Szolnok Megyei Néplap, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-09 / 186. szám

1978. augusztus 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szovjet megrendelésre ÁTSZK típusú telefonközpontokat készítenek a BHG kunhegyes! gyárában /­Mivel töltjük a munkaidőt? i. .,A fegyelmezett munka követelménye, hogy a mun­kaidő valóban a munka ide­je legyen” — mondita Né­meth Károly, az MSZMP KB titkára' az országgyűlés nyári ülésszakán. A munkaidőt — finomian fogalmazva — nem használ­juk ki eléggé. Pedig az idő pénz, s a munkaidőre külö­nösen áll ez a megállapí­tás. 1976-ban az engedélye­zett, de nem fizetett, vala­mint az igazolatlan hiány­zások következtében 4 mil­lió 217 ezer munkanappal csökkent a népgazdaság munkaidőalapja, ami pénz­ben kifejezve nyolcmilliárd forint veszteséget jelentett — mindannyiunknak. (Egy évvel korábban még „csak” 3 millió 774 ezer munka­nap esett ki.) Mivel töltjük a munka­időt? A válasz nem is olyan egyszerű. A törvényes munkaidő általában heti 44 óra. az egészségre ártalmas helyeken ennél kevesebb. Ezt csökkentik az egészna­pos hiányzások: szabadság, betegség, igazolt és igazo­latlan indokolt és indokolat­lan távollétek, valamint az úgynevezett törtnapi hiány­zások. Ami ezután fennma­rad, az a munkahelyen! el­töltött idő, ebből még le kell vonnunk a vállalat, illetve a dolgozó hibájából kelet­kező állásidőket, hogy meg­kapjuk a tényleges munka­időt. A szerelőt várják A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság két évvel ez­előtt megvizsgálta a munka- időalap kihasználását az iparban, az építőiparban és a szállítás-hírközlés terüle­tén. Megállapították, hogy a munkaidőalap kihasználá­sa 1973 és 1975 között csök­kent. (1973-ban 85,7, 1975- ben 85 százalék volt.) Egy másik — 26, az átlagosnál jobban szervezetit fővárosi nagyvállalatnál végzett — felmérés adatai szerint az egésznapos távollétek a tör­vényes munkaidő kihaszná­lását 13,8 százalékkal csök­kentik. Az évi rendes sza­badság mellett még a beteg­ségek, tanulmányi szabadsá­gok és a különféle fizetett távdlétek miatt kieső idő is jelentős. Ez utóbbiak leg­jellemzőbb esete, amikor a dolgozót különböző társadal­mi szervezetek — okkal vagy ok nélkül — kikérik. A ,ki­kérők” közül a KISZ áll az első helyen, de szerepel a listán a munkásőrség, a Vöröskereszt, a honvédség, az MHSZ, a Hazafias Nép­front, a népi ellenőrzés. Sokan azért maradnak ott­hon, mert a szerelőt várják, mások hivatalos — például tanácsi — ügyeiket intézik munkaidőben. A vállalati ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a hivatalos ügyeiket intézők száma különösen megnövekszik a szabad szombat előtti pénteken. S bár a tanácstörvény módo­sította a hivatalok félfoga­dási idejét, ennek hatása még kevéssé érződik a gyakorlat­ban. Az emberek szíveseb­ben keresik fel a hivatalo­kat munkaidőben mint munkaidő után. 35 nap munka nélkül A vállalatoknál az igazolt, de nem fizetett és az igazo­latlan mulasztások egy ré­sze a mezőgazdasághoz való kötődésre vezethető vissza. Mezőgazdasági munkák ide­jén sokkal többen vesznek ki fizetés nélküli szabadsá­got, vagy lesznek betegek, mint az év egyéb szakában. A munkahelyi vezetők pedig többnyire elnézőek' a hiány­zókkal szemben — mi mást is tehetnének? Űj munkahe­lyet könnyű találni, új mun­kást már kevésbé... Tovább csökkentik a munkahelyen eltöltött időt a törtnapi hiányzások. A népi e’Itnr-zés már említett vizs- icJata szerint: a néhány órás eltávozások időtartama az utóbbi években tovább nö­vekedett, az építőiparban például 1970 és 1975 között megkétszereződött. 1975-ben az egy főre eső törtnapi hiányzások 70 munkaórát tettek ki. Egyesek szerint ezek az adatok túlzottan optimisták, a veszteségek va­lódi mértéke ennél jóval na­gyobb. E veszteségéket tovább nö­velik a — jórészt szervezé­si, műszaki hiányosságokból adódó — állásidők. Nincs anyag, szerszám, technoló­giai előírás; az előző mun­kafolyamat elhúzódása szűk keresztmetszetet okoz stb. Ezek többnyire a munkástól független, pontosábban fo­galmazva : nem a munkást terhelő veszteségek. S ehhez jönnek még a fegyelemsérté­sek különböző fajtái, a ké­sések és a munkáidő vége előtti távozások. A Magyar Hajó és Darugyárban, a vil­lamosenergia felhasználás vizsgálat érdekes tanulsá­gokkal szolgált. Eszerint az áramfogyasztás csak a hiva­talos munkaidő megkezdése után háromnegyed órával érte el a teljes üzemeléshez szükséges mértéket, s a munkaidő vége előtti há­romnegyed órában ismét ro­hamosan visszaesett. A víz- fogyasztás az öltözőkben a munkaidő vége előtti fél­órában érte el a csúcsot, a munkaidő végeztével a mi­nimumra csökkent — ekkor­ra már mindenki megmosa­kodott. Jelentős veszteségeket okoz a munkaerő-vándorlás is. Felmérések bizonyítják, hogy egy új dolgozó belé­pésekor az orvosi vizsgálat és egyéb adminisztrációs ügyek — például a formá­lissá vált tűz- és balesetvé­delmi oktatás — átlagosan újabb három napot vonnak el a munkával töltött idő­ből. RáadósuF*kezdetben az új dolgozó többnyire nem képes teljes „kapacitással” termelni. Nehezen számsze­rűsíthetők azok a vesztesé­gek, melyek abból adódnak, hogy a kilépést nem-követi azonnal az új helyre történő belépés. Egy budapesti vál­lalat felmérése szerint az újonnan belépő dolgozók előző munkahelyéről való kilépés óta. átlagosan 35 nap telt el! Ez egyfelől a mun­kaerőközvetítés nem kielégí­tő voltát mutatja, valamint azt, hogy a munkaügyi sza­bályozás nem fékezd kellően a munkaviszony ilyen mér­tékű megszakítását. Mindenkit alkalmaznak Sok vállalatnál a munka­erőhiányra hivatkozva kriti­ka nélkül alkalmaznak min­denkit, ez pedig azt ered­ményezi, hogy a kilépők két­harmad része azokból tevő­dik össze, akik a belépést követően egy éven belül vál­toztatnak munkahelyet. Né­miképp leegyszerűsítve: a hiány újabb hiányt szül. Föld S. Péter (Folytatjuk) Borítókon kívül Félezer ember „közös kasszája” a bútorgyárban te OTP-nfel Tanácsadó testület Az Országos Takarékpénz­tár jelentős szerepet játszik megyénk pénzügyi életében. A sok példa közül elég meg­említeni, hogy a lakossági betétállomány eléri a 3 859 345 000 forintot, a hi­telszámlák száma pedig meg­haladja a 128 ezret. Az OTP társadalmi bázi­sának további szélesítése ér­dekében a fiókok mellett fo­kozatosan kiépítik a tanács­adó testület rendszerét. Me­gyénkben tegnap Kunszent- mártonban alakult meg az első ilyen testület, melyet a kisújszállási követ majd a közeljövőben. Ezeknek a testületeknek döntési joguk nincs. Felada­tuk az, hogy a helyi fiók tevékenysége, célkitűzései is­meretében segítséget nyújt­sanak a tervek megvalósítá­sához. Farmergyár avatása Marcaliban Tegnap fölavatták a Május 1. Ruhagyár marcali farmer­gyártó üzemét. Dobrotka László könnyűipari minisz­terhelyettes vágta el az ava­tószalagot az ünnepségen, amelyen vott volt az egyesült államokbeli Levi Strauss cég elnöke, Bachara Mel is. Az avatás után Kovács Jó­zsef a Május 1. Ruhagyár vezérigazgatója gyárlátoga­tással egybekötött tájékozta­tón ismertette a sajtó kép­viselőivel és a vendégekkel a gyár létrejöttének törté­netét, terveit. Az idén 400 ezer, jövőre 900 ezer, 1980-ban pedig egy­millió Levis farmernadrágot gyártanak Marcaliban. Ennek 60 százalékát átveszi a cég, a többit a hazai piacon ér­tékesítik. A minőség is ga­rantált. Ugyanis a II. osztá­lyú termékről levágják a farzseben látható kis cimkét és kivágják a farzseb felett felvarrt nagy címer közepét, hogy kizárják a visszaélése­ket. A Tisza Bútoripari Válla­lat 4. számú, szolnoki gyá­rában az ötödik ötéves terv időszakára készített munka­védelmi és egészségügyi tervet 1977-ben jelentősen kibővítették, így született meg a többrétű, szélesebb teret felölelő szociálpoliti­kai terv, amely mintegy öt­száz bútorgyári dolgozó munkahelyi, egyéni életkö­rülményeit hivatott jobbíta­ni. Az öt évre szóló — idő­közben kibővített — tervezet szerint 5 millió 9 ezer fo­rintból gazdálkodhatnak. Mi­re költi a vállalat a pénzt? Egy év mérlege — időará­nyosan — képet ad az elosz­tásról, nézzük hát, miként alakult 1977-ben a szociál­politikai alap felosztása. Munka- és védőruhára 818 ezer forintot költöttek, az üzemi étkezéshez 320 ezer forinttal járultak hozzá. A százötven ingázó utazási té­rítése 268 ezer forintot tett ki, a gyermekintézmények támogatására 100 ezer forin­tot adtak. (Szolnokon negy­venkét gyermeknek „váltot­ták” meg a böcsődékben, óvodákban a helyet.) Balatonalmádiban, Mis­kolctapolcán, Hajdúszobosz­lón és Keszthelyen üdülhet­nek a bútorgyár dolgozói minden évben, egy-egy cso­port NDK-beli csereüdülésen vehet részt nyaranként, de népszerű a horgásztanya és a' Tisza Bútoripari Vállalat saját, csongrádi üdülője is. A családos üdültetés is je­lentős pénzbe kerül. Csaknem 120 ezer forint lakásépítési támogatást ad­nak a „fészekrakóknak”, de nagy segítség a kedvezmé­nyes fuvar biztosítása is. Ta­valy három munkás —egyen­ként 55 ezer forintot — ka­pott kamatmentes, hosszú lejáratú kölcsönt lakásépí­tésre. A segélyezésre évente ál­talában 60 ezer forintot for­dítanak, kulturális és sport­célokra 39 ezer forint áll rendelkezésükre, egyéb ren­dezvényekre 38 ezer forintot szántak. Sikerült megoldani az üzemorvosi ellátást, a Papírgyárral és a MEZŐGÉP Vállalattal közösen főállású üzemorvos látja el a meg­előző, egészségvédő munkát. Megnyugtató a szociális helyiségek színvonala, az 1976-ban birtokba vett kor­szerű fürdő-öltöző 260 nő­nek biztosít kulturált körül­ményeket a tisztálkodásra, de az egyéb — kapcsolódó — üzemrészek munkásainak is jó szociális körülménye­ket teremtettek. Az ötéves iterv hátralevő két és fél évében jelentős műszaki, technikai változást terveznek. Évek óta gond a gyárban a magas zajszint, fő­leg a két élmegmunkálógép okoz egészségkárosító zajt. Az egyikre már felszerelték az úgynevezett váltólapkás megmunkáló szerszámot, ez­zel jelentősen csökkent a zaj, a másikra is tervezik a „hangtompítót”. (Egy ilyen zajcsökkentő berendezés 250 ezer forintba kerül.) Az e?vé- ni védőfelszerelések egyik legszükségesebb kelléke a svéd Bilson-vatta — a leg­hatásosabb zajkiszűrő — évenként 80 ezer forintot „visz el”. Az egészségügyi helyzet további javítását szolgálja az a tervük is, miszerint a fe­lületkezelő üzemben az öntő­gépekre védőkabint szerel­nek, ezáltal kiküszöbölik a festékből kipárolgó — egész­ségre ártalmas — vegyi anyagokat. Légzsilip készül két üzemrészben, ezek fő­ként télen hasznosak, hiszen az alapanyagok és a kész­termékek ki-beszállításakor kihűl a jól fűtött műhely. A légzsilip megakadályozza ezt. Korszerű aszfalttal látják el a munkahelyeket még eb­ben az ötéves tervben, az újfajta bevonat ellenáll a targoncák, a belső szállító gépek koptatásának. — t. szűcs — A lecsószezon még várat magára Javuló kínálat minden áruból A zöldség és a gyümölcs soha nem lehet elég szép, s még kevésbé lehet elég ol­csó. Ha egy mondatban akar­nánk összefoglalni a vásár­lók lélektanát, akkor az előb­bi kijelentés bizonyára meg­közelítené az igazságot. Kü­lönösen mostanában, amikor valóban augusztushoz mél­tatlan áron jutunk néhány olyan portékához, amely illik ez még mindig a fólia alatti területek termése. A szántóföldi paprika most kezd jelentkezni a Zöldért felvásárlóinál, s várhatóan egy-két héten belül a para­dicsoméhoz hasonló árzuha­nás és mennyiségi növeke­dés következik be, Ez lesz az úgynevezett lecsószezon, amelyre sokan már nagyon várnak. Raklapon állítják össze és útvonal szerint rendezik sorba a boltokba kerülő zöldség- és gyümölcsféléket a Zöldért Vál­lalat szolnoki telepén. Naponta 300 mázsa áru kerül erre a sorsra máskor ilyentájt már a dömpingárukhoz tartozik. Talán olcsó kifogásnak tű­nik, de az idén tényleg az időjárás rovására írható a helyzet. A hosszú hűvös és az esőzések miatt megkéstek a szántóföldi növények, és hiába a néhány hetes me­leg, a piac még nem érhette utói önmagát. Ez főképp a paprika árán látszik, tudni­Uborkából megfelelő a kí­nálat annak ellenére, hogy ezt a növényt is megviselte az időjárás. Burgonyából minden igényt ki tudnak elégíteni a boltok. Ám a vá­sárlók leginkább a színes fajtákat keresik, a fehér krumplit nemigen viszik. Talán az egyik legizgalma­sabb téma a dinnye. A sár­ga már megtalálható az el­árusítóhelyeken, a görög is fel-feltűnik, de nagyobb mennyiség és az ehhez kap­csolódó mérsékelt ár csak augusztus 20-a után várha­tó. Itt megint az időjárás a bűnös, illetve a hideg éjsza­kák. Jellemző adat, hogy az alkotmány napjáig a szerző­dött mennyiségnek mindösz- sze egytizedére számíthat a Zöldért. A vállalat egyéb­ként a tavaly már bevált módszert követi: a szántó­földről egyenesen a boltba szállítja az érett csemegét. A következő, nagy érdek­lődéssel kisért árucikk a vö­röshagyma. . A növény beta­karítása a jövő hónap ele­jén kezdődik, a határ jó ter­méssel biztat. Ugyanez vo­natkozik a burgonyára is, amelyből Szolnok megye szinte már teljesen önellátó. Gyökérzöldségekből és ká­posztafélékből nincs hiány, s úgy tűnik, hogy az őszi, téli ellátásban se lehet semmi fennakadás. Egy valami érdemel még nyilvánosságot, és ez a mi­nőség. Sajnos, még most se lehet elmondani, hogy a ve­vők a legszebb áruk között válogathatnak, holott a pén­zükért ezt joggal elvárhat­nák. A baj ott vem, hogy nem minden termelő veszi tudomásul — s ez leginkább a kistermelőkre vonatkozik —, hogy csak a szabvány­nak, illetve a piaci elváráT soknak megfelelő árut fizet­heti meg jó pénzzel a Zöld­ért. Az összhang további ja­vításával ezen kell változ­tatni ahhoz, hogy mindenki megelégedéssel távozhasson a piacról, illetve a zöldség-, gyümölcsboltokból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom