális teljességben kell keresnünk. Az összeállítás készítői az írói világ lényegének felderítésére törekedtek, kerülték az ünneplés sokszor gyakori üresjáratait. Hogyan lehet Magyarországon télen is sárgarigó? — kérdezték Ter- sánszkytól. „Ügy, hogy megírtam!” — válaszolja az író, s el kell hinnünk neki és elhisszük a műsornak is. Művészi, emberi tartásának másik pillére e műsorban az a mondat volt, amellyel az őt erkölcstelen írónak nevezőknek válaszolt: „Ha az én regényem erkölcstelen, akkor erkölcstelen a Biblia is.” Az összeállításban — Kerékgyártó István — munkája — népes szereplőgárda szólaltatta meg az egyes írásokból választott részleteket. E válogatás erejét többek között abban látjuk, hogy nemcsak a mindenki által jól ismert hősöket hallhattuk, hanem eddig kevésbé népszerű figurák is megszólalhattak. Különösen sikeresnek bizonyult a' csókák szerelmi játékával példálózó — műsorzáró — mű rádióra alkalmazása. A több évszázados ál- lalmesék szerkezetét követő darabot a rendező diktálta lüktető ritmus, a helyzetkomikumok jó érzésű kihasználása, továbbá a magas hőfokon átélt színészi alakítás emelte kiváló rádiós produkcióvá. Az egész összeállítás nagyszerűen szolgálta az irodalmi ismeretterjesztés — s az élménynyújtás nemes feladatát. — zsák —
