Szolnok Megyei Néplap, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-01 / 179. szám
1976. augusztus 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az omladozó sziklafal alatt, állandó veszélyben munkálkodik öreg, sűrített levegős fúrókalapácsával Borsos István lőmester. 0 készíti el a robbantáshoz a hatméteres vízszintes furatokat, műszakonként kettőt-hármat oha Recsk nevéről mindenkinek az arany- és a rézbányászat jut eszébe, a falucskának van más nevezetes bányája is. Most huszonöt esztendeje, hogy a sziklakibúvások nyomán an- dezit-piroxénre bukkantak* és a kőbányát megnyitották, de azóta már elhordták a Csákánykő felét. Az idén érte el a legfelső művelési szint a hegy csúcsát; úgy számítják, még 10—15 évig lesz itt robbantani-elhordani való. Alföldi ember számára talán meglepő, hogy a hegy nem kőből van; csak) a teteje bányászható. Az Idén 550 ezer tonna zúzott andezit indul innen az Alföldre; ennyi kőből körülbelül hazánk határainak hosszával egyenlő vasútvonalat lehetne építeni. ■ Igazán nehéz fizikai munka a bányában már csak mutatóba akad, de Tre- sánszky Sándor csille-rátö- kőé ezek közé tartozik A bányában csak 5-6 hetenként robbantanak. Ilyenkor a 35-40 mázsa paxit szinte leemeli a következő 40-50 ezer tonna andezitet. A néhány köbméteres darabokat azután egyenként robbantják - „lövik" - szét Amiért az az ötvenegynéhány kőbányász dolgozik... Kőhidi Imre képriportja Az utolsó aprítást már az alsótelepi, vasút mellé települt üzem gépei végzik. De addig 3800 méteres kötélpályán át vezet az út Munkások O Szakmunkások az iparban A kvalifikáció, az alkalmazás minősége szerint a munkásosztálynak három nagy csoportját különböztetjük meg; a szak-, a betanított és a segédmunkásokat. A kvalifikáció (képzettség) szerinti csoportok között nincsenek merev határok, sőt, a termelőerők fejlődésével mind nehezebbé válik az elhatárolás. Napjainkban azonban az elkülönülésnek még nagyonis van objektív alapja. Leghatározottabban a szakmunkáscsoporthoz tartozók különülnek el a többiektől. Ez az egyik oka annak, hogy gyakran egy csoportnak tekintik a betanított és segédmunkásokat, és a választó- vonalat e csoport és a szakmunkások között húzzák meg. Részben azért, mert lényegesen eltérő az életmódjuk, anyagi eszközeik és szabad idejük felhasználása, részben azért, mert mások a környezettel szembeni elvárásaik és igényeik, mint a szakképzett munkásoké. Nő a számuk, de... Az elmúlt 15 évben több mint félmillió — túlnyomó- részt fiatal — szakmunkás lépett be a termelésbe. A népgazdaság fejlődésével kölcsönhatásban erőteljesen megnövekedett a szakképzett munkaerő aránya. De az is a jelenlegi technikai színvonal következménye, hogy az ipar jelentős számú segéd,- munkást foglalkoztat, és pil- latanyilag a betanított munkások tömeges munkába állítása a legsürgetőbb feladat. A munkások között a tudományos és műszaki haladás növeli a szakképzettek számát és arányát, de ma még az egyes ágazatokban nagyon eltérő a szakmunkaerő aránya. Amíg a nehéziparban dolgozók 45 százaléka, a gépiparban foglalkoztatottak 49 százaléka szakmunkás, addig ez az arány a könnyűiparban 30 százalékos, az élelmiszeriparban pedig csak 26 százalékos. A fontosabb szakmák munkásainak átlagos életkorát vizsgálva azonnal szembetűnnek a lényeges különbségek. A szakmunkások átlagos életkora igen magas a nehéz fizikai munkát igénylő, alacsony társadalmi presztízsű, lassan átalakuló szakmákban (pl. ácsok, állványozók, gáz- és kazángépészek, kovácsok, sütőipari munkások). Ezzel szemben a 30 évet alig haladja meg néhány divatos és vonzó, magas társadalmi presztízsű szakmában (gépjárműlakatos, rádió- és televízióműszerész, híradástechnikai műszerész stb.). A textiliparban dolgozó szakmunkások — a hagyományos női szakmák — átlagéletkora 30 évnél is alacsonyabb, de ez nem egyértelműen kedvező jelenség. A középiskolát végzett — nagyobbrészt fiatal — szakképzett munkások aránya (az összes munkásokhoz viszonyítva) a magasabb általános műveltséget feltételező elektroműszerész (39 százalék), mechanikai műszerész (21%), nyomdász (18%) szakmában a legmagasabb. Ugyanakkor az érettségizett szakmunkások aránya az glacsony társadalmi presztízsű szakmákban alig éri el az 1—2 százalékot. Az új szakmunkások fokozott érdeklődéssel fordulnak a fejlettebb ágazatok (elektronika, műszeripar, vegyipar stb.) a dinamikusan átalakuló szakmák felé. Az egyes foglalkozások létszámadatait figyelembe véve a szakmunkásoknak 70 százaléka 18—20 szakmában dolgozik. A társadalmi munkaszervezetbe belépő nőknek sikerült a legkevésbé betörniük a szakmunkás kategóriába. A kereső férfiak 34, a nők 8 százaléka tartozik a szakmunkások csoportjába, vagyis a szakmunka minden más tevékenységnél nagyobb mértékben maradt férfimunka. Jő mulatság, férfimunka ? A szakmunkásjelölt lányok jelenlegi létszáma ugyan majdnem négyszerese az 1950—1956-os évek átlagának, de ez a szakmunkástanulóknak alig több mint 29 százalékát teszi ki. Az elmúlt években a szakképzés más formáiban sem változott lényegesen a résztvevők nemek szerinti megoszlása. így például csekély a lányok részvétele az ipari szakközépiskolai oktatásban. és csak lassan emelkedik a szakmát választó érettségizett lányok aránya is. A munkásnők szakképzése előtt álló akadályok felszámolását több tényező indokolja. A dolgozó nőknek a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyét és szerepét mindenekelőtt szakmai műveltségük határozhatják meg. A nők többségének elvárásaiban ugyanakkor — a gazdasági-kulturális fejlődés logikus következményeként — tükröződnek mindazok a változások, amelyek a szocialista építés több mint három évtizede alatt végbementek. Ezek kielégítetlensége nem kívánatos feszültségek forrása lehet. Bonyolítja a helyzetet, hogy a hagyományosan női szakmák ma már nem nyújtanak elegendő képzési és munkalehetőséget. Szerencsére a tudományos-technikai fejlődés az ipar legtöbb ágában átalakította, korszerűsítette a szakmai tevékenységet. Számos, hagyományosan nem ipari munkakör alkalmassá vált a nők számára is. Új követelmények, új lehetőségek Természetesen a szakképzett munkások számának növelése nem azt jelenti, hogy válogatás nélkül, minden szakmában emelkedjen az arányuk, hanem csak ott, ahol erre lehetőség is és szükség is van, ahol a feltételeket ehhez megteremtik. Mindenesetre még jóné- hány munkakört fel lehetne szabadítani a „gyengébb nem” számára. Ahol a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése a munkakör ellátásának kritériumaként szerepelne. Ennek azonban lényeges feltétele, hogy sok területen folytatódjék, vagy megtörténjék a férfiaknak nőkkel való felváltása, hiszen a munkaerőhiány következtében az objektív szükségszerűséggé válik. Üj szakmák keletkezése, a régiek tartalmának megváltozása új követelményeket támaszt a szakmunkásokkal szemben. Mind nagyobb szerepet kapnak az alaposabb szakmai ismeretek, a rugalmasabb általános műveltség, s ezen belül is a korszerű természettudományos ismeretek. Növekszik a személyiség jelentősége a termelési folyamatban, fontossá válik a képesség, a gazdasági élet változó körülményeihez való alkalmazkodási készség. A népgazdaságnak egyre inkább olyan szakmunkásokra van szüksége, akik — szakmájuk és munkakörük általános elemeit elsajátítva — képesek újabb készségeket is kifejleszteni önmagukban. Gál Róbert (Folytatjuk.) Következik: A nők és a betanított munka. Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Fél év alatt 20 millió forint többlet Késik a görögdinnye A Zöldért szolnoki raktáraiba most már egyenletesen érkeznek a gyümölcsös zöldségfélék. A görögdinnye kivételével összhangban van a kereslet a kínálattal. A vállalat az idén még nem értékesített görögdinnyét, a sárgadinye is a szokásosnál jóval később és jelentősen drágábban került az elárusítóhelyekre, mint tavaly. Százötvenezer látogató v A vásárigazgatóság gyorsmérlege szerint több mint százötvenezer látogató kereste fel a vasárnap este zárult Szegedi Ipari Vásár pavilonjait. Hasonló közönségsikere eddig csak a két évvel ezelőtti centenáriumi vásárnak volt. A legnagyobb érdeklődés a pécsi kesztyűk, bőrruhák, a tápéi gyékényszőttesek, a szegedi papucsok, valamint a kékfestő-anyagok iránt nyilvánult meg. A létszámcsökkenés ellenére eredményes félévet zárt a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság: július elsejéig több mint tíz százalékkal túlteljesítette félévi tervét. Hat hónap alatt termelési értéke meghaladta a 278 millió forintot, ez mintegy 20 millióval több, mint az előző év első hat hónapjában volt. Gazdasági eredményként 18 millió forintot könyvelhettek el, ez is jelentősen meghaladja a tervezettet. A közelmúltban tartott Három évig tartó — mintegy 100 millió forintba kerülő — munkát fejeztek be á hét végén Csataszög—Kőtelek—Tiszasüly—Besenyszög térségében az Aszfaltútépítő Vállalat munkásai. A hetven kilométer hosszú út megépülése jelentősen segíti a biztonságos közlekedést. A vállalat dolgozói hamarosan megkezdik a 32. száműszaki konferencián nemcsak az idei év első félévi eredményeit elemezték, hanem számadást készítettek az ötödik ötéves terv félidejéről is. A két és fél év alatt dinamikusan fejlődött a gazdaság, az elért 1,3 milliárd forint termelési érték 10 százalékkal haladta meg a tervben foglaltakat. Különösen a késztermékek gyártása fejlődött jelentősen, a nagykőrösi, a pusztavacsi, a szajoli, az abádszalóki és a tiszafüredi fafeldolgozó üzemek dolgoztak eredményesen mú út egy szakaszának korszerűsítését és bővítését. A zagyvarékasi kanyartól a szolnoki November 7. felüljáróig burkolják az utat, emellett a kenyérgyártól a Barátság felüljáróig —mintegy 2 kilométeres szakaszon — az eddig 6 méteres útpályát 9 méteresre szélesítik. Útépítések a megyében
