Szolnok Megyei Néplap, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-09 / 186. szám
1978. augusztus 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szovjet megrendelésre ÁTSZK típusú telefonközpontokat készítenek a BHG kunhegyes! gyárában /Mivel töltjük a munkaidőt? i. .,A fegyelmezett munka követelménye, hogy a munkaidő valóban a munka ideje legyen” — mondita Németh Károly, az MSZMP KB titkára' az országgyűlés nyári ülésszakán. A munkaidőt — finomian fogalmazva — nem használjuk ki eléggé. Pedig az idő pénz, s a munkaidőre különösen áll ez a megállapítás. 1976-ban az engedélyezett, de nem fizetett, valamint az igazolatlan hiányzások következtében 4 millió 217 ezer munkanappal csökkent a népgazdaság munkaidőalapja, ami pénzben kifejezve nyolcmilliárd forint veszteséget jelentett — mindannyiunknak. (Egy évvel korábban még „csak” 3 millió 774 ezer munkanap esett ki.) Mivel töltjük a munkaidőt? A válasz nem is olyan egyszerű. A törvényes munkaidő általában heti 44 óra. az egészségre ártalmas helyeken ennél kevesebb. Ezt csökkentik az egésznapos hiányzások: szabadság, betegség, igazolt és igazolatlan indokolt és indokolatlan távollétek, valamint az úgynevezett törtnapi hiányzások. Ami ezután fennmarad, az a munkahelyen! eltöltött idő, ebből még le kell vonnunk a vállalat, illetve a dolgozó hibájából keletkező állásidőket, hogy megkapjuk a tényleges munkaidőt. A szerelőt várják A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság két évvel ezelőtt megvizsgálta a munka- időalap kihasználását az iparban, az építőiparban és a szállítás-hírközlés területén. Megállapították, hogy a munkaidőalap kihasználása 1973 és 1975 között csökkent. (1973-ban 85,7, 1975- ben 85 százalék volt.) Egy másik — 26, az átlagosnál jobban szervezetit fővárosi nagyvállalatnál végzett — felmérés adatai szerint az egésznapos távollétek a törvényes munkaidő kihasználását 13,8 százalékkal csökkentik. Az évi rendes szabadság mellett még a betegségek, tanulmányi szabadságok és a különféle fizetett távdlétek miatt kieső idő is jelentős. Ez utóbbiak legjellemzőbb esete, amikor a dolgozót különböző társadalmi szervezetek — okkal vagy ok nélkül — kikérik. A ,kikérők” közül a KISZ áll az első helyen, de szerepel a listán a munkásőrség, a Vöröskereszt, a honvédség, az MHSZ, a Hazafias Népfront, a népi ellenőrzés. Sokan azért maradnak otthon, mert a szerelőt várják, mások hivatalos — például tanácsi — ügyeiket intézik munkaidőben. A vállalati tapasztalatok azt mutatják, hogy a hivatalos ügyeiket intézők száma különösen megnövekszik a szabad szombat előtti pénteken. S bár a tanácstörvény módosította a hivatalok félfogadási idejét, ennek hatása még kevéssé érződik a gyakorlatban. Az emberek szívesebben keresik fel a hivatalokat munkaidőben mint munkaidő után. 35 nap munka nélkül A vállalatoknál az igazolt, de nem fizetett és az igazolatlan mulasztások egy része a mezőgazdasághoz való kötődésre vezethető vissza. Mezőgazdasági munkák idején sokkal többen vesznek ki fizetés nélküli szabadságot, vagy lesznek betegek, mint az év egyéb szakában. A munkahelyi vezetők pedig többnyire elnézőek' a hiányzókkal szemben — mi mást is tehetnének? Űj munkahelyet könnyű találni, új munkást már kevésbé... Tovább csökkentik a munkahelyen eltöltött időt a törtnapi hiányzások. A népi e’Itnr-zés már említett vizs- icJata szerint: a néhány órás eltávozások időtartama az utóbbi években tovább növekedett, az építőiparban például 1970 és 1975 között megkétszereződött. 1975-ben az egy főre eső törtnapi hiányzások 70 munkaórát tettek ki. Egyesek szerint ezek az adatok túlzottan optimisták, a veszteségek valódi mértéke ennél jóval nagyobb. E veszteségéket tovább növelik a — jórészt szervezési, műszaki hiányosságokból adódó — állásidők. Nincs anyag, szerszám, technológiai előírás; az előző munkafolyamat elhúzódása szűk keresztmetszetet okoz stb. Ezek többnyire a munkástól független, pontosábban fogalmazva : nem a munkást terhelő veszteségek. S ehhez jönnek még a fegyelemsértések különböző fajtái, a késések és a munkáidő vége előtti távozások. A Magyar Hajó és Darugyárban, a villamosenergia felhasználás vizsgálat érdekes tanulságokkal szolgált. Eszerint az áramfogyasztás csak a hivatalos munkaidő megkezdése után háromnegyed órával érte el a teljes üzemeléshez szükséges mértéket, s a munkaidő vége előtti háromnegyed órában ismét rohamosan visszaesett. A víz- fogyasztás az öltözőkben a munkaidő vége előtti félórában érte el a csúcsot, a munkaidő végeztével a minimumra csökkent — ekkorra már mindenki megmosakodott. Jelentős veszteségeket okoz a munkaerő-vándorlás is. Felmérések bizonyítják, hogy egy új dolgozó belépésekor az orvosi vizsgálat és egyéb adminisztrációs ügyek — például a formálissá vált tűz- és balesetvédelmi oktatás — átlagosan újabb három napot vonnak el a munkával töltött időből. RáadósuF*kezdetben az új dolgozó többnyire nem képes teljes „kapacitással” termelni. Nehezen számszerűsíthetők azok a veszteségek, melyek abból adódnak, hogy a kilépést nem-követi azonnal az új helyre történő belépés. Egy budapesti vállalat felmérése szerint az újonnan belépő dolgozók előző munkahelyéről való kilépés óta. átlagosan 35 nap telt el! Ez egyfelől a munkaerőközvetítés nem kielégítő voltát mutatja, valamint azt, hogy a munkaügyi szabályozás nem fékezd kellően a munkaviszony ilyen mértékű megszakítását. Mindenkit alkalmaznak Sok vállalatnál a munkaerőhiányra hivatkozva kritika nélkül alkalmaznak mindenkit, ez pedig azt eredményezi, hogy a kilépők kétharmad része azokból tevődik össze, akik a belépést követően egy éven belül változtatnak munkahelyet. Némiképp leegyszerűsítve: a hiány újabb hiányt szül. Föld S. Péter (Folytatjuk) Borítókon kívül Félezer ember „közös kasszája” a bútorgyárban te OTP-nfel Tanácsadó testület Az Országos Takarékpénztár jelentős szerepet játszik megyénk pénzügyi életében. A sok példa közül elég megemlíteni, hogy a lakossági betétállomány eléri a 3 859 345 000 forintot, a hitelszámlák száma pedig meghaladja a 128 ezret. Az OTP társadalmi bázisának további szélesítése érdekében a fiókok mellett fokozatosan kiépítik a tanácsadó testület rendszerét. Megyénkben tegnap Kunszent- mártonban alakult meg az első ilyen testület, melyet a kisújszállási követ majd a közeljövőben. Ezeknek a testületeknek döntési joguk nincs. Feladatuk az, hogy a helyi fiók tevékenysége, célkitűzései ismeretében segítséget nyújtsanak a tervek megvalósításához. Farmergyár avatása Marcaliban Tegnap fölavatták a Május 1. Ruhagyár marcali farmergyártó üzemét. Dobrotka László könnyűipari miniszterhelyettes vágta el az avatószalagot az ünnepségen, amelyen vott volt az egyesült államokbeli Levi Strauss cég elnöke, Bachara Mel is. Az avatás után Kovács József a Május 1. Ruhagyár vezérigazgatója gyárlátogatással egybekötött tájékoztatón ismertette a sajtó képviselőivel és a vendégekkel a gyár létrejöttének történetét, terveit. Az idén 400 ezer, jövőre 900 ezer, 1980-ban pedig egymillió Levis farmernadrágot gyártanak Marcaliban. Ennek 60 százalékát átveszi a cég, a többit a hazai piacon értékesítik. A minőség is garantált. Ugyanis a II. osztályú termékről levágják a farzseben látható kis cimkét és kivágják a farzseb felett felvarrt nagy címer közepét, hogy kizárják a visszaéléseket. A Tisza Bútoripari Vállalat 4. számú, szolnoki gyárában az ötödik ötéves terv időszakára készített munkavédelmi és egészségügyi tervet 1977-ben jelentősen kibővítették, így született meg a többrétű, szélesebb teret felölelő szociálpolitikai terv, amely mintegy ötszáz bútorgyári dolgozó munkahelyi, egyéni életkörülményeit hivatott jobbítani. Az öt évre szóló — időközben kibővített — tervezet szerint 5 millió 9 ezer forintból gazdálkodhatnak. Mire költi a vállalat a pénzt? Egy év mérlege — időarányosan — képet ad az elosztásról, nézzük hát, miként alakult 1977-ben a szociálpolitikai alap felosztása. Munka- és védőruhára 818 ezer forintot költöttek, az üzemi étkezéshez 320 ezer forinttal járultak hozzá. A százötven ingázó utazási térítése 268 ezer forintot tett ki, a gyermekintézmények támogatására 100 ezer forintot adtak. (Szolnokon negyvenkét gyermeknek „váltották” meg a böcsődékben, óvodákban a helyet.) Balatonalmádiban, Miskolctapolcán, Hajdúszoboszlón és Keszthelyen üdülhetnek a bútorgyár dolgozói minden évben, egy-egy csoport NDK-beli csereüdülésen vehet részt nyaranként, de népszerű a horgásztanya és a' Tisza Bútoripari Vállalat saját, csongrádi üdülője is. A családos üdültetés is jelentős pénzbe kerül. Csaknem 120 ezer forint lakásépítési támogatást adnak a „fészekrakóknak”, de nagy segítség a kedvezményes fuvar biztosítása is. Tavaly három munkás —egyenként 55 ezer forintot — kapott kamatmentes, hosszú lejáratú kölcsönt lakásépítésre. A segélyezésre évente általában 60 ezer forintot fordítanak, kulturális és sportcélokra 39 ezer forint áll rendelkezésükre, egyéb rendezvényekre 38 ezer forintot szántak. Sikerült megoldani az üzemorvosi ellátást, a Papírgyárral és a MEZŐGÉP Vállalattal közösen főállású üzemorvos látja el a megelőző, egészségvédő munkát. Megnyugtató a szociális helyiségek színvonala, az 1976-ban birtokba vett korszerű fürdő-öltöző 260 nőnek biztosít kulturált körülményeket a tisztálkodásra, de az egyéb — kapcsolódó — üzemrészek munkásainak is jó szociális körülményeket teremtettek. Az ötéves iterv hátralevő két és fél évében jelentős műszaki, technikai változást terveznek. Évek óta gond a gyárban a magas zajszint, főleg a két élmegmunkálógép okoz egészségkárosító zajt. Az egyikre már felszerelték az úgynevezett váltólapkás megmunkáló szerszámot, ezzel jelentősen csökkent a zaj, a másikra is tervezik a „hangtompítót”. (Egy ilyen zajcsökkentő berendezés 250 ezer forintba kerül.) Az e?vé- ni védőfelszerelések egyik legszükségesebb kelléke a svéd Bilson-vatta — a leghatásosabb zajkiszűrő — évenként 80 ezer forintot „visz el”. Az egészségügyi helyzet további javítását szolgálja az a tervük is, miszerint a felületkezelő üzemben az öntőgépekre védőkabint szerelnek, ezáltal kiküszöbölik a festékből kipárolgó — egészségre ártalmas — vegyi anyagokat. Légzsilip készül két üzemrészben, ezek főként télen hasznosak, hiszen az alapanyagok és a késztermékek ki-beszállításakor kihűl a jól fűtött műhely. A légzsilip megakadályozza ezt. Korszerű aszfalttal látják el a munkahelyeket még ebben az ötéves tervben, az újfajta bevonat ellenáll a targoncák, a belső szállító gépek koptatásának. — t. szűcs — A lecsószezon még várat magára Javuló kínálat minden áruból A zöldség és a gyümölcs soha nem lehet elég szép, s még kevésbé lehet elég olcsó. Ha egy mondatban akarnánk összefoglalni a vásárlók lélektanát, akkor az előbbi kijelentés bizonyára megközelítené az igazságot. Különösen mostanában, amikor valóban augusztushoz méltatlan áron jutunk néhány olyan portékához, amely illik ez még mindig a fólia alatti területek termése. A szántóföldi paprika most kezd jelentkezni a Zöldért felvásárlóinál, s várhatóan egy-két héten belül a paradicsoméhoz hasonló árzuhanás és mennyiségi növekedés következik be, Ez lesz az úgynevezett lecsószezon, amelyre sokan már nagyon várnak. Raklapon állítják össze és útvonal szerint rendezik sorba a boltokba kerülő zöldség- és gyümölcsféléket a Zöldért Vállalat szolnoki telepén. Naponta 300 mázsa áru kerül erre a sorsra máskor ilyentájt már a dömpingárukhoz tartozik. Talán olcsó kifogásnak tűnik, de az idén tényleg az időjárás rovására írható a helyzet. A hosszú hűvös és az esőzések miatt megkéstek a szántóföldi növények, és hiába a néhány hetes meleg, a piac még nem érhette utói önmagát. Ez főképp a paprika árán látszik, tudniUborkából megfelelő a kínálat annak ellenére, hogy ezt a növényt is megviselte az időjárás. Burgonyából minden igényt ki tudnak elégíteni a boltok. Ám a vásárlók leginkább a színes fajtákat keresik, a fehér krumplit nemigen viszik. Talán az egyik legizgalmasabb téma a dinnye. A sárga már megtalálható az elárusítóhelyeken, a görög is fel-feltűnik, de nagyobb mennyiség és az ehhez kapcsolódó mérsékelt ár csak augusztus 20-a után várható. Itt megint az időjárás a bűnös, illetve a hideg éjszakák. Jellemző adat, hogy az alkotmány napjáig a szerződött mennyiségnek mindösz- sze egytizedére számíthat a Zöldért. A vállalat egyébként a tavaly már bevált módszert követi: a szántóföldről egyenesen a boltba szállítja az érett csemegét. A következő, nagy érdeklődéssel kisért árucikk a vöröshagyma. . A növény betakarítása a jövő hónap elején kezdődik, a határ jó terméssel biztat. Ugyanez vonatkozik a burgonyára is, amelyből Szolnok megye szinte már teljesen önellátó. Gyökérzöldségekből és káposztafélékből nincs hiány, s úgy tűnik, hogy az őszi, téli ellátásban se lehet semmi fennakadás. Egy valami érdemel még nyilvánosságot, és ez a minőség. Sajnos, még most se lehet elmondani, hogy a vevők a legszebb áruk között válogathatnak, holott a pénzükért ezt joggal elvárhatnák. A baj ott vem, hogy nem minden termelő veszi tudomásul — s ez leginkább a kistermelőkre vonatkozik —, hogy csak a szabványnak, illetve a piaci elváráT soknak megfelelő árut fizetheti meg jó pénzzel a Zöldért. Az összhang további javításával ezen kell változtatni ahhoz, hogy mindenki megelégedéssel távozhasson a piacról, illetve a zöldség-, gyümölcsboltokból.
