Szolnok Megyei Néplap, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-24 / 199. szám
Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIX. évi. 199. sxóm, 1978. augusztus 24., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Tanuljon-e a munkás? Hosszú évek óta tartó vita — esetenként szikrázó véleménykülönbségekkel tarkítva —, hogy tanuljon-e a munkás, vagy ne? Lehet, hogy ez sokak számára meglepően ‘hangzik, mégis tény: vannak, és nem kevesen, akik megkérdőjelezik a korszerűnek nevezett munkásműveltség célszerűségét, sőt azon a véleményen vannak, hogy amíg például az iparban, a fizikai munkások csaknem fele különösebb képzettséget nem igénylő kisegítő tevékenységet végez,/ addig igazán nem kell kétségbeesni ama másik statisztikai adat olvastán, hogy a népgazdaság anyagi ágaiban dolgozó fizikai foglalkozásúak 40 százalékának nincs általános iskolai végzettsége, műveltsége. S egyébként is: manapság — s már jó ideje — inkább a praktikus létszámgondok okoznak gyötrő fejfájást; legfőképpen a segéd- és betanított munkások, vagy azok hiánya, akik a kisegítő folyamatokon dolgoznak. Az elmúlt ötéves tervidőszakban üzembehelyezett beruházásoknál és nagyobb szabású rekonstrukcióknál (például a textiliparban) elsősorban az alapvető termelőfolyamatokat gépesítették és a kisegítő tevékenységek létszámszükségletét gyakorlatilag nem csökkentették. De még az efféle tények sem cáfolják annak. igazságát, hogy a munkások műveltsége — gazdasági tényező. S hogy a munkaerőgondokon jobbára a munka minőségének javításával segíthetünk. Ez pedig elsősorban a képzettség függvénye. A szakképzettségé* és a szak- képzettséget megalapozó általános műveltségé. Igaz ugyan, hogy az iparban foglalkoztatott fizikai munkások csaknem fele képzettség nélkül! is végezhető kisegítő tevékenységet végez. De ebből az is következik, hogy (ezt a munkástömeget ma még lehetetlen hatékonyan, gazdaságosan foglalkoztatni, mert ehhez hiányzik a műveltségük és az erre épülő szakmai képzettségük. Másképpen fogalmazva: az iparban dolgozó fizikai munkásság fele, az a tömeg, amely potenciális munkaerő- tartalékként kezelendő. Persze nem olyan gazdaságban, ahol — perdöntő érvként emlegetik, — még jó ideig szükség van a képzetlenekre, az alacsony iskolázottságúakra, mert az erőteljes műszaki fejlesztés, a technikai korszerűsítés, a magasfokú gépesítés távoli lehetőség. Mi tagadás: az ellenérvek vég nélkül szaporíthatok. Hogy mennyi bennük a realitás, az persze külön és hosz- szadalmas vitát érdemelne. Az viszont vaskos és vitathatatlan realitás, hogy jó harminc évvel azután, hogy megjelent a dolgozók iskoláinak létrehozásáról és működéséről szóló törvény, a fizikai foglalkoztatottak megdöbbentően nagy hányada a minimális műveltséget jelentő általános iskolai végzettség nélkül dolgozik. Vagyis: éppencsak a betűvetést ismerik, elemi fokon olvasnak, számolnak. " Lehet vitatkozni a munkásműveltségen, ám időnként azon sem ártana elgondolkodni, hogy több százezer, éppencsak írni olvasni tudó emberrel ugyan hogyan, miként lehet magas színvonalon működő gazdaságot teremteni? Ügy és addig semmiképpen, amíg nem sikerül egészen más munkakörülményeket és feltételeket teremteni. Olyan körülményeket, amelyek között a műveltebb, szakmailag képzettebb munkás lényegesen többet és jobbat produkálhat és többet kereshet, mint például a hat általánost végzett, szakképzet- len segédmunkás. Mert egyelőre gyakran ennek épp az ellenkezője tapasztalható. S csak az ilyesfajta összefüggések felismerésével, s az ezekből adódó logikus következmények érvényesítésével remélhető, hogy gyorsabban és jelentős arányban csökken majd az iskolázatlan és szakképzetlen munkavállalók száma. Végtére is: nem lenne rossz megoldás, ha egyre kevesebben lesznek, s végül elfogynak azok, akik vállalnák a szakképzetlen, az alacsony szintű ismeretekkel is ellátható munkát. Kényszerhelyzet lenne? Igen! De olyan kényszerhelyzet, amely előbbrevinné a gazdaságot. Ilyesmire volt már példa a világ gazdaságtörténetében. V. Cs. A TISZAÖRSI PÉLDA Otthont is ad a termelőszövetkezet 3. oldal BUDAPESTI ETŰDÖK 4. oldal TÉVES KAPCSOLÁS Tárca TANÉVNYITAS ELŐTT SZOLNOKON Képes beszámoló az iskolai előkészületekről 5. oldal Tegnap megkezdték a paradicsom feldolgozását a szolnoki Lenin Termelőszövetkezetben. A PFG-típusú paradicsom-feldolgozó gépsor naponta 10 vagon termés levét „passzirozza ki". A szövetkezetben az idén 282 hektáron termesztettek paradicsomot (Fotó: K. I.) Borítékon kívül a Közóptiszai Állami Gazdaságban Üzemi konyha minden kerületben Támogatás lakásépítéshez A Középtiszai Állami Gazdaságban a tervek szerint öt év alatt mintegy 47 millió forintot költenek szociálpolitikai feladatok megoldására. Ebből a pénzből eddig már több mint 18 millió fo- rintott elköltötték. Mire? A gazdaság mind az öt kerületében van üzemi konyha, illetve egy kerületükben az áfész szolgáltatását veDunaföldváron, a dissous-gázgyár szomszédságában, 140 millió forintos beruházással, felépült az oxigéngyár. Az új üzemben évente 4 millió köbméter oxigéngázt állítanak elő, 99,5 százalékos tisztaságban, az ipar és az egészségügy számára KOROM MIHÁLY LÁTOGATÁSA ZÁNKÁN Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tegnap Zánkán, a balatoni úttörővárosban meglátogatta az „Együtt a gárda” úttörő- honvédelmi szemle résztvevőit. Elkísérte útjára Pap János, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára. az országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke. A vendégeket az úttörővárosban Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Országos Szövetségének főtitkára fogadta és tájékoztatta az úttörőszövetség keretében végzett honvédelmi nevelésről és sporttevékenységéről, az úttörő szemle honvédelmi programjáról. A tájékoztató után Korom Mihály és a vendégek megtekintették az úttörővárosban tartózkodó 3000 honvéd-, határőr-, munkás-, tűzoltó-, közlekedési- vízi és vöröskeresztes úttörő-gárdisták bemutatóit, találkoztak különböző egységek tagjaival és a fegyveres testületeknek a szemlén résztvevő képviselőivel. AZ ORSZÁGOS BÉKETANÁCS OKLEVELÉT KAPTÁK Tegnap- délután Mezőtúron, a helyőrségi klubban rendezett ünnepségen dr. Sebők Éva, a KPVDSZ titkára adta át az Országos Béketanács elismerő oklevelét az OTP városi fiókjánál tevékenykedő Petőfi Sándor aranykoszorús Szocialista Brigádnak. Az eseményen a párt-, a tanácsi és a társadalmi szervek vezetői mellett részt vett Kozári József, az OTP vezérigazgatójának első helyettese is. A pénzintézeti brigád 1965-ben — a megyében az elsők között — alakult, tevékenységével számos elismerésre szolgált rá. Tizenegy tagja több mint 12 millió forint takarékbetétet szervezett, közreműködésükkel a város fennállásának 600. évfordulójára a lakosság takarékbetét-állománya meghaladta a 200 millió forintot. SZEKRÉNYVÁSÁR A DOMUSBAN Nyolc napig tartó leltározás után, kedden ismét kinyitott a szolnoki Domus Áruház, s a nyitás napján — meglepetésül á vásárlóknak. — kezdetét vette a szeptember közepéig tartó szekrényvásár. A kiállított szekrénysorok többségét már az első napon eladták. Az NDK-beli INGE és „rokona”, a GERDA aratta a legnagyobb sikert: öt-öt készlet volt belőlük, valamennyi gazdára talált. Az első nap másfél millió forintos forgalma részben a hosszú, leltár miatti zárva- tartás természetes következménye, d.e része van benne annak is, hogy lakásokat adtak át a közelmúltban. Az sem közömbös, hogy 20—40 százalékkal olcsóbban vásárolhattak egyes típusokat a Domusban megfordulók. A keddi és szerdai, csaknem hárommillió forint értékű bútor megvásárlásával mintegy 250 ezer forintot takaríthatott meg a lakosság. ANYAGFEJLÖDÉS ’78 Ma fejeződik be Jászberényben az „Anyagfejlődés 78” természettudományos országos konferencia. Az egyhetes tanácskozáson nyolcvan fizika, kémia, biológiaszakos középiskolai pedagógus vett részt. A délelőttön- kénti foglalkozásokon olyan neves szakemberek, egyetemi tanárok tartottak előadásokat mint dr. Marx György, dr. Vida Gábor, Károlyházi Frigyes, Csányi Vilmos, Gán- ti Tibor, Körös Endre, Gar- zó Tamás. Délutánonként módszertani megbeszélésekre került sor. EGY MONDATBAN —t A Magyar Nők Országos Tanácsának meghívására tegnap egyhetes látogatásra hazánkba érkezett a szovjet nőbizottság delegációja Unt Inge Erihovnának, a szovjet nőbizottság tagjának vezetésével. szik igénybe dolgozóik ellátásához. Naponta összesen ezerháromszáz ember kap ebédet, amelyhez eddig két és fél év alatt 3,4 millió forint hozzájárulást fizetett a gazdaság. Egyre nagyobb feladatokat jelent ebben a nagyüzemben is a munkások szállítása. Bár van munkásszállásuk és jelenleg kétszáz ember lakik benne — elsősorban időszaki munkások — a dolgozók inkább naponta bejárnak munkahelyükre, mert így az estéket családjuk körében tölthetik. Jelenleg nyolc autóbusszal és négy bódés üléssel ellátott teherautóval oldják, meg a munkába és a hazaszállítást, de tudják, hogy ez a járműpark ehhez a feladathoz kicsi. Két újabb autóbuszt rendeltek most, remélik rövidesen megkapják- Egyébként a munkás- szállításra a középtiszaiak ebben a tervidőszakban 8 millió forintot költenek. Tavaly és az idén a kun- hegyesi Nagyközségi Tanácsnak óvoda, bölcsőde fenntartásához 400 ezer forintot adtak, ugyanilyen mértékben fizetnek a következő években is. Emellett a bánhalmi kerületükben saját óvodát is fenntartanak, ahová — bár ötvennek lenne hely — mindennap huszonöt kisgyerek jár. A saját gyermekintézményük üzemeltetése a tervidőszakban 870 ezer forintba kerül. Kevesebb gyerek jár a bánhalmi óvodába, ugyanis egyre többen költöznek be dolgozóik közül Kunhegyesre. A gazdaság jelentős támogatást nyújt a lakásépítéshez, -vásárláshoz. Mindkét célra személyenként 60—60 ezer forint kölcsönt ad. Az elmúlt két évben negyvenöt állami gazdasági dolgozó élt ezzel a lehetőséggel, és szinte valamennyien igénybe vették a gazdaság természetbeni — fuvar, gép-, anyagkölcsönzés — segítségét is, ami egyébként öt év alatt 750 ezer forintjába került a >,nagy családnak”. Szolgálati lakások is épülnek szép számmal. Háromszobás, fürdőszobás a legtöbb- Eddig a két évben 14 készült el, most újabb kettőn dolgozik saját építőbrigádjuk. Eddig erre a célra 4,3 millió forintot költöttek, de a végösszeg 1980-ban eléri majd a 13 millió forintot. A borítékon kívüli juttatásokhoz tartozik, hogy Káp- talanfüreden, Berekfürdőn két-két családé^ tudnak üdül- tetni saját faházaikban kétheti váltásban, és bérelnek egy szobát Gyulán is. Ha belelapozunk a szociálpolitikai tervbe, és megnézzük, hogyan válnak az elképzelések valóra, kiderül nagyon következetesen dolgoznak a végrehajtásokon. Akinek a munkaköréhez elő van írva, az megkapja a munka- és a védőruhát. Minden évben 20—25 ösztöndíjasuk van. Segélyezik a nagycsaládosokat, a gyermeküket egyedül nevelőket, a nyugdíjasokat. Fizetéskiegészítést adnak a csökkent munkaképességű dolgozóiknak. Akiket illet, azok megkapják az illetményföldet is, sőt természetbeni juttatásként a kisgyerekek egyéves korig naponta 1 liter tejet kapnak, hatéves korig fél litert 1 forintos literenkénti áron. Ha az ezekre fordított ösz- szegeket összeadjuk, kiderül, hogy ez utóbbiakra 10 millió forint rrtegy a közös kasszából, öt év alatt.,. Még a munkakörülmények javításáról is röviden: épül és ősszel átadják a halászati és a betonüzemi dolgozók részére az 50 személyes szociális épületet fürdővel, öltözővel, étteremmel, ételmelegítő konyhával — amelyre 400 ezer forintot költ a gazdaság. — V — Magyar gyógyszerek 100 millió rubelért fl Medimpex és a Medexport szerződése A Medimpex magyar és a Medexport szovjet Gyógyszer- külkereskedelmi Vállalat képviselői — az 1979. évi felkészülés jegyében — tegnap magyar gyógyszerkészítmények 45 millió rubel értékű szovjet exportjáról szóló újabb szerződést írtak alá Budapesten a Medimpex székházában. Az aláírásnál jelen volt V. I. Ocseretyin, a Szovjetunió budapesti kereskedelmi képviselője. Ezzel a Medimpex jövő évi szovjet exportja Í00 millió rubelre emelkedett. A két külkereskedelmi vállalat képviselői megállapodtak abban is, hogy a szovjet gyógyszerkészítmények magyarországi illetve a magyar állatgyógyászati készítmények szovjet exportjára vonatkozó tárgyalásaikat a közeljövőben tovább folytatják. A szerződés aláírása után Vitalij Vladimirovic Budanov, a Medexport igazgatója nyilatkozott az MTI munkatársának. Legjelentősebb és legnagyobb gyógyszerkülkereskedelmi partnerünk a Medimpex. Több mint három évtizedes kapcsolatunk igen jó. Ezt nem csupán a vendég köteles udvariassága mondatja velem, hanem az a tény, hogy a magyar gyógyszerek hatásfoka és minősége egyaránt kiváló,