Szolnok Megyei Néplap, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-04 / 182. szám

Ära:sofiiiér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXIX. évf. 182. sióm, 1978. augusztus 4., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kölcsönösségi alapon A népfront kongresszusi állásfoglalása nem véletle­nül hangsúlyozta: „a lakos­ság alapvető érdeke, hogy a szocialista demokrácia ki- szélesítésének szolgálatába^ fejlődjék a tanács és a nép­front együttműködése”. A lakosság alapvető érde­kéről van tehát szó, és nem arról, hogy szerződések, jegyzőkönyvek, följegyzések, emlékeztetők szülessenek „a kézfogás jegyében”. Nem az kell, hogy együtt vagy kü­lön intézkedjenek dolgok­ban, hanem, hogy kézzel­foghatóan intézzék el a dol­gokat, mert csak így meg­nyugtatóak bárki számára. Fontos feladata a nép­front-bizottságoknak, hogy eredményesen segítsék a ta­nácstagokat feladataik tel­jesítésében, különösen ab­ban, hogy a választottak és a választók közötti kapcso­lat egyre erősödjék. A nép­front-mozgalom társadalmi és politikai szerepének nö­vekedésével függ ez is ösz- sze, s ebben benne foglalta­tik, hogy a népfront mind több fizikai dolgozót, fiatalt és nőt készít fel a közéleti munkára. Erre a tevékeny­ségre — s ez általánosítha­tó tapasztalat — a tervsze­rűség, a rendszeresség és a sokoldalúság a jellemző. A tanácstagok közéleti te­vékenységét jelentősen segí­tik azok a népfrontfórumok, amelyeken értékelik a vég­zett munkát, megszabják a további tennivalókat és ki­munkálják a legeredménye­sebb módszereket. Fontos mozzanat az is, hogy a nép­front-testületek — kölcsö­nösségi alapon — esetenként meghívják üléseikre a ta­nácstagokat, s így közösen tudják megbeszélni az adott település vágy lakókörzet fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. Jó módszer az is, hogy a népfront-bizottsá­gok a tanácstagok számára évenként 8—10 előadást és konzultációt szerveznek ak­tuális politikai, társadalmi, gazdasági kérdésekről. A párt Központi Bizottsá­gának április 19—20-i ülé­sén elfogadott határozata rögzíti: „Állandó feladat az üzemekben, a szövetkezetek­ben, minden munkahelyen a szocialista demokrácia fej­lődését biztosító keretek tar­talommal való megtöltése, az általánosan érvényes elvek­nek a konkrét helyi viszo­nyokhoz igazított alkalma­zása, a formális elemek megszüntetése.” Nos, a nép­front városkörzeti fórumai vagy a falugyűlése^ minde­nütt a lakóhelyi demokrá­cia megnyilvánulásainak foghatók fel. Ezek a — ta­nácsok és népfront-bizottsá­gok által szervezett — fon­tos közéleti fórumok az el­múlt hónapokban minden eddiginél nagyobb számban, lényegesen megnövekedett részvétel és fokozott aktivi­tás mellett zajlottak le. Fon­tos tapasztalat: a falugyű­lések, a városkörzeti gyűlé­sek csak akkor érnek vala­mit, ha a résztvevők választ kapnak kérdéseikre, a ko­rábbi gyűléseken vagy égyéb fórumokon fölvetett problé­máikra, és az elhangzó tá­jékoztatók nem banális köz­helyeket, hanem konkrét or­szágos, megyei és helyi in­formációkat tartalmaznak. Ha ez. így van — mint mo(sit és jellemzően ezt tapasztal­hattuk —, akkor az állam­polgárok ma is, a jövőben is szívesen segítik javasla­taikkal vagy éppen társa­dalmi munkájukkal a helyi politika kialakítását, a terü­letfejlesztési terveket és azok megvalósítását. Évenként 730 millió kilowattóra elektromos energia Mit tesz és mit tehet a TITÁSZ ? Szolnok megyét három üzemigazgatóság látja el árammal, a TITÁSZ szolno­ki és karcagi, valamint az ÉMÁSZ gyöngyösi igazgató­sága. A szolnokiaknak a megye 65 százaléka „jut”, emellett Békés, Bács és Pest megye egy részét is az ő feladatuk elektromos energiával kiszol­gálni. Mint minden gazdál­kodó szerv, a TITÁSZ is ké­szít terveket rövid és hosz- szú távra egyaránt. De nem ragaszkodik mereven hozzá-' juk. Az idei tervük szerint 72 millió forintos költséggel osz­lopok, vezetékek, kábelek el­helyezését és hálózatba kö­tését végzik el. Megyénk ijern tartozik a nagy villariTosenergia-fel- használó területek közé, egy évben 730 millió kilowattot mutatnak összesen a „vil­lanyórák”. Ez messze elma­rad az országos átlagtól. Ott­hon sem pocsékoljuk az ára­mot, egy háztartás energia­szükséglete átlagban 807 ki­lowatt. (Az országos átlag 1180 kilowatt). A lemaradás okait a múltban kell keresni, hiszen a felszabadulás előtt kizárólag a nagyobb városok­ba, községekbe vezették be a villanyt, így 1945 után nem kis feladat volt minden ma­gyarországi település villa­mosítása. Szolnok megyében 14 esztendeje valamennyi helység lakói eldobhatták a petróleumlámpát, Mezőhék villamosításával befejeződött a hálózat teljes kiépítése. Az elektromos áramot azonban dolgoztatni kell, különben „hiábavalóan” jön-megy a vezetékekben. S itt még. van­nak hiányosságok. A megye kisközségei csak az utóbbi tíz évben kezdtek telítődni rá­dióval, televízióval, háztartá­si gépekkel. Vagyis az élet­színvonal egyik mutatója az elektromos energia felhasz- náltsági szintje is lehet. A TITÁSZ szolnoki igaz­gatósága nem tudja mindig figyelembe venni saját ter­veit, mert állandóan akadnák munkák, amelyeket haladék­talanul el..kell végezni. Ilyen például néhány új hűtőtáro­ló, növénytároló elektromos hálózatba Való bekapcsolása, amely bizony terven felüli teljesítmény. De a TITÁSZ emiatt nem panaszkodik, hi­szen célja a minél több fo­gyasztás, figyelembe véve természetesen az ésszerűség és az energiatakarékossági előírások által szabott hatá­rokat. Az idei tervek között elő­kelő helyen szerepel a szol­noki Széchenyi lakótelep vil­lamos árammal való ellátása. Az építkezésekkel párhuza­mosan tíz kilométer kábelt fektetnek le ebben a város­részben. Végül egy, sok szolnokit ér­deklő, tény. A hobby-telkek villamosítását csak úgy vál­lalhatja a TITÁSZ üzemigaz­gatósága, ha a telektulajdo­nosok összefognak, megren­delik és saját zsebből kifi­zetik a munkálatokat. Óránként 80 tonna meleg aszfaltanyagot kever az NDK gyártmányú Teltamat gépsor az Aszfaltátépitő Vállalat szolnoki üzemében. Az útépítő gépsor most Jászkisér mellett áll munkába: ellátását a Volán 7. sz. Vállalat 14 pótkocsis teherautója biztosítja (K. I.) NÉMETH KAROLY FOGADTA ROMESH CHANDRAT Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára tegnap a KB székházé­ban fogadta Romesh Chand- rát, a Béke-világtanács el­nökét. Szívélyes, baráti han­gulatú eszmecserét folytat­tak a nemzetközi helyzet, a nemzetközi békemozgalom időszerű kérdéseiről. A be­szélgetés során Németh Ká­roly kifejjezte, hogy a ma­gyar nép támogatja a Béke­világtanács új kezdeménye­zéseit, az enyhülés, a lesze­relés ügyének előbbrevitele érdekében és a BVT nem­zetközi szolidaritási akcióit. A találkozón jelen volt Be- recz János, az MSZMP KB osztályvezetője, valamint Se­bestyén Nándomé, az Or­szágos Béketanács főtitkára. MAGYAR-SZOVJET ENERGETIKAI MEGBESZÉLÉSEK Simon Pál nehézipari mi­niszter meghívására tegnap Budapestre érkezett Pjotr Nyeporozsnij, a Szovjetunió energetikai és villamosítási minisztere. A budapesti tár­gyalásokon áttekintik a Vinnyica—Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezeték és a paksi atomerőmű építésé­nek helyzetét, s megbeszélik a távlati atomerőmű-építési programunkkal összefüggő együttműködés időszerű kér­déseit. A szovjet miniszter megtekinti a 750 kilovoltos távvezeték és a paksi atom­erőmű építési-szerelési mun­kálatait, továbbá a magyar energetikusok részére elő­adást tart a szovjet energe­tika jelenéről és távlatairól. FELÉPÍTETTEK EGY GÁZÜZEMET A szegedi szénhidrogén me­dence mellett nemrég felfe­dezett ferencszállási olaj- és gázmezőn gyors ütemben fel­építettek egy gázüzemet a felszínre kerülő napi egy­millió köbméternyi földgáz feldolgozására. A leválasztó tornyokat és más „szabad­téri” berendezéseket felsze­relték, s az üzem a jövő hó­napban megkezdi a termelést. ÚJ MAGYAR MŰSZER A BÁNYASZOKNAK A széntelepek „átvilágítá­sával” kísérleteznek a me­cseki szénbányáknál. Gyak­ran előfordul ugyanis az, hogy a széntelepben várat­lanul kőrétegre — úgyneve­zett vetőre — bukkannak a bányászok, s ez veszélyezte­ti a nagy munkával előké­szített gépi biztosítást, jö- vesztést, sőt egyáltalán a te­lep művelését. Az lenne a kívánatos, hogy ezeket a meddőkőzeteket már előre, a tervezésnél ismerjék. Erre ígér megoldást az úgynevezett telephullám- vizsgálat. A vizsgálat során a, széntelepbe, a réteg vas­tagságától függően, több-ke­vesebb rezgésérzékelőt — geofoncsoportot — helyez­nek el. EGY MONDATBAN — 49 éves korában rövid, súlyos betegség után elhunyt Dolgos János, a Magyar Rá­dió szerkesztőség-vezetője. — Tegnap az ország 19 me­gyéje közül elsőként. Tolná­ban befejeződött a búza ara­tása, s ezzel lényegében az idei aratás. Vietnami pártkiildöttség Szolnok megyében Mesterszállásra és Besenyőszögre látogattak a vendégek A vietnami pártküldöttség tagjai érdeklődéssel szemlélik a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet csirketartási technológiáját A második napja megyénk­ben tartózkodó vietnami pártküldöttség, élén Vo Thuc Donggal, a Központi Bizott­ság tagjával, a KB Mezőgaz­dasági Bizottságának vezető­jével, tegnap délelőtt a me­zőhéki Táncsics Termelőszö­vetkezetbe látogatott. A ven­dégeket elkísérte útjukra dr. Bereczki Lajos, a Szolnok megyei Tanács elnökhelyet­tese. A Táncsics Tsz mesterszál­lási központjában Garáz Ist­ván, a kunszentmártoni já­rási pártbizottság első titká­ra köszöntötte a küldöttsé­get, majd Mihály András be­szélt az üzem életéről. A tíz­ezer-ötszáz hektáros terme­lőszövetkezet elnöke 'elmond­ta, hogy a gazdaság az öt­éves terv eddig eltelt idősza­kában több mint 28 százalék­kal növelte termelési értékét. Mindezt úgy érték el, hogy a növénytermesztést az állat- tenyésztés és az élelmiszer- ipar „kiszolgálójának” tekin­tették, s nem utolsó sorban nagy gondot fordítottak a ha­tékonyság növelésére. Az irodai eszmecsere után, amelyben szó esett a háztáji gazdálkodásról és az üzem­ben most befejeződött ara­tásról is, a vendégek szétnéz­tek a gazdaságban. Megtekin­tették a baromfitelepeket, el­időztek a szárítóüzemnél, és 'bepillantottak egy-két szarvasmarhaistállóba. A leg­több időt az öntözés tanul­mányozásának szentelték. A Táncsics Tsz-ben kialakult módszerek olyannyira felkel­Szolnok megye Tárlatpremier Az utcákon látható plaká­tokról,' hirdetésekről ítélve: nem unalmas a nyár Deb­recenben. Egymást érik a rangos kulturális események, a szórakoztató rendezvé­nyekről nem is szólva. Még fart a sok külföldit vonzó nyári egyetem, a „zenélő udvarban” kitűnő együttesek lépnek fel, s nincs hiány ki­állításokban sem. A Hajdúság fővárosában tegnap Szolnok megyei vo­natkozású eseményre került sor. A megyei művelődési központ Kossuth utcai ki­állítótermében ünnepélyes külsőségek között megnyi­tották a Szolnok megye nép- ' művészete című kiállítást. A megnyitón — a nagy szá­mú érdeklődőn kívül — je­len voltak a két megys ál­lami és művelődésügyi ve­zetői, köztük Szőllősi Gyula, a Hajdú-Bihar megyei Ta­tették érdeklődésüket, hogy nem elégedtek meg a szóbeli magyarázattal, hanem kis kört alakítva ábrákat is raj­zoltattak a porba, hogy pon­tosan megismerhessék az ön­tözőtelep működési elvét. Ebéd után a küldöttség át­utazott Besenyszögre. A Pa­lotást Állami Gazdaság köz­pontja előtt Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára várta a vendégeket. Rimóczi Teréznek, a járási pártbizott­ság titkárának üdvözlő szavai után Taub György igazgató- helyettes beszélt az Állami Gazdaság múltjáról és jövő­jéről. A • beszámolóból kide­rült, hogy a 30 éve alakult mezőgazdasági üzem a búza- és a rizstermesztésben, vala­mint a baromfitenyésztésben jeleskedik. Az ország legna­gyobb kacsatelepét tudhatják magukénak, s így az se vélet­len, hogy e szárnyas tenyész­tési rendszerének is ők a gesztorgazdái. A vendégek nagy figyelem­mel hallgatták az elmondot­takat, majd kérdéseket tet­tek fel. Az érdeklődésre mi sem jellemzőbb, mint az, hogy csak az irodai válasz­adás több mint egy órát vett igénybe. Ezzel azonban nem apadtak el a kérdések, mert a gazdaság szakembereinek az üzemlátogatás során is bő­ven volt mire válaszolniuk. A pártküldöttség a kacsa­telep és a lucemafeldolgozó megtekintése után a koraesti órákban visszautazott a fő­városba. népművészete Debrecenben nács elnökhelyettese és Sí­pos Károly, a Szolnok me­gyei Tanács elnökhelyettese. A népművészeti tárlat pre­mierjét a mezőtúri Petőfi dalkör és Csider István ci- teraművész műsora vezette be, majd Sipos Károly meg­nyitotta a kiállítást, amely­nek anyagát a közelmúltban a Szolnoki Galériában cso­dálhattunk meg. A megnyi­tó beszéd után Gulyás Éva, a Damjanich Múzeum mun­katársa tárlatvezetés kereté­ben beszélt a kiállított tár­gyak eredetéről, rövid ke­resztmetszetet adva megyénk népművészetének hagyomá­nyairól és gazdag jelenéről. A megnyitó utolsó aktusa­ként -dr. Bellon Tibor, a kar­cagi múzeum igazgatója tar­tott előadást a debreceni művelődési központ díszítő- művészeti szakkörének tag­jai számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom