Szolnok Megyei Néplap, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-13 / 190. szám

Túl a nyár nehezén Kórkép egy beruházásról Sistergés portrék Ara: 1,- Ft SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXIX. é»f. 190. szám, 1978. augusztus 13., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Hajrá nélkül Miért szólunk augusztus- ban arról, amiről csak de­cemberben vagy januárban szokás beszélni — a terme­lés és értékesítés év végi hajrájáról? E jelenség — sajnos — népgazdaságunk­ban évtizedek óta szinte tör­vényszerűen ismétlődik, min­denki ismeri, elítéli és hang­súlyozza káros voltát — en­nek ellenére mindig vissza­tér. Köztudott, hogy az év végi hajrá senkinek sem hasznos — fokozottan igény­be veszi a dolgozókat, nő­nek a költségek, emelkedik a túlórák száma, az üze­mekben kapkodás figyelhető meg, ez növeli a seléjtet, túlterheli a szállítási hálóza­tot, megnehezíti az ügyinté­zést. Az év végi hajrá nem sa­játosan a szocialista terv- gazdálkodás jelensége. A tő­kés világ is ismeri, de a különbség, hogy a szocialis­ta gazdaságban nem kell a mérlegek „optikájának” ja­vítása érdekében év végi hajrába kezdeni, mint ahogy a kapitalista gazdasági rend­szerekben történik. A terv­utasításos rendszerben ezt a jelenséget az éves terv mennyiségi teljesítéséhez, túlteljesítéséhez fűződő ér­dek magyarázta. 1968-ban a gazdasági reform bevezeté­sével arra számítottak köz­gazdászaink, hogy a terv- utasítások kötelező erejének megszűnése egy csapásra el­tünteti az év végi hajrá kí­nos jelenségét. Sajnos, a gyakorlat cáfolta ezt a vá­rakozást — az év végi haj­rá napjainkban is érvénye­sül, bár tagadhatatlan, hogy mértéke némileg mérséklő­dött. Mi az oka ennek a jelen­ségnek napjainkban, amikor a szándék éppen ellentétes, s káros hatását is felismer­tük? Az okok közül csak néhányat említünk: A tervezésben —a válla­lati tervezésben is — ma még nagy mértékben érvé­nyesül a bázisszemlélet. En­nek következménye, hogy a számbavétel időpontja az év vége — függetlenül attól, hogy a termelési és értéke­sítési folyamat túlnő, vagy áthúzódik a másik évre. Eh­hez kötődik a nyereség, a jutalom, stb. Nem kétséges, hogy az állandó növekedésre hangolt (késztetett) vállala­ti politika az év végére „hozni” kívánja a kitűzött mennyiséget és értéket, még akkor is, ha ebben olykor látszat teljesítések is keve­rednek. A vállalatok olyan külső közegben élnek, amelyben szintén az év végi hajrá ér­vényesül, azaz a rendelések teljesítésének mértéke kü­lönösen az első negyedévben visszaesik. Ezt magasabb készletállománnyal át lehet­ne hidalni, de ennek anya­gi terhei sem elhanyagolha­tók. Ugyancsak az év végi haj­rára ösztönöz a beszámolta­tás mechanizmusa, amely december 31-éhez kötődik. Nem kis szerepe van a haj­rában a beidegzettségnek sem, ami mind a vezetőknél, mind a dolgozóknál megfi­gyelhető: „majd a végén ki­csit jobban ráverünk”. Elkerülhető a jövőben az év végi hajrá? Ha megte­remtjük az ellene ható fel­tételeket, jelentős mérték­ben csökkenthető, de telje­sen nem szüntethető meg, s talán gazdaságilag ilyen ér­dek nem is áll fenn. Az azonban feltétlenül szüksé­ges, hogy az év végi hajrát fékezzük, a termelés és az értékesítés ciklikusságát mérsékeljük. W. I. A tengerentúlra Is exportálnak Versenyképes a Tisza-cipö a világpiacon A Tisza Cipőgyár export- termékei továbbra is állják a versenyt a világpiacon, ezt igazolják az év első fe­lének kereskedelmi mutatói. Hazánk legnagyobb lábbeli- gyártó vállalata több mint 2,2 millió pór utcai és sport­cipőt szállított a külkereske­delem útján a külföldi meg­rendelőknek. A szocialista országokba irányuló, szerző­désben foglalt szállítást 2.5 százalékkal megtetézte. A gyár legnagyobb külföldi vá­sárló partnerének, a Szov­jetuniónak kis híján 900 ezer pár lábbelit szállított le. a benyújtott igény szerint 3 százalékkal többet az első félévben esedékesnél. Az NDK kereskedelme megkap­ta a szerződésben foglalt 196 ezer pár utcai cipőt, és a mongol külkereskedelem is 6 ezer párat vett át a Tisza márkát viselő termékekből. A szocialista export terven felüli teljesítése a Könnyű­ipari Minisztérium és a kül­kereskedelem részéröl egy­aránt elismerést váltott ki. A TANNIMPEX Külkeres­kedelmi Vállalat part- és gazdaságvezetése például le­vélben mondott köszönetét a Tisza Cipőgyár vezetőinek és dolgozó kollektívájának, amiért a szocialista munka­versenyben vállalt kötele­zettségüknek eleget téve tel­jesítették exporttermelésü­ket, és ezzel jelentősen hoz­zájárultak a magyar cipő­ipar jó hírének a növelésé­hez, a tartós és biztos pia­cok megtartásához. A tőkés országokba irá­nyuló exporttervet az első félévben viszont nem sike­rült maradéktalanul teljesí­teni. Ennek elsősorban az az oka, hogy egyre kemé­nyebb verseny alakul ki a világpiacon, és ma már a fejlődő országok is erősen konkurálnak termékeik­kel. Nagy a kötélhúzás, a verseny az árak vonatkozá­sában is. Az első negyedévi átmeneti nehézségek után a második ' negyedévben már folyamatossá vált a tőkés­piaci exportszállítás, mivel sikerült megtartani a jó tő­kés piacokat, sőt az ez évi szállítási szerződések jobb eredménnyel kecsegtetnek a tavalyinál. Az első hat hó­napban 1 millió 152 ezer pár utcai cipő és sportlábbeli került értékesítésre, elsősor­ban Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok dol­lárpiacain. 1978-ra 8,4 millió dollár a vállalat egész évi tőkés export-előirányzata. Ez az összeg 900 ezer dollárral több, mint az elmúlt esz­tendőben volt. A vállalat a technikai rekonstrukcióval, minőségi termeléssel min­dent elkövet azért, hogy a kitűzött, célt teljesítse és a népgazdaságilag fontos dol­lárpiacokat a jövőben is megtartsa, sőt tovább bő­vítse. Különösen biztató az ame­rikai partnerekkel kialakult jó együttműködés. A Tisza Cipőgyár három évvel ez­előtt kezdte meg 60 ezer pár lábbeli szállításával a ten­geren túli exportot. Az idén már 200 ezer pár az ameri­kai igény, amelynek értéke másfél millió dollár. K. S. Jó ütemben épül a megyei kórház 4oo ágyas pavilonja Bevált az új szerelési módszer A megyei kórház udvarán impozáns épület emelkedik napról napra magasabbra. Gyönyörködnek benne az arra járók. Fehér Ferenc építésvezető-helyettes Fejes Mihály főművezetővel együtt jogos elégedettséggel szemlé­li. Március óta nyolc szintet készítettek el, egynek a sze­relése van még hátra. Időarányosan hárommillió­val túlteljesítették tervüket. Ez és a mostani munkaütem garanciának tűnik arra, hogy az új pavilon szerelése szep­tember 30-ra befejeződik, karácsonyra pedig a lift és szellőzőgépház is meglesz. Októberben újabb fába vágják a fejszét. Az új 400 ágyas és a közelmúltban épült 268 ágyas pavilont összekötő, kétemeletes le­pényrész alapozását kezdik meg. Az előirányzat szerint csak tereprendezés és kisebb munkák hárulnak rájuk az idén az összekötőrésznél, de ők az alap betonozását is el szeretnék végezni. Az ÉPFA budapesti gyára a napokban kezdi az új pa­vilon nyílászáró szerkezetei­nek gyártását. Az építők ezért bíznak abban, hogy té- liesíteni tudják majd a mun­kahelyet, lehetőséget bizto­sítva ezáltal a szerelők mun­kájához. Az építkezés során az egyik szintnél új technológiai kísérletet is végeztek. Az építőipari főiskola, valamint a szomszédos megyék társ- vállalatainak képviselői je­lenlétében próbálták ki az új szereléstechnikai berende­zést. A kísérlet sikerrel járt. Könnyebb szerelést, időnye­rést, folyamatos szerkezetál­lítást biztosít az új berende­zés. Egy-egy pillér beállítá­sa az új módszer segítségé­vel a korábbi idő egyharma- da alatt történik. Az új el­járást kamatoztathatják a vállalat más beruházásain is. Utolsó váltás Epítötábori gyorsmérleg Tegnap már a negyedik turnus tagjai is csomagol­tak a KISZ nyári építőtá­borában, s helyüket holnap az idei utolsó váltás 13 ezer ifjú önkéntes mnkása fog­lalta el. Az eddigi eredmé­nyekről, a legfontosabb ta­pasztalatokról kérdezte Már­ton Józsefet a KISZ KB épí­tőtáborok bizottságának tit­kárát az MTI munkatársa: Kőtelken pénteken kezdődött és ma ér véget a Közép-magyarországi Területi Lovasszövetség bajnokságának harmadik for­dulója. Képünkön a Szilvásváradi Állami Gazdaság négyesfogata a terephajtóversenyen. Hajtója Marszis Kálmán. (Képes be­számolónk a ,15. oldalon) — AZ idén tizenkét új tá­bort nyitottunk, így a már hagyományosnak számító tá­borainkkal együtt hatvanegy helyen kínáltunk munkale­hetőségeket a fiataloknak. Az első turnus június 18-án kez­dődött, az ünnepélyes tábor­zárásokra pedig augusztus 26-án kerül majd sor. Ez alatt az idő alatt mintegy 47 ezer 500 fiatal dolgozott, illetve fog még dolgozni a táborokban — nyolcezerrel több, mint 1977_ben. A leg­több munkahely, szám sze­rint negyvennyolc mezőgaz­dasági, illetve élelmiszeripa­ri teendőkkel várta az ér­kezőket. Gyorsmérlegünk szerint az első három turnusban dolgo­zott majd harmincezer fiatal munkájának forintban kife­jezhető értéke megközelítette a 19,5 millió forintot. Június 19-től augusztus 12- ig kilencszázhárom Szabolcs- Szatmár megyei középisko­lás diák segített a Török­szentmiklósi Állami Gazda­ság nagy kézimunka-igényű nyári munkáiban. A négyszer kéthetes tur­nusban dolgozó diákok őszi hibridkukorica-fattyazást és cimerezést végeztek, össze­sen 48 ezer 216 munkaórát teljesítettek, és ez alatt 2 ezer 554 hektár vetőmagsza­porító terület kézi munkáit végezték el. Csatlakoztak a fajói „Martos Flóra” építő­tábor" „Építőtáborozók az öregekért” felhíváshoz. Többletmunkájuk ellenérté­két a Bács-Kiskun megyei egyedül élő idős emberek tá­mogatására adták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom