Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-21 / 223. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. szeptember 21. AZ ÚTLEVÉLÜGYINTÉZÖK MONDJÁK: Orvosok falun Valakinek mindig sürgős Kitört a rokoni szeretet Nem mindenki utazhat Meglepetés a határon Kék szempár, kedves arc. Szolnok és a járás harminckét községének lakói, akik külföldre (szocialista országba) akarnak utazni, őt látják, Németh Imréné ügyfél- fogadót a kalitkányi méretű ablak mögött. — Egvam meg a szép szívét, fogadja már el! — Nem tehetem. Ez a szabály! — De másoktól nerh kérik. Rengetegen utaznak Űjszász- ról is Jugoszláviába, de meg hívólevelet még egyiktől sem kértek. Eddig tőlem sem. Pedig már vagy ötször ... — Éppen ez az. Aki egy évben többször látogat a szomszédos Jugoszláviába, attól már meghívólevelet is kérünk. A fejkendős asz- szony egy ideig még méltatlankodva toporgott egy nylonzacskó- nyi útlevelet szorongatva, aztán morogva távozott. Sem neki, sem másoknak nem i]űznek hozzá kommentárt. Nem mondják el, hogy míg nem ez volt a gyakorlat, sokakban túlburjánzott a rokoni szeretet. A vámosok igazán a megmondhatói, hogy a lázas családlátogatásoknak- gyakorta a vásárlás, a csen- cselés a valódi indítéka. A meghívólevél akadályt tulajdonképpen nem jelent, akik nagyon menni akarnak, azok megkérik — magyarázták a szolnoki járási-városi rendőrkapitányság útlevél ügyintézői: Molnár Elemémé, Kiss Lászlóné és Németh Imréné. Ök nárman dolgoznak a kissé szűkre szabott irodában, ahol mindennek ki van centizve a helye: az íróasztaloknak, szekrényeknek, az útlevelek fotócellás tárolójának. Féléve kapták, de már azt is kinőtték. — Hogyne, hiszen már több mint negyvenezer útle- véltulajdonos kartonjai szoDecemberig elkészül Fedett szertartástér a szolnoki temetőben Évek óta gond Szolnokon a temető rendezetlensége. ' Akadozik az elszáradt növények elszállítása, gondozatlanok a sírok és emlékművek, a ravatalozó mérete nem megfelelő, szűkül a terület. A hulladék elszállítása a köztisztasági üzemegység feladata, a temető gondozása az egyházé. Ha a temető szeméttárolói megtelnek, a plébánia értesíti az üzemegységet. Legtöbbször későn, de az is előfordul, hogy hiába, mert a köztisztaságiaknak épp akkor nincs kapacitása. Megoldást jelentene, ha a köztisztasági üzemegység hívás nélkül is rendszeresen ürítené a konténereket. A ravatalozó méretén ugyan nem változtatnak, de a Temetkezési Vállalat főkönyvelője, Veres István arról tájékoztatott, hogy fedett szertartásteret alakítanak ki a jelenlegi áldatlan állapot megszűntetésére. A tervek készen vannak, a kivitelező az Ütfenntartó Üzem lesz. A félmilliót érő munkát ez év december 31-ig kell elvégezniük. ronganak benne abc sorrendben. Ha látta volna, hogy mi van itt a csúcsforgalomban! Májustól augusztus közepéig, amikor még a folyosón is tolonganak. Naponta százhatvan—száznyolcvanán hozták az útlevélkérő lapjukat, vagy a sorszámot, amely alapján kiadtuk a kész utazási okmányokat. — Apropó, sorszám. Hát nem élnek a megcímzett válaszboríték nyújtotta lehetőséggel? Azzal, hogy önök postázzák az útlevelet? — Dehogynem. Ügyfeleink nyolcvan százaléka már tudja, hogyha megcímzi a borítékot, ráragasztja az ötforintos bélyeget, nem kell visz- szajönnie. — Hány arcot látott az idén a kisablakon át Németh Imréné? — Eddig több mint 9 ezer 400 kiutazási engedélyt adtunk ki (ebből 3 ezer 500 Jugoszláviába szólt), aztán 313- an kértek egyéni útlevelet a Szovjetunióba és 2 ezer 800- an utaztak csoporttal. Ennél azért kevesebben fordultak meg itt, hiszen ismerősök, házastársak egymásnak elintézik. — Volt akinek elutasították a kérelmét? — Olyanok mindig vannak, ha nem is sokan. Évente tizenöt—tizenhatan. — És miért nem kaphattak útlevelet? — Az okok különbözőek. Volt akinek a kiutazását a munkahelye nem javasolta, volt aki büntetőeljárás alatt állt, volt aki más alkalomkor már deviza-, vagy vámbűntettet követett el. Olyan is előfordult, hogy a határőrség jelzésére bevontuk érvényes útlevelét. Az idén tízet. Elnézést, egy pillanat... — Felberregett a telefon. Molnár Elemérné türelmesen válaszolgatott: „Igen... és mikor adta be? .. . Postázni fogjuk.” — Félóránként megismétlődik. Valakinek mindig nagyon sürgős, mert az útlevélérvényesítést, vagy a kiutazási engedély elintézését hagyja legutoljára. Már az élelmiszercsomagot is ösz- szeállította, szabadságot is kivette .. . Volt amikor a határról visszautazva egyenesen hozzánk jött a csodálkozó ügyfél: nem értette miért nem engedték át a nemzeti- színű sorompón, amikor az útlevele érvényes. Az igen, csak az utazáshoz kiutazási engedély is kell. (Az a bizonyos pecsét, amit ablaknak neveznek.) — Az útlevél — a kiutazási kérelemhez sok minden kell. Mi az amiről általában elfeledkeznek az emberek? — Sorolom, — vette át a szót Kiss Lászlóné. — A fényképpel kezdem, amit ugyan mindig hoznak csak néha olyat, amelyen már az anyja sem ismerné fel. Elfogadhatatlan. Aztán az iskojai igazolás, amely akkor is kell, ha tizennégy éven aluli gyermek a szülővel, annak útlevelével utazik. Á sorköteleseknél, akik nem teljesítettek katonai szolgálatot általában a Kieg.engedély hiányzik. A kiskorúaknál mindkét szülő beleegyezése szükséges, (az elvált házaspároknál okoz legtöbbször gondot). És még valami, az illetékbélyeg. Az útlevélkérő lapon rajta van milyen úthoz milyen értékű kell. Kevesen olvassák el. Elhiheti, elsősorban nem nekünk okoznak gondot, hanem saját maguknak, ha már sokad- szonra is hiányos paksamétát nyújtanak be a kisablakon. K. K. Sokan úgy tartják, a körzeti orvos a falu lelkiismerete. S hogy milyen ez a lelkiismeret, mennyire őszinte és mennyire tükrözi a valóságot, az sokban múlik az orvos kapcsolatteremtő képességén és környezetformáló erején. A falusi körzeti orvos számára ugyanis két lehetőség adott: vagy beilleszkedik fenntartás nélkül a község már kialakult tradicionális közösségébe és életformájába (vállalva annak minden előnyét és hátrányát), vagy megpróbálja a rábízott emberek szemléletét és életvitelét ügy formálni, ahogy azt ő helyesnek találja társalalmi és egészség- ügyi szempontból. Ez utóbbi kétségtelenül nehezebb. Kapcsolat a tanácsokkal Ezek után kézenfekvő a kérdés: Könnyű vagy nehéz falun körzeti orvosnak lenni? Mindenesetre más, mint városban. De szűkítve a kört, más-más minden megyében és más minden községben is. S a különböző körülmények között minden orvos a maga szakmai fel- készültségétől, etikai és emberi magatartásától függően másként látja el feladatát. Falun nincs szakrendelés, ezért a körzeti orvosnak kell ellátni a gyermekbetegeket is, több a közegészségügyi- és járványügyi feladatokkal kapcsolatos tennivalójuk, mint városi kollégáiknak, s ahol nincs patika, ők kezelik a kézi gyógyszertárat is. A tanácsok előtt képviselik a körzeti egészségügyi szolgálatot. A tanáBeteg Nem újkeletű téma a felvonók körüli huzavona, nincs is szándékunkban a lifteket „megglosszázó” írások számát szaporítani. Lassacskán — bár nem szívesen — belenyugszunk abba, hogy időnként kényszerű fogyókúrára fognak bennünket, csomaggal, gyerekkel capla- tunk fel a lépcsőn, közben semmi dicséret nem jut eszünkbe a lift működtetőiről. Mondom, ebbe még belenyugszunk. De ha azt halljuk vagy látjuk, hogy beteg embereket kényszerítenek lépcsőjárásra, ápolókat arra, hogy az ölükben vigyék csők viszont — s ez a lakosság érdeke is — támogatják a körzeti orvosok munkáját: rendelőket építenek, felújítanak, biztosítják a lehető legkorszerűbb felszerelést. (Tolna megyében például EKG-berendezései látják el a rendelőket.) Korszerű orvoslakásokat építenek' — a fiatal diplomások számára talán ez a legnagyobb vonzerő —, így kedvező körülményeket teremtenek a letelepüléshez. Új ügyeleti rendszer Ebben az ötéves tervben országos szinten megoldották az ügyeletek rendszerét is. Azelőtt a falusi orvos éjjel-nappal készenlétben volt, hiszen rázörgethették az ablakot este tízkor és hajnal háromkor is, hétköznap csakúgy, mint ünnepnap. Ügy jellemezték a körzeti orvosok ezt az időszakot hogy „kötetlen a munkaidejük”, s ez a meghatározás nem is állt messze az igazságtól. Tavaly viszont megszületett az új ügyeleti rendszer, amely szerint a legközelebbi járási, városi megyei szakrendelőkből vagy kórházakból telefonon vagy URH segítségével hívhatnak a községekbe sürgős esetekben orvost. A megyében ilyen URH csak Szolnokon működik. Ahol ez még nem valósítható meg, továbbra is a körzeti orvosok látják el az ügyeletet, külön díjazva. Eddig a szolgálati kötelességük volt. Szolnok megyében 103 falusi körzeti orvosi állásból 9 a betöltetlen jelen pillanatban. a beteget az emeletre, kinyílik a zsebünkben az a bizonyos bicska. Szolnokon, a megyei tanács kórházának szülészetén — közismert nevén a „bábaképzőben” — hónapok óta nem működik a lift. A szülés előtt vagy után álló nők — ha tudnak a saját lábukon közlekedni, sóhajtva teszik meg az utat naponta többször is az emeletre és vissza. A terebélyes „lift-ügy” tulajdonképpen két évvel ezelőtt kezdődött. Az Építési Minőségellenőrző Intézet (ÉMI) felvonóvizsgáló állomásának körzeti szakértői minden évben ellenőrzik a kórházak felvonóit is, hogy azok megfelelnek-e a bonyolult előírásoknak. 1976-ban megállapították, hogy a bábaképző liftje mielőbbi felújításra szorul. A kórház műszaki osztálya pár nappal az ellenőrzés után, november 17- én kivitelezési szerződést kötött a Gép- és Felvonószerelő Vállalattal. A szerződés értelmében a vállalat 1978. február 20-tól július 31-ig végezte volna el a munkát. Ahhoz azonban, hogy egyáltalán felvonuljanak”, a kórház műszaki osztályának újabb megállapodást kellett kötnie. (Tudniillik a Gép- és Felvonószerelői csak a szorosan vett gépészeti munkát végzi el, a felújítással együttjáró építészeti feladatokra nem vállalkozik.) A kórházhak nem volt sok választási lehetősége, az Építő-, Javító és Szolgáltató Vállalathoz fordult. Megegyezés született - miszerint a szolnoki vállalat 1978. május 25-ig befejezi az építési munkálatokat, vagyis előkészíti a gépházat a gépszerelőknek, akik egyébként 1978. március 2-án leszerelték a liftet. Az Építő-, Javító Jállalat szakemberei rájöttek, hogy az építőanyagokat képtelenek a kanyargós és szűk lépcsőházban „felcűgölni” az emeletre, ezért a Vegyiművektől kölcsön kértek egy nagy teherbírású, úgynevezett épületen kívüli felvonót. A május 25-i határidőt június 12-re, majd július A körzeti orvosok leglényegesebb feladata az alapellátás és a megelőzés. Betegségcsoportok szerint nyilvántartást vezetnek a község lakóiról, akiket időnként behívnak kontroli-vizsgálatokra. Tehát nem csupán a gyógyítással, hanem' betegségmegelőzéssel is foglalkoznak. A körzeti egészségügyi szolgálat feladata a betegek felkutatása, a gondozásra szorulók folyamatos megfigyelése, valamint az állapotukra ható környezet ellenőrzése. Betöltetlen állások 1952-ben létesült a körzeti egészségügy^ szolgálat. Ma 3092 körzeti orvos dolgozik az országban, közülük 2191 vidéken. A legtöbb betöltetlen állás Borsod, Szabolcs és Békés megyében van. Viszonylag jobb a helyzet Baranyában, Csográdban és Pest megyében. Megyénkben is akadnak gondok. A tanyavilágból a községbe is nehéz bejutni, s alkalmanként onnan még tovább kellene menni. Hasznos a segélykérő telefon, de nem- minden. Sürgős esetekben gépjármű kellene, de éjszaka, falun ez szinte megoldhatatlan. Távlati tervek között szerepel, hogy a falusi körzeti orvosokat terepjárókkal látják el. Ez a nagy költségek miatt nem megy máról holnapra. Az orvost váró falvak betöltetlen állásai arra utalnak, hogy az orvosok körében még nem oldódott fel teljesen — az egyre kedvezőbb körülmények ellenére sem — a vidékiekkel, pontosabban a vidéki életformával szemben tanúsított előítélet. 21-re módosították, és bármily meglepő, de betartották. A kórház műszaki osztálya július 24-én értesítette a Gép- és Felvonószerelő Vállalat budapesti központját, hogy jöhetnek, „tiszta a terep”. A vállalat négy dolgozója augusztus 29-én megjelent a szülészeten, és hozzá kezdett a felvonó műszaki felújításához. Ezekben a napokban is dolgoztak, becsületükre legyen mondva, elég jó tempóban. Csakhogy a több mint kéthónapos határidő-csúszást nem tudják soha behozni, és ha minden jól megy, csupán október végére készülnek el a munkával. Ez persze még nem jelenti azt, hogy a bábaképzőben lifttel lehet közlekedni, A működőképes lift aknáját ugyanis törhetetlen üveggel vonják majd be, ideális esetben egy-két hét alatt. Ezek tehát a tények, melyek után egy sereg kérdés felmerül az emberben. Például, ha már van egy — mondjuk ki — monopol helyzetben lévő országos „liftes” vállalat, a Gép- és Felvonó- szerelő, miért nem ők intéznek minden^ a liftfelújítások körül? Vagyis ne a megrendelőt kényszerítsék arra, hogy az építési munkák elvégzésére kivitelező után szaladgáljon. És még egy kérdés, talán a legfontosabb. Nem lehetne „kiemelt beruházásként.” kezelni az egészségügyi intézmények felvonóinak javítását? A megyei tanács kórházához tartozó épületek közül háromban négy lift felújítására kerül sor hamarosan, a minőségellenőrző vizsgálatok szerint ugyanis nem működtethetők tovább. A szülészeten végzett felújítási herce-hurca ismeretében sajnos arra számíthatnak a kórház, az SZTK és az újszászi pszichiátriai intézet betegei, hogy jó ideig gyalog járják majd az emeleteket. Mert így volt ez 1969-ben, amikor a bábaképző liftjét legutóbb javították, így volt az idén is. De muszáj ennek mindig így lennie ... ? — bendó — Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt tűzoltási és gázmentési gyakorlatot rendezett Lovásziban. A nagyszabású gyakoriálon egy olajkút tüzének oltását és az értékes berendezések mentését mutatták be a vízágyúkkal, fecskendőkkel és turboreaktív generátorokkal felszerelt kitörés elháritó szervezet tagjai. A gyakorlatot szovjet, jugoszláv, bolgár szakemberek is megtekintették lift a kórházban
