Szolnok Megyei Néplap, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-30 / 204. szám
4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. augusztus 30. Kiszáradt kutak Régóta probléma a Zagyva-parti lakótelep játszótereinek ivóvízellátása. A tervezők nemcsak a nyilvános WC-ről, hanem a szükséges ivókútról is megfeledkeztek, így aztán gyakran előfordul, hogy a szomjas gyerekek a locsoló (kerti) csapokat nyi-, togatják, s egy-két emelet magasságú „szökőkutakat” hagynak maguk után. A városi tanács intézkedett ugyan a helyzet javítására, és mindannyiunk örömére több kutat épített a lakótelepen még 1976-ban. A kutak azonban a mai napig sem működnek. Lehet, hogy dísztárgyaknak szánták az egyébként igen mutatós kis kutakat? Ordas János Szolnok Tartsuk tisztán környezetünket Sokat hallunk, olvasunk környezetünk védelméről, tisztántartásának fontosságáról. Ahhoz, hogy ez valóra is váljon, mindannyiunk rendszeretete, fegyelmezettsége, munkája szükséges. Ha reggelente valaki megnézné a Kun Béla krt. környékét, elszomorító képet látna. Az itt lakók egy része nem törődik a renddel, a tisztasággal, a szemetet kidobálják az ablakon. Reggelente környezetünk szinte szeméttelephez hasonlít. A házirend betartásával is baj van. Többen megengedik maguknak az éjszakai, s hajnalig tartó dorbézolást a bérházban és nincsenek tekintettel azokra, akik reggel 4 órakor mennek munkába. Szeretnénk, ha az illetékesek jobban odafigyelnének a rendbontókra, s azokra, akik környezetünket, lakótelepünket szennyezik. I. Istvánná Szolnok Riporterek voltunk ' a Balatonnál A IV. országos úttörő riportervetélkedő eredményeképpen a tiszafüredi Kiss Pál Általános Iskola csapata második helyezést ért el. A három pajtás - Hajdú Éva, Nagy Erika és Czeglédi Tünde - jutalmul kéthetes zánkai táborozáson vett részt, ahol a 14 nap alatt a riporterszak rrta fogásaival, alapjaival ismerkedtek. A hajnali ébresztő, torna, reggelizés után elkezdődött a nemzetközi tábor színes élete. Mi, riporterjelöltek a stúdióba indultunk. A stúdió egy szoba nagyságú épület volt, benne kazettás, szalagos magnók tömkelegé, ke- verőpulattal, modern technikai berendezésekkel. Feladatul kaptuk, hogy mondjúk magnóra, dolgozzuk fel az eddigi VIT-ek történetét. Kezünkbe adtak 10—15 gépelt papírlapot, tele VIT-történe- tekkel. Ezeket átdolgoztuk, rádiófelvételre alkalmaztuk, mégpedig aszerint, kinek milyen volt a hangszíne. Bizony egy-egy szövegrészt olykor ötször is felvettünk, mire hallgatható lett. Minden nap délig ez volt a programunk, s az utolsó előtti napra készültünk el a 18 perces műsorral. A produkciót a tábori, városi rádióban játszották le. A VIT- produkción kívül naponta jelentkeztünk a városi rádióban színes,, rövid műsorokkal, dalokkal, szövegrészekkel. Az idén is indulni szeretnénk a versenyen. Jó lenne a tavalyi ezüstérmet nemesebbre válNagy Erika 8. b Hajdú £va 8. a Szerkesztői üzenetek K. Istvánná, Szolnok: A CSÉB-biztosítás önkéntes. A tagdíjat fizetni tehát nem kötelező. A tagok természetesen csak a tagsági díj fizetése mellett jogosultak a CSÉB szolgáltatásaira. A tagdíjhátralék a tagsági viszony megszüntetését és az addig szerzett jogok elvesztését vonja maga után. N. Lajosné, Kisújszállás: Az elmúlt évben nagy hiány volt a gázpalackokban, ezért a kiutalási kérelmeket is csak több éves várakozási idővel igazolhatták vissza, örvendetes, hogy a hiányt okozó nehézségeken már túljutott a vállalat, és az is lehetővé vált, hogy pótpalack- igényét elfogadhatták. A sürgető leveleknek azonban nincs értelme, mert a pót- palack-kiutalásnál a sürgetéseket nem tudják figyelembe venni. Kovács Vendelné, Jászberény: A termelőszövetkezet nyugdíjas tagjai — ha munkát végeznek a téeszben — ugyanolyan feltételekkel szereznek jogot fizetett szabadságra, mint az aktív dolgozók. Gyakorlatilag azonban a dolgozó nyugdíjasok egy része fizetett szabadságra nem szerezhet jogosultságot, miután a társadalombiztosítási jogszabályok által megállapított éves munkaidőkeret (840, illetve 1260 óra) kevesebb, mint a téesz-tagok fizetett szabadságának jogosultságához szükséges minimális munkaórák száma. Ungor Lajosné, Szolnok: Értesülése helytálló. Építőanyagot közterületen csak az tárolhat, aki erre engedélyt kapott. Az engedélyt attól az elsőfokú építésügyi hatóságtól kell írásban kérni, amely a használni kívánt közterület helye szerint illetékes. A közterület-használati engedély illetéke 50 forint. Sz.I., Kuncsorba: A közműves vízellátás szabályzata szerint a vízmű, annak alap- és melléklétesítményei, a közkifolyó, a bekövető vezetékek állami tulajdont képeznek és a Víz- és Csatornamű Vállalat kezelésében állnak. A közcső hálózat mentén fekvő ingatlanok vízellátásba való bekötését a tulajdonos kérheti. A kérelem teljesítését a vállalat nem tagadhatja meg és vízműfejlesztési hozzájárulás fizetéséhez sem kötheti. A 8/1970. ÉVM—PM rendelet előírása szerint ugyanis a közművesítés költségének meghatározott részét a telek tulajdonosaira át kell hárítani. Ennek összegét a tanács állapítja meg, s be kell számítani az esetleg végzett társadalmi munka értékét is. Az ismertetett szabályokból következik tehát az, hogy az utca keleti oldalának tulajdonosai is fizetni fognak a tanácsnak vízműfejlesztési hozzájárulást. N. L., Törökszentmiklós: A leltárhiányért a vezető csak akkor felel, ha az egység dolgozóit a vállalat a vezető hozzájárulásával alkalmazta, s ezt a vezető aláírásával igazolja. A hozzájárulás megtagadását indokolni sem kell. A hozzájárulás vissza is vonható, s ha a visszavonás alapos indokkal történt, a vállalat köteles elhelyezni a kifogásolt dolgozót. Ha azonban törvényes jogaival annak idejében nem élt, mulasztásának következményeit vállalnia kell. Leltárhiány esetén büntetőfeljelentést tenni csak akkor lehet, ha bűncselekmény alapos gyanúja is megállapítható. önmagában a leltárhiány — nagv összegű sem — nem ad okot bűn- cselekmény alapos gyanújára. A leltárhiány megtérítésére hozott igazgatói határozat ellen jogorvoslattal lehet élni, s a jogorvoslati eljárás során vizsgálhatták volna a megőrzés objektív körülményeit is, A budai Vár említésére az ember képzeletében a Halászbástya körvonalai tűnnek fel, majd a Várpalota, és a várnegyed filmekből, tévéfilmekből jól ismert részletei. Pedig a Vár nemcsak e szembetűnő és közismert látványosságokból áll, hanem történelmet, kulturhistóriát őrző tárház is. Évmilliók történetét őrzik természetalakitotta képződményei - évezredek történelmét az ezekre épített falak, és azok alá fúrt föld alatti labirintusok. Az a — napjainkban a tenger szintjétől 160 méter magasan elterülő —, két kilométer hosszú, és 750 illetve 370 méter széles fennsík, amelyre a ma ismert Várnegyed épült, a pleisztocénben alakult ki. Az alatta húzódó — tízkilométeresre becsült — barlangrendszert forrásvíz vájta a mészkőbe; ugyanaz a forrásvíz, amely a Várhegy egykori felszínén csillogó tavat is táplálja. A pincék — e jórészt természetes képződmények — védelmet nyújtottak az őskor, s a legújabbkor emberének is. A . törökkorban betemetett középkori barlangpincéket 1930—40 között megtisztították, hogy bombabiztosakká alakítsák át (itt állta ki Buda második világháborús ostromát sok ezer ember); s ekkor lelt rá a félmillió éves hévizes barlang- kutakra Kadic Ottokár geológus, aki mint Zolnay László régész, a Vár avatott kezű kutatója írja, kétemelet mélységű kettőspincékre, paA továbbképzés feltételei, a jövedelemadók változtak A munkaügyi miniszter a 9/1978. számú rendeletével mégváltoztatta a továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről szóló jogszabályt. Az új szabályozás tételesen meghatározza az iskolai továbbképzésben részt vevő, felsőfokú végzettségű dolgozók, valamint a tanfolyamon részt vevők kedvezményeit. Ha a tanfolyamon való részvétel nem kötelező kijelölésen alapul, a jogszabályban előírt kedvezmények csak akkor illetik meg a dolgozót, ha tanulmányi szerződést köt. A felsőfokú oktatási intézmények esti tagozatán tanulók számára olyan munkaidőbeosztást kell biztosítani, amely az előadások látogatását lehetővé teszi. Ha ez nem biztosítható, engedélyezni kell, hogy a munkát a napi munkaidő befejezése előtt oly időpontban abbahagyhassa, hogy az előadások kezdetére beérkezhessen. E címen azonban a munkaidőkedvezmény tanítási naponként egy óránál több nem lehet. A módosítás teljes szövege a Magyar Közlöny 53. számában olvasható. Ugyanebben a közlönyben jelent meg a munkaügyi miniszter 10/1978. számú rendeleté a háztartási alkalmazottak munkaviszonyának és munkafeltételeinek szabályozásáról. E rendelet hatálya kiterjed a magánmunkáltatóknál bentlakó vagy bejáró, háztartási munkát végző dolgozókra. A munkaszerződést —szak- szervezet által erre a célra rendszeresített nyomtatvány felhasználásával — mindig írásban kell megkötni. A jogszabály meghatározza a havi pénzbeni munkabér legkisebb s legnagyobb összegét, s az ezért megkövetelhető munkateljesítményt is. A bejáró háztartási alkalmazott természetbeni járandósága teljes (napi 8 óra) munkaidő esetén legalább háromszori étkezés, nem teljes munkaidő esetén annyi étkezés, amennyi a munkaidőre esik. Az általános jövedelemadó szabályait módosító 16/1978. számú PM rendelet a Magyar Közlöny 54. számában jelent meg. A rendelet tételesen felsorolja a lakossági szükséglet kielégítésének tekinthető kisipari tevékenységeket. Bővíti az adómentességek körét is. A tulajdonos által lakott ingatlan elidegenítése esetén nem zárható ki az adómentesség akkor sem, ha a tulajdonos a másik lakóingatlant nem az elidegenítést követően, hanem az azt közvetlenül megelőző 183 napon belül — hatósági engedéllyel szerezte. A munkaügyi miniszter a 8/1978. számú rendelete szerint az állami szerveket kártérítés címén terhelő pénzbeni járadékokat a jövőben a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságnak Nyugdíjfolyósítási Igazgatósága folyósítja. Ennek érdekében az állami szervek kötelesek a kártérítési járadék fizetésére kötelező jogerős határozat hiteles másolatát a folytatólagosan esedékes havi járadék folyósítása céljából a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak megküldeni, s a jogszabályban előírt adatokat közölni. (Magyar Közlöny 51. szám.) Az Országos Építésügyi Szabályzat egyes rendelkezéseit módosította az építésügyi és városfejlesztési miniszter a 8/1978. számú rendeletével. A módosítás következtében az Országos Építésügyi Szabályzat I. Város- és községrendezési előírások című kötete változott. A módosítás teljes szövege csak az Építésügyi Értesítő 1978. évi 22. számában található. A Magyar Közlöny tehát a változás szövegét nem közli. Dr. Cs. I. leolitkori leletekre is rátalált. (A földtörténeti-régészeti emlékek a Szentháromság utca 2. alatti múzeumban kaptak helyet.) Tekintsük át legalább futólag a Vár történetét — a Várét, amelynek romjai betemették, megőrizték, majd visszaadták régmúlt korok dokumentumait. Az ország középkori fővárosának alapjait IV. Béla király fektette le a tatárjárás után; s 1250 előtt a királyi palota magja is elkészült. Zsigmond király — aki 1387- től kereken ötven esztendeig tartó uralkodása alatt cseh király és német császár is volt — a Budai Vár jelentőségének növekedésével egy- időben kialakította a palota középkori tömbjét is, s abban a nagyszabású udvari ünnepélyekre alkalmas, 70- szer 18 méteres dísztermet. Akkoriban épült a Vár erőd- rendszere, amelynek jórésze megmaradt. A Várat ezerféle megpróbáltatás érte: török uralom, villámcsapás-előidézte lőporrobbanás, Buda visszafoglalásának ostroma. Mária Terézia építkezései miatt lebontották a középkori palota utolsó mardványait is. Csak a múlt század végi bővítéskor kerültek ismét napvilágra azok a kőfaragványok, tárgyi emlékek, amelyek hírt hoztak a palota régi szépségéről. A II. világháború lerombolta a palotát. Ezután 1948— 63-ig helyreállítással kapcsolatban 26 holdnyi területen kutatták fel a középkori királyi palota maradványait, Gerevich László vezetésével; ekkor bukkantak elő ismét a középkori épületek alapfalai, és — jobb állapotban — az ezeknél is mélyebben épülteké. Töméntelen épületelem, dísz, tárgyi emlék feltárása után, Gerő László tervei szerint, 1967-ig helyreállították a Boltozatos helyiségeket, a Gótikus nagytermet, az Alkápolnát, a Királypincét. Az időközben újjávarázsolt Várpalota épületében felavatták a Budapesti Történeti Múzeumot; falai között egy évtizede megnyilt a Vármúzeum is, ahol megtekinthetők az ásatás eredményei. Négy évvel ezelőtt nagy szenzációról adtak hírt a lapok: Zolnay László régész ásatás közben páratlan leletre bukkant: gótikus szobrok, torzok nem is sejtett darabjaira. A tudósítások egyre több töredékről, torzóról, egészalakos szoborról szóltak. Végül egyértelműen megállapították, hogy európai viszonylatban is páratlan, tár- lantyi középkori szobor pihent a föld mélyén. Muzeológusok, régészek, restaurátorok munkájának eredményeképpen ebből az anyagból nyílt meg 1976 tavaszán „A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szobrai” című, átfogó kiállítás. Az alagsori Előcsarnokban makettek, alaprajzok, képek, fotók szemléltetik a palota csaknem ötszázéves alakulását. Mátyás király függőkertjének alépítménye, Nagy Lajos kriály palotájának szobortorzói, a Zsigmond-kora- beli palota épségben feltárt, háromboltozatos helyisége, valamint homlokzat. — árkád —, kútrészlete, a Nagy Lajos, Zsigmond, Mátyáskorabeli figurális kályhacsempék, s az ezekből reTöredékfej a XIV-XV. századból (az 1974-es ásatásokból) Gion CHristoforo Romano Mátyás (1490) konstruált díszkályha, a palotában egykor működött kerámiaműhely darabjai, dísz- és kohyhaedények, majolikák, címerek, a Mátyást és Beatrixet ábrázoló fehérmárvány dombormű: az összkép hűen idézi föl a palota reneszánszkori pompáját. Az Anjou-palota alapfalaira épült Átjáróban, és az egykori királynők lakosztályához tartozó Gótikus nagyteremben állították ki a világi tárgyú szobrokat, amelyek lovagokat, főrangú nőket örökítettek meg; a Nagy Lajos által építtetett Alká- polnában pedig az egyházi alakok — apostol, próféta, madonna, szentek figurái — kaptak helyet. A többemeletnyi mélységű pincelabirintus még sok titkot tart magában, de számosat már sikerült megfejteniük a kutatóknak, s a felszínre hozott leletek tükrében mind tisztábban látjuk, milyen magas színvonalú településfejlesztők, -építők, -művészek éltek e helyen sok évszázaddal ezelőtt. S a napjainkban kulturális központtá alakult Várpalota falai között helyet kap a múlt és jelen — és amit az ország és a nemzetközi együttműködés produkál. Mindez szemlélteti a kultúra egysé-' gességét és folyamatosságát. Pereli Gabriella
