Szolnok Megyei Néplap, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-05 / 183. szám
Ara: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIX. évf. 183. sióm, 1978. augusztus 5., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Nem adomány Szeptemberben ismét megszólalnak a csengők az iskolákban, reggelenként gyermekek rajzanak ki a lakóházakból. Csinosak, gondozottak, jól öltözöttek. A vadonatúj, gondosan kiválasztott táskában még a friss illatú füzetek, könyvek sorakoznak, mellettük színes ceruzák, tollak, radír, vonalzók. Ki gondolná, amíg a gyakorlatban nem tapasztalja, hogy egy- egy iskolakezdés nem is olyan kis kiadás a családi költségvetésből ? Az általános iskolai oktatás hazánkban ingyenes. Elméletileg tehát a kis nebulók mindenfajta térítés nélkül ülnek az egyre jobban felszerelt tantermekben. Ha az iskola valamiben hiányt szenved — nem futja a költségvetésből a kisebb javítás, mindig akad tettrekész szocialista brigád, amelyik segít. Arról a társadalmi összefogásról nem is szólva, hogy évente hány kommunista műszak, mennyi társadalmi munka jövedelmét fordítják új iskolák építésére, bővítésére, felszerelésére. Mindez azonban nem befolyásolja a családok tanévkezdeti kiadásait. Ahol két-há- rom gyerek megy iskolába, a sok, — bár tulajdonképpen apró — kiadás végül is százasokra rúg, még akkor is, ha a társadalom részéről újabb segítség érkezik, a nyári hónapokban kedvezményes áron vásárolhatnak iskolai felszereléseket. A jólét jelei számtalan formában megmutatkoznak hazánkban, de akadnak még jó néhányan akiknek több gyermek mellett — kis fizetésekből, vagy a családfenntartó keresete nélküli háztartásban, igen szűkösen futná a szeptemberi újrakezdés vagy indulás. Bizonyára ezek a gondolatok késztették a gyárak, üzemek, sőt a termelőszövetkezetek kollektíváit is, hogy segítsenek munkatársaiknak a kiadások fedezésében. A vállalatok jóléti alapjából, ha nem is nagy összegek, de mindenképpen „kisegítő forintok” kerülnek a gyermeküket egyedül nevelő édesanyák, a nagycsaládosok borítékjába, ilyenkor augusztusban vagy szeptember elején. A munkahelyek nagyságától függetlenül általában a legalacsonyabb segély 300 forint, a legmagasabb 1000 forint. Igen jó példa a Szolnok megyei Állati orgalmi és Húsipari Vállalat tanszerse- gély-akciója. Már most, az elmúlt napokban borítékolták nyolcvan dolgozónak a mintegy 35 ezer forintot — így a szülők még vásárolhatnak a leárazáskor. Az olyan nagyüzemben, mint például a jászberényi Hűtőgépgyár, tavaly 100 ezer forintot osztottak szét a műhelybizottságok javaslata alapján, az idén ugyanennyit terveznek. Vegyük példaként a még kisebb vállalatokat, a mezőtúri KAEV-et, ahol az elmúlt évben tizennégy család 6 ezer 900 forintot kapott. Lehetne tovább sorolni a jó példákat. Nem adomány, nem kegyes jótétemény a tanszersegély, amit nemegyszer restellkedve vesznek át rászorulók. A társadalmi hozzájárulásnak egyik formája ez — munkahelyekre Vetítve, hiszen ott ismerik egymás gondjait legjobban. A tanszersegély egy kollektíva öntudatának, egymás megbecsülésének a jele. V. V. E. Több mini ezer munkáslakás Fejlődő iidiilőbálózat A szociálpolitikai tervekről tárgyalt a vasasszakszervezet elnöksége A kohászati, a gépipari és a viUamosenergia-ipari vállalatok a tervidőszak első felében 409 millió forinttal segítették dolgozóikat lakáshoz jutni. Szervezésükben több mint ezer lakás épült fel, 300-zal több, mint az előző ötéves terv félidejéig. A vasasszakszervezet elnöksége tegnapi ülésén a szociálpolitikai tervek teljesítésével foglalkozva megállapította : a gyermekintézmények gyorsabb ütemű fejlesztése is sürgető feladat. Kívánatos, hogy minél több vállalat közös erővel építsen gyermekintézményt. Egyes vállalatok óvodájában, bölcsődéjében nagy a zsúfoltság, a gyermekintézmények bővítésére közel 200 millió forintot fordítottak eddig, ami az ötéves keretük alig 40 százaléka. A korábbinál jóval többet fordítottak a vállalatok üdülőik fejlesztésére. A régi üdülőket komfortosabbá tették. A SZOT szervezésében készülő üdülői beruházásokhoz már korábban 25 vállalat járult hozzá, most újabb 9 csatlakozott ehhez az akcióhoz. Ily módon 1980-ig további 1800 felnőtt és több mint 200 gyermek kényelmes üdülését biztosíthatják. A munkavédelemmel kapcsolatos beruházásokra és a nehéz fizikai munka könnyítésére kétszer annyit költenek, mint az előző ötéves tervidőszakban, s e keretnek több mint felét már fel is használták. Sok új futódarut, villástargoncát, vontatóeszközt szereztek be a vállalatok, de — részben kereskedelmi hiányok miatt továbbra sincs elegendő emelő-, szállítóeszköz az üzemekben. A nagyobb ráfordításom ellenére sem javult még számottevően a baleset- veszélyes munkafolyamatok biztonságtechnikája. A szakszervezet elnöksége felhívta a vállalatokat, hogy készítsenek ütemtervet a szociálpolitikai terv teljesítésében még tapasztalható lemaradás pótlására. AUTÓPÁLYAPROGRAM MILYEN LESZ MAGYARORSZÁG KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSE 1990-BEN? (3. oldol) TUDOMÁNYTECHNIKA (4. oldal) KINCS VAN A TÚRI AGYAGBAN KÜLFÖLDI VENDÉGEK A MEZŐTÚRI FAZEKASOKNÁL (15. oldal) Lengyel munkások a Növényolajgyár építkezésénél A Növényolaj- és Mosószergyár meghívására negyven lengyel szakember érkezett hazánkba, akik a martfűi Növényolajgyár építkezésénél dolgoznak. A húsz vasbetonszerelő és a húsz ácsmester — a megállapodás szerint — december 31- ig dolgozik hazánkban. A lengyel munkások csoportvezetője Marian Jaku- bek, egy nagy lengyel építőipari vállalat technikusa. A munkakezdésről, első benyomásaikról faggattuk: — Először vállaltak külföldön munkát? — Nem, már dolgoztunk Líbiában és Hamburgban. — Járt már Magyarországon? — Turistaúton. Szívesen jöttem, szép élményeket őrzök Magyarországról. — Három napja vannak itt. Elégedettek a körülményeikkel? — Csodálatos az építőipari vállalat munkásszállója, szerintem ez egy szálloda! (Az ÁÉV Mártírok útjai szállójában helyezték el a negyven vendégmunkást.) És Szolnok is gyönyörű, tiszta, rendezett. Ezek az első benyomásaink. — A magyar konyha fűszeresebb... — Ó, igen, már tapasztaltuk. De mindannyiunknak ízlett. Persze, van arra is lehetőség, hogy lengyeles „háztartást” vezessünk a szállodában. — Vannak gondjaik? — Egyelőre csak nyelvi nehézségeink vannak, de ez nem döntő a munkánkban. Mindannyian szakemberek vagyunk, a nemzetközi nyelv a műszaki rajz... az mindenhol a világon „egy nyelven” beszél. — Napközben leköti önöket a munka. Szabad időben nem jelentkezik a honvágy? — Rutinos utazók vagyunk szinte valamennyien, megszoktuk a távollétet. Barátságosan fogadtak a magyar kollégák, szép nagy munkában segíthetünk... aztán a család is meglátogathat, mi is hazaméhetünk, mindössze a személyi igazolvány felmutatása szükséges. Nem távolság ... És már hallottam a fiúktól is: nagyon szépek a magyar nők! No, ezt inkább bóknak vegyék. hisz többségünket hazavár a feleség, a család. — Szabad idei elfoglaltságuk? — Épp most hallottuk, hogy a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat —velük építjük a gyárat — olyan figyelmes, hogy lengyel tánc- együttest hívott meg szórakoztatásunkra. Egy kis „hazai” a munkásszállón. Nagyon figyelmesek! A szállón kívüli életről: szeretnénk megismerni Szolnokot, a megyét, amennyiben lehetőség van rá Magyarország nevezetesebb tájait, és persze barátokat szerezni, tartalmas ismeretségeket kötni. — t. szűcs — Az első munkanapon... Most még tolmács segítségével, később nélküle - a rajzok alapján - kezdik a munkanapot (Fotó: K. I.) Házilag, újítás alapján elkészített villamos lángvágó mozgatógép segíti a munkát a Vasipari Vállalat törökszentmiklósi üzemében. A megoldás mindössze ötödrészébe kerül az importból beszerzett szekátorok árának Bányászrekord A hazai bányászkodás történetében mindeddig példátlan, s ugyanakkor nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő eredményt produkált az oroszlányi szénmedencében folyamatban lévő nagyszabású bányanyitás egyik legfontosabb munkájánál, a már- kushegyi bánya lejtőaknájának mélyítésénél öt szocialista brigád 200 tagja. Vincze István elővájó, Kreisz József betonozó, Varga József lakatos* Céh István villanyszerelő és Kovács Istvánná külszíni anyagelőkészítő brigádja a tervezettnél 9 hónappal hamarabb, már június végére elkészítette az ország ez idő szerint leghosszabb, 1640 méteres lejtős aknáját. A jól szervezett gyors munka eredményeként, főként a határidő rövidítése révén, a tervezett 94 millió forintos beruházási költségből nem kevesebb, mint 8 millió forintot megtakarítottak. A rekordereket tegnap ünnepi brigádgyűlésen köszöntötték az üzem és a vállalat vezetői. Ott volt a tiszteletükre rendezett ünnepségen Antalóczy Albert, a Komárom megyei pártbizottság titkára és Kapolyi László nehézipari miniszterhelyettes is. Gépet vár az erdő Magyarország 9,3 millió hektárnyi területének mintegy 17 százaléka, pontosan 1 millió 575 ezer hektár: erdő. Az évi fakitermelés mennyisége 1976-ban és 1977-ben egyaránt 6,9 millió köbméter körül volt, 1976- ban 19170, tavaly 18 464 hektárnyi- erdőt újítottak fel; s ezekben az években 11135, illetve 9641 hektáron új erdőt telepítettek. Az ésszerű erdőgazdálkodásnak azonban mind nagyobb akadálya a munkaerő- hiány. Évente átlagosan 2,5 százalékkal csökken az erdészetekben dolgozók száma, ez is sürgeti az erdőművelés sokoldalú gépesítését. Erdőgazdálkodással az országban ma 13 erdő- és fa- feldolgozó, 4 erdő- és vadgazdaság, a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság, a Tanulmányi Állami Erdőgazdaság és a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát, saját, erdeiben pedig a vízügy, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek egész sora foglalkozik. Az állami erdőgazdaságokban a gépesítés elég sokat fejlődött, itt tavaly az anyag- mozgatás 73, a rakodás 58, az ápolás 53, a kérgezés 43, a vetés és az ültetés 38 százalékát gépekkel végezték. Az erdőgazdálkodás egészében a gépesítés színvonala azonban elmaradt a kívánalmaktól. Nálunk nem, vagy csak egyes feladatokra gyártanak megfelelő gépeket, az utóbbiakat csupán igen kis meny- nyiségben. Az erdőművelés teljes folyamatsarának gépesítéséhez tehát ma nélkülözhetetlen a külföldi gépek, gépsorok importja. A munka elvégzésére legalkalmasabb eszközökről, berendezésekről ma és holnap a Pécsi Erdő- gazdaságban, a bólyi és a töt- tösi csemetekertben, s Zengő- várkony határában a fagazdasági műszaki napok keretében tárgyalnak az Országos Erdészeti Egyesület vándor- gyűlésének résztvevői. KOLUMBIÁBA UTAZOTT AZ ELNÖKI TANACS KÜLDÖTTSÉGE Az Elnöki Tanács delegációja Úszta Gyulának, az Elnöki Tanács tagjának vezetésével tegnap Bogotába utazott. A küldöttség részt vesz dr. Julio Cesar Turbay Aya- lanak, a Kolumbiai Köztársaság elnökének beiktatási ünnepségein. SKÖT SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTTSÉG ÉRKEZETT A SZOT meghívására tegnap hivatalos látogatásra Budapestre érkezett a skót szakszervezetek főtanácsának (STUC) küldöttsége, James Milne főtitkár vezetésével. A küldöttség egy hétre tervezett látogatása során a magyar szakszervezetek tevékenységével ismerkedik és megbeszéléseket folytat a SZOT vezetőivel a nemzeti közi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. A küldöttséget Timmer József, a SZOT titkára fogadta a Ferihegyi repülőtéren. TÁRLATOK Ficzek Ferenc festőművész Pécsett, Bakó Ilona iparművész a ibékéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban, Vajda Ernő fotóművész a salgótarjáni fotógalériában mutatja be műveit. KITÜNTETÉS Tegnap adták át a Derko- vits Gyula emlékérmet Bartha László festőmévész- nek Szombathelyen, a megyei tanács székházában. EGY MONDATBAN — Folklórtalálkozó volt tegnap este Gyulán, az első országos néptáncfesztivál emlékére.
