Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-14 / 217. szám

1978. szeptember 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A KNDK nagykövete Szolnokon r Elő szóval, írással R gazdaságpolitikai agitáció az RFIT-nál Az őszi szolidaritási akció programsorozatában tegnap délután Szolnokra látogatott Kim Ze Szűk, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársa­ság magyarországi nagykö­vete. A nagykövet látogatá­sának külön hangsúlyt adott, hogy szeptember 9-én volt harminc esztendeje a Koreai NDK megalakulásának. Kim Ze Szula-ot és. kísé­retét a Hazafias Népfront megyei titkárságán Szabó István, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának osz­tályvezetője és Oláh János, a HNF megyei titkára fo­(Folytatás az 1. oldalról.) tonságos munkavégzést szol­gáló munkavédelmi cipők könnyű, poliuretán, fröccs­öntött talppal készülnek. Savnak, olajnak ellenállnak, acél talpbetétjük, illetve orr- vódjőjük megvédi a lábat a sérülésektől. Az új termék­családdal a BNV díjára is pályázik a gyár. Ugyancsak újdonság lesz a bemutatón a kismama-cipőcsalád, amely több változattal bővült. A műbőr- és textilfelsőrészű, kényelmes viseletét biztosító speciális lábbelik ragasztott, könnyű mikroporózus talp­pal készülnek. Az új kisma­macipőkből kisebb szériát már gyártanak, és azt a vá­sár ideje alatt a fővárosi Centrum áruházakban áru­sítják. Az Alumíniumárugyár ön­álló pavilonjában ott lesznek a tiszafüredi gyáregység ter­mékei is. Felvonultatja az immár hagyományossá vált gyártmányait, a különböző méretű és formájú háztar­tási alumíniumedényeket, vegyszerkannákat, mézkan­nákat, a 25 literes tejeskan­nákat. A termékek között Gál Inges János, a jász­apáti Mezőgazdasági Szak­munkásképző Intézetben kapta meg a szarvasmarha­tenyésztői szakmunkásbizo­nyítványát. A jászberényi Kossuth Tsz-ben vállalt munkát, most a gazdaság szakosított tehenészeti tele­pén dolgozik. Munkatársai — szófukar emberek — rö­vid mondatokba sűrítik vé­leményüket. — Szorgalmas, igyekvő fi­atalember Jancsi, minden érdekli. Szereti az állatokat, nem szégyell kérdezni, ha nem ért valamit, hajlik á jó szóra, amit rábíznak azt becsülettel megcsinálja. — A közlekedési techni­kumba jelentkeztem —kap­csolódik a beszélgetésbe a fiatalember — vasutas akar­tam lenni. Nem kaptam kollégiumi elhelyezést. az­tán egyik barátom rábeszélt a jászapáti iskolára. Nem bántam meg, igaz, szeren­csém is volt, mert rokon­szenves kollektíva fogadott az első munkahelyemen. Az­előtt tehenet legfeljebb az árokparton láttam, és annyit tudtam róla, hogy füvet eszük. — Mit jelent a pályakez­dőnek, hogy alig 2 hónap után felelősséggel járó mun­kát kapott: a hét három napján takarmányoz, gon­doz, két napig pedig mint fejő dolgozik? — Ha nem nevet ki érte, azt mondom, hogy rangot, gadták. A délutáni program rövid ismertetését követően a vendégek a Volán 7-es számú Vállalatának székhá­zához hajtottak, ahol tájé­koztatták a nagykövetet a vállalat tevékenységéről, el­ért eredményeiről és az el­következő időszak feladatai­ról!. Kim Ze Szűk fórum kere­tében elbeszélgetett a Vo­lán 7-es számú Vállalat szo­cialista brigádjainak huszon­öt képviselőjével. A találkozó után a nagy­követ üzemlátogatáson, majd' városnézésen vett részt. szép számmal lesz olyan is, amely újdonságnak számít Ezek közé tartozik egye­bek között a 18 literes fejő­sajtár. Láthatnak a kiállítás iránt érdeklődők eddig még nem gyártott, praktikus ház­tartási edényeket, amelyek minőségben, és kivitelben ve­tekszenek a nemzetközi szín­vonallal. Ilyen az új típusú teafőző, a teflonozott tükör­tojás-sütő, az új ételhordó, valamint a vásárlók körében már régóta hiányolt, szép kivitelű elektromos szamo­vár. Amennyiben ezek a termékek megnyerik a vá­sárlók tetszését, a kereske­delem is rendel belőlük, úgy gyártásukat már 1979-ben el tudják indítani. A Tomi mosószercsalád lesz a slágere a Tiszamenti Vegyiművek bemutatójának. Külön elismerésre tartanak számot a maxicsomagolású Tomi Brill és a Tomi Matt mosóporok. A Tomi Brill az idén megrendezett „Inceba” elnevezésű pozsonyi Vegy­ipari Nemzetközi Vásáron aranyérmet nyert, a Tomi Matt-ot pedig oklevéllel tün­tették ki. A mosószereken kívül a kereskedelemben for­hogy bíznak bennem, elége­dettek a munkámmal, vagy­is befogadtak. Természetesen tudom, sokat kell még ta­nulni, hiszen sok csínja-bín- ja van ennek a szakmának. Mindegyik jószág más, az egyik békésen tűr, a másik toporog, vagy rúg, amikor kezdődik a fej és. Az egyik­nek elég egy biztató szó, a másik elvárja a nyugtató simogatást. Mindezt meg kell tanulni az állattenyész­tőnek. Molnár Ferenc Törökszent- mi ki oson, a Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanult, középfokú hövénytermesztői és állattenyésztői képesítés­sel állt munkába a jásztelki Tolbuhin Tsz-ben. A szarvas­marhatelep vezetőinek a vé­leménye, hogy jó elméleti alapokat kapott az iskolá­ban, munkahelyén ezt igyekszik szakmai gyakor­lattal kiegészíteni. — Öröm olyan helyen dolgozni, ahol „éreztetik” a kezdővel, hogy fontos, amit csinál, hogy szükség van a munkájára. Jó az is, hogy tapasztalt és segítőkész mun­katársak avatják be az ál­lattenyésztés „fortélyaiba”, akik 15—20 éve dolgoznak a szakmában. Sok minden történt velem azóta, hogy idejöttem. Rámbíztak — a gyakornokra — egy 50 férő­helyes tehénistállót tagja lettem a szocialista brigád­nak és a nagy brigádon be­lül . vezetője vagyok egy ki­Jászberényben versenyre készülnek Az idén a Zagyvamenti Tsz ad otthont az ifjú ker­tészszakmunkások országos versenyének. A szeptember végén sorra kerülő rendez­vény résztvevői a magülte­téssel, palántaneveléssel, tűz- deléssel, gépi tápkocka ké­szítéssel és kertészeti gépek kezelésével kapcsolatos is­mereteikről adnak majd szá­mot. Az országos versenyt megyei selejtezők előzték meg. Az ott elért eredmé­nyek alapján jelölte ki min­den megye azt a fiatalt, aki szeptember 29-én, 30-án részt vesz Jászberényben az országos vetélkedőn. galmazott, korszerű porfesté­keit is bemutatja a vállalat, a Practi Color festékektől, az oxidsárga, barna, vörös és fekete festékekig. A budapesti nagy sikerű „Üveg és művészet” című kiállítása után a BNV-n is részt vesz az Üvegipari Mű­vek karcagi üveggyára. Bár erre a seregszemlére a kiál­lításon látott tárgyaknak csak egy részét vihetik, a be­mutató mégis keresztmetsze­tét adja a termékskálának. Bemutatják a fátyolüveget, továbbá a hőálló háztartási edényeket. Az ipari szövetkezetek kö­zül az eddigiek szerint a Kunhegyes és Vidéke Ipari Szövetkezet képviseli me­gyénk fogyasztási cikkeket gyártó szövetkezeteit. Termé­kei a sportot, a testkultúra ápolását segítik elő. Bizo­nyára érdeklődés kíséri majd színes, változatos játszótéri felszereléseit, berendezéseit és a horgászok több nélkü­lözhetetlen kellékét. Egy komplett játszótéri felszere­lést maketten mutatnak be. sebb kollektívának. Tisztá­ban vagyok vele, hogy ez a bizalom pontos, lelkiisme­retes munkára kötelez, szün­telen tanulásra ösztönöz, és arra, hogy idősebb munka­társaimhoz hasonlóan én is törjem a fejem: mivel le­het még eredményesebbé, gazdaságosabbá tenni az állattenyésztői munkát. Kasnya Tibor Jászapáti­ban, a Mészáros Lőrinc Gim­názium és Gépészeti Szak- középiskolában kapott álta­lános gépszerelői képesítést és vizsgák után szakmunkás­bizonyítványt. Az iskolai évek alatt a nyári hóna­pokban dolgozott a Hűtő­gépgyárban, az Aprítógép­gyárban és néhány hétig a jászjákóhalmi Béke Tsz gép­szerelő-javító telepén. A nagy teljesítményű gép­monstrumok felébresztették a kíváncsiságát. Az iskola elvégzése után ez a kíván­csiság hozta haza Jászjákó- halmára. Ügy érzem, olyan munka­helyen kezdtem el a pályát, ahol minden lehetőség meg­van ahhoz, hogy megismer­jem a gépeket. Itt minden időszaknak megvan a maga varázsa. Aratás előtt ked­vemre „kivesézhetem” a ma­sinát. hiszen ez a feltétele annak, hogy üzemképes gé­pekké] kezdjük a munkát. A betakarítás ideje alatt pe­dig mint kombájnos nyér- gelem meg a gépóriást Pályakezdők vallottak, fi­atalok, akik nem divatos szakmában tették meg a pá­lyakezdés első lépéseit. — Illés — közösségben a Ha egy gazdaságpoli­tikai agitációs munka kerül szóba, szinte közhelyszámba megy már a rendszerint felemlegetett érv: „nagyobb a feladatok elvég­zéséért érzett személy sze­rinti felelősség, ha az ember tisztában van azzal, mi mú­lik az ő jó munkáján, tehet­ségén, ügyességén, lelkiis­meretességén vagy nemtörő­dömségén, hanyagságán.” Közhelynek tűnik e megálla­pítás, de nagyon is valós té­nyek bizonyítják igazságát: elég csak a brigádok, az egyes emberek többletválla­lásaira gondolni, amelyek nélkül ma már elképzelhe­tetlen egy üzem, munkahely élete. Érthető, hogy a munkahe­lyi pártbizottságok, -vezető­ségek, az alapszervezetek vezetőségei igyekeznek tuda­tosan felhasználni az agitá­ció módszereit, eszközrend­szerét a párt gazdaságpoliti­kájának állandó, rendszeres ismertetésére, megértetésére, elfogadtatására, a végbeme­nő gazdasági és társadalmi folyamatok lényegének tu­datosítására, a jó tapaszta­latok sokoldalú és széles kö­rű bemutatására, népszerű­sítésére, terjesztésére, az em­berek mozgósítására. Bemu­tatni a gazdaságban, a mun­kahelyeken születő újat, a fejlődés tényezőit, az újat létrehozó és az újért áldoza­tot, küzdelmet vállaló em­bereket. És az is igaz, hogy e tevékenységüket a felettes pártszervek figyelemmel kí­sérik, segítik, számon kérik. A nanokban Túrkevén részt vettem a városi párt- végrehajtóbizottságnák azon az ülésén, ahol az AFIT XVII. sz. Autójavító Válla­lat üzemi párt-végrehajtóbi­zottsága jelentett a munka­helyeiken folyó gazdaságpo­litikai agitáció helyzetéről. A városi testület három év­vel korábban már beszámol­tatta erről az üzemi pártve­zetést, akkor a tartalmi mun­ka, a módszerek fejlesztésé­re határozatot hoztak, és most számon kérték azok végrehajtását. Mutatja ez azt a következetes munkát is, amivel a városi párt-vég­rehajtóbizottság e témával foglalkozik. Az üzemiek jelentésében nagyon figyelemre méltó szám szerepelt: „Vállalatunk termelési értéke az elmúlt öt év során mintegy 226,3 százalékkal nőtt.” Ez pedig azt jelenti, hogy az AFIT ez évi bruttó bevétele megha­ladja a félmilliárd forintot. A munkadíjbevételük több mint 200 millió forint, ame­lyet időarányosan túlteljesí­tettek. Egyedül a II. számú főműhely maradt el a terve teljesítésével — 4,2 száza­lékkal, mintegy 1 millió fo­rinttal —, de ez elsősorban a nem megfelelő alkatrész- ellátás, a munkaerőhiány következménye. A túrkevei központban, a szolnoki, a békéscsabai és a gyulai üze­mükben öszességében az egy munkásra tervezett napi ter­melési értéket — mely 540,97 forint — is túlszárnyalták mintegy 34 forinttal. Mégis felötlik a kérdés: sok ez, vagy lehetne több is? Meg­feszített munkával érték el, vagy lehetőségeik kihaszná­lásával ennél többre is képe­sek lehettek volna? Erről a jelentést tevők nem szóltak, mint ahogy túlnyomórészt csak az eredményeket hang­súlyozták. Korántsem kiseb­bítve vagy lebecsülve azo­kat, tudjuk azonban, hogy a gépkocsijavítás nem teljesen felhőtlen megyénkben sem. Van alkatrészhiány és van még felületes munka is. Ta­núsítja ezt nem egy gépko­csitulajdonos, aki nem olyan szolgáltatást kapott, mint az elvárható lett volna. Ha nem is a hiba, a felületes, hanyag munka, a fegyelmezetlenség a jellemző a vállalat köz­pontjában, a különböző te­lephelyeken — hisz másként aligha emelkedhetett volna ilyen mértékben a termelés, — azért a meglevő fogyaté­kosságok ellen fel kell lépni az agitáció eszközeivel is. Hogyan? Nos, e kérdésre adandó válasz az, amivel adós maradt az üzemi párt- végrehajtóbizottság a jelen­tésében. Ugyanakkor viszont a számadásból kiderül, hogy a gazdaságpolitikai agitációs módszerek eléggé széles ská­láját alkalmazzák az AFIT- nál. Az üzem dolgozóinak egyötöde rendszeresen tanul a tömegpolitikai tanfolya­mok valamelyikén, és az üzemi pártbizottság nagy gendot fordít arra, hogy jól felkészült propagandis+lák vezessék a foglalkozásokat —, a politikai vitakörökön át a termelési tanácskozá­sokig, a brigádértekezletekig. Rendszeresen szerveznek pártnapokat, ahol az előadók a megye és a város gazda­ságpolitikai feladatainak is­mertetésén túl, az AFIT kö­telezettségeiről is szólnak De pártcsoportüléseken, tag­gyűléseken is sokszor téma a gazdasági feladatok ismer­tetése, végrehajtásának mi­kéntje. _ kezdeménye­MOS! ÚJ zésként a szóbe­li agitáció más eszközével is próbálkoznak: Túrkevén megszólalt az üze­mi rádió. Hetenként kétszer az ebédidőben maguk szer­kesztette műsor keretében szólnak a feladatokról, a munkasikerekről, a jól dol­gozókról. Nemcsak a szóbeli agitá­ció fejlődött az üzemben. Űjabb lépéseket tettek az írásos agitáció fejlesztésére is.' Az úgynevezett tábla­híradókon képek, tudósítá­sok jelennek meg a válla­latnál történt eseményekről. Bemutatjuk címmel ■ a fali­újságokon megismertetik az érdeklődőt egy-egy kiválóan dolgozó brigáddal. Van kü­lön újítási híradójuk, ame­lyeken az ez irányú feladat­terveken túl a legjelentősebb újítások leírását is közlik,és természetesen bemutatják a hasznos ötlet „atyját” is. Megjelent a közelmúltban — először — az AFIT-híradó, ez a sokszorosított füzetecs- ke, amelyben a vállalat gaz­dasági eredményeinek!, ter­melési feladatainak ismerte­tése mellett szólnak a szo­cialista brigád- és verseny­mozgalom állásáról, tájékoz­tatják dolgozóikat az üzem­ben tevékenykedő tömeg­szervezetek életéről. kitűnik: sok min­dent hasz­nálnak az agitáció módsze­rei közül, de még nem ele­get. A városi párt-végrehaj­tóbizottság ülésén is elhang­zott javaslatként, hogy hasz­nos lenne egy állandó jelle­gű üzemi kiállítás szervezé­se. A honnan indultunk és hová érkeztünk bemutatá­sa, a jövő felrajzolása, amelynek nagy szerepe lehet például a fiatalok nevelésé­ben, a vállalathoz kötésében. Ami az agitáció tartalmát illeti, ott a cél ugyanaz mint egy évvel korábban volt. Minden erővel segíteni a XI. kongresszus határoza­tainak végrehajtását. Állan­dóan napirenden tartani és tökéletesíteni az üzem- és munkaszervezést, fejleszteni a szocialista munkaversenyt, dolgozni egyre javuló szín­vonalon, egyre jobban ér­vényre juttatni az üzemi de­mokráciát, képezni, oktatni párttagokat és pártonkívü- lieket, vezetőket és beosztot­takat. Még _ így címszavak­ban elsorolva sem kevésről van szó. És a módszer, a tar­talom legyen összhangban az agitáció folyamatában, mert a gazdaságpolitikai tájékoz­tatás, agitáció és propagan­da csak így ismertetheti, ma­gyarázhatja eredményesen — Túrkevén is — a pártpo­litikáját, így járulhat hozzá ahhoz, hogy az emberek he­lyesen ítéljék meg népgaz­daságunk jelenlegi helyzetét, a fejlődés lehetőségeit. Varga Viktória A Csepel Autógyárban új típusú - vászontetős - Volvo terepjárók sorozatgyártását kezd­ték meg. Ez már a harmadik sorozatban gyártott típusa a svéd-magyar kooperációban ké­szülő terepjárónak, melyből az idén kétszáznyotcvan darabot gyártanak. A képen: a kocsik utókezelése Vállalataink az őszi BNV-n E. S. Pályakezdő fiatalok mondják Megismerve lehet szeretni a szakmát Hol vannak, mit csinálnak azok, akik nyár elején mint vég­zősök mondtak búcsút az iskolának? Mi valósult meg elkép­zeléseikből, amelyekről az iskolai évek alatt annyiszor beszél­tek? Ennek néztünk utána a Jászság néhány termelőszövet­kezetében. Mindezekből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom